Új Szó, 1993. december (46. évfolyam, 280-304. szám)

1993-12-31 / 304. szám, péntek

f A túlélés esélye Szomorúság tör rám, amikor e sorokat írom. Lehangoló ugyanis az idei egyenleg, amelynek aljára leginkább a KIÁBRÁNDULTSÁG meghatározás kívánkozik valós végeredményként. Egy évvel ezelőtt csaknem ekkora aggodalommal vártuk az új esztendőt. Tehetetlenül szemléltük, hogy népszavazás nélkül, szlovák és cseh politikusok kufárkodása révén Európa szívében kettészakad egy ország. Megértettük sok szlovák polgártársunk szilveszteri örömujjongását, hiszen úgy érezték, az új állam megszületésével több évtizedes álmuk, jogos igényük vált valóra. Ám azokhoz a szlovákokhoz hasonlóan, akiket nem kábítottak el a hatalomra törő politikusok szirénhangjai, a szlovákiai magyarság is szinte kivétel nélkül tartott attól, ami mára egyre nyilvánvalóbb tény: a nemzetállam eszméjéből, a legkülönfélébb manipulációkból lehetetlen demokratikus államot építeni. Józan ember nem dőlhetett be azoknak, akik gazdasági csodát, valamilyen keleti Svájcot ígérgettek. Ez már csak azért is dőre ábránd volt, mert tárgyilagosan el kell ismerni, hogy Szlovákia objektív okok miatt sokkal rosszabb starthelyzetből indult az idei évnek, mint Csehország. Ehhez képest is szomorú az idei mérleg. Riasztóak a gazdasági adatok és a súlyosbodó társadalmi válság tünetei. Csaknem valamennyien érezzük, szinte napról napra mennyivel drágább, nehezebb a megélhetés. Ezekben a zimankós napokban egyre több nyugdíjas, munkanélküli és kevés fizetésből tengődő család kényszerül olyan drámai döntésre, hogy befűtsön vagy kenyeret, tejet, vajat vegyen-e. Panasz, gond sokféle baj árad felénk, bárhová fordulunk. Leginkább dühítő az a tény, hogy az önmagát nem is olyan rég szerényen bölcsnek tituláló kormányunk képtelen akár csak a jelét is adni annak, hogy tudja vagy legalább keresi a receptet romba döntő kórokra és kórokozókra, s van elég szaktudása, bátorsága mindezek orvoslására. A kormány és a miniszterelnökünk célirányos cselekvés helyett veszélyes pótcselekvésekbe menekül. Gyökeres gazdasági és társadalmi reform helyett kormánypártunk gazdasági hatalomra tör. Az állam nem kivonulni igyekszik a különböző társadalmi szférákból, hanem ellenkezőleg, iparkodik mindenhova visszafurakodni, mindenre rátelepedni. Újra nem a szakértelem és a tisztesség a meghatározó mérce, hanem a párthűség és a szolgalelkűség. Ez a kormányunk és a riasztóan megduzzadt államapparátusa azokat igyekszik a végsőkig kizsigerelni, akiket éppenséggel okos hitelpolitikával támogatni kellene: a vállalkozókat, a mezőgazdasági és más termelő ágazatokat. A mai hatalmasok átlátszó, mégis rendkívül veszélyes manőverrel a mind elégedetlenebb lakosság félrevezetésére bűnbakokat keres — és a szlovákiai magyarságra mutogat. Irredentizmussal vádolnak bennünket, holott soha egyetlen politikusunk, egyetlen állampolgár sem követelte a határok revízióját. Minden mérvadó felmérés, közvéleménykutatás egyértelműen igazolja, hogy az itt élő magyarok nem kívánkoznak máshova. Hét és fél évtized traumái, sanyargatásai után viszont végre egyéni és kollektív jogokat élvező emberként, magyarként szeretnénk Szlovákia polgárai lenni. Legyen végre nyugodt otthonunk, életünk e hazában. Európai normákra épülő követeléseinket tudatosan félremagyarázzák. Ellenségnek kiáltanak ki bennünket, velünk együtt a szlovák máskéntgondolkodókat, fasisztoid szavakkal bélyegeznek meg zsidókat, cigányokat. A közlekedési minisztert nem az elavult infrastruktúra, a drága és mind rosszabb tömegközlekedés izgatta. Ő minden baj okát a kétnyelvű helységnévtáblákban látta, ezek kidöntésével terelte el hetekig a közvélemény figyelmét sokkal fontosabb dolgokról. Ugyanezt a férfiút nemcsak a más nyelv, hanem a más vélemény is hergeli, ezért igyekszik elnémítani a Szabad Európa Rádió szlovák adását. Ilyesmiket egyetlen miniszter sem tehet meg a saját szakállára. Ezért talán csak a parlamentben lehet bízni, hogy meneszti a miniszterelnök egyik cinkostársát, habár a költségvetés megszavazása óta a választópolgár nem tudja eldönteni, valójában kik is az emberi, erkölcsi normákat megtartó ellenzékiek. Ez a kormány, ez az állam igyekszik elfeledni a sokasodó bajokat, megpróbál bennünket ismét az egy párt, egy vezér, egy ideológia parancsuralmának kalodája felé szorítani. Évek fordulóján hagyományosan jövőbemutató elhatározásokat is teszünk. Bármennyire is szomorú, ami itt és most velünk történik, több esélyt teremtünk önmagunk, továbbá más jóakaratú ember számára, ha okulva eddigi gyarlóságainkból, megalkuvásáinkból, ezúttal megőrizzük tartásunkat, nem adjuk föl emberi, közösségi jogainkat. S nem hosszabbítjuk meg politikai percemberkék dáridóját azzal sem, hogy ismét egymás ellen acsarkodunk mi, Szlovákia jobb sorsra érdemes polgárai. SZILVÁSSY JÓZSEF Méry Gábor felvétele A Bodrogközi Régió elnöke a komáromi nagygyűlésről: Megszavaztuk a részvételt Bodrogköz polgármestereinek többsége támogatja a komáromi nagygyűlést. A televízióban elhangzott hír szándékosan elferdített és félrevezető volt. Ezt Pásztor István, Királyhemec polgármestere, a Bodrogközi Városok és Községek Társulásának elnöke jelentette ki az Új Szónak adott tegnapi nyilatkozatában. A polgármester arra a, Szlovák Televízió szerda esti híradójában elhangzott hírre reagált, amely úgy állította be a helyzetet, mintha a Bodrogközi Régió polgármesterei elleneznék a komáromi nagygyűlést, és mintha azon egyedül a királyhelmeci polgármester kívánna részt venni. Pásztor István elmondta, hogy az úgynevezett komáromi felhívást a Bodrogközi Városok és Községek Társulása külön nem tárgyalta meg, de még a nyár folyamán támogatták a Csallóközi Városok és Községek Társulásának azt a tízpontos felhívását, amely tartalmazta az ország közigazgatási felosztására vonatkozó elveket. Pásztor úgy véli, ha a polgármesterek akkor egyöntetűen támogatták azt a felhívást, logikus, hogy a mostanit is támogatják. A Bodrogközi Régió november 12-én pedig nyilatkozatban tette közzé, hogy követeli Bodrogköz számára az önálló közigazgatást. A régió elnökétől megtudtuk, hogy a Királyhelmeci Körzeti Hivatal keddre összehívta a bodrogközi polgármestereket, s ezen az ülésen részt vett Ján Danko, a járási hivatal vezetője és Zselenák József, a Demokratikus Baloldal Pártjának parlamenti képviselője. A körzeti hivatal a szokásos havi megbeszélésre hívta össze a polgármestereket, amelyen - a meghívó szerint - a DSZM vezetőinek keletszlovákiai látogatását értékelték volna ki, valamint a körzet munkaügyi és adóügyi problémáit vitatták volna meg. Pásztor István szerint a polgármestereket váratlanul érte a komáromi felhívás ügyének felvetése. Olyan célzatos kérdéseket kaptak, amelyek megválaszolására nem (Folytatás a 2. oldalon) I. kiadás AHOGY ÉN LÁTTATOM No erre egyből a lenge szoknyácskája alá nyúltam, majd nagy keserűségemre azonnal elkaptam a kezemet, merthogy hozzátette, hogy ha választópolgárrá cseperedik, akkor az Együttélésre fog szavazni. (7. oldal) Péntek, 1993. december 31. Ára 3,50 korona XLVI. évfolyam, 304. szám Kevesebb gondot, több örömet!