Új Szó, 1990. július (43. évfolyam, 153-177. szám)

1990-07-02 / 153. szám, hétfő

A Szlovák Köztársaság kormányának programnyilatkozata DEMOKRATIKUS ÉS SZABAD FEJLŐDÉSÜNK FELTÉTELEI Előadta Vladimír Mečiar, az SZK kormányának elnöke Tisztelt elnök úr, tisztelt elnökség, a Szlovák Nemzeti Tanács tisztelt képviselői, engedjék meg, hogy előadjam a Szlovák Köztársaság kormányá­nak programnyilatkozatát. Elfogadá­sa után alapja lesz a kormány tevé­kenységének és együttműködé­sünknek a következő megbízatási időszakban. Ez a kormány több mint negyven esztendő elteltével, az első szabad és demokratikus választások nyo­mán jött létre. Ebben a választásban Szlovákia népe az egész világ elótt tanúsította a közügyek iránti nagy érdeklődését és magas fokú politikai kulturáltságát. Az állampol­gároknak a választási eredmények­ben kifejezésre jutó magatartása számunkra meghatározó fontossá­gú erkölcsi kötelezettség. A politikai erők közmegegyezése kormányá­nak tekintjük magunkat. Szerepün­ket abban látjuk, hogy megoldjuk a Szlovák Köztársaság polgárainak problémáit, kielégítsük érdekeiket és szükségleteiket. Az alkotó párbe­széd útját kívánjuk járni. Ezáltal nemcsak kompromisszumokhoz ju­tunk, hanem elsősorban kedvező eredményekhez. Ezen a korszerű európai népek struktúráinak megújí­tását értjük. A legfontosabb politikai, szociális, kulturális és gazdasági problémák eldöntésébe bevonjuk a legtapasz­taltabb szakembereket. A politikai pártok és mozgalmak képviselőit, tekintet nélkül világnézetükre és hit­vallásukra. Népünk gazdag szellemi értékekkel rendelkezik: magas fokú intellektuális potenciállal, erkölcsi erővel és hazafias lelkesedéssel. Ezt až örökséget gyökeresen nem irthatta ki a négy évtizedes totalitás sem. Tevékenységünket alá akarjuk és alá fogjuk rendelni a polgárok érde­keinek. Legszentebb célunknak te­kintjük anyagi és szellemi jólétüket és életük kiteljesedését. Ennek ér­dekében lépéseket teszünk és való­sítunk meg a mélyreható társada­lompolitikai, gazdasági és szociális reform az élet- és munka körülmé­nyei, az emberek egészségi állapo­tának javítása érdekében. Ennek el­sőrendű feltétele a gyökeres gazda­sági reform. Csak ez teremtheti meg Szlovákia társadalmi és gazdasági fejlődésének új minőségét. A tökéletesebb v törvényhozásért Számos további intézkedést kell tenni a törvényhozási folyamat töké­letesítésére. összhangban azzal a törekvésünkkel, hogy államunk visszatérjen Európába, határozottan biztosítani akarjuk, hogy a csehek és a szlovákok az európai népek közösségében szuverén és egyen­jogú alanyokként léphessenek fel. A nemzeti fejlődés betetőzésének szakasza, a piacgazdaságba törté­nő átmenet jellege már ma lehetővé teszi, hogy határozottan elindítsuk az államigazgatás decentralizálásá­nak folyamatát. Az államszövetség hatáskörében megmarad az ország védelmének ügye, amelyet biztosítani fogunk ha­táraink teljes hosszában. Pártoljuk azt, hogy az államközi kapcsolatokat a Szövetségi Külügyminisztérium képviselje. Elkerülhetetlennek te­kintjük, hogy a Szlovák Köztársaság kormánya biztosítsa a külszolgálat munkatársainak szakmai felkészíté­sét. A Szlovák Köztársaság kormá­nyának lehetővé kell tenni a nemzet­közi szervezetekben és a nemzeti jellegű nemzetközi kapcsolatokban való részvételt, valamint kapcsolata­ink fejlesztését honfitársainkkal. Fej­lődni fog külgazdasági tevékenysé­ge is, amely a gazdasági élet fontos része. Tisztelt képviselők, a kormány megteremti Szlovákia teljes mértékben demokratikus és szabad fejlődésének előfeltételeit. Ennek egyik követelménye, hogy alapvetően átértékeljük a Szlovák Köztársaság viszonyát a Cseh Köz­társasághoz és közös államszövet­ségünkhöz. Ezt a problémát nem fogjuk fel hatásköri harcként, hanem kifejezésre jut benne a nemzet ön­rendelkezési jogának érvényesülé­se. A jövőbeli rendezés alapjának tartjuk a köztársaságok elsődleges jogait. A köztársaságok az állam­szövetségre bízzák azt a tevékeny­séget, amely közös fejlődésüket elő­nyösen szolgálja. A szövetségi szervek döntései­nek minden vonatkozásban a tör­vényre, s a két köztársaság közmeg­egyezésére kell épülniük. Ennek mechanizmusát nyilván még nem fejlesztettük ki megfelelőképpen. Ezért egyebek között kezdeményez­ni fogjuk például a CSSZSZK Alkot­mánybíróságának és a köztársasági alkotmánybíróságnak létrehozását. A Szlovák Köztársaság kormánya feltétlenül szükségesnek tekinti a CSSZSZK és a Cseh Köztársaság kormányával való együttműködés új mechanizmusának létrehozását, amely tiszteletben tartja és tekintet­be veszi a köztársasági kormányok álláspontját. Egyidejűleg arra kötele­zi magát, hogy ehhez hasonlóan maga is a partneri alapelvekhez fog igazodni. A Szlovák Köztársaság kormánya teljes komolysággal és kötelezettségtudattal felelősséget vállal Szlovákia gazdasági, szociá­lis, kulturális és szellemi fejlődésé­ért. Ez az alapelv nem áll ellentmon­dásban a Cseh Köztársaság kormá­nyával, valamint a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság kormányá­val való szoros együttműködés igé­nyével. Alapvetően más gazdaságirányításra van szükség Tisztelt képviselők, bonyolult feladatok várnak ránk gazdasági területen. Egyelőre csak az első, átmeneti jellegű törvényeket hoztuk meg. Alapvetően változtatni kell azonban a gazdaságirányítás filozófiáján és gyakorlatán. Az ano­nim társadalmi tulajdonra és a köz­ponti utasításos tervezésre épülő halódó rendszer történelmileg té­vesnek bizonyult. Nem marad más hátra, csak minél előbb rátérni arra az útra, amelyet minden fejlett állam kövot. Nyíltan meg kell mondani, hogy a piacgazdaságra nem könnyű és nem is lesz könnyű az átmenet. Nem kerüljük el az áldozatokat, ide­iglenesen a szerényebb anyagi helyzetet, a dolgozók egyes cso­portjaiban az ideiglenes munkanél­küliséget. A társadalom- és a beteg­biztosítás fejlett rendszere mellett létre kell hoznynk a munkaerő pia­cának nélkülözhetetlen intézmé­nyeit. A piacgazdaságra történő átállás során meg kell birkóznunk egyéb problémákkal is. Az emberek tuda­tának évtizedes egyoldalú befolyá­solása következtében csökkent a gazdasági gondolkodásmód szint­je. Az igazságosabb vagyis a diffe­renciáltabb javadalmazás törekvése irigységbe ütközik, mivel hosszú éveken át a többség javadalmazá­sában és jövedelmi gyarapodásá­ban érvényesült az egyenlősdi és kiváltságai voltak a kisebbségeknek. Az emberek tudatában gyökeret ver­tek a téves szociális biztonságérzet elemei. Nálunk évtizedeken keresz­tül nem a tényleges szükségletek, hanem az irányító struktúrák szub­jektivista döntései szerint alakult a termelés és a munkaerő szerkeze­te, a műveltségi bázis, ennek alap­ján jöttek létre az intézmények, a hi­vatalok és a minisztériumok. Mindez még hosszú ideig kedvezőtlenül fog hatni. Nem egyszerű dolog ezeken a struktúrákon úgy változtatni, hogy a polgár, a vásárló, a felhasználó legyen az úr. Ezen felül mindezeket a reformlépéseket úgy kell megten­nünk, hogy ne veszélyeztessük a gazdasági rendszer alapvető funk­cióit. A Szlovák Köztársaság kormánya a gazdaságpolitikát egyik döntő fon­tosságú feladatának tartja. A nem­zeti megértés kormánya a reformlé­pések szándékaival, koncepcióival és megvalósításával kapcsolatos anyagok komplexumát, valamint fo­kozatos megvalósításuknak előze­tes ütemtervét dolgozta ki. Kormá­nyunk lényegében átveszi ennek a munkának eredményeit. A Cseh Köztársaság kormányával és a szö­vetségi kormánnyal együttműködés­ben ezeket az eredményeket alkotó módon továbbfejleszti, fokozatosan érvényesíti irányító tevékenységé­ben. A kormány célul tűzte ki, hogy a lehető legrövidebb időn belül hajtja végre a döntő fontosságú reformin­tézkedéseket. Tudjuk, hogy az ilyen gyökeres beavatkozások a társada­lomban konfliktushelyzeteket idéz­nek elő. Ez azonban elkerülhetet­len, ha azt akarjuk, hogy a gazdaság gyorsan felépüljön és fejlődni kezd­jen. A kormány ugyanakkor a nyilvá­nossággal is konzultálni fogja ennek a reformnak egyes lépéseit. Csak így érhetjük el azt, hogy a polgárok együttműködjenek velünk a gazda­sági reform minden nehéz szaka­szában. Erre a célra felhasználjuk a létező politikai erőkkel és a szabad társadalom szakszervezeteivel való konzultációkat. Ebbe a munkába be akarjuk vonni Szlovákia legjobb teo­retikusait és gyakorlati dolgozóit. Kulcsfontosságú problémának te­kintjük a tulajdoni formák megváltoz­tatását, a privatizálást és a magán­vállalkozást. A társadalmi és a gaz­dasági reformok célja az államszö­vetség keretében a köztársaságok helyzetének, egyben felelősségének szilárdítása. A kormány abból az alapelvből indul ki, hogy a nemzeti szervek szuverenitása érvényesül a köztársaság területén levő nemze­ti vagyon és gazdaság fölött. Ebben a két köztársasági kormány már megegyezett. A szövetségi kormány jogkörének átruházása a nemzeti kormányokra nem fogja azt jelente­ni, hogy a szövetségi centralizmust felváltja a köztársasági, illetve a prá­gait a pozsonyi. Adóreform, árliberalizálás és termeléskorszerűsítés Mint már mondottam, a gazdasá­girányítási rendszert alapvetően meg kell változtatni, mégpedig úgy, hogy a gazdaságot normatív intéz­kedésekkel, illetve törvényekkel irá­nyítsák. Ezzel összefüggésben nagy jelentősége van az ár- és az adóre­formnak, az új költségvetési szabá­lyoknak, a bankrendszer és a gaz­daságot fejlesztő további intézmé­nyek (monopóliumellenes hivatal, munkahivatal, ipari és kereskedelmi kamarák, szlovák pénzbörze stb.) kibontakozásának. A kormány különösképpen fon­tosnak tartja a köztársasági és a szövetségi költségvetés kidolgo­zásának rendszerét. A köztársasá­goknak rendelkezniük kell a saját területükön létrehozott erőforrá­sokkal. A szövetségi költségvetést előre megegyezett szabályok szerint a köztársasági költségvetések alap­ján hozzák létre, s nem fog fölöttük állni. A köztársaságok az adók köz­vetítésével fogják szabályozni a ke­resletet és befolyást gyakorolnak a vállalkozói aktivitásra. Az adóre­form érinteni fogja egyrészt a válla­latok által fizetett, másrészt pedig a lakossági adókat. Szándékunk az, hogy általában csökkentsük az adó­megterhelést. Egyetemes adóként a lakossági jövedelmi adó bevezeté­sével azt a célt követjük, hogy he­lyettesítjük az' eddigi személyes adókat, vagyis a béradót, az irodalmi és a művészeti tevékenység adóját, a lakossági jövedelmi adót és a me­zőgazdasági termelés adóját, még­pedig egyetlen egy adóval. Feltétlenül szükséges az árlibera­lizálás, hogy előreléphessünk a fej­lett országok sorába. Ennek célja és értelme az állam árképzésbe törté­nő adminisztratív beavatkozásainak felszámolása. A kiskereskedelmi árak liberalizálásával kapcsolatban rendezni fogjuk azt a kérdést, hogy megfelelő kiegyenlítést nyújtsunk a szociális szempontból gyengébb népességi csoportoknak, főleg a nyugdíjasoknak és a gyermekes családoknak. A javadalmazást illetően a kor­mány olyan lépésekkel számol, amelyek a vállalkozóknak lehetővé teszik, hogy rugalmasan reagálja­nak a piac helyzetére és a dolgozók teljesítményére. Ezzel egyidejűleg biztosítani kívánjuk a bér szociális szavatolását. Ezzel akar a kormány hozzájárulni a munkaerő piacán az egyensúly helyzetének megteremté­séhez és a hatékonysághoz. Ehhez kell hogy hozzájáruljanak a három­oldalú tanácskozások a kormány,­a szakszervezetek és a munkaadók között. A kormány nagy jelentőséget tu­lajdonít Szlovákia bankrendszere gyors és átfogó fejlesztésének. El­sőrendű további lépésének tekinti a bankok demonopolizálását. Szá­molunk további bankok létrejöttével, beleértve a magánbankokat is, vala­mint a külföldi bankok és pénzintéz­mények bevonásával, elsősorban a pénz és a tőke piacába. Ezért nagy fontosságot tulajdonít a börze létrejöttének. Bővülő jogkörével összhangban, amely ki fog terjedni a korábban szövetségi szervek által irányított ágazatokra is, kormányunk részt vesz a szlovákiai gazdaság fontos tárgyi problémáinak megoldásában. Az ércbányászatban támogatja a visszafejlesztési program jóváha­gyását. Ugyanakkor különféle for­mákban létrehozza annak előfeltéte­leit, hogy elhárítsa ennek a dolgozó­kat sújtó szociális következményeit főleg az átképzéssel, új munkaalkal­mak teremtésével, a bányászok egyszeri kártalanításával stb. A kohászatban konkrétan arról van szó, hogy meggyorsítsuk a Žiar nad Hronom-i alumíniumgyártás korszerűsítését, a kassai Kelet-szlo­vákiai Vasműben bevezessük a kontinuális acélöntést, a podbre­zovái šverma Vasműben kiiktassuk a rossz hatékonyságú acélgyári ka­pacitást. A szeredi Nikkelkohóban véget kell vetni annak, hogy növek­szik a nikkelgyártás hulladéka és a termelés állami dotálása. A gép- és az elektrotechnikai iparban több vállalatban folytatódik a speciális technika széles körű kon­verziója. Ez a probléma még kedve­zőtlenebbé teszi a CSSZSZK aktív mérlegét a Szovjetunió viszonylatá­ban. Lehetetlenné teszi számunkra gépipari gyártmányaink kivitelét az eddigi terjedelemben. A kormány létrehozza annak rendszerbe foglalt előfeltételeit, hogy a vállalati szféra megoldja a szlovákiai elektrotechni­kai ipar kulcsproblémáit. Elsősorban változtatni kell a számítástechnikai termelés profilján, minőségi színvo­nalán, továbbá korszerűsíteni kell a távközlést stb. Ez főleg a Nehéz­gépipari Művek, a sninái Vihorlatot, a tőketerebesi Vagongyárat, a brez­nói Hídgyárat, az érsekújvári Sig­mát, a Tesla elektroakusztikai üze­mét, a pozsonyi Elektrotechnikai Művet, a verebélyi és a pőstyéni Teslát érinti. A Szlovák Köztársaság kormánya továbbra is a kulcsfontos­ságú feladatok egyikének tartja a Pozsonyi Gépkocsigyárban a sze­mély- és a haszongépkocsik gyártá­sát, mégpedig további vállalatok, in­tézmények széles körű bevonásá­val. A tüzelőanyag-energetikai ipar­ban a kormánynak biztosítania kell az energetikai források és a fo­gyasztás egyensúlyi helyzetét. Je­ienleg Szlovákiában saját termelés­ből mintegy 70 százalékban fedez­zük a villanyáram szükségletét. Ez a hányad azonban további hőerő­művek leállításával csökkenni fog. Fontolóra kell venni, hogy Szlováki­ában további atomerőmű építésével rendezhetjük-e a helyzetet. Szlovákia súlyos problémája, hogy az aránytalanul magas költsé­gek következtében csökkenteni kell a szilárd halmazállapotú tüzelő­anyag fejtését. Előkészítés alatt áll a prievidzai közép-szlovákiai Szén­bányák leépítési programja. A kor­mány együttműködést fejt ki ezt he­lyettesítő termelés s olyan feltételek megteremtésére, amelyek ezen a területen megelőznék a feszültsé­geket. A kormány külön programot dol­gozott ki az ipar fejlesztésére. A kor­szerűsítés célja a hazai piac jobb kielégítése és a kivitel növelése. Ebben a programban számolunk többféle termék gyártásának vissza­fogásával is, elsősorban az ökoló­giai szempontból kedvezőtlenül ható vegyiparban. A Szlovák Köztársaság fateldol­gozó ipara potenciális lehetőségei­nek jobb kihasználása érdekében meg kell újítani ennek az iparágnak termelési-műszaki bázisát és struk­túráját, összhangban a nemzetközi szakosodással. Szerkezeti változá­sokkal el kell érnünk a fafeldolgozó telepeken a végtermékek hányadá­nak növelését. A piaci mechanizmus fokozatos érvényesülése céljából a kormány le­hetővé teszi a széles körű kereske­delmi kibontakozást és privatizálást, s az alkalmazottak érdekeltségének növelését részvények eladásával. A gazdasági alanyok közvetlen kap­csolatra lépnek külföldi cégekkel, hogy felmérjék a részvénytársasá­gokra épülő közös vállalatok létre­hozásának lehetőségeit. Az építőiparban és a beruházás szférájában támogatni fogjuk az ésszerű demonopolizálást és a szervezési struktúrák differenciá­lását. Ezzel egyidejűleg a termelő­egységek privatizálását is. Az építő­ipari kapacitást átalakítjuk a kis kö­zépnagyságú és nagy építőipari vál­lalkozó cégek széles és differenciált struktúrájává. A mezőgazdaságban szavatoljuk a tulajdonformák egyenjogúságát Tisztelt képviselők, mezőgazdaságunk elsőrendű fel­adatának tekintjük azt, hogy elegen­dő mennyiségben és megfelelő vá­lasztékban jó minőségű, egészségre ártalmatlan élelmiszert termeljen. Ennek a programnak megvalósítása az élelmiszerpiacon egyensúlyi helyzetet követel, valamint megkí­vánja a termelés magas fokú gazda­sági hatékonyságát. Csak olyan munkamódszereket és technológiát alkalmazhatunk, amely nem károsít­ja meg a természetet és szem előtt tartja a szociális, az ökológiai és a gazdasági egyensúly követelmé­nyeit. A mezőgazdaság szabad fejlődé­se érdekében a kormány szavatolni fogja az összes tulajdonforma egyenjogúságát, támogatni fogja együttműködésüket és a mezőgaz­dasági célokat szolgáló föld kihasz­nálását. A kormány ebben a szel­lemben kidolgozza és az SZNT elé terjeszti a földtulajdonnal ós a föld kihasználásával kapcsolatos tör­vénytervezeteket, beleértve az e te­rületen elkövetett sérelmek igaz­ságos helyrehozásának lehetősége­ivel összefüggő tervezetet is. Támo­gatni fogjuk regionális programok­nak, valamint a mezőgazdasági és az élelmiszeri vállalatok jövedelme­zőségét növelő gazdasági és ökoló­giai intézkedéseknek kidolgozását a kevésbé kedvező fekvésű terüle­teken is. Külön figyelmet szentelünk a mezőgazdasági tudománynak és az oktatásügynek, a nemzetközi együttműködésnek, a tudományos ismeretek eredményesebb gyakor­lati alkalmazásának, az új technoló­giáknak és a haladó munkafolyama­toknak. Szlovákia területének 38 százalé­kát erdők borítják, s ez legnagyobb természeti kincsünk. A helytelen gazdálkodás és a huzamos légköri szennyeződés következtében Szlo­vákiában sokhelyütt katasztrófális az állapotuk. Ezért gyorsan alapvető intézkedéseket kell tenni, amelyek a helyzet alakulásában minőségi fordulatot idéznek elő, s elhárítják a fenyegető ökológiai válságot. Az erdőgazdálkodásban is tiszte­letben kell tartani a korábbi erdőtu­lajdonosok jogait és tulajdonviszo­nyait, beleértve a vadászati jogot is, ami azt jelenti, hogy az erdőgazdál­kodásban véget kell vetni az állam monopóliumhelyzetének. Az erdő­gazdálkodás további irányításában igazodni fogunk ahhoz, hogy egyen­jogú formákban létezik majd az erdő magán-, kollektív és állami tulajdo­na. Az erdők azonban elsősorban megmaradnak az állam tulajdoná­ban, és szlovákiai területüknek csu­pán körülbelül egytizede lesz egyéb tulajdonformában. A vízgazdálkodást illetően a kor­mány védeni fogja főleg az ivóvíz­készleteket, a folyókat és a tározó­kat. Kiemelt figyelmet szentel a víz­gazdasági művek és berendezések hatékony kihasználásának. Töre­kedni fog a dunai erőmüvek problé­májának végleges megoldására, ár­vízvédelmi berendezések, víztartá­lyok építésére, a vízgazdasági mű­vek műszaki és üzemelési színvo­nalának emelésére. Főleg az ivóvíz­források viszonylatában számol be­ruházásokkal is, valamint a vízgaz­dálkodási szempontból passzív te­(Folytatás a 3. oldalon) ÚJ SZÚ 2 1990. VII. 2.

Next

/
Oldalképek
Tartalom