Új Szó, 1988. augusztus (41. évfolyam, 179-205. szám)

1988-08-22 / 197. szám, hétfő

Arjai, egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Közvetlenül és ésszerűen A gazdasági mechanizmus átalakítása külgazdasági kapcsola­tainkban is új helyzetet teremt, új feltételeket és viszonyokat alakít ki a kiviteli termelésben, valamint a termeléshez szükséges nyers- és alapanyagok, gépek és berendezések behozatalában. Az új módsze­rek és formák alkalmazásának a követelménye fokozott mértékben nyilvánul meg a Szovjetunióhoz fűződő gazdasági és kereskedelmi kapcsolatainkban, ami azzal függ össze, hogy az országainkban megvalósuló átalakítási folyamatban azonos vagy egymáshoz nagyon közelálló elvek érvényesülnek, s az egész gazdasági reform azonos célok elérésére irányul. Mindkét fél érdekelt tehát a kölcsö­nös gazdasági kapcsolatok rugalmasságának és hatékonyságának a növelésében, abban, hogy mielőbb olyan módszerek és formák érvényesüljenek, a gazdasági együttműködés területén is, amelyek teljes összhangban vannak a belső gazdasági fejlődés irányzataival, a gazdálkodó szervezetek önálló elszámolási rendszerével, s az új gazdasági mechanizmus egyéb feltételeivel. Az elmúlt évtizedek folyamán Csehszlovákia és a Szovjetunió gazdasági kapcsolataiban olyan irányzatok bontakoztak ki és erő­södtek meg, amelyek a két ország adottságaiból, valamint az egész szocialista közösség szükségleteiből indultak ki, s szilárd alapokra helyezték a csehszlovák feldolgozóipar gyors ütemű fejlesztését. Csehszlovákia igy jelentős mértékben elősegíthette a baráti orszá­gok iparosítási programjainak a megvalósítását, s szinte korlátlanul fejleszthette az ipari termelés számos szakágazatát. Ennek a kon­cepciónak megfelelően egyre több nyersanyagot és energiahordo­zót vásároltunk a Szovjetuniótól, amiért cserébe főleg gépipari és könnyűipari termékeket szállítottunk. Az elszámolásról a KGST Keretében érvényes elvekhez igazodva az illetékes központi szervek gondoskodtak, a vállalatoknak csupán teljesíteniük kellett a kor­mányközi megállapodásokban meghatározott, s a külkereskedelmi szervezetek által közvetített külföldi megrendeléseket. Az árkérdés a gyártó vállalat számára nem jelentett problémát, mert ha valami­lyen eltérés mutatkozott az adott termék belföldi nagykereskedelmi ára és a külföldi értékesítési ár között, azt az illetékes külkereske­delmi szervezetek kiegyenlítették. Napjainkban a külkereskedelmi kapcsolatok eddig alkalmazott módszerei egyre nagyobb ellentmondásba kerülnek a gazdasági mechanizmus átalakításában érvényesülő elvekkel, s a vállalati gazdálkodásban kitűzött célokkal. Indokoltan hangsúlyozzuk, hogy a szocialista országokkal, főleg a Szovjetunióval folytatott gazda­sági együttműködésünkben elsősorban a vállalatok, a szervezetek, valamint a tudományos-kutatási intézmények közvetlen kapcsola­taira kell helyezni a súlyt, s közös vállalatok, társulások létesítésére kell törekednünk. Ugyanakkor számos akadálya is van ennek, abból kifolyólag, hogy a külgazdasági kapcsolatokra vonatkozó előírások és szabályok a régi, túlhaladott viszonyokat tükrözik, s átalakításuk csak lassú ütemben halad előre. Az előírások, a szabályok megváltoztatása azonban csak akkor vezethet eredményhez, ha az új elvek érvényesítéséhez a gyakorlati feltételek is adva vannak. A közvetlen kapcsolatban együttműködő vállalatok például saját belátásuk szerint határozhatják meg az együttmüködés tárgyára vonatkozó szerződéses árakat, vagyis ebben az esetben már a kereslet és a kínálat szempontjai, s a világ­piaci feltételek is érvényesülnek, de sok bonyodalom származik abból, ha ez a szerződéses ár nagyobb mértékben eltér az érvényes nagykereskedelmi ártól. A gazdasági mechanizmus átalakítása keretében megvalósuló nagykereskedelmi árrendezés bizonyára objektívabb feltételeket teremt majd az áru- és pénzviszonyok érvényesítéséhez a közvetlen kapcsolatban álló vállalatok kölcsö­nös elszámolásában. A csehszlovák népgazdaság nyersanyagellátásában a Szovjet­unió továbbra is pótolhatatlan szerepet fog betölteni, ezért az árucsere-forgalom szerkezetében alapvető és gyors változásra nem számíthatunk. Ez azt jelenti, hogy gazdasági kapcsolataink fő irányvonalait, területeit és méreteit továbbra is központi szinten kell meghatározni, figyelembe véve az egyes szakágazatok tervezett fejlődését és szükségleteit. A népgazdaság intenzifikálására irá­nyuló fejlesztési program azonban szigorúan megköveteli a nyers- és alapanyagok, valamint az energia fajlagos szükségletének csök­kentését, a termelés szerkezeti összetételének fokozatos módosítá­sát, a nemzetközi gyártásszakosítás és termelési kooperáció elmé­lyítését, s ezzel összefüggésben az országaink közti együttmüködés eddigi módszerei és formái is megváltoznak. Amíg az ágazatközi kereskedelmi kapcsolatok ügye továbbra is a központi szervek, az egyes minisztériumok hatáskörébe fog tartozni, ugyanakkor az egyes szakágazatokon belüli együttműkö­dés, a termelési kooperáció fejlesztésének a feladatát a közvetlen kapcsolatokba lépő gazdálkodó szervezetek, vállalatok és egyesülé­sek látják majd el. Ebben az irányban az ország élenjáró vállalatai, szövetkezetei megtették az első lépéseket. Az év elején mintegy háromszázra növekedett a közvetlen kapcsolatokra vonatkozó szer­ződések száma, s ezek döntő többségét a Szovjetunió vállalataival és egyesüléseivel kötötték. Az olyan kezdeményező vállalatok, mint például a Detvai Nehézgépgyár, amely a kijevi Krasznij Ekszkavátor egyesüléssel lépett közvetlen kapcsolatba az univerzális rakodógé­pek fejlesztésében és gyártásában, továbbá a ČKD Elektrotechnika, amely nemcsak közvetlen termelési kapcsolatokat valósít meg a leningrádi Elektroszila egyesüléssel, hanem Interkompresor néven közös vállalatot is létesítettek, bizonyára sok hasznos tapasz­talattal segítik majd elő a közvetlen kapcsolatok kibontakoztatását, s teszik járhatóvá ezt az új, egyelőre még göröngyös utat. Az úttörők között külön is ki kell emelni a Škoda Plzeň és a szverdlovszki Uralmas egyesülés kezdeményezését. Az általuk létrehozott Škoda -Uralmas közös vállalat nemcsak a hazai és a szovjet metallurgia műszaki fejlesztését segíti elő, hanem közös kiviteli feladatokra is vállalkozik. Most már csak arra van szükség, hogy a példamutatók egyre több követőre találjanak, akik országaink hagyományosan jó gazdasági kapcsolatait a kor követelményeinek megfelelő szintre emellk MAKRAI MIKLÓS Az első két napon a hivatalos vendégeken kívül sok látogató tekintette meg az országos mezőgazdasági kiállítást (ČSTK-felvétel) MEGNYÍLT AZ AGROKOMPLEX ’88 A korszerű munkamódszerek meghonosításával A párt- és kormányküldöttséget Ivan Knotek vezette • Tizennyolc külföldi vállalat a kiállításon • A Litván SZSZK bemutatkozása (ČSTK és munkatársunktól) - Szombaton Nyitrán (Nitra) ünnepélyesen megnyitották az Agrokomplex ’88 országos ■ IVpNl mezőgazdasági kiállítást. A megnyitón párt- és kormánykül- IW ^flj döttség vett részt, amelyet Ivan Knotek, az SZLKP KB Elnök­nél KJ ségének tagja, a KB titkára vezetett. Ott volt politikai és társadalmi életünk számos személyisége, megjelent a meg- ^ ~ nyitón a KGST-tagországok küldöttsége, valamint a hazánk­ban tevékenykedő diplomáciai testületek több képviselője. Július Varga, az SZSZK mező- gazdasági és élelmezésügyi minisz­tere köszöntötte a vendégeket s a látogatókat, majd Ivan Knotek mondott megnyitóbeszédet. Beve­zetőben a csehszlovákiai mezőgaz­dasági és élelmiszer-ipari komple­xum eredményeit méltatta, majd rá­mutatott arra, hogy a kétségtelen sikerek ellenére e téren sem lehe­tünk teljes mértékben elégedettek.- Üdvözöljük azokat a lépéseket, amelyek a kölcsönös előnyök elve alapján az egyes országok két- és többoldalú együttműködésének to­vábbi elmélyítését hivatottak előse­gíteni, az államok társadalmi beren­dezkedésétől függetlenül. Eltökélt szándékunk, hogy a tudományos eredmények hatékony alkalmazása érdekében céltudatosabban hasz­náljuk ki azokat az előnyöket, ame­lyek a KGST-tagországok közötti tu­dományos és műszaki együttműkö­désből, elsősorban a komplex prog­ramból adódnak - hangsúlyozta a szónok. Ezt követően Ivan Knotek a me­zőgazdasági és élelmiszer-ipari komplexum átalakításából adódó feladatokkal foglalkozott. Hangsú- (Folytatás a 2. oldalon) Érvénybe lépett az iraki-iráni tűzszünet „A háború útja még nem zárult le végérvényesen“ (ČSTK) - Csaknem nyolc évig tartó háborús konfliktus után, közép­európai idő szerint szombaton öt órakor, érvénybe lépett az Irak és Irán közti tűzszünet. Az 1200 kilométer hosszú frontszakaszon az ENSZ katonai megfigyelő csoportjának 350 tagja felügyel a fegyvernyug­vásra. A megfigyelők csaknem fele a dél-iraki Bászra város térségében tevékenykedik, ahol a két fél rendkívül súlyos harcokat folytatott. A bagdadi főparancsnokság kép- tokát vezényelt a Satt-el-Arab folyó- viselője azt nyilatkozta, az iraki fegy­veres erők feltétlenül be akarják tar­tani a tűzszünetet. Hasemi Raf- szandzsani, az iráni parlament el­nöke, a fegyveres erők főparancs­noka azt hangoztatta, Irán a béke útjára lépett, de ,,a háború útja még nem zárult le végérvényesen“. Az elmúlt napokban az iraki-iráni fronton túlnyomórészt nyugalom volt. Irak azonban - hogy próbára tegye Irán szándékait - kereskedel­mi hajókat küldött a Perzsa-öbölbe. Iráni őrhajók a Hormuzi-szoros kö­zelében fel is tartóztattak egy iraki tartályhajót, s ellenőrzésnek vetették alá. Teheráni részről ezt nem minő­sítették incidensnek, Bagdad viszont a tűzszünet megsértéseként értékel­te az iráni lépést. Az iraki haditenge­részet főparancsnoka ezzel kapcso­latban kijelentette, országa nem en­gedi meg, hogy Irán iraki hajókat ellenőrizzen, s hangsúlyozta, ezeket a kísérleteket ,,erővel hiúsítják meg“. A teheráni rádió közölte, a tűz­szünet bejelentése után Irán csapa­hoz, az Eufrátesz és a Tigris torkola­tához és Délkelet-lránba. Irak a szombat esti órákban Iránt vádolta egyik katonája haláláért. Az INA hírügynökség szerint a front (Folytatás a 2. oldalon) HETFO 1988. augusztus 22. XLI. évfolyam 197. szám Ára 50 fillér Híven a forradalmi hagyatékhoz (ČSTK) - Trnavában szombaton befejeződött a nők három nemzedé­kének szlovákiai találkozója, ame­lyet a szlovák nemzeti felkelés 44. évfordulója alkalmából rendeztek meg. A találkozón részt vett a Szlo­vákiai Nószövetség KB küldöttsége Elena Litvajovának, az SZLKP KB Elnöksége tagjának, a Szlovákiai Nőszövetség KB elnökének vezeté­sével, Ján Švéda, az SZLKP KB osztályvezetője, Anna Rybnikáro- vá, a Szlovák Nemzeti Tanács alel­nöke, Daniel Futej, az SZSZK Nem­zeti Frontja KB alelnöke, Samuel Kodaj, az Antifasiszta Harcosok Szlovákiai Szövetsége Központi Bi­zottságának elnöke, Anton Muržic, a Honvédelmi Szövetség Szlovákiai Központi Bizottságának elnöke, Ja- romír Ožvald, a Szlovákiai Tűzvé­delmi Szövetség Központi Bizottsá­gának alelnöke, Agustín čisár, a SZISZ Szlovákiai Központi Bizott­ságának titkára. Vendégként a talál­kozóra magyarországi, lengyel- országi és szovjetunióbeli nőküldött­ségek is érkeztek. Elena Litvajová beszédében el­mondta, a találkozó nemcsak visz- szaemlékezés nemzeteink antifa­siszta harcára, hanem a nők el­szántságának kifejezése. Elena Lit­vajová rámutatott', az átalakítás útja ugyanolyan igényes és bonyolult, mint a szabadsághoz és a haladás­hoz vezető út volt. Az átalakítás becsületes, a szocializmushoz hű embereket követel. A résztvevők szombat délután békegyűlést tartottak a Trnavai já­rásban levő prašníki szabadtéri színpadon. A béke és a barátság ünnepe (ČSTK) - A béke és barátság ünnepségét rendezték meg a Gott- waldovi járásban lévő Ploštinában. Az ünnepségen több mint 13 ezren adóztak kegyelettel az antifasiszta harc mártírhalált halt hőseinek, s méltatták a csehszlovák-szovjet barátság jelentőségét. Ünnepi beszédében Miroslav Toman szövetségi mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter kiemel­te a szovjet békekezdeményezések jelentőségét, szólt a javuló nemzet­közi légkörről, amely Mihail Gor­bacsov és Ronald Reagan találko­zóit követően alakult k1. Rámutatott arra is, hogy kedvező nemzetközi visszhangja volt Miloš Jakeš, a CSKP KB főtitkára javaslatának is, amelyben a bizalom és az együtt­működés, valamint a jószomszédi kapcsolatok elmélyítését indítvá­nyozza a Varsói Szerződés és a NATO tagországai között. Az ünnepséget gazdag kulturális műsor, sportrendezvény és honvé­delmi műsor színesítette. A lengyelországi illegális sztrájkok veszélyeztetik a reformpolitikát Varsóban ülést tartott a kormány, a védelmi bizottság és a szakszervezet vezető testülete • Bezárták a szczeczini kikötőt (ČSTK) - A lengyel kormány az újabb sztrájkok nyomán kialakult helyzetet vitatta meg pénteki ülésén. Egyebek között megállapította, a LEMP KB 7. ülésén hozott határo­zatok megvalósítása keretében a kormány számos döntést hozott a piaci ellátás javítására. Az ország életét destabilizáló akciók azonban megzavarhatják, illetve késleltethe­tik ezeket az intézkedéseket. A sztrájkolók olyan követelések­kel is előállnak, amelyek teljesítése meghaladja a lengyel gazdaság le­hetőségeit és annak összeomlásá­val fenyegetnek. A kormány hang­súlyozta, a mostani illegális sztráj­kok veszélyeztetik a reformpolitikát, a nemzeti megbékélést, a párbeszé­det. A sztrájkok folytatása tovább növeli az eddig is súlyos vesztesé­geket és komolyan megzavarhatja az egész lengyel népgazdaság mű- (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom