Új Szó - Vasárnap, 1978. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)

1978-11-12 / 46. szám

? ’ .***r *' Képünk tanúsága igazolja, hogy a teljesítmény- és élsport mel lett a tornaterem az alapozó és üdülési sport a testnevelést is szolgálhatja. Mindez csak jóakarat, pontos időbeosztás, lelkese­dés kérdése Csehszlovák Testneve­lési Szövetség csehor­szági és szlovákiai kongresszusa után és az országos, immár ötödik kongresszus előtt a testnevelés és a sport ezúttal a szo­kottnál többet hallatt magáról. Jelentős jubileumok esztendejét éljük, s az ünnep­lésből természetesen a testne­velés és a sport is ki akarja venni az őt megillető részt. Kétségtelen, hogy nálunk a testnevelés és a sport különö­sen a Győzelmes Februárral egybeeső egységesítése óta töl­ti be azt a szerepet, amelyre a szocializmusban hivatott. Elsőrendű feladatait már a CSKP XIV. kongresszusa ki­tűzte, a CSKP XV. kongresszu­sának rá vonatkozó határoza­taiban pedig ez olvasható: „A szocialista ember, de különö­sen az ifjú nemzedék nevelésé­nek és fejlődésének szerves része a testnevelés és a sport. A Csehszlovák Testnevelési Szö­vetség, a SZISZ, a Forradalmi Szakszervezet, a Honvédelmi Szövetség és további intézmé­nyek együttes erőfeszítésével sikerült elérnünk, hogy az ak­tív testnevelés és sporttevé­kenység életünk oszthatatlan részévé vált. Azok a föltételek, amelyeket számára a társada­lom biztosít, lehetővé teszik a tömegsport és a testnevelés to­vábbi fejlődését, s az országos reprezentáció javítását. A CSKP XIV. kongresszusa óta ezen a téren sokat tettünk, de a test- nevelési egyesületekben javíta­ni kell a nevelőmunkát...“ A TÖMEGSPORT Mindebből kiviláglik, hogy pártszerveink is elsősorban a tömegsport szükségességét hangoztatják, fejlődését hatha­tósan támogatják, szorgalmaz­zák. Hazánkban a testnevelés és a sport céljai azonosak a tár­sadalom céljaival, s mivel a társadalmi-politikai élet szer­ves részét képezi, oda kell hat­nia, hogy ép embereket nevel­jen, akik á szocialista építés szolgálatába állnak, aktív részt vállalnak a társadalmi és poli­tikai életből, továbbá felkészül­nek a szocializmus vívmányai­nak, a szocialista hazának vé­delmére. SPARTAKIÄD A testnevelés és a sport min­dig magáévá tette hazánk je­lentős évfordulóinak méltó megünneplését. A Szlovák Nem­zeti Felkelés 30. évfordulója al­kalmából egymást követték a jelentős sportesemények, ha­zánk felszabadulásának 30. év­fordulóját pedig az 1975-ben sorra került országos sparta- kiáddal ünnepeltük. Rendkívül nagy volt e rendezvény társa­dalmi-politikai jelentősége, ösz- szegezte azt a sok hangyaszor­galmú tevékenységet, amelyet a felkészülés során a CSSZTSZ testnevelési egyesületeinek ez­rei, az iskolák, a Forradalmi Szakszervezet, a SZISZ, a Hon­védelmi Szövetség és a társa­dalmi szervek végeztek. A he­lyi, körzeti, járási és városi fel­lépések sikere is minden vára­kozást felülmúlt, s mindez az országos spartakiádon tetőzött. A tornabemutatók, a sportvetél­kedők és turisztikai rendezvé­nyek során mintegy kétmillió csehszlovák állampolgár szere­pelt. Szemet-lelket gyönyörköd­tető teljesítményüket vagy köz­vetlenül, vagy a tv képernyője segítségével csaknem az egész ország látta, de felfigyelt rá a nagyvilág is, még a Nemzetközi Olimpiai Bizottság is magas ki­tüntetésben részesítette. A CSSZTSZ szerveinek a tár­sadalmi szervekkel karöltve si­került a spartakiád-lelkesedést átmenteni a nagy eseményt kö­vető időkre is. Néhány sparta- kíád-gyakorlat a tömeges test­nevelés, a tömegsport kedvenc száma maradt. Talán elég a szülők és gyermekek gyakorla­tára utalnunk. Ezrek és ezrek kaptak kedvet a rendszeres testneveléshez, sportoláshoz és ez az országos spartakiád nagyszerű példájá­nak kétségtelen érdeme. Megkezdődtek az előkészüle>- tek az 1980. évi országos spar- takiádra, amely hazánk felsza­badulása 35. évfordulójának je­gyében zajlik majd le, s min­den eddigi spartakiádnál job­ban összhangba hozza a törne ges fellépéseket és a sparta­kiád sportrendezvényeit. Ez utóbbiak főpróbát jelentenek az 1980-as moszkvai nyári olimpia előtt, s minden sportágban je­lentős lesz a hazai részvétel mellett a külföldi is. Magasak az olimpiai részvétel követel­ményei, összefogással, nemes ve­télkedéssel jobban és eredmé­nyesebben teljesíthetők. ALAPOZÓ TESTNEVELES, TURISZTIKA Ma már alig találunk hazánk­ban helységet, ahol ne volna testnevelési egyesület. A tervek szerint 1980-ig minden legalább 500 lakosú helységben lesz, s a CSSZTSZ szervei gondoskod­nak arról, hogy ne csak egy szakosztálya legyen a meglévő, vagy az alakuló egyesületnek. Mindegyiknek kell rendelkeznie vagy alapozó és üdülési sport­szakosztállyal, illetve turiszti­kai szakosztállyal is. Az egyesületekbe tömörült tagoknak, de minden sportolni vágyónak biztosítani kell a testnevelés lehetőségét. Szerte hazánkban a sport­egyesületek tagsága már jó ide­je dicséretes módon kiveszi a részét a választási program tel­jesítéséből, önsegélyes alapon kispályákat épít, segít más sporttelepek karbantartásánál, felújításánál és újak létesítésé­nél. A falusi sportegyesületek tagsága a szövetkezet támoga­tását az idénymunkák során vi­szonozza. AZ ÉLSPORT Egyre nagyobb jelentőségű az élsport. A különböző sport­ágak világ- és Európa-bajnoksá- gain, továbbá a téli és nyári olimpián emelkedik a részt vevő államok száma, így természete­sen a sportolóké is, egyre na­gyobb a konkurrencia. Olyan teljesítmény, amely a legutóbb elegendőnek bizonyult az első helyhez, vagy helyezéshez sok­szor a következő sorozat telje sítményszintjének meghatározó­ja. Ezért fontos a válogatott keret kiválasztása, felkészítése a modern sportkutatás és -pszi­chológia legújabb ismereteinek felhasználásával.. A szocialista tábor sportolói abban a szeren­csés helyzetben vannak, hogy az együttműködés keretében átvehetik egymás tapasztalatait, edzésmódszereit, s ez a megol­dás már a legutóbbi téli és nyári olimpián is a vártnál is nagyobb sikerrel járt. A Mont­realban sorra került nyári olimpián az országok nem hiva­talos pontversenyében a Szov­jetunió lett az első, a második helyet pedig az NDK szerezte meg. A csehszlovák sportolók egészben véve ezen az olim­pián, vagyis 1976-ban a várako­zásnál mérsékeltebben szere­peltek. A szakvezetésen is mú­lik, hogy az 1980-as nyári olim­pián, amelyet végre szocialista állam rendez, a csehszlovák eredmények hasonlóak legye­nek a többi szocialista ország sportolóinak eredményeihez. El kell érnünk, hogy a válo­gatott szereplésre méltónak tartott sportolók optimális tel­jesítményüket akkor nyújtsák, amikor arra a legnagyobb szük­ség van, vagyis a kontinens és világbajnokságokon csakúgy, mint az olimpián. Ne csak állítsák, hanem bizonyítsák is, hogy a válogatott mezének vi­selését megtisztelésnek tartják. VAN HOL SPORTOLNI Akinek nálunk valóban szív­ügye a sportolás, arra alkalmat is talál. Az általános jóléttel és fejlődésssel lépést tart a sportpályák, stadionok létesíté­se, karbantartása, vagy moder­nizálása, az viszont már kérdés, vajon minden sporttelepet meg­felelően és gazdaságosan ki­használnak-e. Szlovákiában a CSSZTSZ IV. és V. kongresszu­sa közötti időben az eddigi 83= tornaterem helyett már 116 állt rendelkezésre, az addigi '5 fe­dett pályás jégcsarnok helyett most 9 szolgálja az érdeklődő­ket, 1973-ban 3332 volt a sta­dionok, a sporttelepek száma, 1977-bén már 4580 állt a spor­tolni vágyók rendelkezésére. Egyéb sportpályából 1973-ban 1492 volt, 1977-ben már 1789» sportpályát tartanak nyilván. A CSSZTSZ IV. kongresszusa ide­jén két fedett uszodánk volt,, ma hét áll rendelkezésre. Az érdekesség kedvéért je­gyezzük meg, hogy a CSSZTSZ szlovákiai vonatkozásában álla­mi beruházás formájában húsz jelentős sportlétesítményt adtak át rendeltetésének, további hat­van pedig önsegélyes alapon, a Z-akciő keretében, nagy társa­dalmi összefogással, társadalmi munkával készült el. Ez utób­biak közül csak néhányat soro­lunk fel: műjégpálya Léván (Levice), sporttelep Vágsellyén (Sala n/V), asztalitenisz-csar­nok, fürdő- és üdülőközpont Dunaszerdahelyen (Dunajská Streda), Buéina típusú tornate­rem Somorján (Samorín) vala­mint Párkányban (Stúrovo), sportcsarnok Komáromban (Ko- márno), műjégpálya és Buéina típusú tornaterem Érsekújvá­ron (Nővé Zámky). A sportoláshoz, a testnevelés­hez a feltételek adottak. Aki egészséges, az vidám is. Mind­kettő megszerzéséhez és tartós­sá tételéhez semmi mással nem pótolható lehetőséget a testne­velés és a sport ad, s ezeknek még inkább, mint idáig, min­dennapjaink szerves részévé kell válnia. ZALA JÓZSEF Jelenet egy tornabemutató előkészületéről (Arch.-felv.) Labdajátékok üzésére mindenütt akad lehetőség & ÚSZÓ Index* 48 097 Kiadja Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Főszerkesztő: Dr. Rabay Zoltán CSc. Helyettes főszerkesztők: Szarka István és Csetö János. Szerkesztőség: 893 38 Bratislava, Gorkého 10. Telefon: 309, 312-52, főszerkesztő: 532-20, titkárság: 550-18, sportrovat: 505-29, gazdasági ügyek: 506-39. Távíró: 092308, Pravda — Kiadóvállalat Bratislava, Volgogradská 8. Nyomja a Pravda, az SZLKP nyomdavállalat — Pravda, 02-es Nyomdaüzeme, Bratislava. PRÓBANYOMAS. Hirdető­iroda: Vajunského nábrezie 15. II. emelet, telefon: 551-83. 544-51. Az Űj Szó előfizetési díja havonta — a vasárnapi számmal együtt — 14,70 korona. Az Üj Szó vasárnopi szórnának külön előfizetése negyedévenként 13,— korona. Terjeszti a Postai Hírlapszolgálat. Előfizetéseket eifogad minden postai kézbesítő. Külföldi megrendelések PNS — Üstredná expedíció tlacé, Gottwaldovo námestie 48/VII. A SUTI regisztrációs száma: 5/2. KL EGÉSZSÉGES ES FEJLETT

Next

/
Oldalképek
Tartalom