Új Szó, 1969. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1969-02-05 / 30. szám, szerda

(Folytatás az 1. oldalról) Örömmel tölt el — mondotta Gustáv Husák beszéde elején —, hogy részt vehetek ezen a tanácskozáson és kongresszusukat — «6t egyszerre két kongresszust üdvözölhessem Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának nevében, s a rzlovák kormány és a Szlovák Nemzeti Tanács megbízásából. Az önök mai tanácskozása nom jelenti ifjúsági szervezetünk tevékenységének kezdetét, hiszen végső fokon a beszámoló s az elhangzott felszólalások is szorosVn függnek össze munkásmozgalmunk, diákságunk és földművetflataljaink mozgalmának progretzszlv hagyományaival. A München előtti köztársaság idején évak hosszá során át vettem részt a szervezetek tevékenységében, s ezért — amennyiben időm engedi — fokozott érdeklődéssel követem, hogyan foglalkoznak a mai fiatalok az adott problémákkal, miként mérlegelik a társadalmi, a közéleti s a politikai problémákat, « hogyan keresik az őket megillető helyet társadalmunkban. Nyíltan megmondom, hogy a rokonszenv érzésétől eltelve figyelek fel minden megmozdulásra, különösen pedig azokra, amelyek a múlt év folyamán voltak észlelhetők a fiatalok minden csoportjában. Tapasztalt politikai funkcionárius vagyok, s mindezt jő jelnek tekintem, mivel társadalmunk további politikai fejlődését reméltett. Ifjúsági szervezeteink egy évig tartó keresgélése s forrongó mozgalmassága után önök bizonyára megkísérlik, liogy ezen a két kongresszuson megtalálják tevékenységűk programszerű tartalmit és szervezési formáit. Meg kell mondanom, hogy ezeket a kérdéseket elsősorban Önöknek kell megoldaniuk, és senkinek sincs szándékában előírni, milyen forma szervezetben, vagy szervezetekben dolgozzanak. Ha mégis mondhatok valamit, akkor csnpán annyit, hogy gondoljanak az érem mindkét oldalára. Ez más szóval annyit Jelent, bogy a fiatalok minden szociális és korosztályok szerinti csoportjának sajátos érdekel vannak, amelyeket szem előtt kell tartaniuk, és szervezésileg Is lehetővé kell tenniük számnkra az • téren óhajtott érvényesülést. Látnunk kell azonban azt Is, hogy a fiatalok minden csoportjában az gyon sok a közös érdek és célkitűzés. A dolgok e két oldalának összhangba hozása a sajátos érdskek összhangba hozása mindazzal, ami az Ifjúmunkások, a diákok, a főiskolások, a falusi fiatalok közös érdeke — véleményem szerint lehetővé teszi a jelenlegi helyzetben a relatívan legideálisabb szervezési formát, és azt, bogy na Jussunk az egyik szélsőségből a másikba. Tapasztalataim alapján tndom, hogy ifjúságunk szervezeteiben ma már akad elegendO megfontolt s tapasztalt fiatal ember, aki alkalmas lesz az említett problémák megoldására. Elvégre mindannak, amiről az Ifjúság a napokban megegyezik, nem keíí okvetlenül érvényesnek lennie a következő években is. Önök egykét évig kipróbálhatnak bizonyos szervezési formát, és azt, ami hibás volt, kijavíthatják, vagy pedig másként dönthetnek. Csehszlovákiában a Jelenlegi társadalmi folyamatok közös Jellegzetessége az ij módozatok és formák keresése. A régi, a Január előtti módozatok már elavnltak, sok esetben túlhaladottak, és gyakran fékező ha' tásial vannak közéletünkre, megnehezítették az emberek elkötelezettségének. kezdeményezd készségének kibontakoztatását. SoW mindent kellett elvetnünk, sok mindent kellett reformálnnnk, mert az íj megoldások lehetőségeit kerestük. Keressük egész politikai rendszerünk átszervezésének módját a legutóbbi évtized politikai s közéleti megnyilvánulásának bíráló mérlegelésével ét átértékelésével, vagyis a tökéletesítés, a reform lehetőségit egész társadalmi és politikai életünk célszerű demokrafíknsabfi rendszerét keressük. Ebtien az Ifjúságnak, az ifjú nemzedéknek Is helyt kell állnia Már előbb ls mondottam, hogy a kommunista párt és az állam vezetősége örömmel veszi tudomásul a fiatalok aktivizálódását. Ez nem csupán holmi udvariassági frázis, amelyet kongresszusunk címére mondok. Ellenkezőleg, ex szorosan függ össze a kommunista párt és az állam vezetőségének elgondolásaival. Ha azt akarlak, hogy államunk a közgazdatág, a knltúra terén, s minden más téren is továbbjusson, feltétlenül szükséges, hogy a fiatalok bebizonyítsák saját akaratokat és kezdeményező készségüket. Mert nincs olyan állam, amely holmi parancsolgatással, dirigálással, a milliós tömegek akaratát t érdekelt figyelmen kívül hagyva tikeresen haladhatna előre. Ennek az akaratnak s ezeknek az érdekeknek tzem előtt tartása a SZOCIALISTA DEMOKRÁCIA ALAPELVÉNEK szerves része, s elválaszthatatlan áttAI, hogy ij szempontok tzerint kell látnunk társadalmunkban a demokratikus kapcsolatok tartat A kommunista párt és az állam vezetősége örömmel veszi tudomásul a fiatalok aktivizálódását mát. Éppen ezért különösen ax Ifjú nemzedék aktivitása — amely természetesen néba átcsap a partokon — ez az aktivitás egyik alapvető feltétele annak, hogy előrehaladhassunk, hogy áthidalhassuk mindazt, ami elavult és A] gondolatoknak szerezhessünk érvényt. A fiatalok e hatalmas megmozdulására tavaly ellentmondásos áramlatok hatottak és hatnak most it, t ezek az áramlatok az egész társadalomban észlelhetők. Kommnnisia pártunk vezetősége több ülésén elemezte ezeket az ellentmondásos áramlatokat. így például a novemberi ülésén hozott közismert határozatában méltányolta mindazt, ami pozitív volt tavaly midnyájunk életében és az állam életében. A határozat rámutat azokra a kockázatokra, amelyek letérfthetnek bennünket a helyes útról, vagy meggátolnak bennünket a gyorsabb előrehaladásban. Ezek a volt Novotnýrendszert követő enyhülés ntán keletkezett ellentmondásos nyomások rányomták bélyegüket az Ifjúság politikai megnyilvánulásaira is, s a fiatalok egyes csoportjai e nyomások hatására jutnak fölöslegesen szélsőséges helyzetekbe. Erről nem azért beszélünk, mintha nagyon türelmetlenek lennénk olyankor, ha a fiatalok nem pengetik mindenkor szépenhangzőan a húrokat. Elvégre még nem volt elegendő alkalmuk arra, hogy tapasztalataik alapján mérlegeljék nézeteiket, hogy állandösnltabb, koncepcióznsabb politikai véleményt alkothatnak. Az Ifjú nemzedék mindenkor ilyen volt, t Ilyen a mai Ifjú nemzedék Is. Ml Idősebbek türelmesen és rokonszenvezve követjük figyelemmel ezeket a megmozdulásokat, mert az a meggyőződésűnk, bogy AZ IFJG NEMZEDÉK Oj MEGMOZDULÁSAINAK ÉS SORAKOZÖJANAK LEGFŐBB IRÁNYA HELYES, erőteljes, s nagyon hasznos nemzeteink és államunk szempontjából. Az amolyan peremszerű túlkapások s elhajlások azonban még nem adnak jogot arra, hogy siránkozzunk az egész iljúság miatt, 'vagy fejünkhöz kapjunk mondván i— Ime, hova jutottunk. Ml teljes erőből támogatni akarjnk az előbb említett legfontosabb, erőtelje* Irányzatokat. Manapság nagyon gyakran — ét különösen a fiatal emberek körében — merül fel az a kérdés, milyenek az emberek kilátásai náInnk Csehszlovákiában, s különösen milyen jövő vár a fiatalokra. Erről azért teszek említést, mert nálnnk tok helyütt terjed a kilátástalanság, a reménytelenség hangulata, sok helyütt dramatizálják nehézségeinket, s az elénk gördülő akadályokat. Erre a sarkalatot kérdésre az Ifjú nemzedék lehetőségeivel t jövőjével kapcsolatos kérdésre válaszolnunk kell. Mindnyájan Ismerjük Szlovákia történetét. Jómagam saját tapasztalatomból és megközelítőleg negyven évig folytatott politikai tevékenytégem alapján ismerem, milyen volt a München előtti köztársaság éveiben, n háború alatt, a> ellenállási küzdelem Idején és a 45-ös évet követő időben nálnnk a fiatalok különböző megmozdulásainak a torsa. E tapasztalatok alapján mag szeretném mondani, hogy még nem létezett olyan szlovák ifjú nemzedék, amelynek OLVAN LEHETŐSÉGEI LETTEK VOLNA, MINT AMILYENEK ÖNÖK ELŐTT FELTÁRULNAK. Ex rétiemről nem holmi gesztus, és nem frázis. Emiltétt teszek néhány példáről. Önök it tndják — Jóllehet többségük csnpán hallásból tndja —, milyen volt Szlovákia gazdasági helyzete. Szlovákia húsz év alatt fejlett Ipart-mez&gazdasági országgá fejlődött. Mai helyzetét semmiképpen sem hasonlíthatjuk össze ax 1945-ben t 1943-ban fennálló helyzettel. Ma már rendelkezünk műszaki szakképzettségű káderekkel, ami nem csekélység akkor, ha a nemzet magas célokat tűzött ma™n elé. A különböző kategóriájú művelt emberek tömege, a középés a főiskolákon az életre felkészülő fiatalok tömege — ez a ml kit nemzetünk, és szinte csodához hasonlíthatjuk történetét. Manapság ebből Indulhatunk kl, mégpedig olyan emberekkel, akik Igényesebb feladatok teljesítésére It felkészültek t készülnek ma lt. Nincs szándékomban, hogy befolyásoljam tanácskozásukat, de saját gyakorlatom alapján tehetek említést arról, hogy például 1945 —1948-b'an milyen nehézségekbe ütköztünk, ha üzemeink vagy a fels&bb fokú nemzeti szervek számára szakképzett embereket kerestünk. Ma már merőben más a helyzet. Egyik gyökeres változásnak kell tekintenünk társadalmunk szociális átszervezését. Ez önöknek már nem mond sokat, de úgy húszhnszonöt évvel ezelőtt a flatalo,k It bét csoportra oszlottak: a mnnkások s a szegény parasztok családjaiból tzármazó megalázóitokra t elutaaítottakra, ét a lakosság más rétegeiből származó kiváltságosakra. Ez a szétszaggatott, felaprózott társadalom eltűnt, t már sohasem tér vlttza. Ma lényegében azonos az egyes társadalmi osztályok t rétegek helyzete, t lényegében AZONOSAK A FIATALOK ÉRVÉNYESÜLÉSÉNEK FELTÉTELEI, tekintet nélkül a szülék foglalkozására t helyzetére. Ez volt tehát az a forradalmi változás, amely a mai nemzedék előtt teljesen más távlatokat, t merőben más lehetőségeket tár fel. Tavaly végérvényesen megoldottuk a szlovák nemzet régi fájó problémáját, azt, hogy milyen legyen a helyzete a csehszlovák államban. A múltban az e megoldásért folytatott küzdelem kötötte le nálunk az ifjúság erőit. Államunk föderatív átszervezése alapján a mai szlovákiai fiataloknak nemcsak szlovákiai Viszonylatban, hanem országos és nemzetközi viszonylatban is, objektívan összehasonlíthatatlanul nagyobb lehetőségeik, s fejlődésük jobb feltételei adódnak minden területen. Néhány szóval említést szeretnék tenni társadalmunk demokratizálásának problémáiról. A szocialista társadalmunkon belüli demokratizálás a fiatalok helyzete s lehetőségei szempontjából rendkívül nagy jelentőségű. Nem állítom, hogy már elértük az Ideálisnak mondható állapotokat. Azt sem állítom, hogy e téren már mindent megoldottunk. De amenynyiben tudomásom van azokról a nagy akadályokról, amelyeket a parancsnralom s a társadalom bürokratikus, adminlsztratfv-ntasításos Irányítása gördített elénk, úgy ezeket a nagy akadályokat már eltávolítottuk, tovább It rendszeresen eltávolítjuk, t megszilárdítjuk demokratikus kapcsolatainkat, erősítjük az ember, az állampolgár helyzetét, jogalt államunkban, t ezért kezességet lt vállalunk, vagyis az egyénnek az érvényesülés szabadabb terét biztosítjuk. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozni szeretném, hogy IFJÚ NEMZEDÉKÜNK EROS ÉS EGÉSZSÉGES. A tzlovákok nem kihaló nemzet, és attól sem kell tartanunk, hogy ez a nemzet elfajulhatna. Mindez természetesen nem Jelenti a Jelenlegi állapotok ldealizálását. Társadalmunkban még akad bőségesen a különféle fogyatékosságokból. Az önök haja is megőszül addig, amig mindezeket a fogyatékosságokat kiküszöbölhetjük, mert a társadalom élete már olyan, hogy sohasem érheti el az ideális állapotokat, mert minden nap újabb problémákkal, újabb feladatokkal kell megbirkóznia. Tekintettel a jelenlegi fogyatékosságokra, meg tndjuk érteni nem csak a fiatalok, hanem általában polgártársaink elégedetlenségét. Mindnyájunknak nagy küzdelemre kell felkészülnünk. Bírálnunk lehet egyéneket, terveket stb., de a bírálatból még nem élhetünk meg, ettől még nem javul meg a termelét, ét nem lesz jobb a társadalom sem. A bírálatot mindenkor egybe kell kötnünk a pozitív program lehetőségének keresésével. Ogy vélem, hogy különösen a fiataloknak nemcsak arra kellene figyelmeztetniük, hogy ml ós miért helytelen, hanem egyidejűleg Javasolniuk ls kellene, hogy mit és miként lehetne megoldani, t magnk lt mihez akarnak hnzzájárnlni. Pártunk vezetősége a CSKP KB legntóbbi három plenáris ülésén jóváhagyott alapvető fontosságú dokumentumokban rámntatott POLITIKAI ÉS GAZDASÁGI ÉLETÜNK LEGFŐBB CÉLKITŰZÉSEIRE. Ez azonban nem tízparancsolat, amit betéve kell megtanulnunk, hanem utasítás a fontolgatásra, ntasítás a keresésre, a már meglevőnek kiegészítésére. A fiatal emberek akarat- és képzelőerejfiket e pozitív irányban maradéktalanul felhasználhatják, elkötelezhetik magukat és a felelősségvállalásból ls kivehetik részüket. Ügy, ahogyan egymást követik a nemzedékek, mint ahogyan egyre újabb s újabb emberek nőnek fel, úgy kell az ifjú nemzedéknek fokozatosan a maga részéről it felelősséget vállalnia az adott üzemben uralkodó állapotokért, a nemzet helyzetéért, az államban fennálló helyzetért, de szükséges az is, hogy átverekedte magát ehhez a felelősségvállaláshoz. Lehet, hogy ezt természetes úton, a Jelenlegi állapotok bíráló mérlegelésével It megtehetik, de olyan pozitív programmal, amely a lövőre lt vonatkozik. Amenynylben az Ifjúsági szervezetek a tavalyi forrongás után ki tudják eszközölni a konkrétan pozitív programot az adott üzemben, községben, városban, a nemzetben és az államban, úgy ifjúsági mozgalmunk hatalmas ugrással jnt előre. Ilyen az élet — állandó küzdelem az akadályokkal, a nehézségekkel, mindazzal, ami az egyén életének útjában áll, ami a tártadalom kollektfviinak, a nemzeteknek, az államoknak útjában áll. Aki részt akar venni a közösség életében, annak számolnia kell ezekkel a nehézségekkel. Meg kell tanulnia, hogyan vegye fel a küzdelmet ellenük, s meg kell tanulnia azt is, miként hidalja át a nehézségeket, hogyan verekedje át magát. A társadalom minden fejlődése küzdelmes, küzdelmet folytatnak az új gondolatok a régiekkel, olyan küzdelem ez, melynek célja a maradi elgondolások helyettesítése a progresszív elgondolásokkal, s ez egyaránt vonatkozik a technológiára, a tudományra, a művészetre és az egész társadalomra. Nem várhatjuk, hogy valaki kieszeli az ideális társadalom típusát és ezt a típust ideálisan meg is valósítja. Aki a társadalomban valamiféle ideális eszmét akar megvalósítani, látja, hogy mennyi akadály tornyosul eléje, hogy mindenkor mennyit kell küzdenie az új, a haladó irányzat győzelméért, és számolnia koll mindazzal, ami az évek vagy az évszázadok alatt felhalmozódott. Szeretnék rámutatni arra a gondolatra, hogy az élet aktív megközelítéséről van sző. Végül ls ez hozza meg a munka örömét, a politikai küzdelem örömét és a magánélet örömét is. Az az ember, AKI VALAMIÉRT LELKESEDIK, AZ VÉGÜL IS TUDJA, MIÉRT ÉL. Aki csak az apró személyi előnyöket vagy hátrányokat látja, az ilyen vagy olyan értelemben a kollektíva passzív részévé válik. Ezt azért említem meg, mert hozzánk Nyugatról az élet negatív módon történő megközelítését célzó jelenségek érkeznek, beszélnek arról, hogy az ipari társadalom korlátozza az embert, elnyomja és ezáltal kiút nélküli helyzetek keletkeznek. Bizonyos mértékig ilyen hatást gyakorol a sajtó, a rádió és a film Is. Tártadalmunkban azonban semmi tem Indokolja az ilyen magatartást. Ha csak a fiatal energia levezetéséről lenne szó, akkor ez Itt-ott érthető lenne. De ha ezt valaki programként, koncepcióként tűzi ki, akkor meg kell mondani, hogy ez a negatív magatartás gátolja a hiányok felszámolását célzó törekvésünket és semmit sem nyújt a fiatal embereknek. A második veszély az, hogy azt a teret, amelyet a múlt évben a január utáni fejlődés nyitott számunkra frázisokkal, demagógiával, radikalizmussal kezdik megtölteni. Néha az a legnépszerűbb, aki a legmagasabbra licitál, aki játszik a szabadság, a demokrácia, a nép és más hatásos tzavakkal. De azután egy-két év múlva megmutatkozik, hogy ki az üres frazeológut, kl az üres demagóg, ki a terméketlen radlkallsta, aki sem a társadalom, sem a nép számára nem jelent semmit. Ebben a küzdelemben sokan törekedtek arra, hogy különösen a fiataltágra hatást gyakoroljanak, hogy kihasználják a fiatalokat, akik természetesen fogékonyabbak a radikális, élesebben megfogalmazott eszmék Iránt. Ezeket akarták megtéveszteni és kihatználnl táját céljaikra. — Csak egy kit példát említek. Azt hiszem, itt nem kell különösebben rámutatni a szlovák nemzet küzdelmére, amit azért vívott, bogy mint egyenjogú nemzet élhezsen az államban. Ennek ellenére néhány nappal ezelőtt hallottam egy irodalmár szavait: „Nem hagyjuk magunkat a föderáció serlegéből leitatni." Ha jól értem ezt a frázist, ez valami csalást, valami bnta fogást Jelent. És ezt egy mii. vett ember a rádión keresztül kiabálja ki a nagy világba. És milyen serlegből hagyná magát az Illető leitatni? Talán az üres szalmacséplés serlegéből, ha szabad ezt a kifejezést használnom? Hiszen az emberek néha képesek a legnagyobb butaságot ls gyönyörűen megfogalmazni. Bedobják a jelszót — nem hagyjuk maguk magnnkat leitatni a föderáció serlegéből! Ezt megelőzőleg a jelszó először a demokratizálódás, aztán a föderallxáclő voltl De milyen demokratizálódásra kerülhetett sor egy több nemzetiségű államban, ha a nemzetek nem voltak egyenjogúak, ha nem alakultak volna ki a nemzetek közötti demokratikus kapcsolatok. Így kerülnek az emberek közé a jelszavak. Azt mondják, hogy az ifjúság legyen politikai erű. A főiskolások is és az Ifjúság más rétegei is. Ezzel teljesen egyetértek. De barátaim, mit mond az nekünk, hogy politikai erő? Azonnal megkérdem: milyen politikai erő? Átéltem azt a korszakot, amelyben az ifjúság hlinkás volt, agrárpárti volt, kommunista volt, szociáldemokrata volt, henleinists volt és mindegyik politikai erő volt. Ha azt mondom, hogy politikai erő, akkor pontosan meg kell határoznom, milyen a programja, a célja, örömmel üdvözlöm azt, hogy a fiatal emberek, valamint az a szervezet, amelyet itt képviselnek vagy amelyek megalakítanak, olyan VALÓDI POLITIKAI ERŰVÉ VÁLJON, amelyet komolyan kell venni, de azt is, bogy programja világosan mutassa, milyen irányban akar mint pniitikal erő érvényesülni, mit akar támogatni és természetesen mi ellen akar harcoInL A közügyek ét a politikai ügyek mérlegelésekor reálisan kell látnunk nemzetünk ét a csehszlovák áilam reális lehetőségeit Is. Mindnyájan szeretnénk különféle ét teljesen tökéletes ideálokkal rendelkezni. És amíg álmodozunk, mérlegelünk, ábrándokat szövögetünk, kérünk, addig semmi rossz nincs abban, ha nagyon magasra helyezzük az ideilok mércéjét. De amint beleavatkozunk a közéletbe, a társadalmi életbe, akkor egyszerűen látnnnk kell a szlovák nép történelmi torsát, milyen volt, milyen a jelenlegi helyzete, lehetőlégei és mit akarok ebből maximálisan teljesíteni. Ez a józan meglátás, amelyet mosl Itt ott reális szemléletnek gúnyolnak, az értelmes társadalmi magatartás előfeltétele. Ha a közéletről, a társadalmi életről beszélünk, akkor konkrét tényekből kell kiindulnunk és mindkét lábunkkal a földön kell állnunk, bárhogyan lt tzeretnénk az eget ostromolni. Barátaim, befejezésül azt akarom mondani, hogy a kommunista párt vezetősége és a szlovák nemzeti azervek lt maximálit teret akarnak biztosítani az ifji nemzedék érvényesülésének. Arről van szú, hogy ezt az alapelvet együtt váltsuk gyakorlattá. Hiszem, hogy a fiatal emberek nálnnk ezt az ntat már megtalálták, és velük minden területen megtaláljuk a Jó, elvtársi, baráti együttműködés formáit és így egy lépéssel előbbre jntunk Szlovákiában és Csehszlovákiában is. Ehhez a munkához kívánok őszinte szívvel sok tikért. A vitában a küldöttek elsősorban az új ifjúsági szervezet kérdéseivel foglalkoztak. A rendkívüli kongresszus határozata értelmében Szlovákiában a tegnapi nappal megszűnt a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség és működni kezdett hat önálló gyermek- és Ifjúsági szövetség, amelyek a jövendő Szlovákiai Ifjúsági Szövetségbe tömörülnek. Ezek: a Szlovák Pionfrszervezet, a Szlovák Cserkész, a Szlovák Falusi, Mezőgazdasági és Városi Ifjúság Szövetsége, a Szlovák Dolgozó Ifjúság Szövetsége, a Szlovák Középiskolai és Szakipari Ifjúság Szövetsége és a Szlovák Főiskolások Szövetsége. A kölcsönös bizalom jegyében Egyházi vezetők a művelődésügyi miniszternél (ČSTK) — Ez év február 4-e és 11-e között Miroslav Válek, szlovák művelődésügyi miniszter fokozatosan fogadja az egyházak, vallásos intézmények, illetve társaságok képviselőit. Az első látogatásra február 4-én került sor, amikor ls dr. Ambróz Lazík püspök, trnavai apostoli adminisztrátor vezetésével valamennyi szlovák római katolikus püspök és főbb egyházi tisztségviselő bemutatkozott a miniszternek. A találkozás a szívélyesség, a kölcsönös bizalom és megértés légkörében zajlott le. Dr. Lazík püspök biztosította a minisztert a római katolikus egyház azon igyekezetéről, miszerint a szlovák hívőket olyan szellemben kívánják vezetni, hogy mindenkor becsülettel és odaadással vegyék kl részüket az országépítésből, s a cseh nemzettel együtt öregbítsék hazánk világi javait. A püspök egyúttal megköszönte az új minisztériumnak az egyházakkal szemben tanúsított megértését. Válek miniszter a találkozás alkalmával kifejtette, hogy a SZSZK kormányának határozott érdeke az egyház és az állam kapcsolatának további fejlesztése mindkét fél megelégedésé1969 II. 5.