Új Szó, 1969. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1969-01-28 / 23. szám, kedd

Világ proletárjai, egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA BRATISLAVA 1869. január 28. KEDD XXII. ÉVFOLYAM 23. szám Ára 50 fillér Megkezdődött a Szlovák Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom I. kongresszusa Harc a dolgozók szociális és jogbiztonságáért 1 millió 340 ezer dolgozó nevében • G. Husák a kongresszuson • Űj program és alapszabályzat kerül megvitatásra • A szakszervezet a dolgozók érdekeit képviselje • A párt politikáját támogatják (Tudósítónktól) — Tegnap reggel Bratislavában, a Kultúra és Pihenés Parkjában megkezdődött az I. szlovák szakszervezeti kongresszus. Szlovákia 1340 000 szervezett dolgozóját a tanácskozáson 525 küldött képviseli, akik megvitatják, hogy az elkövetkező időszakban a szakszervezetek miként tevékenykedjenek, mire helyezzék munkájukban a súlyt, és hogyan váljanak az országépítés lehető legaktívabb részesévé. A kongresszus megnyitása után Vojtech Daubner, a Szlovák Szakszervezeti Tanács elnöke üdvözölte a jelenlevőket. Az SZLKP KB küldöttségét Dr. Gustáv Husák elvtárs, a Központi Bizottság első titkára vezette. Ott voltak a küldöttségben Viktor Pavlenda mérnök, professzor, és dr. /. Turček, a Központi Bizottság titkárai is. A Szlovák Szocialista Köztársaság kormányának küldöttségét S. Sádovský mérnök, miniszterelnök vezette. J. Hanus mérnök,miniszterelnök-helyettes, 5t. Lupták mérnök, iparügyi miniszter és M. Sedláková munkaügyi miniszter a kormánydelegáció tagjaiként vettek részt a tanácskozáson. A Szlovák Nemzeti Tanácsot a kongresszuson Ondrej Klokoč, az SZNT elnöke képviselte. A Központi Szakszervezeti Tanács küldöttségét Karel Poláőek elnök vezette. Ott voltak az Ifjúsági Szövetség, a Nőszövetség, a Főiskolások Szövetségének és az Ifjúmunkások Szövetségének a küldöttjei is. A megnyitás után a napirendtervezet jóváhagyására került sor. A küldöttek közül többen módosító javaslatokat terjesztettek elő. Ezek jelentős részét elfogadta a plénum, mivel a demokratizmus biztosításáról volt szó. Az egyik küldött például azt javasolta, hogy a felszólalók hozzászólásukat jelentkezési sorrendben terjeszthessék a plénum elé. Az illető javaslatát — bizonyos kiegészítésekkel — elfogadták. Ezt követően a bizottságok megválasztására került sor, majd V. Daubner főbeszámolója következett. A Szlovák Szakszervezeti Tanács elnöke beszámolója első részében az új államjogi elrendezés jelentőségét méltatta és rámutatott, hogy a megváltozott körülmények között milyen jelentős feladatok várnak a szlovákiai szakszervezetekre. Egységes szakszervezetet Az I. szlovákiai szakszervezeti kongresszus — mondotta V. Daubner — a túlzott centralizmus, a szubjektivizmus és a deformációk leküzdése jegyében zajlik le. Ez a folyamat már tavaly januárban megkezdődött. Az újjáéledésre nagy szükség volt, mert az előző évek során a szakszervezeti te-> vékenység meglehetősen formálissá vált. Az elavult módszereket a tagság a január utáni Időszakban határozottan elítélte. A demokratizálódás elsősorban abban mutatkozott meg, hogy a tevékenység súlypontját az újonnan alapított szakszövetségekre helyezték át. Rendkívüli módon fokozódott így az alapszervezetek önállósága és önrendelkezési joga. Főleg ennek a fokozódott aktivitásnak köszönhető, hogy a küldöttek most a szakszervezetek I. kongresszusán egy megújhodott, önkéntes érdekvédelmi szervezet programját hagyhatják jóvá. Ezt követően Daubner elvtárs rámutatott, hogy a szlovákiai szakszervezeti mozgalom története jól bizonyítja, hogy nálunk a szakszervezetek sajátos helyzetben tevékenykednek. A. Zápotocký már 1946-ban hangsúlyozta, hogy az országos mozgalom keretében a szlovák szervezeteknek teljes egyenjogúságot kell biztosítani, mert csak ezzel szilárdítható meg a csehszlovák szakszervezeti mozgalom egysége. Az 1948 utáni esztendőkben — sajnos — az egyenjogúsítás nem következett be, sőt, 1960ban például fentről jövő utasítás alapján feloszlatták a szlovákiai szakszövetségek központjait. Ma, amikor a föderalizálás után a szakszervezeti életben is valósággá vált a decentralizáció, tudatosítani kell, hogy ez nem a dolgozók egységének megbontását, hanem ellenkezőleg, annak megszilárdítását jelenti. A tevékenység egybehangolására a Csehszlovák Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom Központi Tanácsa továbbra is törekszik. Szociális- és jogbiztonságot A tagság részéről a vezetőséget ért legtöbb bírálat — mondotta V. Daubner — a bárpolitikával kapcsolatos. Az állami és szakszervezeti tényezők a múltban az életszínvonal alakításával, pozitív befolyásolásával keveset törődtek. Ez az oka, hogy a szakszervezetek akcióprogramjában ma az életszínvonallal kapcsolatos kérdések központi helyet foglalnak el. A múlt évben a bérek a tervezettnél gyorsabban növekedtek. Egyes — régebben elhanyagolt ágazatokban bizonyos bérkiegyenlítődés következett be. Ez azonban nem oldja meg véglegesen a problémákat. Alaposabb megoldást az alapvető ágazatokban — a gépiparban, az építőiparban, a mezőgazdaságban, az erdő- és vízgazdálkodásban stb. — az alapbérek rendezésétől várunk. Természetesen a bérrendezéssel kapcsolatos teendőket csak a megfelelő partnerként fellépő szakszervezeti vezetők biztosíthatják. A Szlovák Szakszervezeti Tanács a szlovák kormány képviselőivel a közeljövőben egyezményt ír alá, amely szerint 1969-ben biztosítani kell a nominális bérek legalább 5,9 százalékos növekedését. Az árszint növekedését az egyezmény szerint úgy kell szabályozni, hogy a reálbérek növekedése semmi esetre se legyen 2,5 százaléknál kisebb. A szakszervezetek elismerik, hogy a kiskereskedelmi árak néhány termék esetében módosításra szorulnak. E módosításoknak a népgazdaság hatékonyságát kell szolgálniuk, hogy végső soron az életszínvonal növekedését segítsék elő. Viszont egyes vállalatok teljesen indokolatlanul emelik egyes termékek árát. Sokszor ez okozza az árak növekedését. A vállalatok az ilyen eljárással a lakosságnak a kormány árpolitikájába vetett bizalmát ingatják meg. A szakszervezet ezért követeli, hogy a kiskereskedel(Fulytatás a 3. oldalon) Az oldfichooi textilüzemben műanyag szálból prémet készítenek. Az üzemet az Egyesült Államokból behozott legmodernebb kötőgépekkel szerelték fel. Egy gép egy műszak alatt kb. 80 méter műszőrmét köt. (O. Holan felv. — CSTK) Egységesen támogassuk a párt és az állam vezetőségének törekvéseit KÖZLEMÉNY A CSKP KB ELNÖKSÉGÉNEK ÜLÉSÉRŐL (ČSTK) — Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának elnöksége hétfői ülésén a legutóbbi események során kialakult politikai helyzetről tárgyalt. A CSKP KB elnöksége kijelentette, hogy nagyra becsüli polgártársaink s az ifjúság túlnyomó többségének megfontoltságát. Bebizonyították, hogy nem ragadtatják magukat olyan akciókra, amelyeknek kiváltására bizonyos szélsőséges elemek törekszenek. Az elnökség ezért köszönetet mond mindazoknak, akik higgadt magatartásukkal bebizonyították, hogy egyetértenek pártunk politikai irányvonalával, a társadalmunkat nyugtalanító feszült helyzet megszüntetésével, és Ludvík Svoboda köztársasági elnök, valamint Oldŕich Černík miniszterelnök beszédével s felhívásával összhangban támogatják az erre irányuló törekvéseket. A CSKP KB elnöksége nagy elismeréssel nyilatkozott közbiztonsági szerveinkről, melyeknek tagjai áldozatkészen s határozott fellépésükkel lehetővé tették a rend helyreállítását a fővárosban és másutt is, ahol társadalomellenes csoportok s egyéb elemek megkísérelték a helyzet kiélezését, a békés lakosság terrorizálását, a közrend megbontását. A CSKP KB elnöksége tudatában van annak, hogy az ország lakosságának körében még mindig feszült a helyzet. Számítani kell tehát további kísérletekre, melyeknek céljuk nyugtalanság és zavar keltése, nemkülönben társadalom- és szocialistaellenes provokációk előidézése. Ezért azzal a felhívással fordul minden kommunistához, hogy lépjenek fel egységesen és támogassák tevőlegesen pártunk vezetőségének, köztársaságunk elnökének s a kormánynak a közrend felújítására irányuló törekvéseit. Az elnökség különösen a társadalmi szervezetekben, a tömegtájékoztatás terén dolgozó kommunistáktól elvárja, hogy most minden erejükkel, minden szellemi képességükkel síkra szállnak pártunk jelenlegi politikájáért, a lakosság közös érdekeiért, s hozzájárulnak annak megértetéséhez, hogy a párt s az állam vezetősége társadalmunk békés s pozitív munkája szempontjából kedvező légkör biztosítására törekszik. A CSKP KB elnöksége hétfői üléséről szívélyes üdvözletét küldte Alexander DubCeJc elvtársnak, a CSKP KB első titkárának s egyben gyors javulást kívánt neki, hogy minél előbb visszatérhessen munkájához. A CSKP KB elnöksége tudomásul vette a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánynyilatkozatának szövegét és jóváhagyását javasolta. Ezt követve megvitatta a Szövetségi Gyűlésben ténykedő kommunista képviselők klubjára vonatkozó javaslatot. Ez a klub az eddigi pártcsoport helyett létesült. A kommunista képviselők klubja a jövőben minden kommunista képviselő pártaktivitásának, kezdeményezésének s az egységes törekvésnek támaszpontja. A Csehszlovákia Kommunista Pártjának soraiból választott képviselők küldetése az lesz, hogy új képviseleti rendszerünkben — mind a Szövetségi Gyűlésben, mind pedig annak, két kamarájában — védjék hazánk vezető pártjának politikáját és biztosítsák érvényre juttatását. A CSKP KB elnöksége az ülés végén tudomásul vette az arról tájékoztató beszámolót, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártjának küldöttsége K. F. Katyusev elvtársnak, az SZKP KB titkárának vezetésével 1968. december 27-től 1969. január 10-ig Csehszlovákiában tartózkodott. Az említett beszámolót az alacsonyabb fokú pártszervekkel ls ismertetik. Közlemény a KGST Végrehajtó Bizottságának 38. ülésszakáról Berlin — Január 23-tól 27-lg Berlinben tartotta 38. ülésszakát a KGST Végrehajtó Bizottsága. A tanácskozáson részt vettek: Bulgária, Csehszlovákia, Magyarország, Mongólia, az NDK, Lengyelország, Románia és a Szovjetunió képviselői, valamint a KGST és a jugoszláv kormány megállapodása alapján Jugoszlávia képviselői is. A Végrehajtó Bizottság ülésszakát Gerhard Weiss, az NDK miniszterelnök-helyettese irányította. A Végrehajtó Bizottság elsőként a KGST külkereskedelmi állandó bizottságának beszámolóját vitatta meg, amely értékelte a tagállamok árucsere-forgalmának fejlődését, és Jugoszláviával az utóbbi két-három évben folytatott kereskedelmüket, valamint a tagállamok hosszú lejáratú árucsere-forgalmi megállapodásainak teljesítését 1966—68 között. Határozatokat fogadott el a külkereskedelem terén folytatott együttműködés további fejlesztésére. A Végrehajtó Bizottság megtárgyalta a KGST állandó gépipari bizottságának beszámolóját tevékenységéről. Megállapították, hogy a tagállamok gépipara 1960—67-ben gyors ütemben fejlődött. Kihasználva a nemzetközi szocialista munkamegosztás előnyeit, a tagállamok fejlesztették a gépek és berendezések kölcsönös cseréjét és megszilárdították gazdasági kapcsolataikat. A tagállamok kereskedelme a különböző gépeket és berendezéseket tekintve 1966— 67-ig kétszeresére emelkedett. A Végrehajtó Bizottság kiemelte a KGST állandó gépipari bizottsága által a szakosításra és egybehangolásra vonatkozó ajánlásainak fontosságát. A Végrehajtó Bizottság e programot tudomásul vette. Az ülésszakon megvitatták a tagállamok gazdasági és tudományos-műszaki együttműködésének más kérdéseit is. A tanácskozás a kölcsönös megértés jegyében, a testvéri barátság szellemében folyt. A berlini kongresszusi teremben tegnap ünnepélyesen aláírták az ülésszak jegyzőkönyvét.