Új Szó, 1968. szeptember (21. évfolyam, 241-270. szám)

1968-09-22 / 262. szám, vasárnap

B. IX. 22. Öregember Q1 a kispadon, csendesen beszél: Sohsem hittem, hogy ezt is megérem, villany, rádió, tévé ... olyan ez nekem, mini a mese. A fiamtól hallottam először, hogy falut alakítanak. Nem hittem a fülemnek. K z kérem nagy szó — Falu született Volt egyszer egy sziget, ami a valóságban nem is volt sziget — hiszen nem ölelte körül víztenger —, de mivel az év öt hónapjában alig volt megközelíthető, ráragadt a Sziget elnevezés. Valamikor régen — ahogyan az öregek emlegetik —, a sziget szó igen tág fogalom volt, felölelte a Vág és a Nyitra közötti területét, ahol főként legelők, nádasok és kis füzesek váltották egymást. A művelhető terület csak később a Vág szabályozása után bővült lényegesebben. Ez időben épült néhány ház a Vág bal partján, s ezt a települést Szigetnek nevezték el. így zsugorodott helységnévvé a hajdan területet jelző fogalom. Mivel a település közigazgatásilag a Vág jobb partján fekvő Keszegfaluhoz tartozott, ezért kapta a Keszegfalusi Sziget elnevezést. A nép mindmáig, egyszerűen Szigetként említi. hoz. A takaros és új épületet a Z akció keretében építették. Ez a kis település legszélső háza, hatalmas kukoricatábla szegélyezi. Forró Irén tanítónő négy éve még 38 gyermeket tanított, az idén felére apadt az osztály. Kingyeseri alig harminc család lakik, így a szomszédos tanyákról is ide járnak a gyerekek. A kis elsősök csodálkozva nézik, a hajításnyira levő öreg épületet, ahol apukáik tanultak. Azt még nem tudják, hogy azelőtt is volt már iskola Kingyesen. Igaz, nem volt önálló épület, a szövetkezeti elnök nagyapjának a portáján, szűk kamrában tanították először a betűvetésre a kingyesi gyereke-i ket. Ahol a béke honol Csak akkor vesszük észre a gyümölcsfák között meghúzódó kis családi házat, mikor az udvarra toppanunk. Az egész Kingyest végtelen csend, nyugalom jellemzi. Innen távol van az országút. Ebben a csendben él Vass Gyula bácsi és felesége békességben már kerek hatvan éve. A közelmúltban ünnepelték meg ezt az évfordulót. A szövetkezettől és a nemzeti bizottságtól szép ajándékot kaptak. — Beültettek az autóba, úgy vittek, s a rázástól tengeri betegséget kap-> tam... A nyolcvannégy éves Mari néni ek-< kor ült étében először autóban. Gyula bácbi uejárta a fél világot, legszívesebben az olasz fronton szerzett élményeiről mesél. A háborúban nem történt semmi baja, de mikor 1930-ban szénakaszáláskor megázott, majdnem meghalt. — A tüdeje volt beteg, márcsak 48 kiló volt, négy évig alig dolgozott —» Vass Gyula bácsi és felesége házasságuk hatvanadik évfordulóján. Vágfüzes, a komáromi járás legifjabb községe, 1968. június 30-a óta szerepel a kimutatásokban. Aki nem ismeri e vidéket, nehezen találja meg, pedig mindössze húsz kilométernyire van a járási székhelytől. Sok idő telt el, míg végre közigazgatásilag fedél alá hozták a „hajdani" sziget egy részét. Az új falu megalakítása előtt Sziget Keszegfaluhoz, Kingyes és Agyagos Martoshoz, Csörgő pedig Naszvadhoz tartozott. A Sziget és Kingyes egy gazdasági egységet képez, közös a szövetkezetük, Agyagos és Csörgő pedig a Gyulamajori Állami Gazdaság két majorja. Már e felsorolás is érzékelteti, hogy menynyire szükséges volt végre egymáshoz kapcsolni ezeket a településeket. Az idén készült el az új — az egyetlen — országút, amely megteremtette a feltételt a falu kialakítására. Az út köti össze a településeket egymással, s a világgal. Eddig ez a vidék nem volt teljes értékű szerves része az országnak. Objektív akadályok gátolták ezt. Az új falu központja a 380 lakosú Sziget lesz. Aki e szót hallja ne gondoljon utcasorokra, a házak még ma is öt kilométernyi átmérőjű körben vannak szétszórva. Csak most van kialakulóban a falu magva, az EFSZ irodája és az iskola körül. Az autóbusznak hét megállója van Sizgeten, Itt fordul meg a „zsákutcában", ahol az országút végetér ... A vendég — aki 1962 októberében éppen e helyről nézte, miként vonszolja a lánctalpas traktor az üres pótkocsit a tengelyig érő sárban —, most is körülnéz. Látja, hogy a gazdasági udvarban cement úton fut a traktor, itt már akkor sem süllyed el a pótkocsi, ha egy hétig esik az eső. Itt nem, de a többi úton még Igen. A határt egyetlen kemény út szeli keresztül, biztosítva az öszekötő kapcsot a falu és az ország között. — Csak a szigetiek tudják, hogy mit jelent ez az út. Skulecz László, az új NHB-elnök szintén szigeti, jogosan beszél a falu nevében. A községalakítás régi óhajuk volt. Négy települést egyesítettek közigazgatásilag, s mindenütt a lakosokra bízták: jelöljenek, válasszanak képviselőket. A nemzeti bizottságnak 25 tagja és 8 póttagja van, a tanács pedig hét tagú — mondja az elnök. — Kollektíván akarjuk irányítani az új falut, remélem sikerülni fog. Az indulás nem könynyű... Erről, az emberekkel beszélgetve gyorsan meggyőződtem. A HNB, a szövetkezet vezetőségének segítségével kezdte meg munkáját. Tőlük kaptak egy helyiséget az EFSZ épületében, de ez valóban csak a kezdet. A HNB-nek a lakosságot érintő fontos kérdéseket kell megoldania. Ezek közé tartozik eigy gyünk itt, addig nekünk kell kiállni a többlekért, ezért választottak meg ... Beszélgetünk, járjuk a falut. Az új út mellett nehéz földgyalu egyengeti a talajt. Négy lakást építtet ide a szövetkezet, még a héten megkezdik az alapok ásását. Az iskola udvarán is építők szorgoskodnak. Megtoldották a régi épületet, hozzáépítettek egy tantermet. Most délután, az első tanteremben Kiss Emma tanítónő foglalkozik a gyermekekkel, a másik osztályban A falu jövője nem választható el a szövetkezet fejlődésétől, sőt ez utóbbi szilárdsága jelenti a biztosítékot az új falu fejlődéséhez. A szövetkezeti tagok szeretnék, ha szülőhelyük, amely ily találó nevet kapott, valóban faluvá fejlődnék. — Magunknak építünk, ezt mindenki jól tudja. Persze némely vállalkozás kockázattal jár, de ezt is a közösség érdekében tesszük. Szénássi Nándor szövetkezeti elnök már akkor elkezdte az önálló gondol kodást, a kockázat vállalását, — a közösség érdekében —, mikor .még igen szigorúan bírálták el az „egyéni" kezdeményezést. Itt az élet kényszerítette a szövetkezet vezetőit az önállóságra, különben aligha tervezhetnének 25 koronát egy munkaegységre. Tavaly a szabadságpénzzel és a prémiumokkal együtt 33 koronát fizettek munkaegységenként, ezen kívül kapták a természetbenit. — Az élet harc, s a vezető nem önmagáért, hanem a közösségért verekedik. Közben azt is el kell tűrnie, hogy néha-néha megszorítják. Amíg mi vaSzénássi Nándor szövetkezeti traktorosokkal beszélget. pon. Nemsokára újból felcseréli a silókombájnt az ekével. A múlt hónapban 15—19 órát dolgozott naponta, nem véletlenül sorolják a legszorgalmasabb traktorosok közé. Mikor látja, hogy megérkezett a második pótkocsi, megjegyzi, hogy az idő pénz. Értünk a szóból, félre állunk a lánctalpas elől. Kingyes nem egészen négy kilométernyire van Szigettől. Egy darabig az új úton megyünk, majd egy kanyartól dűlőúton jutunk el a kingyesi iskoláelnök — a képen balról a második Novemberre elkészül a másodi k tanterem és nem kell két „műszakban" tanulni a vágfttzesi kisdiákoknak. (A szerző felvételei) mondja Mari néni. — A gútal orvos gyógyította s azt mondta: ha erős a természete, akkor kibírja. És meggyógyult. Az ismerősök mondják, hogy a Vassházaspárt erős szervezetüknél is jobban jellemzi jó természetük. Négy gyermeket neveltek fel, de még csak torzsalkodni sem hallották őket. Ogy látszik, nem véletlenül mondta Gyula bácsi, hogy csak akkor van béke, ha az emberek megbecsülik egymást. — Legalább a családban legyen meg ez a megbecsülés, ha már a világból hiányzik. Örökké torzsalkodnak, s nagyok vetélkedésének a kis népek iszszák meg a levét... — Hogy mit szeretnék? Jó volna tudni, hogy vajon meddig bírja ki az öreg Európa háború nélkül... Kingyes esti csöndbe burkolódzik. A Feszty-kastély ablakai sötéten tekintenek a nádasra. Üres a ház, senki nem lakik benne. Az alacsony szobában a hatalmas gerendán villanyfénynél betűzzük a felírásokat: Nem repültünk a légbe, feljutottunk az égbe — Dankó Pista. 1894 szeptember hó 15—16, Itt mulatott három erber meg egy pap ... Valamikor Itt alkotott, festegetett Feszty Árpád. A magány, a csend szüli a témákat. A kingyesi iskolában Forró Irén tanítónő is festeget. Szobáját saját festményei díszítik. A csend és a magány adta kezébe az ecsetet... Itt a fák között még a zuhogó eső ls megnyugtatón hat. De a hirtelen jött esti zivatar elől menekülnünk kell, különben néhány napra itt rekedünk. Mire felkapaszkodunk a beton útra, már sötét a határ, zuhog az eső. A feketeségben egyetlen kígyózó fényes csík, az új betonút, amely • járás negyvenedik falujáig nyújtózik. CSETÖ JÁNOS Ahol az országút vegetér NEMZEDÉKEK ÁLMA VÁLT VALÓRA: ELKÉSZÜLT AZ ORSZÁGÚT • AHOL SOK A FÜZES, OTT KERESD VÁGFÜZEST © KÖRÚTON A SZÖVETKEZETI ELNÖKKEL • A NÁDAS PARTJÁN orvosi rendelő építése, ahová hetente kétszer kijárna az qrvos. Így kevesebb lenne a munkából való hiányzás is. Az építkezéshez természetesen pénz kell. S nem ez az egyetlen épület, amire szükségük volna. A vendéglő és az élelmiszerüzlet — egy öreg vályogépület —, már régóta nem felel meg a követelményeknek. Eddig még az áruellátás is gondot okozott. Esős időben csak a kompig hozták el az árut. Megtörtént, hogy a lánctalpas traktor elsüllyedt a komp melletti töltésen és vállon hordták be az árut az üzletbe. A traktort csak egy hónap múlva tudták kivontatni, jelenleg sokat javítana az ellátáson, ha rendszeresen járna a vándorüzlet, mert a kis áruház felépítése csak távlati terv. Bár nagyon szükséges. Egyik legnagyobb gondjuk, az egészséges ivóvíz biztosítása, inár a megöl dás felé halad. Ezt a munkát a Hydrostav végzi, s csupán az első szakasz kivitelezése egymillió 200 ezer korona beruházást igényel. pedig a szövetkezet építő csoportja dolgozik. Ha ez a tanterem is elkészül, akkor megszűnik a két műszak, és a szigeti gyerekek csak délelőtt járnak majd az Iskolába. Közvetlenül a falu szélén silózó csoport dolgozik. Seben András, a lánctalpas irányítója a múlt hónapban 620 hektárt szántott fel. Most a silókombájnt vontatja. A 23 hektáros táblán alig egy hektárnvi silókukorica áll tal-