Új Szó, 1967. szeptember (20. évfolyam, 241-270. szám)
1967-09-07 / 247. szám, csütörtök
Szabad szambafok az iskolában ELHANGZOTTAK az üdvözlö beszédek és az ünnepi hangulat helyét átvette a szorgos, céltudatos munka. Benne vagyunk az ú] tanévben. A családok életében is más vágányra zökken a napirend. Pontosabb beosztásra, rendszeresebb életmódra kell átállnunk, ha azt akarjuk, hogy kötelességeit — gyermek és felnőtt — maradéktalanul teljesítse. " Az új tanév az iskolaügy területén nem hozott Jelentős változást, hiszen az alap- és középiskolák tantervének módosítása, korszerűsítése most van kidolgozás alatt. Am a szabad szombatok bevezetése és az évközi szünetek új elosztása így Is számtalan problémát vet fel, amelyekkel feltétlenül foglalkoznunk kell. Annál is inkább, mivel a szabad Idő helyes kihasználása a felnőttek viszonylatában sem általános, sőt gyakori a ferde, hamis elképzelés, a célt nem szolgáló gyakorlat.. Természetesen az iskolás gyerekek szabad szombatjára és szabad Idejére is rányomja bélyegét az a tény, hogyan értelmezik szüleik a szabad idő helyes felhasználását. S éppen a fentebb említett bizonytalanság és számos téves, helytelen elképzelés sürgeti, hogy ne hagyjuk magukra a gyermekeket a szabad szombatokon. Különösen fontos ez akkor, ha tudatosítjuk, milyen megterhelést viselnek el 11 napon át azért, hogy a tizenkettedik szabad legyen. Mert nem vitás, a 11 napos oktatási ciklus nem kizárólag előnyökkel jár. Vannak árnyoldalai is. Hiszen a napi óraszámok növelése, délutánra történő kitolása számtalan nehézséget okoz a közlekedés, a napközi, az érdekköri tevékenység, az iskolán kívüli zene- és nyelvtanulás területén, de ami a legfontosabb, bizonyos esetekben kérdésessé válhat a legfontosabb, az iskolai oktatás hatékonysága is. Csak néhány szempontot említettünk meg, a gyakorlat bizonyosan továbbiakat sorakoztat majd melléjük. Nincs szándékomban vitába szállni az illetékesekkel az iskolai szabad szombatok indokoltságát, létjogosultságét Illetően — ez ma már különben is eső után köpönyeg lenne — Inkább arra szeretnék figyelmeztetni, hogyha már a szabad szombatokat bevezettük, feltétlenül gondoskodnunk kell róla, hogy ez a szabad nap, ez a nagy lehetőség ne vesszen kárba, ne fecsérelődjék el. Az 1966-os statisztikai adatok szerint köztársaságunkban 11 ezer 300 kilencéves alapiskola van, több mint 2 200 000 tanulóval. A néhány iskolában tavaly kísérletileg bevezetett szabad szombatok tapasztalatai szerint a tanulóknak átlagosan 30 százaléka szüleivel üdül — víkendházban, turistaszállókban stb. — szabad idejében. További 30 százalék az idősebb testvérek, vagy nagyszülők felügyelete alatt tölti szabad idejét. A többi azonban magára hagyatva, az utca kínálta és egyéb lehetőségek adta szórakozással „üti agyon" a szabad napot. S ez a „többi" nem megvetendő szám: a gyermekeknek kb. 40 százaléka, azaz, ha a fenti számot vesszük alapul, több mint 880 000 iskolás. Ezeknek érdekes, a nevelés és fejlődés szempontjából hasznos tevékenységet, szórakozást kell biztosítanunk. MINDEN MÁSODIK szombaton csaknem egymillió gyermek — a középiskolásokról ez alkalommal nem beszélünk, — teszi fel a kérdést: mit csináljak? Erre a kérdésre válaszolni kell, sőt az lenne az ideális, ha a kérdést meg tudnánk előzni. Félő azonban, hogy erre nem vagyunk kellően felkészülve. Nem kétséges, hogy a televízió és a rádió figyelembe veszi ezt a társadalmi követelményt és szoma bat délelőtti műsorát erre fogja beállítani. Ám ez édeskevés. A nevelés szempontjából nem 1987 vehetjük ezzel elintézetteknek ' a szabad szombatokat. Vétkes g. 7. könnyelműség lenne ilyen mértékben passzív szórakozásra 5 utalni a gyermekeket. Ügy véljük sokkal élménydúsabb, színesebb, lekötőbb és egészségeAZ EI.SÖ SZEPTEMBERI SZABAD SZOMBAT miatt tartottuk szeptember 4-én a tanévnyitót. A másodikra már gondoskodni kell műsorról. Gyors intézkedésre van szükség. Tudjuk, hogy a CSISZ és a pionírszervezet is megteszi e téren a magáét. De a legtöbbet tehetjük mi, a szülők, akikben él a felelősségérzet nemcsak saját gyermekeinkért, hanem az egész növekvő nemzedékért. SKALINA KATALIN í sebb lenne, ha a szabad időt a sport, a testnevelés a turisztika töltené ki. Emellett a kultúrházak, üzemi klubok, népművelési otthonok és pionírházak, ifjúsági klubok különféle összejöveteleket, versenyeket, olimpiászokat stb. rendezhetnének. Csakhogy itt van a nagy bökkenő. Mind a sporthoz, mint a kulturális rendezvényekhez szervezőkre van szükség. Igen ám, de szabad szombatjuk van a tanítóknak, a pedellusoknak, a trénereknek, a kultúrfelelősöknek, a népművelőknek, a pionírvezetőknek, sőt a számításba jöhető épületek gondnokainak is. Mindezek választhatnak, hogy az iskolások szórakozását szervezzék-e, vagy saját családjukkal töltsék a szabad időt. Jelentős részük egyértelműen az utóbbi megoldást választja. EZZEL ÖSSZEFÜGGŐEN könynyen elképzelhető, hogy éppen a szabad szombatokon a gyerekek előtt zárva maradnak az iskolák tornatermei, a játszóterek, a kultúrházak, az iskolai és üzemi klubok, stb. Hiszen szabad szombatja lesz annak is, akinél a kulcs van. Meg kellene okvetlen találni a módját, hogy ilyesmi ne következhessék be. Gondolkozni kellene azon, hogyan értékelhetnénk, mivel jutalmazhatnánk azoknak az áldozatkészségét, akik hajlandók szabad idejüket az eddiginél sokkal nagyobb mértékben a gyermekekre áldozni, akik egyéni kedvtelésüket a gyermekek nevelésével, szórakozásával kapcsolják egybe. Találhatunk erre módot. Ügy tudjuk, az Iskolaigazgatók anyagilag jutalmazhatják azokat a tornatanárokat vagy pedagógusokat, akik önkéntesen vállalják a gyermekek körében végzett iskolán kívüli munkát. A nemzeti bizottságok pedig minden fokon rendszeres anyagi 'támogatást adhatnak a hatáskörükbe tartozó területen a testnevelés és sport fejlesztésére kifejtett tevékenységért. íme tehát ez már egy lehetőség. Ügy gondoljuk, hogy egy másik nagy lehetőség a szülői munkaközösségben rejlik. Kétséget kizáróan minden osztályban akad olyan szülő — s nem egy, hanem több is — aki szívesen vállalja két-három hónaponként egy-egy szabad szombat programjának megszervezését. Havonta egyelőre csak két szombatról van szó, tehát nem kerülne gyakran ugyanazokra a sor. Az első szeptemberi szülői értekezleten ezt már meg is lehetne tárgyalni, s az első félévet fel is lehetne osztani. Az egyes szüiők azután az osztályfőnökkel tartanák a kapcsolatot, a programot pedig az adott viszonyok, az időjárás stb. szerint állítanák össze. Kirándulási, turisztikai lehetőség hazánk minden vidékén bőven akad, s ebben a tél sem jelenthet akadályt. Meggyőződésünk, hogy a szülők rendkívül találékonyak lesznek a szombati műsorok összeállításában, aminek az az előnye is meglesz, hogy változatos szórakozást biztosít majd a gyermekeknek. Minden ilyen program ugyanis magán viseli majd egy kicsit szervezője egyéniségének jegyeit. Akarva-akaratlan kialakul majd a szülők körében az egészséges versenyszellem. De szeretnénk annyit megjegyezni, ne téveszszék szem elől, hogy a szabad szombaton anyagilag ne terheljék meg a szülőket, mert ezáltal lehet éppen azok a gyermekek esnének ki a műsorból, akiknek összefogása a célunk. LÁNYOK A BROÍLERBAN Újdonság a magyar mezőgazdaságban Számok Az utóbbi években gyors fejlődés jellemzi a magyar mezőgazdaságot. Új eljárásokat, technológiát vezetnek be a növénytermesztésben és az állattenyésztésben. A fejlődés gyorsaságát reprezentálja Fejér megyében az Agárdi Állami Gazdaság Jánosmajori Húscsirke Előállító Broiler Üzeme is. 1962—1965 között építették 50 millió forintos beruházással. Az üzem húsz 1000 négyzetméter alapterületű baromfi nevelőházzal és a hozzá tartozó „kiszolgáló" valamint szociális létesítményekkel rendelkezik. A telepen egyidőben 240 000 csirkét nevelnek. Kilenchetes nevelési idővel számolva évenként 5 rotáció hagyja el a telepet, ez 1 200 000 húscsirkével, illetve 1500 tonna baromfihússal egyenlő. A gazdaságossághoz még annyit: évente mintegy 35 millió forint termelési értéket állítanak elő, melyből az évi üzemi nyereség kb. 7—8 millió forint.. A pecsenyecsirke előállításának folyamatában mélyalmos, zártszerű tartás, automatizált itatás, félautomatikus etetés alkalmazásával egy dolgozó 24 000 baromfit kezel. A gazdaságosság szempontjából az sem mindegy, milyen a fajta megválasztása 1. Itt a bábolnai Lohmann-féle nagy hozamú húshibrid vált be eddig a legjobban. 1 kg baromfihús - 2,68 kg abrakból Az üzem tavaly 1278 000 csirkét értékesített, vagyis 1500 tonna baromfihúst termeltek. Egy kilogramm baromfihús előállításához 2,69 kg abrakot használtak fel, A termelési eredmények és árak figyelembe vételével a beruházás 7—8 év alatt megtérül. A telep technológiai berendezésének korszerűsítése, a tartási viszonyok javítása eközben is folyik, hiszen a technológia állandó javítása magában hordja a lehetőséget, hogy az évi termelés elérje az 1800 tonnát. Ezt a célt elérni jövőre már minden bizonnyal sikerül. Az etetés, a szellőző berendezés, a szállítás nagyfokú gépesítése nyomán a fizikai munka a minimálisra csökkent. Egyrészt ebből is következik, hogy a termelőrészlegen elsősorban nők dolgoznak. A telep egy-egy dolgozója személyenként évi 361 000 forint termelési értékel állít elő. Emberek Valljanak most magukról s munkájukról azok közül néhányan, akik a bevezetőben felsorolt eredményeket megvalósítják. Major Márta: A szentesi középiskola után Pécelen végeztem u felsőfokú technikumot. A kertészet érdekelt, de erről a fizikumom miatt lebeszéltek. Igy kerültem ide, a broiler üzembe. Gyakornok vagyok, havi keresetem 1200 forint. A gazdaság a szomszédos Seregélyesen biztosít lakást nekünk, fiataloknak. A legbüszkébb arra, hogy a 15 katasztrális holdon létesített üzemben a megye baromflnevelését több mint 30 százalékkal növelték. Gond? Az is akad. A mező közepén, távol a várostól kevés lehetőség nyílik a szórakozásra, ismerkedésre, társas életre. Megkérdezem, szereti-e a csirkehúst. Igennel válaszol. Ezért megjegyzem, hogy a broiler csirke íze elmarad a hagyományosan neveltek ízétől. A gyakornok a jövendő szakember meggyőződésével közli: a tápösszetétellel kísérletek folynak s így minden bizonnyal ezt az ízktilönbséget is megoldják. Gelencsér Erzsébet: Nyolc osztályt végeztem az általános iskolában, majd Válón hároméves tanfolyamon baromfitenyésztő szakmunkás bizonyítványt szereztem. Négy éve, 15 éves korom óta dolgozom Itt a broilerban. Vagyis az üzem születésétől kezdve itt vagyok. Ez idő alatt lettem szakmunkás is. Mire a legbüszkébb? Négy év alatt negyedmillió csirkét bíztak gondjára s ezek az előírt normáknak megfelelően növekedtek. Milyen gondjai vannak? Mosolyogva néz a fényképezőgép lencséjébe... Magyar Erzsébet: Húsz éve az Agárdi- Állami Gazdaság dolgozója. Korábban a borjúnevelőben dolgozottt s onnan jött át a broiler üzembe. Kétszeres kiváló állattenyésztő, a Munkaérdemrend bronz fokozatának tulajdonosa. Itt hogyan állja meg a helyét? Legutóbb kiváló dolgozó jelvényt kapott. Árva Éva: brigádvezető: — Három éve dolgozom a gazdaságban. Más elképzelésem volt korábban: fodrásznak készültem. — Gelencsér Erzsébet ájjolónő szeretett volna lenni. S most hivatásuknak vallják a baromfinevelést. Terveiről kérdem. — 1970-ben szeretnék férjhez menni... KISZ-titkári agitálással magyarázza: a lány 22—23,- a férfi 28—30 éves korában gondoljon családalapításra. Szerinte így sokkal kevesebb lenne a családi probléma. Gondok (valamennyiük nevében mondja]: itt lányok dolgoznak. Klubunk még nincsen s az üzem területére idegenek — beleértve az ismerős fiúkat is — egészségügyi előírások miatt nem léphetnek be. A három műszakos munkabeosztás is nehezíti a társas és a szervezeti élet kibontakozását. Seregélyesen — ahol laknak — a művelődést otthon biztosít erre lehetőséget klubszobáival, színháztermével, mozijával és könyvtárával. Ezt a lehetőséget támogatja a gazdaság vezetősége is. Nemrégen harmincan Pöstyénbe kirándultak autóbusszal. A gazdaságban végzett túlmunkával teremtették meg az út anyagi alapjait. + + Végül: a broilerben 97-en gondoskodnak. A csirkeállomány neveléséről, a gépi berendezéseit üzemeltetéséről s az adminisztrációról 51 nó és 46 férfi gondoskodik. PAIZER GYÖRGY