Új Szó, 1965. február (18. évfolyam, 31-58.szám)

1965-02-01 / 31. szám, hétfő

ÉPÜL A II. KŐOLAJVEZETÉK Nemsokára három éve lesz annak, Sogy az első szovjet kőolaj csörgedezni kezdett a több mint 4500 kilométer hosszú Barátság-kőolajvezeték acélcsöveiben. 1962. február 22-e óta több mint 8 millió tonna kőolajat továbbítottak a Barátság-kőolajvezetékben a Szovjetunióból — a világszerte ismert kujbisevi kőolajmezőkről — Csehszlovákiába. Ha a hozzánk egy év alatt így továbbított kőolajat tartályos vasúti kocsikon kellene szállítani, úgy a célra több mint 1500 különleges szerelvény kellene. A szerelvényeket vontató gőzmozdonyokat pedig több mint 120 000 tonna szénnel kellene fűteni. Mindez azt bizonyítja, hogy a Barátság-kőolajvezeték — csupán ami a szállítási költségek csökkentését illeti — évente másfél milliárd korona megtakarítását teszi lehetővé. A Barátság-kőolajvezeték — jelenleg a világ legnagyobb Ilyen csővezetéke — szovjet építőinek sok és nagy akadályt kellett leküzdeniük. így például sűrű erdőkben 57 kilométer hosszú, 20 méter széles csapást kellett vágniuk, 1,5 millió köbméter földet s kőzetet — ebből 700 000 köbméter sziklakövet — kellett egyik helyről a másikra szállítaniuk. A Barátság-kőolajvezetéket 15 ízben vasúti pályatestek fölött és 101 ízben közutak fölött kellett továbbvezetniük, s ennek következtében 237 helyen kellett a villamosvezetéket elvágniuk. Hogyan épül a II. kőolajvezeték hazánk területén? A bratislavai Hydrostav szakmunkásai még a múlt év elején megkezdték a Farkastorok felé irányuló II. szakasz építését, és már eddig is sok figyelemre méltó munkasikerrel dicsekedhetnek: 5800 hegesztést végeztek, 6000 röntgenfelvételt készítettek, 24 000 köbméter szigetelőanyagot és 520 000 Jiegesztöpálcát használtak fel. A Hydrostav szakmunkásai tavaly egész éven át nagyon, szorgalmasan dolgoztak. Sok érdekes adatot tudtunk meg tőlük, többek között azt is, hogy a hegesztők, a röntgenfényképészek, a műszaki dolgozók, a munkások és segédmunkások nagyjában már teljesítették is a felszabadulásunk 20. évfordulójának tiszteletére tett szocialista felajánlásaikat. Tibor Zelinský, a II. kőolajvezeték építkezésének legrátermettebb hegesztője vezetésével dolgozó munkaA hegesztők 71 akadálya ® Több mint 75 kilométeres csővezeték Nyugat-Szlovákiában ® 10 kilométer terven felül 100 százalékos feladatteljesítés a jubileumi évben csoport tagjai közül mindegyik kötelezően megígérte — és ígéretét meg is tartotta —, hogy havonta 115 kiváló minőségű hegesztéssel járul hozzá a közös feladat gyors teljesítéséhez. Valamennyien meghosszabbított műszakokban dolgoztak, hogy a kitűzött határidőig elkészülhessen a kőolajvezeték nyugat-szlovákiai része, vnnét már Morvaországon keresztül Észak-Csehországlg viszik tovább a kőolajvezetéket. A sok érdekes adat közül különösen említésre méltó, hogy a II. kőolajvezeték építőinek 71 akadályt kellett a nyugat-szlovákiai kerületben leküzdeniük. A vezeték öt helyen a vasúti pályatestet, 26 ponton közutakat és 36 ízben folyóvizek medrét szeli át. A Hydrostav szakmunkásai indokoltan öntudatosak, hiszen ez a 71 nehezen leküzdhető akadály sem riasztotta őket vissza. Nincs is olyan akadály, amit ne tudnának leküzdeni. —rk. Képrombolók az Arno partján Képcsonkítás golyóstollal • Nincs pénz műemlékvédelemre Az épületet Giorgio Vasari építette 1560-ban és több mint négyszáz év óta áll a csendesen csobogó Arno partján. Több mint négyszáz év óta rejti falai között régi mesterek csodálatos műveit és akinek alkalma volt eljutni Firenzébe, elsó útja bizonyosan a híres Uffizi képtárba vezetett. Szerencsésnek vallhatja magát, akinek alkalma volt csendesre szorított léptekkel bejárni a Galéria degli Uffizi termelt és hódoló csodálkozással gyönyörködni Tiziano, Dürer és Coreggio műveiben. Azután — több mint négy évszázad után. 1965. január 13-án a délutáni órákban az elsfi négy terem őre sápadt arccal rohant az igazgató Iroda felé. Amit jelentett, attól az igazgatónő — Luisa Becherucci professzor is elsápadt. A palota kapuit lezárták és a termekben tartózkodó negyven külföldi látogatót udvariasan, de határozottan felszólították, hogy mutassanak meg tr.lnden hegyes, éles tárgyat, ami pillanatnyilag náluk van. Tizenkét turistát azonnal előállítottak. l)e a náluk talált tárgyakról (csavarhúzó, rozsdás szög stb.) a vizsgálat megállapította, hogy azzal nem követhették el a szörnyű bűntettet. Mi történt? A teremör és az igazgatónő a rémület és megdöbbenés első óráiban csak kilenc összekarcolt, behasogatott festményt találtak, de másnap reggel megállapították, hogy az ismeretlen képromboló huszonhárom remekműre emelte barbár, szadista kezét. A firenzei képrombolás nem az elsó eset a képtárak történetében. Egy őriilt nő borotvával szabdalta szét Velasquez Venusát, lS56-ban egy bolíviai férfi kővel támadt Leonardo da Vinci Mona Ligájára (hogy a telet a börtönben tölthesse). egy elmebajos festő 1958-ban Milánóban megszurkált egy Rafaello képet, és Münchenben kénsavat öntött valaki egy Rubens műre. De 23 képet egyszerre tönkretenni — ez példátlan. Egész Olaszország nyomoz a tettes után. A sajtó először Procaccl proíeszszort, a firenzei képtárak sznperínlendánsát támadta, azonban az európai hírű tudóstól nagyon éles választ kaptak. Procaccl kifejtette nyilatkozatában, hogy ami az Uffiziben elpusztult, az csak csekély hányada a nagy nyilvánosság előtt elpusztult, vagy pusztulófélben levő értékeknek. Szétmálló épületcsodák, az időjárás hatására repedező, morzsolódó szobrok, a falakról lehulló freskók és az ország területéről illegálisan kicsempészett műkincsek szegényítik Olaszországot. A szakemberek hiába figyelmeztetik a kormány illetékes szerveit, mert Olaszországban — ahol a reneszánsz bölcsője ringott — nincs pénz a műemlékvédelemre. Nyomozás, vélemények és ellenvélemények, az Uffizi képtár termeiben hemzsegő clvilruhás rendőrök . . mindez nem változtat a képrombolás okozta kár nagyságán. Azóta megállapították, hogy a rongálást egy golyóstollal követték el. Vajon a négyszáz einber közül, akik 1965. január 13-án átlépték az Uffizi kapuját, melyik emelte fel szennyes kezét, hogy vandál dühvel támadjon az emberi szel lem csodáira? (•—erf—) A decemberi viáar Közép- és KeletSzlovákia erdeiben példátlan károkat okozott. A néhány perces orkán kb. 3,5 millió erdei köbméter fát döntött ki. A fa eltakarításán még ma is dolgoznák. Hogy a munka gyorsabban haladjon, s hogy a famennyiséget legkésőbb május végéig eltakaríthassák, szükség lenne a környék föidművesszövetkezeteinek nagyobb segítségére. Felvételünkön: Milan Harvan erdész. (CTK — K. Cích felvétele) • • • Picasso legújabb képét a bajor kormány egymillió márkáért vásárolta meg. Ez a legnagyobb összeg, amelyet valaha is kifizettek élő művész festményéért. A londoni ételkülöncök klubjának 5000 t;ig;a van. A klubban a minap bankettot rendeztek a következő különleges menüvel: vízilólsves, tevepástétom, aligátorfarok sült fókauszony mártással és kínai fecskeféázek. Amszterdam múzeumnegyedében :öbb épületet lebontanak, hogy helyükön felépítsék a Van Gogh Múzeumot. Kukacokat exportéi Hollandia Ausztráliának. A kis állatok nem az ausztrál horgászoknak hiányoznak, hanem a versenypályák talaját lesznek hivatottak javítani. Az ogyesszai partvidéken az idén megkezdik egy nagy üdülőhely építését, amely 10 ezer ember befogadására lesz alkalmas. Az utóbbi években végrehajtott geológiai kutatások alapján lehetővé válik, hogy Jugoszlávia évi nyersolajtermelése 1970-ig 6,5 millió tonnára növekedjék. Gépesítik az idegenvezetőket Párizsban. A városnéző autóbuszokon magnetofon magyarázza a látnivalókat, Egy tekercs három órán át beszél • és ha a vendég nem ért valamit, viszszapörgetl a szalagot. A világ bauxitkészletének mintegy 2 százaléka található Magyarországon. 1962-ben a világ bauxittermelésének 4,8 százalékát Magyarország adla. A felszabadulás óta Lengyelországban az egy fore jutó fogyasztás az értékes élelmiszerekből többszörösére emelkedett. így például 1933—37-ben az egy főre jutó hús- és zsírfogyasztás 9,6 kilogramm volt, ezzel szemben 1963-ban egy fő 52 kilogramm húst és zsírt, 111. 32,3 kilogramm cukrot fogyasztott. Leszokott a dohányzásról az oklahomai William Sanphard McMurray, aki most ünnepelte századik születésnapját. Mint elmondotta, 98 éves korában nem azért hagyta abba a dohányzást, meit félt a tüdőráktól, hanem kissé sokallta, hogy 30 centet is elkértek egy doboz cigarettáért. HELYREIGAZÍTÁS Lapunk vasárnapi számának első oldalán A népgazdaság új Irányítási rendszerének fő alapelvei alcím alatt közölt határozat negyedik bekezdése helyesen így hangzik: Arra kell törekedni, hogy létrejöjjön az egész társadalmat érintő tervezésnek s a szocialista áru- és pénzviszonyok hasznosításának szerves összefüggése. CSAK ÍGY TOVÁBB EGÉSZSÉGÜGYI Az Oj Szó egy évvel ezelőtt, pontosan 1964. 1.10-i számában közölt „Nem görbe tükör" című cikkében jogosan bírálta a visszértágulásban szenvedők számára nélkülözhetetlen gumiharisnya beszerzését megnehezítő egészségügyi rendelkezéseket. Értelmetlen és semmivel sem indokolt ide-oda küldözgetés fárasztotta a beteg lábú embereket, rabolta idejüket, őrölte fel idegeiket, amíg — feltéve, hogy közben nem vesztették el türelmüket — kivárták a gumiharisnyára Jogosító orvosi engedélyt. Ehhez ugyanis legalább négy „instanciát" kellett végigkilincselniük, végigállniuk az illetékesek ajtaja előtti sorakozókat, reménykedve lesniük a gyakran váratlanul elodázódott esélyeket stb. Ám e „kálvária" végén sem várt az áhított „megváltás", mert egyszerűen nem volt gumiharisnya. Nos, ez a semmivel sem mentegethető áldatlan állapot valóban rászolgált a nyilvános bírálatra. Kifejezte mindazok panaszát, akiket a fölösleges hercehurca, meg a sok idegőrlő, de végeredményben gyakran hiábavaló fáradozás elkeserített és felháborított. „Ami késik, nem múlik" — oktat türelemre egy régi közmondás, amely ez esetben is helytállónak bizonyult. Egy év alatt meglazult, kirojtosodott a tavaly még készpénzért sem kapható és ezért sok fáradsággal, szívós kitartással beszerzett gumiharisnyám. Lúdbőrözött a hátam, ha arra gondoltam, hogy ismét végig kell szenvednem a gumiharisnya beszerzését megelőző „vesszőfuttatást". Kellemes meglepetésemre ez Idén nyomuk sincs már a tavaly bírált egészségügyi „ügykezeléseknek". Az orvosi rendelőben előírják a gumiharisnyát és a szaküzletben haladéktalanul kiadják. Elegendő tehát az, amit minden józan gondolkodású ember mindig annak is tartott, arról nem ís beszélve, hogy most bármikor kapható, ami tavaly még hiába keresett hiánycikk volt. Borítsunk tehát „fátyolt a múltra", és fogadjuk örömmel ezt az egyedül észszerű megoldást, amelyet nyilván a „visszeresek" népes tábora is elégedetten nyugtáz I Bravó, egészségügy! — csak így tovább, mert azért van még mit kiküszöbölni, ami nem méltó az egészségügy, de különösen a szocialista egészségügy küldetéséhez. —fcnri— Hó lepi a hegyeket, dombokat. Itt a tél, számtalan örömöt kínálva a gyermekeknek, bár kevés az olyan gyermek, aki célszerűen használja kl a tél lehetőségeit. Sok szülő és nevelő azt tartja, veszélyes a gyermeket kiküldeni a hidegbe, mert kint megfázhat. Ha a gyerekek ki is mennek a szabadba, az a baj, hogy nem mozognak eleget, s főleg nem sportszerűen. Pedig sokszor szívesen síznének, korcsolyáznának, jégkorongoznának, ha volna valaki aki a téli sportokat, játékokat megszervezné. Egy kis jóakarattal, és támogatással mindenütt meg lehet teremteni a téli sportok valamelyikének kedvező feltételeit. Elsősorban azt kell megérteni, hogy a gyermek és a serdülő fiatal életében milyen fontos szerepet játszanak a téli sportok. Nemcsak ed>zlk a fejlődő testet, elősegítik az izomzat erősödését, hanem hatással vannak a jellembeli tulajdonságok kialakulására is. Ajánlatos, hogy a gyermekek és a tanulóifjúság téli sportolását a szülők, vagy a tanítók, esetleg tapasztalt sportolók irányítsák, főleg e tevékenység kezdeti szakaszában. Az irányítás nélkül elsajátított sízés, korcsolyázás bizonyos veszélyekkel jár. Kellő gondoskodással megelőzhetjük a baleseteket, sérüléseket. Az utóbbi években közzétett orvosi statisztikák szerint a gyermekbalesetek legnagyobb része a téli sportok üzése közben következett be. Érdekes, hogy a legtöbb balesetet a tél kezdetén jegyzik fel. Ez azzal magyarázható, hogy a gyermekeknek még szokatlan az új téli, havas, jeges felület, amelyhez nem tudnak azonnal tökéletesen alkalmazkodni. A szánkázást általában a „legártatlanabb" sportnak tartjuk, holott ezer veszélyt rejt magában. A szánkó is jármű, a kis vezetőnek tehát Ismernie kell bizonyos közlekedési szabályokat is a gyermekek csak olyan helyen szánkázhatnak, ahol lovas, vagy motoros járművek nem közlekednek... A kisebb gyermek csak felnőtt vagy idősebb, komolyabb társa felügyeletével szánkózzék. Egészségtani szempontból a szánkázást nem értékeljük úgy mint a többi téli sportot, mert bizonyos mértékig passzív tevékenység, nem veszi igénybe a különböző Izomcsoportok működését és nem segíti elő a test harmonikus fejlődését. Mégis hasznos, mert friss levegőre csábítja a gyermekeket, bátorságra neveli őket és nem utolsó sorban sok örömet Jelent netók. A- fel&óitjtsetk- goad-Jhogy e játék biztonságos legyen, a gyermekek ne szenvedjenek sérülést és át ne fázzanak. Helyesen tesszük, ha a gyermekekkel már 4—5 esztendős korunkban megkedveltetjük a sízést. Különös élvezetet jelent ha a szülők gyermekeikkel együtt űzik a téli sportok e legszebbikét. A sízést őszintén ajánlhatjuk gyermeknek, fenőttnek egyaránt. A szabadban végzett fokozott izommunka elősegíti a vérkeringést, a lég. zési szervek fejlődését, a test általános erősödését. Ha a gyermekek és serdülőkorúak felnőttek társaságában síznek, ez a balesetmegelőzés szempontjából is ajánlatos. A felnőtt azonban gondoljon arra, hogy a teljesltidősebb testvér vezesse a jégre, vagy legalább ís kövesse figyelemmel, mert az első kellemetlen tapasztalatok nemegyszer Idegenkedést válthatnak ki a gyermekben. Ha gyermek helyes testtartással és mozgással tanul meg korcsolyázni, több öröme lesz a sportból és magabiztosan mozog majd a jégen. Később, amikor már különféle sportjátékokba is bekapcso. lódik (gyorskorcsolyázás, jégkorongozás) erre a biztonságos mozgásra nagy szüksége lesz. Ápoljuk a gyermekekben az érdeklődést a műkorcsolyázás Iránt is. A jégen történt sérülések oka elsősorban a gyermekek gyakorlatlanságában és kezdeti bizonytalanságában TÉLI ÖRÖMÜK, TÉLI VESZÉLYEK A sportbalesetek megelőzéséről mény tekintetében a gyermekkel szemben nem támaszthat korlátlan Igényeket. Nyolcéves gyermek 1—2 kilométernyi távolságot tehet meg sílécen, a 9—11 éves három kilométert, a 12—13 éves pedig már öt kilométeres túrára is vállalkozhat. A serdülőkorú fiúk és lányok sítúrái 14—15 éves korban 7—10, 16—17 éves korban 12—14 kilométerre tervezhetők, résztvevők nemének, egészségi állapotának, felkészültségének stb. megfelelően. A sízésnél fontos, hogy a gyermekek a kezdet kezdetén megszokjék a helyes láb. és testtartást, a botok használatát és a különféle helyzetekben az egyensúlyozást. Csak így előzhetők meg a síbalesetek, melyeket többnyire a helytelen mozgás okoz. Sok sérülésre kerülhet sor az egyenetlen terep, a hórejtette fatönkök, sziklák, árkok stb. miatt is. A megfelelő óvintézkedéseket a gyermekek csak úgy veszik komolyan, csak akkor szívlelik meg, ha nem szidalmak formájában kötik a lelkükre, hanem a sísport fontos, alapvető szabályaiként magyarázzák meg nekik ezeket. A sísportot csak a türelemmel végzett rendszeres gyakorlás teheti biztonságossá. Hazánkban annyira elterjedt a korcsolyázás — már négyéves kortól korcsolyáznak a gyermekek — hogy csaknem minden évben gondot okoz a szülőknek a korcsolya és a hozzá szükséges erős cipő beszerzése. A gyermeket lehelőieg a szülő, vagty az keresendő. Összeütközéshez, eséshez a helytelen mozgás és a rossz egyensúly vezet. De balesetet okozhat a roszszul felerősített, vagy az egyenetlen élű korcsolya ls. A kedvezőtlen időjárás is okozhat balesetet. A jégkorongozás során többnyire akkor történik sérülés, ha az Ifjú sportolók nem sajátították el megfelelő mértékben a gyorskorcsolyázás technikáját, ami elengedhetetlen, vagy nem mozognak elég könnyen és biztosan a jégen, amire főleg a hirtelen fordulóknál és megállásoknál van szükség. A balesetek gyakoriságát csak részben Indokolja, hogy ez a sport a legtömegesebben űzött sportok közé tartozik, és hogy szervezetlen módon űzik a gyermekek. Az adatok elemzése elárulja, hogy a gyermekek a jégen lényegesen hosszabb Időt töltenek, mint más sportjátékoknál, tehát esetleg jobban kifáradnak, átfáznak, legyengülnek anélkül, hogy ezt észrevennék. A korcsolyázás aránylag sebes mozgás, ami sok esetben meghaladja a gyermek teljesítő- és alkalmazkodó képességét. A balesetek elhárításának egyik legfontosabb eszköze a megfelelő sportterep, jégpálya létesítése. Lehetőleg ne a folyó jégkérgén korcsolyázzanak a gyermekek, mert itt a baleset többszörös veszélyt rejt magában. A jégpálya céljaira legalkalmasabb az iskolaudvaron, az iskola közelében, a házak között, vagy más védett helyen kijelölt sima terep, a melynek nagyságát úgy. határozzuk meg, hogy egy korcsolyázóra kb. 8— 10 négyzetméternyi jégfelület jusson. A kiszemelt terepet tisztítsuk meg a kiálló tárgyagtól (léc, tégla, szeg stb) kövektől, rögöktől. Azután tartályból, vagy gumicsőből vizet öntünk rá. mégpedig több ízben, úgyhogy mindig fél centiméteres réteggel vastagítjuk a jég felületét, Ma már csaknem minden házcsoportban van olyan személy, aki elsősegélyt tud nyújtani. Gondoskodni kell azonban arról, hogy a korcsolyázó, vagy más téli sportot űző gyermek és fiatal tájékozott legyen, hová fordulhat esetleges sérülésével, ha nincs a közelben orvosi rendelő. Az elsősegélynyújtó helyeket jól látható vörös kereszttel kell megjelölni, az önkéntes egészségőröket pedig elegendő steril kötszerrel, törést rögzítő sínnel és esetleg hordággyal Is el kell látni. Sítúrára, hosszabb téli kirándulásra a gyermekek mindig csoportosan, felnőtt kíséretében menjenek, s felszerelésükből ne hiányozzék az elsősegélynyújtáshoz szükséges cso-: mag. A téli sportokkal kapcsolatban szólni kell a fagyási veszélyről ls. Ennek leginkább a felső és alsó végtagok ujjai, a fül, az orr és az arc van kii téve. A megfelelő öltözéken, a szük^ séges mozgáson kívül a helyes táplálkozásnak is szerepe van a fagv^s megelőzésében. A téli sportokat űző gyermekek egyenek kalóriadús és vitamingazdag ételeket. Igen fontos a meleg étel, pl. a forró húsleves, vagy egy pohár forró citromos lé, gyenge csipketea stb. Hangsúlyoznunk kell, hogy az alkohol nem meg-, felelő védőital a fagyás megelőzésére, mert zavart okoz a szervezet hőszabályozásában és megfagyáshoz, fagyhalálhoz vezethet. A test fedetlen részeit zsírral, vazelinnal vagy más e célra gyártott bőrkrémmel védhetjük. A meleg kesztyű, kapca, vagy gyapjú zokni a kéz és a láb ujjari védi a hidegtől. Nagy hidegben a vékony újságpapír-réteg is jó hőszigetelő, ügyelni kell azonban arra, hogy a láb számára elég hely maradjon a cipőben, hogy ne akadályozzuk a vérkeringést. Itt a félévi szünidő, jó alkalom arra, hogy a gyermekek megkedveljék a téli sportokat. Azok a gyermekek, aki'k kiskoruk tói kezdve télen is sportolnak, sokkal ritkábban betegszenek meg, mint azok, akik szabadban játsző társalkat csupán az ablak mögül figyelhetik, Dr. Szántó György ÜJ SZÖ 2 Ét 1865, februftn*.