Új Szó, 1961. október (14. évfolyam, 273-302.szám)
1961-10-01 / 273. szám, vasárnap
Szövetségünk, barátságunk és együttműködésünk a proletár nemzetköziség elvein alapul (Folytatás az 1. oldalról) nak érdekében és a kapitalizmussal folyó békés verseny érdekében. Ezért szentelünk e kérdéseknek nagy figyelmet, küldöttégünk, valamint a Lengyel Egyesült Munkáspárt és a Lengyel Népköztársaság kormányának küldöttsége között folytatott tárgyalások alkalmával. Mindkét küldöttség nézete megegyezik abban, hogy eddigi együttműködésünk helyes úton halad és sikeresen fejlődik. A jelenlegi hely zetet úgy jellemezhetjük, hogy most további szakaszba lépünk, melyben a Lengyelország és Csehszlovákia közötti kölcsönös együttműködést az ötéves tervek és a távlati tervek szo rosabb egybehangolása, a két ország egyes ágazatai és üzemei fokozatos szakosítása és kooperációja jellemzi majd. Az Ilyen munkamegosztás kölcsönösen előnyös és gazdaságos, mert lehetővé teszi a sorozatgyártás növelését, a műszaki színvonal Javítását, a minőség növelését és a termelési költségek csökkentését. Az egyik szakasz, amelyet ezzel kapcsolatban a lengyel elvtársakkal fontolóra vettünk, a traktorgyártás. Nézetünk szerint e téren új utakon kell haladnunk. Azt akarjuk, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Lengyel Népköztársaság közötti szoros együttműködés következtében a traktoripar terén hatalmas közös ágazat épüljön kl. Nálunk s Lengyelországban ls a mezőgazdasági termelésnek nagy mennyiségű, kiváló, nagy teljesítményű és megbízható gépekre, elsősorban traktorokra van szüksége. Ha mint eddig mindegyikünk külön-külön gyártaná e gépeket, a feladatot nem tudnánk idejében teljesíteni. Azáltal, hogy a lengyel elvtársakkal megállapodunk a traktorgyártás új technikájának és technológiájának az elsajátításában, és velük együtt megosztjuk egymás között a traktorgyártás egyes feladatalt, Időt nyerünk és hazánkban is és Lengyelországban ís sok eszközt tartunk meg. Megállapodtunk továbbá a kohászat, a vegyészet, valamint a gépipar más szakaszain az 1961—1965-ös években megvalósítható hatékony szakosításra és együttműködésre vonatkozólag. Mindkettőnk javára egyesítettük eszközeinket és erőinket a kőszén, réz és kén termelésében. Mérlegeljük más szakaszok bevonását ís, ahol majd szoros együttműködésre és szakosításra kerül sor. Megtárgyaltuk az 1965 utáni távlati, gazdasági együttműködés egyes kérdéseit ls az 1980-ig szóló távlati tervek kidolgozásával kapcsolatban. Meggyőződésünk, hogy tárgyalásaink eredményeivel hozzájárulunk a szocialista tábor hatalmának, felzárkózottságának és egységének megerősítéséhez, és hogy ezek az eredmények kijelölik azt a utat, amelyen továbbra is haladni fogunk a kommunista társadalom építésében. Elvtársak! A lengyel barátainkkal folytatott megbeszélések és tárgyalások folyamán sokat foglalkoztunk a nemzetközi helyzettel. Ma fokozott nemzetközi feszültségben élünk. E feszültséget a nyugati hatalmak idézték elő, amikor a Szovjetunió követelte, hogy a második világháború győztes hatalmai a fasiszta Németország vereségét zárják le a német békeszerződés megkötésével s ugyanakkor oldják meg Berlin abnormális helyzetét. E szovjet követelmény, amely mögött ott áll az egész szocialista tábor, abból szárma zott, hogy a német kérdés megoldása ma Európa békéjének és nyugal mának központi kérdésévé vált. Ez nem új dolog a történelemben. A német imperializmus a múltban is nemegyszer veszélyesen beavatkozott az európai nemzetek sorsába. A háborús tűzvészeket, amelyek az utóbbi századokban végigsöpörték Európán, nagy részt a militarista, porosz agresszivitás váltotta ki, új területek elrablásának, saját hatalmuk más nemzetek rovására való kiterjesztésének ragadozó vágya Idézte elő. így volt ez a múlt században, így volt az első és a második viiághábo rúban is, amikor a támadó német imperializmus leverésétől nemcsak további embermllllók élete és halála függött, hanem a szó szoros értelmében számos európai nemzet jövő léte is. És ma a nyugatni, ....marizmus s revansizmus veszélye újból a legfőbb európai és világkérdés. Üjból olyan helyzet állott elő, hogy a nyugatnémet militaristák megfékezésétől függ, vajon a világ békében fog-e élni, vagy háborúba sodorják. Ennek teljes tudatában vagyunk mi, a szocialista tábor országai. De tudatára kellene ébredniük a nyugati nagyhatalmaknak is. Igaz, hogy ma Németországban más a helyzet, mint a múltban volt. Az évszázadokon át Antonín Novotný elvtárs beszéde ápolt militarista agresszivitás megsemmisítő csapást szenvedett Sztálingrád alatt és később pedig magában Berlinben. A német imperializmus számára ma kétségtelenül nehezebb felújítani a katonai hatalmát annak régi erejében. Hiba volna azonban, ha lebecsülnénk a tényeket és a mai Szövetségi Köztársaság fejlődését, ahol a nyugati nagyhatalmak segítségével régi agresszív háborús hagyományokat élesztgetnek fel és a Nyugat támadó katonai terveiben állandóan számításba veszik Nyugat-Németországot. Nyugat-Németország monopolista, imperialista és militarista államként fejlődik, hadsereget épít ki, amelyben atomfegyverekkel számolnak és atomfegyverek használatára készülnek elő s Nyugat-Németország a NATO támadó szövetség legerősebb részét képezi. Németországnak ebben a részében újból a régi porosz, hitleri, illetve ma Adenauer-féle követelések hangzanak a német imperializmus hódítási vágyának kielégítése érdekében. Ilyen a fejlődés Nyugat-Németországban. Egészen másképpen fejlődtek a viszonyok a Német Demokratikus Köztársaságban. A Német Demokratikus Köztársaság, hála a munkásosztály öntudatos állásfoglalásának, rendet teremtett a régi, agresszív, porosz-fasiszta elemekkel, életét szocialista alapelvekre, a béke, a békés építés és valamennyi nemzettel folytatott békés együttműködés elveire építi. Ezáltal megalakult Németország történelmében az első békeszerető demokratikus állam A Német Demokratikus Köztársaságban ez a fejlődés a német munkásosztály, a német szellemi nagyságok vágyainak beteljesülését, a szocialista gondolatok győzelmét jelenti. A Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság eltérő fejlődése mély szakadékot teremtett Németország két része között. Egyik részében megmaradt a jellegzetesen kapitalista és hódítani vágyó monopolista állam — a Német Szövetségi Köztársaság, másik részében békés, szocialista állam — a Német Demokratikus Köztársaság jött létre, amely a szocialista társadalom és a békemozgalom teljes értékű tagja. Ilyen a jelenlegi helyzet Németországban. Két német állam áll fenn, amelyeknek teljesen eltérő a társadalmi rendszerük. Ez a tény döntő a német probléma további fejlődése szempontjából. A szocializmust és a kapitalizmust nem lehet egybeolvasztani, hogyha valaki az egységes Németország kapitalista alapokon való megteremtésére és a Német Demokratikus Köztársaság elnyelésére spekulál. Erről, ha bárki is így gondolkodik, véglegesen le kell mondania. ,A Német Demokratikus Köztársaságban a munkások, parasztok és az értelmiség sohasem engedik meg a kapitalista viszonyok visszatérését. Mi támogatjuk a szocializmus fejlődését a Német Demokratikus Köztársaságban, mögötte állunk és nemzetközi kötelességünknek tartjuk e fejlődést minden eszközzel támogatni. Gs ha valaki meg akarná támadni a Német Demokratikus Köztársaságot, az egész szocialista táborral találja magát szemben. A két német állam létezése valóság, akár tetszik valakinek, akár nem. Ezért keli megkötni a békeszerződést mindkét német állammal s ugyanakkor Nyugat-Berlint szabad, önálló várossá kell átalakítani, amely saját életét éli majd. Ha a nyugat-berliniek kapitalista életet akarnak élni, megtehetik. Ez nem döntő számunkra. De mi nem akarjuk, hogy a nyugati nagyhatalmak megszálló egységeinek védelme alatt Nyugat-Berlin továbbra is a kémkedés, a diverzió, a pénzügyi csalások és spekulációk középpontja legyen s így a Német Demokratikus Köztársaságot és bennünket is veszélyeztessen. Szeretnék még néhány szót mondani a nyugati nagyhatalmak álláspontjához, amelyek nem ismerik el a Német Demokratikus Köztársaság létezését és a békeszerződés megkötését Németország egyesítésétől teszik függővé. Én azonban úgy gondolom, ha mikroszkóp alá vesszük az egyes nagyhatalmak nézetét, s azt megszabadítjuk minden hamis érzéstől, a tekintély és kötelezettség hamis érzéseitől, elmondhatjuk, hogy számos vezető nyugati államférfi magában egyetért azzal, hogy a békeszerződést mindkét német állammal kell megkötni, mert ez felel meg az objektív helyzetnek. Külsőleg fennen hirdetik Németország egyesítésének követelményét, de titokban örülnek, hogy két német pedig más angol, francia, belga, holland vagy más politikusok a valóságban nem óhajtják, hogy egységes, politikailag és gazdaságilag erős Németország jöjjön létre, természetesen szerintük — kapitalista Németország. Nem akarják ezt, mert félnek az erejétől. Ez az igazság. Már ma is igen erősen érzik gazdasági erejét. Tehát amint mondani szokás, nem kellene „a világba hazudniok". Másrészt a szocialista országok, de a Német Demokratikus Köztársaság dolgozó népe sem engedik, hogy a Német Szövetségi Köztársaság kapitalista rendszerét rákényszerítse a Német Demokratikus Köztársaságra. Ogy vélem, hogy ez ls világos a nyugati nagyhatalmak politikai képviselői előtt. Ezért válasszák a reális megoldást, írják alá velünk együtt a békeszerződést mindkét német állammal. Ha pedig önök számára Nyugat-Berlin presztízs-kérdés, amelyből, mint állítják, nem engedhetnek, egyezzünk meg Nyugat-Berlin biztosítékainak kérdésében, amint arra világosan utalt Hruscsov elvtárs. Hisz ez elfogadható, ésszerű, békés megoldás. Annál inkább meghökkent bennünket, hogyan értelmezik a német kérdés megoldását a nyugati nagyhatalmak képviselői. Szeretnék erre egy példát mondani. Wails úr, az Amerikai Egyesült Államok prágai nagykövete e napokban engedélyt kért, hogy külügyminisztériumunkba látogathasson és kijelentette, hogy az Amerikai Egyesült Áh mok kormánya nem vesz részt a némát békeszerződés aláírásában, mert ez állítólag újabb Münchent jelentene. Valóban furcsa, hogy egy nyugati nagyhatalom tényezője hogyan hasonlíthatja Münchenhez azt az óhajunkat, hogy véglegesen véget vessünk a hadi állapotnak Németországgal, hogy megkössük a békeszerződést mindkét német állammal és így békés viszonyokat teremtsünk Európában. Hogyan hasonlíthatja a német békeszerződés megkötését a nyugati nagyhatalmak 1938-ban elkövetett szégyenteljes tettéhez, amikor kommunistaellenes, szovjetellenes állásfoglalásuktól vezetve, Münchenben szovjetellenes szövetséget kötöttek Hitlerrel s Csehszlovákiát feláldozták a német imperializmusnak és fasizmusnak, megnyitva előtte az utat további nemzetek elnyomásához. Éppen a német békeszerződés megkötésével úgy, ahogy azt mi értelmezzük — és amit mi várunk tőle — akarunk véglegesen pontot tenni a müncheni politika mögé. Biztosítani akarjuk, hogy a békeszerződés a jövőben meggátolja a nyugatnémet imperialistáknak szomszédaik ellen irányuló imperialista szándékát. Nehezen érthető, hogy az Amerikai Egyesült Államok képviselője hogyan ismételheti Brandtnak, Nyugat-Berlin polgármesterének a kifejezéseit, aki Ismert revansista és éppen ezért azoknak a törekvéseknek a képviselője, amelyekről előbb beszéltem. Nyilvánvalóan az Amerikai Egyesült Államok képviselői nem ismerik a müncheni időket úgy, ahogy azokat mi és más leigázott nemzetek éltük át. Ogy látszik, ők ezt az időt azoknak a magyarázatából ismerik, akik a müncheni politikát véres terrorral, nemzeti kultúránk elnyomásával alkalmazták velünk szemben. Ma természetesen ezek az emberek — akkor Hitler, ma Adenauer magasrangú tisztjei — a NATO különféle vezérkaraiban mint Jó munkatársak az Amerikai Egyesült Államok érdekeit-szolgálják. Látható, hogy ez az együttműködés nagy hatást gyakorol a hivatalos nézetekre is. Az is teljes abszurdum, hogy Nyugaton fegyvert csörtetnek, azzal fenyegetőznek, hogy megerősítik a nyugat-berlini helyőrségeket, éjjelnappal egyre újabb katonai és más Intézkedéseket foganatosítanak. A nyugati kapitalista államok attaséi és egyes más dolgozói most állandóan túlóráznak, mert a köztársaságot keresztül-kasul kutatják, szovjet csapatokat és rakétatámaszpontokat keresve. Ha valamilyen terv szerint dolgoznak, azt bizonyára magasan túlteljesítik. Ezeket az intézkedéseket azzal indokolják, hogy a Szovjetunió állítólag veszélyezteti a nyugati világot. Hruscsov elvtárs már nemegyszer hangsúlyozta a Szovjetunió hivatalos nyilatkozataiban is, hogy a Szovjetunió nem akar háborút, hogy semmidéseket. Ebből származnak a német kérdéssel kapcsolatos nézeteink és a béke érdekében történő megoldásra Irányuló javaslataink. Az emberiségnek ezt az útját világosan megjelöli majd a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXII. kongresszusa, amely megtárgyalja és Jóváhagyja a kommunista párt jövő programjának tervezetét. Derűlátással tölt el bennünket és újabb erőt ad nekünk az a tény, hogy a Szovjetunióban a kommunizmus még mai nemzedékünk életében felépül. Ez kétségtelenül lényegesen befolyásolja majd a nemzeteknek a szocializmusért és a békéért vívott harcát. Ezért őszintén üdvözöljük e programot és mindent megteszünk, hogy ennek alapján a Szovjetunió nemzeteivel és a többi szocialista ország nemzeteivel együtt tevékenységünket országaink népei és az egész szocialista tábor javára, a béke javára folytassuk. Elvtársak I Csehszlovákia egész népe a jelenlegi nemzetközi helyzetben elfoglalt szilárd álláspontjával, a munkafronton kifejtett erőfeszítéseivel újabb bizonyítékát adja szocialista hazaszeretetének és internacionalizmusának. Ez a magas fokú internacionális öntudat megnyilvánult abban a tiszteletben és barátságban is, melyben népünk lengyel vendégeinket részesítette. A vendégeink iránti bizalomnak és szeretetnek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt és a Lengyel Népköztársaság népe, a szovjet nép s annak kommunista pártja, a mi kommunista esetre sem ragad elsőként fegyvert | pártunk iránti bizalomnak és szereés hogy minden katonai intézkedése csak saját védelmét szolgálja. Hasonlóképp mi is védelmi intézkedéseket foganatosítunk, hogy az ellenségnek megsemmisítő csapással válaszolhassunk. Ebben a helyzetben a nyugati politikusoknak hűvösebb fejjel, ésszerűen kellene mérlegelni lépéseiket. Mi a nemzetek közötti baráti együttműködés, valamennyi vitás kérdés békés megoldásának hívei vagyunk. Mi támogatjuk mindazon nemzetek felszabadító harcát, amelyek ma még az imperializmus és a gyarmati rendszer uralma alatt nyögnek. Segítjük a már felszabadult és új életüket építő nemzeteket. Abból a meggyőződésből indulunk ki, hogy valamenynyi nemzetnek egyenlő joga van a szabadságra, és az a meggyőződés vezérel bennünket, hogy az emberiség nagy többsége a haladás útjára lépett s nincs ma olyan erő, amely e fejlődést feltartóztathatná. Évről évre gyarapodnak a világ haladó erői, a reakció és az elnyomás erői pedig gyengülnek s mi meg vagyunk győződve róla, hogy e reakciós erők a nemzetek akarata folytán fokrólfokra gyengülnek s végül teljesen el tűnnek a világ színéről. Bekövetkezik a történelemnek az a tetnek mindezek a megnyilvánulásai, a béke megvédése elszánt akaratának mindezek a bizonyítékai dolgozóink véleményének és akaratának spontán megnyilatkozását jelentik. Mi, csehszlovák emberek büszkék vagyunk arra, hogy sikerült véget vetnünk a tőkés kisebbség uralmának és szabadon választhattuk meg új társadalmi rendszerünket. Történelmünk folyamán népünk sosem volt oly biztonságban, mint ma. Csehszlovákia sorsáról soha többé nem fognak Washingtonban, Párizsban, Londonban vagy Münchenben dönteni. Sohasem ismétlődik meg többé 1938, amikor népünket, amely fegyverrel kezében akart védekezni a hitleri támadókkal szemben, a kapitalista nagyhatalmak elárulták. Ma munkásaink, parasztjaink és valamennyi dolgozónk kezében vannak a fegyverek, hogy hazájukat, ha veszélyben forog, megvédelmezzék. Biztonságunk abból ered, hogy szocialista ország vagyunk, szilárd szövetségesünk a Szovjetunió, a Lengyel Népköztársaság s valamennyi szocialista ország. Szövetségünk, barátságunk és együttműködésünk a kölcsönös tiszteleten és bizalmon, közös érdekeken, egyforma nézeteken és célkitűzéseken, a proletár nemzetkökorszaka, amikor az emberiség életé- i ziség elvein alapul. Barátságunk és bői eltűnnek a háborúk s amikor a egységünk továbbá védelmi közössészocializmus és a kommunizmus lé- günkön épül, amely a Varsói Szerzőpésről lépésre egyre újabb nemzetek ' désben jut kifejezésre, életében válik valóra. Ez a törté- | A. Novotný elvtárs beszéde végén nelem logikája és ezt a folyamatot megköszönte kedves lengyel vendénem lehet visszafordítani. E fejlődés geink látogatását és jókívánatait fekeretében látjuk az összes jelen kér- jezte ki nekik népünk nevében. A lengyel párt-és kormányküldöttség befejezte látogatását (Folytatás az 1. oldalról] taps, hurrázás és „Éljen a béke I" jelszó ütemes megismétlése követte. Novotný elvtárs beszédének elhangzása után Wladyslaw G o m u 1 k a elvtárs, a Lengyel Egyesült Munkáspárt első titkára emelkedett szólásra. Gomulka elvtárs beszédének utolsó szavait néhány percig tartó viharos taps, és „Éljen a béke!" ütemes megismétlése követte. A prágaiak találkozója a testvéri Lengyelország képviselőivel éppúgy, mint Ostravában, a dél-morvaországl és kelet-szlovákiai kerületben a lengyel nép iránt táplált őszinte szeretet manifesztációjává csúcsosodott ki, amely kifejezésre juttatta hazánk fővárosa dolgozóinak azt a szilárd akaratát, hogy a jövőben még Jobban kibontakoztatják a két ország együttműködését a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság és az egész szocialista tábor előnyére. A prágai dolgozók hatalmas békemanifesztációja Antonín Cerný elvtárs, a CSKP prágai városi blzottsá gának titkára záróbeszéde után, az Internacionálé dallamával ért véget. A lengyel párt- és kormányküldöttség tagjai a manlfesztácló után díszebéden vettek részt a prágai Várban, melyen csehszlovák részről jelen voltak a párt és a kormány képviselői, zeti Front, politikai és közéletünk képviselői. A küldöttség elutazása előtt a lengyel nagykövetségen ünnepi esten vettek részt a lengyel küldöttség tagjai s pártunk, kormányunk és közéletünk képviselői. A lengyel párt- és kormányküldöttség az esti órákban hazautazott. Aláírták a közös nyilatkozatot A PRÁGAI VARBAN SZOMBATON DÉLUTÁN ÜNNEPÉLYES KÜLSŐSÉGEK KÖZÖTT ÍRTAK ALA A CSEHSZLOVÁK SZOCIALISTA KÖZTARSASAG ES A LENGYEL NÉPKÖZTARSASAG PART- ES KORMÁNYKÜLDÖTTSÉGÉNEK KÖZÖS NYILATKOZATAI. A történelmi jelentőségű dokumentum aláirásánal jelen voltak: Karol B ac 11 e k, Rudolf B a r á k, Pavol Dávid, laromir D o i a n s k ý, Zdenék F i e ri i n g e r, Jiŕí Hendrych, Antonín Novotný, Otakar S i m ft n e k, Viliam Široký, Jan Hlina, - Ľudmila lankovcová, Drahomír K o I d e r, Bruno K ö h I e r és Rudolf S t r ec h a j pártunk és kormányunk képviselői, továbbá Alexander D u b ä e k, Vladimír K o u c k ý és Václav Slávik, a CSKP KB titkárai, dr. Alois N e u m a n, dr. Josef P i o j h a r, miniszterek és dr. Jozef K y s e i ý, a Nemzetgyűlés alelnöke. a Nemzeti Front pártjainak elnökei, a kormány tagjai, a CSKP KB osztályvezetői. valamint Oskár I e 1 e A, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság lengyelországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. Lengyelországot Wladyslaw Gomulka, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Jőzef C y r a n k i e wi c z. a LEMP KB politikai Irodájának tagja, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, Štefan I g n a r, a lengyel Egysállam létezik. Sem Macmillan úr, sem a CSKP KB tagjai és titkárai, a Nem- sült Néppárt Központi Bizottságának el nöke, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának alelnöke, Edward G i er e k, a LEMP KB politikai irodájának tagja, a LEMP KB titkára, a LEMP katowicei kerületi bizottságának első titkára, Plotr {aroszewlcz, a LEMP KB tagja, a Minisztertanács alelnöke, Adam W a n g, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsa Tervbizottságának alelnöke, Marian Naszkowski, a LEMP KB tagja, a lengyel külügyminiszter helyettese, Jőzef C z e s a k, a LEMP KB póttagja, a LEMP KB nemzetközi osztályának vezetője, Zygmunt O s t r o w s k i, a nehézgépipar) miniszter helyettese, Zygmunt P u z y c k 1, az . Ursus" traktorgyár főigazgatőja és Franciszek M a z u r, a Lengyel Népköztársaság csehszlovákiai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete képviselte. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság s a Lengyel Népköztársaság párt- és kormányküldöttségének közös nyilatkozatát Antonín Novotný, a CSKP KB első titkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke, és Viliam Široký, a CSKP KB politikai irodájának tagja, miniszterelnök, lengyel részről Wladyslaw Gomulka, a LEMP KB első titkára és Jőzef Cyranklewicz, a LEMP KB politikai irodájának tagja, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke írták alá. A sajtó kedden, október 3-án közli a közös nyilatkozat szövegét. tJJ SZO 2> Á * 3B 1- október %