Új Szó, 1957. február (10. évfolyam, 32-59.szám)

1957-02-01 / 32. szám, péntek

I Népünk és a szovjet nép barátsága mély és szilárd IIHII.'IIIIIIIIIIIIVIItlIlllllinilllUIMIIIIHIIim^ (Folytatás az L oldalról) A küldöttség tagjai délután az Elektroszila-Uzembe látogattak el. Az alkalmazottak részéről való meleg fogadtatás, valamint az üzemi bizottság elnökének és az üzem legidősebb mesterének üdvözlő szavai után Antonín Zápotocký köztársasági elnök szólott a jelen­levőkhöz. Este N. I. Szmirnov, a leningrádi Városi Tanács Vég­rehajtó Bizottságának elnöke a csehszlovák vendégek tiszteletére ünnepi vacsorát adott a Városi Tanács § Végrehajtó Bizottságának épületében. A vacsora folyamán, amely rendkívül szívélyes ba- | ráti légkörben folyt le, N. I. Szmirnov és Antonín | Zápotocký pohárköszöntőket mondtak, amelyekben | hangsúlyozták, hogy a két testvéri ország nemzetei | közötti barátság megbonthatatlan és napról napra erő- 5 södik. Röviddel éjfél előtt a Csehszlovák Köztársaság kül- | döttségének csoportja Leningrád képviselőitől szívélyes s búcsút vett és visszatért Moszkvába, Antonín Zápotocký elvtárs beszéde az Elektroszila-üzemben Elvtársak, kedves barátaim! Rendkívül örülünk, hogy ellátogat­hattunk az önök szép városába és üzemébe és hogy tolmácsolhatjuk önöknek a cseh és szlovák nép lán­goló üdvözleteit. Szívünkből mondunk köszönetet azért a forró fogadtatá­sért, amelyben minket minu önök, mind Leningrád valamennyi polgára részesített. Ez azoknak a baráti ér­zelmeknek meggyőző kifejezője, ame­lyekkel a Szovjetunió dolgozói visel­tetnek Csehszlovákia népei iránt. Biztosíthatjuk önöket, hogy hasonló érzelmek Hatják át a mi országunk dolgozóit is. Népünk mindig tisztelettel és sze­retettel mondja ki az önök városá­nak nevét, ame'v a forradalom böl­csője. Leningrád neve minden idők­re összekapcsolódott a legnagyobb forradalmi esemérnyel, a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalommal, amelyben a bolseviki vezetéssel di­cső győzelmet aratott Pétervárott a munkások és katonák felkelése. Az Auróra történelmi nevezetességű ágyúlövése a Téli Palotáre az új történelmi időszak kezdetét jelen­tette. Leningrád azonban nemcsak mint a Nagy Október bölcsője, közeli és drága nekünk. A Pityeri vörös gár­disták, a több százezer pétervári munkás és a haladó narxista értelmiség forradalmi lelkesedése a gyűlök cá­rizmus és kapitalizmus elleni hősi küzdelemben, a szocialista építés időszakában hatalmas hajtóerővé vál­tozott. amely alkotó munkatörekvés­ben a ,enini gyárakból és üzemekből a szocialista iparosítás hatalmas mű­helyét alkotta. Azokról a sikerekről, amelyeket ez Irányban a leningrádi munkásosztály dicső leningrádi bol­seviki szervezetének vezetésével elért, nagyon világosan beszél az önök üzemének története és sikerei, amely üzem Kirov elvtársnak, a nagy nép­tribunnak, a lángoló bolsevikinek ne­vét viseli. Emellett hangsúlyozni kell, hogy nemcsak a leningrádi munkások és mérnökök alkotó munkájának ered­ményei teszik híressé Leningrádot a Szovjetunióban és határain túl is. Leningrádnak, mint a Szovjetunió legnagyobb tudományos központjai egyikének dicsőségét hirdetik az egész világon a leningrádi tudósok és feltalálók kimagasló sikerei. A közelmúltban az újságolvasók szerte az egész világon nagy érdeklődéssel olvasták a hírt arról, hogy Lenin­grádban atomerőhajtású jégtörő épí­tését kezdték meg. Elvtársak 1 Csehszlovákia népeinek sajátságos kapcsolatai vannak Le­ningrádhoz, történelméhez és törté­nelmi jelentőségéhez. Már annak idején hatalmas hatást gya'-orolt nem­zeteinkre a Nagy Októberi Forra­dalom, elsősorban a népek önrendel­kezési jogáró szóló jelszavával. Az 1918 januári hatalmas sztrájk, amely kiterjedt csaknem valamennyi cseh ipari központra, tanúbizonysága volt népünk azon szilárd elhatározásának, hogy nemcsak nemzeti, hanem szo­ciális szabadságit is kívivja. Ez a forradalmi hullám tovább terjedt a dicső májusi tüntetésben és 1918. október 14-én érte el tetőpontját, amely emlékezetes napon a cseh proletariátus kihirdette az önálló szocialista Csehsflovák Köztársaság megalakításának követelményét. És Leningt'd neve nálunk ismét hatalmasan felhangzott a második vi­lágháború napjaiban, amikor orszá­gunk a náci megszállók elnyomása alatt sínylődött. Lélekben a hős le­ningrádi nép mellett állottunk, amely­nek harca és elszántsága erősített küzdelmünkben. A fasiszták veresé­gét Leningrád kapui előtt népünk nagy lelkesedéssel fogadta, Azoknak a baráti érzelmeknek, amelyeket a cseh és szlovák közélet táplál Leningrád iránt, mély törté­nelmi gyökerei vannak, mert Lenin­grád volt és maradt máig is az orosz kulturális élet jelent '-égteljes köz­pontja. Puskin, Lermontov, Nyekra­szov. Csajkovszkij, az orosz irodalom, költészeti és zenei hatalmasságainak városa, akik a világ művészetének kincstárát gazdagították és akik fe­lé lelkesedéssel és tisztelettel tekin­tettek a nagy cseh művészek — Smetana, Dvoŕák, Celakovský, Kollár és mások. Büszkét vagyunk arra, hogy mű­vészeink is szerény mértékben hor­A csehszlovák küldöttség a moszkvai % zájárultak az orosz—cseh kulturális kapcsolatok megszilárdításához és fejlesztéséhez, elsősorban a haladó cseh és szlovák közéletnek a haladó Detrográdj közélettel folvtatott kap­csolataival. Eduard Farncevič Naprav­nik neves cseh karmester és zene­szerző életére és művére gondolok, aki nagy sikerrel éppen itt Petro­grádban működött, ahol hosszú éven át Igazgatta a Mária Színházat, az akkori legnagyobb oroszországi ope­raházat. A. Sz. Puskin geniális orosz költő hasonnevű elbeszélése nyomán ugyancsak itt szerzette E. F. Nap­ravnik „Dubrovszkij" című ismert operáját. Ezek a tények arról tanús­kodnak, hogy a haladó művészi köz­életünk hagyományos baráti kapcso­latairól szóló történetek, amely kap­csolatokat a volt Petrográd haladó kul­turális közéletével tartottak fenn, nem üres szavak, hanem teljesen jo­gosak, mint általában mindaz, amit a hagyományos csehszlovák—szovjet baráti szövetségről mondunk. A Szovjetunió példájától lelkesítve a többi országok egész sorának olda­lén mfls a szocializmus útjára léptünk. Nem csekély elért sikereink azt iga­zolják, hogy útunk helyes. Emellett nagyon jól tudjuk, hogy népi de­mokratikus országunk létezését és gyors fejlődését elsősorban a Szov­jetunióval kötött szövetségi és gaz­diasági szerződések biztosították. Köz­vetlenül a háború befejezése után, amikor a csehszlovák gazdaságnak nagy nehézségeket kellett leküzdenie, a Szovjetunió köztársaságunknak sok­oldalú támogatást nyújtott és ezzel elősegítette szocialista átalakulásunk­nak és gazdaságunk építésének biz­tosítását. A Szovjetunió segítsége-an­nál jelentőségteljesebb és értékesebb volt, mivel a nyugati hatalmak köz­társaságunk ellen, 'különösen a cseh­szlovák nép 1948 februárjában a re­akció felett aratott győzelme után, a megkülönböztetés politikáját kezd­ték űzni, aminek célja az volt, hogy gazdaságunkat csődbe juttassa és le­hetetlenné tegye a szocializmus épí­tését Csehszlovákiában. Hála a Szovjetunió támogatásának, ezek a tervek kudarcba fulladtak. A Szovjetunióval folytatott kereskede­lem a csehszlovák külkereskedelem alapjává vált. A Szovjetunióval való kereskedelmi kapcsolatok évről' évre növekednek. Csehszlovákia a Szov­jetunióból a legkülönfélébb gyártmá­nyokat, gépeket és nyersanyagokat vásárolja ipara számára. Ezek a gyárt­mányok nagyobb részt olyanok, ame­lyek kivitelét a kapitaľsta országok ból a szocialista rendszer országai ba megnehezítik, sőt néha lehetet­lenné teszik. Rendkívül jelentős együttműködésünk és a Szovjetunió segítsége a gép­iparban, amely a két ország gazda­sági fejlődéséneik alapja. A széleskö rű tudományos, technikai együtt­működésnek és a Szovjetunió szá­mos megrendelé­sének köszönhető, hogy a csehszlovák gépipar az elmúlt évek során hatal masa n és sokolda lúan fejlődhetett, úgyannyira, hogy ma olyan gyárt­mányokat is elő­állít, amelyekre azelőtt nem volt képes. A kiterjedt se­gítség és kölcsö­nös együttműkö­dés Csehszlovákia és a Szovjetunió között továbbra is fennáll és fokozó­Nagy Színházban dik ma is, mint arról a közelmúlt ban kötött 1957. évi kölcsönös ke­reskedelmi egyezmény tanúskodik. A Csehszlovák Köztársaság és a Szovjetunió közötti kapcsolatok az egyenjogúság, a kölcsönös támoga­tás és testvéri együttműködés elvein alapulnak, amely együttműködés elő nyös mindkét államra és kezessége további fejlődésének és további si­kereinek. Jól tudjuk, hogy a Szovjetunió és más szocialista országok építő sike­rei és a mi sikereink buzdítólag hat­nak a világ valamennyi haladó és békeszerető népére, azonban szálkák az imperialisták szemében. Ma, ami­kor az imperialisták ismét fokozzák támadásaikat a szocialista országok ellen és arra törekszenek, hogy éket verjenek közénk, a csehszlovák­szovjet barátság és a szocialista rendszer valamennyi országának ba­rátsága nagy jelentőségű. A cseh­szlovák nép az Imperialisták támadá­saira munkatörekvései fokozásával, a Nemzeti Front sorainak még szoro­sabb egységesítésével és tömörítésé­vel felei Csehszlovákia Kommunista Pártjának vezetése alatt. Azzal fe­lel, hogy még jobban szilárdltja és mélyíti a testvéri kapcsolatokat a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal. Népünk büszkén tekinthet az el­múlt csaknem 12 év munkájának gyü­mölcseire. Ezek az első sikerek a szocializmus alapjait megvetették ha­zánkban. Tudatában vagyunk annak, hogy a Szovjetunió segítségével si­keresen végezhetjük be a szocializ­mus építésének nagy müvét. Ezt a gondolatot hangsúlyoztuk a Csehszlo­vák Köztársaság és a Szovjetunió küldöttségei között folytatott beszél­getések során is, amelyek, amint jól tudják, e napokban folytak és közös nyilatkozat aláírásával végződtek. Le kelil szögezni, hogy tanácskozásaink a nézetek teljes egyöntetűségének szellemében folytak a két tárgyaló félt érdeklő kérdésekben. A tanács­kozások baráti s olyan szívélyes szel­lemben folytak, amelyek csakis az igazi régi barátok és régi elvtársak között lehetséges. Meg vagyunk győ­ződve aprói, hogy szovjetunióbeli lá­togatásunk és a szovjet elvtársakkal folytatott megbeszéléseink jelentős mértékben hozzájárultak a megbont­hatatlan csehszlovák-szovjet barátság és szövetség további megerősítéséhez, J Éljen a Szovjetunió, hatalmas ba- I rátunk és szövetségesünk!' A Szovjetunióval folytatott gazdasági együttműködés lehetővé teszi, hogy gyorsabban elérjük és túlszárnyaljuk a legfejlettebb kapitalista technikát Viliam Široký miniszterelnök beszéde a kijevi Gorkij-üzemben Kijev (ČTK) — Az Ukrán SZSZK fővárosa január 30-án forrón üdvözölte a Csehszlovák Köztársaság küldöttsége tagjainak egy csoportját, amelyet Viliam Široký miniszterelnök vezet. A csehszlovák vendégeket a kijevi lakosság ezrei fogadták. A város főut­cáit a Csehszlovák Köztársaság, a Szovjetunió és az Ukrán SZSZK állami lobogóival díszítették fel. A csehszlovák kormányküldöttség tagjait a repülőtéren N. T. Kalcsenko, az Ukrán SZSZK Minisztertanácsának elnöke, A. I. Klricsenko, Ukrajna Kom­munista Pártja Központi Bizottságának első titkára, az Ukrán SZSZK miniszi terei, a Szovjetunió és Ukrán SZSZK Legfelső Tanácsának képviselői üdvözöl­ték. A csehszlovák vendégekkel Moszkvából együtt jött M. A. Jasznov, a Z Orosz SZSZSZK Minisztertanácsának elnöke. Viliam Široký elvtárs a díszőrség parancsnokának jelentése után beszédet mondott. A csehszlovák vendégeket útjukon a városban szívélyesen és testvéri sze« retettel üdvözölték és fogadták az ukrán főváros dolgozói. A küldöttség tagjai Viliam Široký elvtárssal az élen rövid pihenés után meglátogatták N. T. Kalcsenkót, az Ukrán SZSZK Minisztertanácsának elnö­két. Ezután koszorút helyeztek el M. F. Vatutyin hadseregtábornoknak, az első ukrajnai front haderői parancsnokának sírján. A csehszlovák vendégek ezután megtekintették az ukrán fővárost és tor­ténelmi emlékeit. Široký elvtárs kíséretével délután felkereste a kijevi Maxim Gorkij Szer­számgépüzemet. Az üzemben a munkások, mérnökök és többi alkalmazottak százai fogadták a vendégeket. A csehszlovák államférfiak felkerestek több üzemrészleget, megtekintették a vállalat gyártmányait, a legújabb automatikus és félautomatikus gépeket, elbeszélgettek a munkásokkal, mérnökökkel és technikusokkal. A szerelőcsarnokban gyűlést tartottak, amelyen több- mint 1500 személy vett részt. Viliam Šjrokvt, a Csehszlovák Köztársaság miniszterelnökét, N. T. Kalcsenkót, az Ukrán SZSZK Minisztertanácsának elnökét és a Csehszlovák Köztársaság küldöttségének tagjait — mikor az emelvényre léptek — a je­lenlevők viharos tapssal üdvözölték. A gyűlésen elsőnek G. F. Kosztyenko, az üzem igazgatója mondott beszé­det. Rámutatott a szovjet és csehszlovák nép megbonthatatlan testvéri barátságára, a marxizmus-leninizmus nagy eszméinek győzelméért folyó harcban. A következő szónok V. K. Sztarodub lakatos volt. „Rendkívüli érdeklődéssel, figyelemmel kísértük a moszkvai szovjet-cseh­szlovák tanácskozásokat — mondotta V. K. Sztarodub. — Szivünk mélyéből egyetértünk e tárgyalások pozitív eredményeivel, mert teljes mértékben megfelelnek a szovjet és csehszlovák nép létérdekeinek és hozzájárulnak a szocialista tábor további megerősödéséhez és a világbéke megszilárdítá­sához." Ezután Viliam Široký miniszterelnök vette át a szót. A gyűlés részvevői Viliam Široký elvtárs beszédét viharos ovációkkal fo­gadták. Minden oldalról ukrán és orosz nyelven üdvkiáltások hangzottak el a Szovjetunió és Csehszlovák Köztársaság barátságát éltetve. N. T. Kalcsenko, az Ukrán SZSZK Minisztertanácsának elnöke vacsorát adott Viliam Širokýnak, a Csehszlovák Köztársaság miniszterelnökének tisz­teletére. A vacsorán részt vettek a küldöttség tagjai és kísérete, továbbá M. Sz. Grecsuha, A. I. Kiricsenko, M. A. Jasznov, N. V. Podgorníj, N. M. Gurejev, N. D. Bubnovszkij, V. I. Csujkov, O. I. Ivascsenko, Sz. V. Cservonenko elv­társak, a Szovjetunió és az Ukrán SZSZK miniszterei és Legfelső Tanácsának képviselői. A vacsorán, amely rendkívül szívélyes és baráti légkörben folyt le, N. T, Kalcsenko és Viliam Široký beszédet mondott. Viliam Široký elvtárs beszéde Elvtársak, drága barátaim! Engedjék meg, hogy a Csehszlovák Köztársaság küldöttségének nevében a legszívélyesebben üdvözöljem az önök üzemének munkásait, mestereit, technikusait és mérnökeit és egyúttal mind önöknek, mind Kijev valamennyi lakosának tolmácsoljam hazánk, a né­pi demokratikus Csehszlovákia népének forró testvéri üdvözleteit, őszinte örömmel fogadtuk az önök üze­mének látogatására szóló meg­hívást. Üzemük teljes joggal dicső nevet szerzett a szovjet gépiparban. A mérnökök tehetsége, a munkások ügyessége és készítményeik technikai színvonala, mindez olyan tény, amely­hez önöknek valóban jóklvánataimat fejezhetem ki. Egyúttal teljes szívből új nagy sikereket kívánok önöknek azon további feladatok teljesítésében, amelyekkel a szovjet haza önöket megbízza. Örömünkre szolgál, hogy szovjet­unióbeli hivatalos látogatásunk során meglátogathattuk — habár csak rövid időre is — Kijevet, a szovjet Ukrajna ősrégi és gyönyörű fővárosát. Mint ré­gi barátokhoz, testvéreinkhez, jó szomszédainkhoz jöttünk önökhöz, akikkel minden időben kedves és hasz­nos elbeszélgetni és elsősorban együtt­működni. Barátságunknak régi és haladó hagyományai vannak. Az a forradalmi népi mozgalom, amely az önök országát áthatotta, a forradalom lángjait hazánk népei felé lobogtatta. Népünk forradalmi viharai önöknél is mindig visszhangra talál­tak. Az ukrán írók és költők, a szó nagy mesterei népünkhöz közel álló és érthető nyelven szóltak. Frank és Sevcsenko műve, akik őszintén szeret­ték a cseh és szlovák népet és tiszte­letben tartották forradalmi hagyomá­nyait, nagy hatással voltak megújho­dásunk egész nemzedékeire. Az új idők népeink között a barát­ság fij, még sokkal erősebb kapcsola­tait teremtették meg. A Bjela Cerkev név, Jarošnak és Nálépkának, a Szov­jetunió Hőseinek, valamint az önök több ezer hősének neve, akik életüket áldozták hazánk szabadságáért, szí­vünkbe rótt örök jelképek. A fasizmus elleni harcban közösen ontott vér és a testvéri együttműködés további évei a békéért és szocializmusért való küz­delemben barátságunkat szilárd acéllá kovácsolták, amelyet semmi sem tör-: het meg. A Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom és utána a Szovjetunió dicső győzelme a hitleri fasizmus felett né­peinknek a nemzeti és állami fejlődés új, hatalmas távlatait nyitották meg. Csehszlovákiának a szovjet hadsereg által való felszabadítása — mint ahogy azt Gottwald elvtárs hangsúlyozta — „történelmi határkővé vált, amely a cseh és szlovák nemzet történelmé­nak új, eddigi legragyogóbb korszakát, a valódi nemzeti szabadság és függet­lenség, a nép és a néptömegek szabad munkájának, a szocializmus építésé­nek korszakát nyitotta meg." A csehszlovák nép elhatározta, hogy a Nagy Októbernek, a szocializmus építésének útján halad. Ebben a törek­vésében a Szovjetunióban legjobb ba­rátjára és hü szövetségesére talált. A Szovjetunióval való szövetség és hű barátság nemzeti függetlenségünknek, határaink biztonságának szilárd bás­tyája lett. A Szovjetunió nemzetiségi kérdésének lenini megoldásában és a Szovjetunió egyenjogú és virágzó nem­zeteinek testvéri családjában láttuk a nemzeti kérdés megoldásának példá­ját a mi viszonyainkra ls. A Szovjetunió gazdag tapasztalatai és ismeretei, áldozatkész testvéri se­gítsége kezdettől fogva lehetővé tet­ték a csehszlovák népnek, hogy le­győzze nehézségeit és bátrabban ke­reshesse a fontos megoldások lehető­ségének módját a szocializmus alapjainak építésében köztársaságunk­ban. A mindinkább kibonytkozó együttműködés a Szovjetunióval, amely következetesen az egyenjogúságon, a kölcsönös tiszteleten, a megértésen, az őszinte segítségen, törekvéseink és céljaink egységén, a marxi-lenini ideológián, a proletár internacionaliz­mus nagy elvein alapult, hazánk szo­cialista építésének szilárd és megbfz­ható nemzetközi alapjává vált. Ugy vélem, hogy a Szovjetunió és Cseh­szlovákia kölcsönös kapcsolatait joggal nevezhetjük az államok közötti szo­cialista kapcsolatok mintaképének. A nemzetközi imperialista erők a legutóbbi hónapok folyamán mennyi energiát és eszközt pazaroltak azokra a kísérletekre, hogy éket verjenek Csehszlovákia és a Szovjetunió barát­sága közé. Erőfeszítésük azonban né­(Folytatás a 3. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom