Uj Szó, 1953. november (6. évfolyam, 265-289.szám)

1953-11-28 / 288. szám, szombat

6 III SZÖ 1953. november 28. / Ä Béke Vilógfanécs bécsi tanácskozása A Béke Világtanács ülésszakának november 24-i esti ülésén felolvasták Bernal professizor (Aágiia) hozzászólását. Bernal professzor nem tudott részt venni az ülésszak munkájában. , Bernal professzor hangsúlyozta, hogy a népek egyre állhatatosabban követelik a leszerelést. Erről tanúskodik az atomfegyver eltiltására vonatkozó stockholmi felhívás páratlan sikere is. A mi feladatunk az — hangzik Bernal" professzor hozzászólása, -— hogy kivívjuk a tömegpusztító fegyverek eltiltását és a fegyverkezés csökkentését. E célok eléréséhez meg kell mutatnunk a kivezető utat abból a zsákutcáiból, amelyben a leszerelési tárgyalások huzamos idö óta vannak. \ Ki kell vívni, hfcgy a kormányok a népek nyomására megtalálják az utat a fennálló akadályok leküzdéséhez. Mindennapi munkánk során nemcsak azt kell megmutatnunk, hogy a leszerelés kívánatos és elengedhetetlenül szükséges, hanem azt is, hogy technikailag lehetséges •> és politikailag elérhető. Szilárdan állást kell foglalnunk amellett, hogy tárgyalják meg a leszerelés kérdését és hogy a vita alapját a leszerelés szükségessége képezze. Az utóbbi idők eseményejnek eredményeképpen — mutat rá Bernal professzor — jelentősen megnőttek a leszereles elérésére irányuló munkánk sikerének lehetőségei. Egyre több és több különböző politikai meggyőződésű ember ismeri fel a jelenlegi fegyverkezési hajsza pusztító következményeit. A mi feladatunk az, hogy mozgósítsuk ezeket az embereket, cselekvési jelszavakat adjunk nekik, amelyeknek megfelelően velünk együtt követeljék majd a határozott leszerelést. A béke híveinek ezen az ülésszakon képviselt nagyszerű mozgalma az egyetlen olyan mozgalom, amely fordulatot képes elérni a leszerelés felé, fordulatot a háborútól a béke felé. Az ülésen elnöklő Eugenie Cotton ezután Leopold Infeldnek (Lengyelország) adta meg a szót. Infeld professzor hangsúlyozta, hogy az atombomba és a hidrogénbomba, valamint a többi tömegpusztító fegyver, fajta eltiltását csakis jóindulatú légkörben lefolyj tárgyalások, min denki számára elfogadható megegyezés útján lehet elérni. Elérkezett az az idö, — mondotta —, ami. kor az emberek világszerte felismerték, hogy egy elkövetkező háború, figyelembe véve , a technika állandóan növekvő ütemű fejlődését, nemcsak bűntett, hanem a legnagyobb esztelenség is. Elérkezett az az idö, amikor meggyőzően rá kell világítani a népek előtt, hogy a béke létük alapfeltétele. Mi, békeharcosok, derülátók vagyunk. Derűlátásunk az erőnkbe vetett bizalomból ered. Hiszünk a jó győzelmében a rossz fölött, az élet győzelmében a halál fölött. Hi• szünk, hogy az atomenergiát az emberiség szolgálatába lehet állítani. Szilárd meggyőződésünk, hogy a béke eszméje győzedelmeskedik. A Béke Világtanács szerdai ülésén Alekszej Szurkov író, a szovjet küldöttség tagja mondott beszédet. Szurkov beszédében a tömegpusztításra alkalmas fegyverek betiltásával és a leszerelés kérdésével foglalkozott. Részletesen ismertette azokat az erőfeszítéseket, amelyeket a Szovjetunió ennek a kérdésnek az egész emberiség érdekében való megoldásáért kifejt. Rámutatott arra, hogy az amerikaiak, amikor még kizárólagos birtokosai voltak az atommonopóliumnak, azt hangoztatták: a Szovjetunió azért sürgeti a tömegpusztításra alkalmas fegyverek betiltását, mert nincs atombombája és fél az atombombától. Később a hidrogénbomba birtokában ugyanezt állították. A Szovjetunió azonban ma már mind az _,atóm bombával, mind a hidrogénbombával rendelkezik és továbbra is állhatatosan sürgeti e halálos fegyverek betiltását, ugyanakkor a szigorú ellenőrzés megvalósítása mellett is állást foglaL Világos tehát, hogy ki az, aki őszintén törekszik a tömegpusztító fegyverek alkalmazásának eltiltására és a fegyverkezési verseny mielőbbi megszüntetésére. A Szovjetunió népei békét akarnak — hangoztatta végül Szurkov — de azért nem hajlandók arra, hogy országukat védtelenül kiszolgáltassák az imperialisták bűnös szándékainak. A szovjet kormány és a Szovjetunió népei továbbra is állhatatosan követelik a tömegpusz. tító fegyverek alkalmazásának betiltását. e fegyverek megsemmisítését. Ha a népek kényszeríteni tudják kormányaikat, hogy üljenek le a tárgyalóasztalhoz és megegyezést keressenek ezekben a kérdésekbén, ez a. tény már önmagában is kedvező alapot teremtene a nemzetközi feszültséget előidéző vitás kérdések békés rendezésére. A szerdai ülés ,-tán a bizottságok megkezdték munkájukat, a politikai bizottság, Pietro Nenni. a szervező bizottság Emilio Sereni, a kulturális bizottság pedig Eugenie Cotton elnökletével. A Szovjetunió részvétele a négyhatalmi konferencián A Szovjetunió külügyminisztériuma november 26-án az USA, Nagy. Britannia és Franciaország nagykövetségeihez jegyzéket juttatott ei, amelyben tudatja, hogy a Szovjetunió konjiámya beleegyezik, hogy résztvegyen a négy nagyhatalom képviselőinek konferenciáján. Micsurin-aranyéremmel tüntettek ki szovjet akadémikusokat A Biztonsági Tanács Ismét elhalasztotta a trieszti kormányzó kinevezésének vitáját A Biztonsági Tanácsnak november 23-án meg kellett volna kezdenie a Trieszti Szabad Terület kormányzója kinevezésének megvitatását. Lodge, aZ Egyesült Államok kép. viselője azonban javaslatot terjesz. tett elő, hogy a kérdés megvitatását ismét halasszák el, mégpedig december 8. és 17. közötti időre. Ezzel az Egyesült Államok kül. döttsége, már harmadszor igyekszik elhalasztani és meghiúsítani annak a kérdésnek megvitatását a Biztonsági Tanácsban, amelyet a szovjet küldöttség Trieszt Szabad Terület kormányzójának kinevezéséről elő. terjesztett. Az első két alkalommal ezt utasításainak engedelmes végrehajtói: Columbia és Görögország küldöttje útján tette. Az Egyesült Államok képviselője a javaslat előterjesztésekor arra hivatkozott, hogy valamiféle tanácskozások folypak Trieszt Szabad Terület sorsáról és hogy „a legutóbbi események" e tanácskozások pozitív kimenetelére nyújtanak reményt. Visinszkij elvtárs, a Szovjetunió képviselője erélyesen tiltakozott a kormányzó kinevezéséről szóló kér. dés megvitatásának ujaSb elhalasztása ellen. Rámutatott, hogy az amerikai küldött utalása valamiféle tanács, kozásra, nem változtat a dolog állásán. E tanácskozás ugyanis nem céloz egyebet, mint azt, hogy meg. beszéljék, hogyan osszák fel végérvényesen Trieszt Szabad Területet és hogyan temessék el mindörökre az 1947. február 10-én megkötött olasz békeszerződést. Visinszkij' elvtárs hangsúlyozta, hogy a legreakciósabb angol.ameri. kai körök Trieszttel kapcsolatos népellenes agresszív politikája Euró. pa térségében olyan egészségtelen, tűrhetetlen helyzetet teremtett, amely veszélyezteti a békét és a nemzetközi biztonságot. Trieszt politikai szenvedélyektől lobogó katlanná vált. Most már senki sem titkolhatja el ezt a nyug. talanító tényt. És ez természetes is — hangsúlyozta a Szovjetunió képviselője — ha figyelembe vesszük a demokratizmus elvei ellen irányuló hadjáratot. Az amerikai-angol hatóságok ugyanis a demokratizmus elvei helyett bőkezűen gondoskodtak e területen a militarizmus meghonosí. tásáról és a jugoszláv.olasz nézeteltérések szításáról, kiélezve a nem. zeti elégedetlenséget és a gyűlölködést mindkét oldalról. A három nyugati hatalom politikája elkerülhetetlenül a fasizmus feltámadásá-hoz vezet. Vájjon a dolog nem arra irányul.e,—-tette fel a kérdést Visinszkij elvtárs, — hogy fegyveres erő alkalmazásával' kényszerítsék hallgatásra mindazokat, akik tiltakoznak a reakciós nyugati körök tervei ellen? Vájjon a dolog nem arra irányul.e. hogy eltemessék a békeszerződést és ez. ze! megakadályozzák Trieszt Sza. bad Terület kialakulását, megkönynyítve azt, hogy Trieszt Szabad Terület amerikai-angol támaszpon. tokká, az agresszív Északatlanti Tömb új bástyájává fejlődik? Éppen ilyen aktusról van szó, a nem. zetközi béke ellen irányuló össze, esküvésről! Ezután Columbia küldötte szólalt fel, majd szavazásra került sor. Az Egyesült Államok (küldöttsége által a Trieszt Szabad Területi kor. mányzó kinevezéséről szóló kérdés megvitatáséinak újabb elhalasztásra előterjesztett javaslatot támogatta a Biztonsági Tanács amerikai-angol csoportja. A Szovjetunió képviselője a javaslat ellen szavazott. Libanon küldötte tartózkodott a szavazástól. A francia nemzetgyűlés pénteki ülésén szavaz a bizalmi kérdésben A francia nemzetgyűlés folytatta az elnapolt külpolitikai vitát, amely, nek során tudvalevően Bidatjlt kül. ügyminiszter „hirtelen rosszulléte miatt" el kellett halasztani a határozathozatalt Az ülésen többen szólaltak feli Apithy. a tengerentúli területek „független" képviselőcsoportjának tagja kijelentette, hogy az „európai politikai egyesítés" tervezete fenye. get.i a Francia Uniót. A radikális . Bilieres szintén bírálta e tervezetet. „Szövetségeseink — mondotta — sok tekintetben arra buzdítanak bennünket, hogy mond. junk le szuverenitásunkról. De miért csupán Franciaország tegye ezt ? ... Azoknak, akik azt állítják, nogy az egyesült Európáról szóló szerződés ratifikálása megerősíti a Szovjetunióval folytatandó tárgyalások lehe. tőségét, azt válaszolom, hogy a Szovjetunió mindig ellenezte az „európai védelmi közösséget", hogy mindig biztonsági biztosítékokat keresett és nem látom, hogyan segíthetné elő a ratifikálás a tárgyalásokat". Emmanuel d'Astier de la Vogerie, a haladó köztársaságiak szövetségé, nek tagja rámutatott, hogy egyre szélesebb parlamenti körök ellenzik az „európai hadsereg" tervezetét. „Van egy más megoldás is. mint a „védelmi , közösség" — mondotta többek között d'Astier — és ez a másik megoldás abban áll, hogy meg kell keresni a megegyezés útját a Szovjetunióval. A bonni Németország célja kétségtelenül az, hogy uralmi helyzetre tegyen szert Európaban és Washington támogatásá. val visszaszerezze 1937. évi hatá. rait. Hát szabad utat nyitni annak a lehetőségnek, hogy a bonn; Németország visszaszerezze 19S-7. évi határait, hogy visszaszerezze Szilé. ziát, a Saar.vidéket és Kelet-Poroszországot?" Laniel miniszterelnök a szerdai ülésen felvetette a bizalmi kérdést és a házszabályok értelmében pén. teken délután három órakor kezdi meg a nemzetgyűlés a szavazást a bizalmi kérdésben. A V. I. Lenin öszszövetségi mező gazdasági tudományos akadémia Micsurin aranyérmet ítélt oda Pa vei Jakloblev akadémikusnak és Mihajl Liszavenko tanárnak, az agro-biologiai tudomány terén el ért kiváló érdemeikért. Mihajl Liszavenko, Sztálin-díjas Micsurin kiváló tanítványa életé nek több mint 30 évét a gyümölcs termelés fejlesztésének szentelte a ridegéghajlatú altáji vidéken. Számos újfajtájú gyümölcsfát és bokrot tenyésztett ki és honosított meg. amelyek ellenállóak a faggyal szemben az altáji, valamint szibé riai vidéken nagyon elterjedtek. Moát Liszavenko munkájának kö vetkeztében az altáji kolhozok nagy gyümölcsösökkel rendelkeznek. A Szovjetunió északi és középső részeiben a gyümölcstermesztés fejlesztéséért nagyon sokat tett Micsurinnak egy másik tanítványa is, Pavel Jakoblev, Sztálin-díjas akadémikus Pavel Jakoblev őszibarack és mandulafákat tenyésztett kj, amelyek 40 fokos fagyok mellett is gyümölcsöt hoznak a Szovjetunió középső övezetében. Pavel Jakoblev újfajtájú almafákat és más gyümölcsfákat is kitenyésztett." A Micsurin-aranyérmet, amelyet 19'19-ben létesítettek, ebben az évben ítélték oda először. A kitüntettek ezenkívül nagy pénzjutalomban is részesültek. Németország Kommunista Pártjának választási sikerei Németország Kommunista Pártja a baden.würtembergi körzeti és közl ségi választások után három képviselővel vesz részt a mannheimi új körzeti gyűlésben. 1945 óta ez a i'eg erősebb kommunista képviselet a Mannheim tartományi körzetben. Lützelsachiseniben a kommunista párt a szövetségi gyűlési választásokkal szemben megháromszorozta szava zatainak számát. Hat nyugateurópai ország külügyminisztereinek konferenciája Hágában November 26-án megkezdődött a hat nyugateurópai ország (Francia ország, Nyugat Németország, Olasz ország, Belgium. Hollandia és Lu xembuirg) külügyminisztereinek konferenciája. A konferencia tervezetet dolgoz ki az úgynevezett »európai politi kai egyesítésiről, amely feltételez!" »az európai kormány« és az »euró pai parlament« megalakítását. Amint ismeretes, ez a terv — amelyről már hosszú idő óta ered ményteleniil tárgyaltak különböző konferenciákon — komoly akadá lyokba ütközik Ezeket az akadá lyokat az >egyesiHés« jövő részve vő közötti ellentétek képezik. Ezek az ellentétek már megnyilvánultak a legutóbbi római konferencián is. amelyen a külügyminiszterek he lyettesei é

s a szakértők vettek részt. Ezen a konferencián a nyu gatnémet képviselők támadó álláspontot foglaltak el. A holland, bel ga és luxemburgi képviselők úgy vélték, hogy először a gazdasági egyesítést« kel-1 elérni. Állásfogla lásuk nyilvánvalóan abból a féle. lemből származik, hogy a .-politi kai egyesítés« e három ország nem zeti szuverenitásának túlságosan komoly korlátozásához vezetne. A november 26-án kezdőflő konferencia zárt ajtók mögött kezdte meg mun. kájál Ezen a konferencián nincs jelen i Georges Bidault. francia külügyminiszter, akit Alexandre Parodí, a -francia külügyminisztérium főtitkára helyettesít. Bidault a nemzetgyűlésben lejátszódó események miatt nem mehetett Hágába. A francia nemzetgyűlésben — mint tudvalevő — az utóbbi napokban viharos viták folynak a politikai egyesités«, és az >európai hadsereg« megalakitásáról. A viták során mély ellentétek mutatkoztak a francia burzsoapártok és a kormány belsejében, és kitűnt, hogy Franciaországban ezek ;i tervek erélyes ellenállásba ütköznek. A párizsi lapok a hat nyugateurópai állam külügyminisztereinek hágai konferenciájával kapcsolatbán azt írják, hogy e konferencián a. »kis Európa.-, hivatalos képviselői között sötét pesszimizmus légköre uralkodik A lapok hangsúlyozzák, hogy a konferencia részvevői kö. \ zött nagy ellentétek állanak fenn. A láthatatlairtórgyaló fél Egyes nyugati lapok nyíltan beismerik, hogy a bermudai értekezleten nemcsak az USA és Anglia hanem szerintük egy úgynevezett ..láthatatlan részvevő", aki nem más, mint Adenauer, bonni nyugatnémet kancellár is nyomást fog gyakorolni Franciaországra.