Uj Szó, 1949. június (2. évfolyam, 44-68.szám)

1949-06-01 / 44. szám, szerda

2. HJSIÖ A Csehszlovákiai Kommunista Párt a dolgozók hatalmaserejű pártja II kongresszus nemzetközi visszhangja Kedden este 7 órakor összeül a bratislavai Pártszervezet a Vár új szabadtéri színházában 47 éves a szlovenszkói dolgozó nép vezére Siroky elvtárs Ma van a szlovenszkói dolgozók nagy harcosának Siroky elvtársnak 47. születésnapja. Ebből az alkalom­ból visszaemlékezünk arra a harcos életre, amelyet V. Siroky Szlovensz­kó dolgozóinak jobb jövőjéért vivott. A csehszlovákiai magyar dolgozók is sok sikeres harcukat, munkásmoz­galmi multjuknak sok dicső napját köszönhetik Siroky elvtársnak. A mai napon meleg szeretettel, forró barát­sággal köszöntik őt a magyar dolgo­zók, a szocializmus érdekében foly­tatott munkájához további sok sikert és jó egészséget kívánva. V. Siroky 1903 május 81-én szüle­tett Bratislavában. Vasutas családból származik és ő maga ls az első világ­háború ideje alatt 15 éves korában vasutas szolgálatra jelentkezett. Már lf jü korában megismerte a szocializ­mus nagy eszméit és barátalt szer­vezni kezdte. Különböző folyóiratok­ban írt cikkeket. 1921-ben barátaival együtt megalakította a bratislaval kommunista szervezetet, majd a KSC kerületi titkára lett Bratislavában. 1928—30-ig a Párt központi bizott­ságának oktatójaként működött és 1930-ban a Csehszlovákiai Kommu­nistái Párt központi bizottságának tagja lett. 1935-ben a trnavai kerületet kép­viseli a prágai nemzetgyűlésben. Mint a Párt központi bizottságának titká­ra működik és 1938-ban a szlovensz­kói pártszervezet vezetője lett. München után Siroky távozott a köztársaságból. Párizsba ment és csatlakozott a nyugati fasizmus el­leni harc csehszlovák egységeinek megszervezőihez. Franciaország meg­szállása után titokban Szlovenszkó­ra tért vissza, ahol átvette az illegá­lis Kommunista Párt vezetését és megkezdte a hazai felkelés előkészíté­sének mozgalmát. 1941 július 3-án a Gestapo letar­tóztatta, de semmiféle ltinzóeszköz, még az akasztófa sem, amely alá ál­lították, sem tudta kényszeríteni a földalatti Pártszervezet elárulására. 14 évi fegyházra ítélték. A fegyház­ban ismét megkezdte a németellenes mozgalom megszervezését és az ál­lamügyészség haladó tagjai révén összeköttetésbe került az illegális szervezetekkel, főleg a hadsereggel. Amikor a politikai foglyok Német­orszába való szállításáról hirt kapott, 1945 február 5-én több társával együtt a börtönből megszökött és csatlakozott a felsőnyitrai partizán hadosztályhoz, amellyel együtt átküz­dötte magát a vörös hadsereghez. 1945 április 4-én BeneS köztársasá­gi elnök KoSicén a felszabadított köz­társaság első kormányának alelnöké­vé nevezte ld, amely tisztséget az 1946-os parlamenti választások után ls megtartotta. A szlovenszkói Kom­munista Párt a szlovák Nemzeti Ta­nácsba küldötte kl és az ideiglenes, valamint a® alkotmányózó nemzet­gyűlés tagja lett. 1945. augusztus 11-én a Párt kongresszusa a KSS el­nökévé választotta. Sirok^ elvtárs ma Is a miniszterelnök első helyettese. A Párt IX. kongresszusán az újon­nan megválasztott központi bizottság és m elnökség tagja lett. Vasárnap, 1949 május 29-én feje­ződött be a KSC IX. rendes kon­gresszusa, amely eddig a legnagyobb és legeredményesebb volt a Párt történelmében. Az a tény, hogy a nemzetközi munkásosztály kiválósá­gait küldötte el Prágába, a kon­gresszus jelentőségét meghatványoz­ta és mindennél fényesebben bizo­nyítja, hogy itt Közép-Európában a szocializmus erős, megingathatatlan bástyája épül. Olaszországból a Párt vezetője, Togliatti elvtárs jött, akin már nem látszanak a fasiszták gyilkos szán­dékú februári merényletének nyo­mai; erösebb és magabízóbb, mint valaha. André Marty elvtárs, a Fe­kete-tengeri lázadás hőse, vezeti a francia delegációt, Malenkov, a bol­sevik párt politbürójának törhetet­len harcosa, a szovjet küldöttséggel jött. A román Kommunista Pártot Vasil Luka pénzügyminiszter kép­viselte, a Magyar Dolgozók Pártja, a Prágában óriási népszerűségre szert tett Farkas Mihály vezérezre­dessel az élén, négytagú küldöttségp-el képviseltette magát. És igy tovább. Felsorolhatnánk a győzelmes Kína képviselőjét, az argentinai, chilei, norvégiai, holland, angol és a többi delegációkat is. Nagy és figyelemreméltó a IX. kongresszus nemzetközi visszhangja. A szovjet sajtó és rádió az utóbbi napokban a beszámolókból részletes kivonatokat közölt és értékelte a a tárgyalásokat. A prágai kongresz­szus elsőrendű jelentőségű esemény Csehszlovákia fejlődésének szem­pontjából, de elsőrendű nemzetközi politikai esemény is. Jelenti ki a moszkvai rádió hírmagyarázója. , A többi népi demokratikus ország sajtója is részletesen és őszinte ro­konszenvvel beszél a KSC kongresz­szusáról, amelyet Malenkov elvtárs Csehszlovákia történelmének ragyo­gó szakaszaként jellemzett. Világos, hogy a KSC IX. kon­gresszusa, amely Csehszlovákia szo­cialista fejlődését tűzte ki főirány­vonalul, felkeltette a kapitalista Nyugat munkásosztályainak és ha­ladó nyilvánosságának élénk érdek­lődését és őszinte rokonérzését. A baloldali sajtó mindenütt a legna­gyobb öröm és büszkeség hangján ír a szocializmus csehszlovákiai előre­töréséről és ez kényszerítette a tő­ke szolgálatában álló sajtóterméke­ket, hogy ők is foglalkozzanak a prágai kongresszus eseményeivel. Kénytelenek foglalkozni a kongresz­szussal. mert a csehszlovák nép, amelyet 1938-ban lelkiismeretfurda­lás nélkül dobtak oda a hitlerizmus karjaiba, most erös ököllel, egy aka­rattal ütött oda és az ütés nyomát visszhangozza az egész világ: az új Csehszlovák köztársaság nem Mün­chen útján halad, de a Szovjetunió­val és több népi demokratikus or­szágokkal együtt a szocializmus fe­lé. A moszkvai Pravdában Krusinsz­ky, a lap prágai tudósítója ezeket irja: A kongresszus megmutatta, hogy a Párt, amely az egész munkássá­got és a dolgozó népet megszervezi és mozgósítja a szocializmus felépí­tésére, hü marad a kommunista mozgalom nemzetközi hagyományai­hoz, tanul ezeknek a hagyományok­nak hordozóitól, a Szovjetunió Kom­munista bolsevik Pártjától és világ­nézeti gazdagságát olyan forrásból meríti, mint Marx, Engels, Lenin és Sztálin tanításaitól és hatalmas, legyőzhetetlen erővé nőtt. A Kommunista Párt óriási nép­szerűségéről és a mostani kongresz­szus sikeréről tanúskodik az a tény, hogy a kongresszus öt napja alatt a köztársaság minden részéből 48 ezer üdvözlő táviratot s majd ötezer levelet kapott. A pósta még egyre kézbesiti a dolgozó nép különbözö formában megnyilatkozó üdvözletei­nek tömegét. A .kongresszuson egész sor fontos és sürgős problémát tárgyaltak le: szénbányászat, az ifjúság nevelése, a hadsereg népiesítése, a Párt osz­tályébersége. A KSC most az állam vezető ereje és a munkásosztály egyetlen képvi selője. Fömunkaprogramjaként a szocializmus felépítését ttlzte ki. Teljesen érthető, hogy a kongresz­szus nasry figvelmet szentelt a Párt felépítése kérdéseinek és gondoskodik a Párt világnézeti felfegyverzéséről, valamint szervezeti, megerősítéséről A kongresszus megmutatta, hogy a csehszlovák kommunistáknak közeli és drága a bolsevik Párt történelmi győzelme. A Szovjetunió és a cseh­szlovák kommunisták élénk rokon­szenvvel kísérik a dolfozó nép har­cát a tőkés országokban. A kon­gresszus emelvényéről elhangzott az áruló Tito és csoportjának 'elitélése is — írja a moszkvai Pravda. A varsói rádió politikai beszámoló­jában "hangsúlvozza, hogy a KSC a csehszlovák köztársaság hatalmas vezető ereje. Tettekkel bizonyította be, hogy a nép érdekeit védi, meg­őrzi a köztársaság függetlenségét és önállóságát. A KSC kongresszusa újabb lépés a szocializmusért vívott harcban. A lengyel munkásmozgalorft élénk rokonszenvvel nézi a testvéri KSC sikereit. Budapest. — A kongresszus egész időtartama alatt a magyar sajtó részletesen beszámolt a tárgyalások­ról, részletes klvonatokot közölt a Dr. VI. Clementis a Marshall-tervről és a népi demokratikus államok béketörekvéseiröl ló csatlakozásával Csehszlovákiának is tartoznia. A Marshall-terv hazai hirdetőinek akkor még nem volt meg a kellő bá­torságuk ahhoz, hogy nyilvánosan kifejezésre juttassák azt, amit ma emigrációban tesznek, hogy ugyanis részvételük a Marshall-tervben még akkor is szükséges, ha abban Nyu­gat-Németország ls résztvesz, ha az Egyesült Nemzetek keretén kívül lesz megalkotva, és még abban az esetben is, ha tervgazdálkodásunkba akarna befolyást gyakorolni, tehát ha az önállóságunk kárára is lenne. Mi volt, mit jelentett a mi ere­deti beleegyezésünk, hogy megbízot­tunk résztvegyen a Marshall-terv párizsi összejövetelén ? Annyit jelentett csak, hogy mond­hatnám hivatalosan hagytuk volna magunkat igazolni, hogy a Marshall­terv Nyugat-Németország különle­ges politikai és gazdasági feladatai­val is számol, hogy a Marshall-ter­vet az Egyesült Nemzetek megke­rülésével hozzák létre, hogy a részt­vevőktől azt fogja kívánni, hogy állami érdekeiket feladják és hogy a terv az egyes résztvevő államok függetlenségét ls meg fogja akadá­lyozni. Ma senki sem kételkedik, hogy ezt Párizsban beigazolták vol­na és mi ezért visszahívtuk volna megbízottunkat. Milyen feltételek mellett adtuk beleegyezésünket ehhez a lépéshez? Feltételeztük, hogy a párizsi kon­ferencián nem leszünk egyedül, akik hasonló elveket vallanak, úgy hogy felépésünknek bizonyos súlya lesz. És ha meghallgatásra nem is talál, de figyelmeztetésül fog szolgálni. Bebizonyosodott, hogy ez a mi fel­tevésünk téves volt és bebizonyoso­dott — amint ezt a nyugati szenzá­cióéhes hangokból is következtetni lehetett, hogy Csehszlovákiát ezzel az álláspontjával ki akarták ját­szani a Szovjetúnióval, tehát fel­szabadítójával és legközelebbi vé­delmezőjével szemben. Csak természetes, hogy ilyen fel­tételek mellett, a Marshall-államok párizsi konferenciáján akár kétnapos részvételünk is értelmetlen, sőt fele­lőtlen lépés lett volna. A külföldre menekült reakció, amely az országhatáron túl eldobta politikai álarcát, amellyel magát nálunk 1945-töl kendőzte, ma már nem is nagyon tagadja, hogy milyen célokat követett az itt felsorolt ese­tekben. Nagyon igasa volt Gott­(Folytatás az 1. oldalról) wald elvtársnak a februári zi­vatar kitisztította külpolitikánk lát­határát is!" És ez a tény tette lehetővé szá­munkra, hogy külpolitikánkban ls új korszakot nyissunk, az állam oly külpolitikai időszakát, amely a szo­cializmust építi. Ez a feljödés többek között meg­könnyítette számunkra a népi de­mokratikus Magyarországgal való viszonyaink megoldását is, amely a magyar dolgozó nép pártjának veze­tése alatt nem várt rövid időn belül, a régi revizionizmus teljes és vég­leges felszámolásával a szocialista jövő útjára lépett. Ez a belpolitikai fejlődés, amely nálunk és Magyarországon, vala­mint a többi országokban is, me­lyek a szocializmust építik és a Szovjetúnióval való megváltozhatat­lan szövetségre támaszkodnak, tette lehetővé az államok közötti együtt­munkálkodás újabb és magasabb formáit. Ez részint az államok kö­zötti kétoldali szerződések formá­jában, részint pedig az összes álla­mok között kialakult együttmunkál­kodás révén jött létre és amely a szocializmus kiépítését tűzte ki cél­jául, a szocialista állammal, a Szov­jetúnióval együtt. A szocializmust formáló államok közös érdekeiből eredő együttmunkál­kodás politikája ez, szemben a kapi­talista államokkal, ahol ellentétek vannak és ellentétes érdekek. Tehát a mi világunk fejlődése, a szocializ­mus világáé, öntudatra és optimiz­musra jogosít fel bennünket. Hasonló az együttmunkálkodásunk a gazdasági vonatkozás terén is, ahol a kétoldali szerződések fejlődése olyan fokot ért el, ami elképzelhe­tetlen két kapitalista állam között. A mi útjaink az egymás mellé ren­delt együttmünkálkodás útján fej­lödnek, a szocializmust építik és a békét biztosítják. És milyen a helyzet a kapitalista világban ? A fasizmus és a nácizmus katonai vereségével a reakció alapjai még nem likvidálódtak. Most éljük az imperialista kapitalizmus utolsó idő­szakát, ennek minden kísérő jelen­ségével együtt és ha az utolsó há­ború folyamán a kapitalista világ­ban, a hatalmi és gazdasági érde­keltségek átcsoportosításáról kell be­szélni, amelyek az Egyesült Álla­mok javát szolgálták, úgy a kapita­lista világszemléletet ma az ameri­kai politika határozza meg, És ez az álláspont, hogy jelszavasan fe­jezzem ki magamat, a Truman­doktrinában, a Marshall-tervben, az Atlanti-paktumban jutott kifejezés­• re. Az Amerikai Egyesült Államok­nak ez a politikája, amelyhez hozzá­idomulnak a többi kapitalista álla­mok is, a világban feszültséget és bizonytalanságot váltott ki, amelyet fokozott o háborús propaganda-hisz­téria. Ez azonban, mint később be­bizonyosodott, azoknak táborát bon­totta meg, akik ezt a lelkiállapotot kiváltották, illetőleg éltetik. Ha ná­lunk valami visszhangra is talált, úgy ezt csak oly értelemben, hogy megkettőzte éberségünket és elővi­gyázatosságunkat, de semmiesetre sem gátolt meg bennünket abban, hogy továbbra ls békeszerető éle­tünk felépítésére erőnk legnagyobb bevetésével dolgozzunk. Nemhogy el­távolított volna bennünket célunktól, de inkább megerősítette akaratun­kat, hogy gyorsabban érjük el fej­lődésünk során a szocialista életet. Meggyőződésem, hogy a nemzetközi helyzet gyakori komolysága ellené­re, ennek háborúval való megoldásá­ra nem fog sor kerülni. Meggyőződésünk ez nem azért, mintha a harmadik világháborút előkészítők természetes egészséges eszében hinnénk, de azért, mert tu­datában vagyunk a béke erejének, mert tudjuk, hogy a háború oldalán állók nem kovácsolódtak eggyé, sa­ját vitáikkal vannak elfoglalva, nem számithatnak a néptömegek támo­gatására, hanem éppen ellenkezőleg, tehetetlenek a Távolkeleten a mil­liós tömegek felszabadító mozgalmá­val szemben, ahol a békének beve­hetetlen bástyái nőnek, amelyek el­len az atómbombák s a katonai bázi­sok százai ugyan gyilkos fegyverül szolgálhatnak, de a fegyverek cél­jaikat nem fogják elérni. Erről az eredményről azért ls meg vagyunk győződve, mert a békesze­rető emberek és az emberi haladás táborának élén Sztálin elvtárs áll. Erről meg vagyunk győződve azért is, mert bennünket a béke és a szocializmus útján Klement Gott­wald elvtársunk vezet! Végezetül azért vagyunk állítá­saink felől meggyőződve, mert biz­tosan tudjuk, hogy ma minden út a szocializmuson keresztül a kommu­nizmushoz vezet ,tehát a nemzetek közti békéhez. 1949 június f beszédekből és a külföldi delegátu­sok üdvözleteit is ismertette. A Ma­gyar Dolgozók Pártjának központi lapja, a „Szabad Nép" kiemeli azt a lelkes légkört, amely a kongresz­szust uralta és különös elégtétellel nyugtázta Farkas Mihály nemzet­védelmi miniszter prágai fogadtatá­sát és beszédének nagy sikerét. Mint ismeretes, Farkas Mihály beszédét cseh nyelven mondotta el. A beszámolókból a „Szabad Nép" részleteket közöl, amelyekben a szónokok rámutatnak a Szovjetúnió és az SzK(b)P nagy szerepére, me­lyet a csehszlovák köztársaság fel­szabadításában játszott és arra a segítségre, amelyet a Szovjetúnió Csehszlovákia felépítéséhez nyújt. Kedden, május 31-én este 7 órai­kor a bratislavai vár új amfiteátru­mában tartja a bratislavai pártszer­vezet össztagsági gyűlését, amelyen a KSS központi bizottságának tagja mondja el beszámolóját a IX. párt­kongresszusról és ismerteti a párt határozatát, a kitűzött feladatokat, amelyeknek megvalósítása a közel­jövőben reánk vár. HMH H» M»H»M M» MHMMMMH Mt M> MMM Robeson a prágai gyárak munkásainak énekelt Paul Robeson, a világhírű néger énekes ellátogatott Prágába, hogy énekművészetét a „Prágai tavasz" ze­nei ünnepségek keretében hozzáférhe­tővé tegye a köztársaság dolgozó né­pének. Paul Robeson példáját szolgál­tatta annak, hogyan kell a haladó mű­vésznek hazájában és más országok­ban is működnie. Még nincs egy hete sem és már magában Prágában hét­szer lépett fel. A néger énekes dalait forradarmösította, harci szöveggel lát­ta el őket, meghagyva az alázatos me­lódiákat. Robeson a „Művészek Házában" tartott hangversenyének összjövedel­mét a gyarmati népek diákjainak ado­mányozta, hogy résztvehessenek a bu­dapesti ifjúsági világkongresszuson. Szombaton délután meglátogatta a prá­gai üzemeket, ahol a munkásságnak énekelt és beszédet is intézett hall­gatóihoz. Mindenütt lelkes közönség várta, mely a barátság, a szeretet és a harcos elszántság megnyilvánulá­saival halmozta el. Paul Robeson a vi­lágbékéért és a haladásért harcol ének­művészetével; ezt a harcát minden dolgozó lelkes elismerése kíséri. Va­sárnap a prágai téli stádianban lépett fel, ahol a IX. kongresszusnak sok­ezer résztvevője megrendülve élvezte gyönyörű, az elnyomatásról és a sza­badság utáni vágyról szóló, fájdalma­san szép néger dalait. B román kormány taglal Bratislavában A román küldöttség, mely a HSC IX. prágai kongresszusán vett részt, útban hazafelé, hétfőn Bratislavába érkezett. A kiküldöt­tek között a román miniszterel­nökhelyettes, a pénzügyminiszter, Vasil Luca, a román kommunista párt központi bizottságának tit­kárja, irónő feleségével és Vince erdőügyi miniszter volt. A vendé­gek, Baátovansky, KSS főtitkárá­nak, dr. Pavlík és Takáé megbí­zottak kíséretében megtekintették a Kablo-gyárat, a vistrai nagy építkezéseket, utána a Szláv utat, a devíni amfiteátrumot, majd a „Kétéves tervből az ötéves tervbe" kiállítást látogatták meg. A ro­mán küldöttség a délutáni órák­ban folytatta útját. Naponta 500 q-val több cukor répát dolgoznak fel A szeredi cukorgyár a szociális munkaverseny és az újítási moz­galom terén nagy haladást mutat fel.- Az üzem most csak a szezó­non kívüli munkát végzi, mivel a cukorrépa feldolgozása csak az ősszel kez'dődik. 16 vetőgépet, 2 kaszálógé­pet, 2 traktort és 8 szecskavágó­gépet hoztak rendbe. Az őszi ter­melési idényben öt újítási tervet próbálnak ki. Naponta 500 q-val több cukor­répát dolgoznak fel, mint eddig, ezáltal az üzemnek 16.688 munka­órát takarítanak meg, ami 200.256 korona hasznot tesz ki,

Next

/
Oldalképek
Tartalom