Tolna Megyei Népújság, 1985. április (35. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-06 / 81. szám
1985. április 6. isrt-PÜJSÄGH Bemutatjuk A Kecskeméti Galériát A Cifra-palota szecessziós épülete . .meggyőződésem, hogy a magyar művészet csak nagyszabású decentralisatio mellett teljesítheti azokat a fontos feladatokat, melyek a magyar népművelés körül erre a nemzedékre áramlanak ... e decentralisatio megvalósításának első lépése vidéki múzeumok alapítása kell, hogy legyen. Honorálni kíván Kecskemét város ama nagylelkű és minden követésre méltó bölcs elhatározását, hogy falai között a magyar művészek részére művésztelepet létesített és műteremházakat emelt, az első ilyen helyi múzeumot Kecskemét városában kívánnám felállítani...” — Nemes Mar- cellnak, az ismert műgyűjtőnek, műkereskedőnek, műbarátnak a sorai ezek 1911- ből. Kecskemétnek ekkor már volt múzeuma (1898-ban alapították* jelentős néprajzi, történeti gyűjteménnyel). Képzőművészeti anyaga csak a Nemes Marcell által adományozott 79 képből álló gyűjteménnyel vált számottevővé. Kada Elek művészetpártoló polgármester nevéhez fűződik a kecskeméti művésztelep megalapítása 1909- ben. — Iványi Grünwald vezetésével a nagybányai művésztelepből kivált fiatal festők és szobrászok telepedtek le a műkerti villákban. „Kecskemét kulturális életének igen jelentős állomása a művésztelep megteremtése — írja Sümegi György. — Következménye annak a gazdasági fejlődésnek és társadalmi aktivitásnak, amely a XIX. század utolsó évtizedéből kezdődően előnyösen befolyásolta a város kulturális fellendülését. Ebben körültekintő, irányító szerettet vállalt magára a régészként és közíróként is jelentős Kada Elek”. Miután Kecskemétre került Nemes Marcell hagyatéka, s egyéb műtárgyakkal is egyre bővült a múzeum anyaga, elhatározták* hogy nagyszabású múzeumot építenek a városban. Az első világháború, a nehéz gazdasági helyzet miatt azonban elodázódott a terv, s csak 1924-ben nyílt meg a Városi Múzeum a Régi Kaszinó helyén, a vasút melletti parkban. Ma ez a Katona József Múzeum már meglehetősen szűk, korszerűtlen épülete, amelyben nincs mód kiállítani a gazdag néprajzi és régészeti anyagot. Raktárban hevernek olyan páratlan értékek, mint az 1971—72-ben feltárt kun- bábonyi aranylelet, az ásatásokból származó számos avar kori, szarmata lelet. Kiállításra legközelebb Londonba és Moszkvába utazik az anyag. Ezekben a napokban nyitották meg egy szépen felújított műemléképületben, a volt sorházban Kecskemét legújabb múzeumát, amelyben népi iparművészeti tárgyakat helyeztek el. Ünneprontás nélkül mondjuk: talán elsőbbség illette volna a Katona József Múzeum néprajzi gyűjteményét! Távolabbi tervekben ugyan szerepel az Ökollégium (jelenleg iskola!) múzeumi célra történő megszerzése. A háborúk, a pusztítások nem kímélték Kecskemét műgyűjteméeyét sem, A Nemes Marcell-féle hagyaték egy része szétszóródott, elpusztult, mára 40 mű maradt belőle. S csak 1983-ban tudta a város teljesíteni az akadozó elvárását — hogy tudniillik a gyűjtemény együtt tartandó — amikor is a felújított Cifra-palotában megnyílt a Kecskeméti Galéria kiállítása. A magyar szecessziónak az 1920-as években Márkus Géza által tervezett reprezentatív épülete szinte maga is kiállítási mű. Színes Zsolnay- majolikával díszített homlokzata, plasztikus párkányzata a városkép dekoratív eleme. Három emeletén a múzeum képzőművészeti anyagát állították ki; a már említett Nemes Marcell-féle gyűjteményből Lotz Károly, Székely Bertalan, Jakobey Károly, Molnár József, Munkácsy Mihály vásznait, a nagybányaiak köréből Thorma Jánost, Ferenczy Károly, Glatz Oszkár festményeit, Rippl-Rónai, Vaszary, Gulá- csy néhány munkáját. A Nyolcak-csoportját képviselik Czigány Dezső, Kernstok Károly, Czóbel Béla, Márffy Ödön, Pór Bertalan képei, s a kecskeméti művésztelep induló éveit reprezentálják Iványi Grünwald Béla, Per- lott Csaba Vilmos, Bornemissza Géza, Hermann Li- > pót művei. A képtár másik fontos alkotóeleme a nemrég köztulajdonba került (Wolfner) Glücks-gyűjtemény. A 278 festményből, szoborból, grafikából álló kollekció a századforduló és a 20. század számos művészétől tartalmaz alkotásokat. Különösen gazdagon van képviselve Med- nyánszky László, Nagy István és Farkas István művészete. (Sajnos, csak néhány képpel képviselteti magát a romantika festői módozatait követő, romantikus sorsú Muraközy János, aki pedig Kecskemét szülötte, Jókai iskolatársa, a szabadságharc gerillakapitánya.) Az épület földszintjén helyezték el a közeli Miskén élt, Kecskeméthez ezernyi szállal kötődő Tóth Menyhért életmű kiállítását. A több mint 8 ezer grafika és az oeuvre jelentős részét tartalmazó festmény-gyűjtemény egy részét a művész életében, 1973-bam vásárolta meg a megye, más része a hagyatékkal került a múzeumba. A kortárs művészetet az 1960-as évek közepéig követi a múzeum kiállítása — Bar- csay, Kohán, Kondor Béléi, Korniss Dezső, Medgyessy Ferenc és Borsos Miklós egy-egy művével. Grafikai műhely címmel fiatal művészeknek nyújt bemutatkozási lehetőséget a Galéria. Szecessziós pávák díszítik az egykori kaszinó dísztermét, amely ma időszaki kiállítások nem éppen ideális színhelye. (A sok ablaki, faldíszítés miatt csak paravánokra lehet képet akasztani, megbontva a terém egységét, hangulatát.) A hely szelleméhez igazodva a szecesszió különböző területeit mutatják be az időszaki kiállításokon (Kós Károly és köre, a Kéve, Lesznai Anna, Bécsi szecessziós bútorok), részben más múzeumoktól kölcsönzött anyagból, részben saját most alapozandó szecessziós gy ű j teményekből. Ebben az épületben nyílt igen szerény állandó kiállítása az 1975 óta működő Kecskeméti Nemzetközi Zománcművészeti Alkotótelepnek. A nyári művésztelep magyar és szovjet résztvevőinek alkotásaiból kap itt ízelítőt a íátogató. Gazdag, a 19—20. századi magyar művészetet reprezentáló kiállításával, időszaki rendezvényeivel a Kecskeméti Galéria, a Katona József Múzeum képzőművészeti részlege immár országos jelentőségű intézménnyé vált. Kádár Márta Képzőművészeti gyűjtemények 40 éve A művészet szolgálatában Felszabadulásunk negyvenedik évfordulójának tiszteletére rendezett kiállítások sorában rangos hely illeti meg a Magyar Nemzeti Galériában megnyílt, a magyar múzeumok képzőművészeti gyűjteményeinek igényes válogatását bemutató kiállítást, amely nemzeti művészetünk úgyszólván teljes panorámáját vázolja fel 19 megyei gyűjtemény több mint négyszáz alkotásán keresztül. Ha egyszer sor kerül a magyar múzeumok történetének megírására, kiderül belőle nép demokráciánk döntő szerepe a múzeumügy fejlesztésében és európai rangra emelésében. A vidéki múzeumok művészeti gyűjteményeinek több mint nyolcvan százaléka 1945 után alakult, és az azóta eltelt évtizedekben nyerte el mai formáját A megyei múzeumok szerepe a kortárs művészeti életben az utolsó évtizedben fokozatosan megnőtt nemcsak a gyűjtéssel, hanem a rendszeresen sorra kerülő művésztelepek szervezésével, az időszaki tárlatokkal, a megyei alkotóközösségek istá- polásával. Egyes múzeumok felvállalták az országos bien- nálék rendezését is egyes műfajokban; mint Eger az akvarell, Miskolc a grafika,* Békéscsaba az alkalmazott grafika területén. Időszaki kiállításaik legtöbbje a helyi művészéletet és napjaink esztétikai kérdéseiben való eligazítást szolgálja a kortárs művek tárlatával. Gyűjteményeiknek többsége is az országosan elismert, a megyében és a szűkebb pátriában élő, vagy onnan elszármazott művészek alkotásaiból áll. Szorosan kötődik a múzeumokhoz néhány nemzetközi rangú művésztelep — Villány, Nagyatád, Makó és Nyíregyháza — működése is. • A kiállításon, ha közvetve is, de tetten érhető az a fejlődés, mely a múzeumok életében végbement. Most hozza meg gyümölcseit az a nagyszabású, messzetekiintő mu- zeumpolitikai koncepció, mely leginkább Ortutay Gyula és tudós, lelkes munkatársainak nevéhez fűződik, amely az anyagilag legnehezebb években megalapozta a magyar múzeumügyet, kijeKmetty János: önarckép lila kalappal (Pest megye) Amos Imre: Angyal (Heves megye) lölve az egyes vidéki központok gyűjtési tevékenységét, a területi adottságoknak és a hagyományoknak a figyelembevételével. Bár a tudatos gyűjtőmunka a nagy vidéki központokban (Szegedi, Debrecen, Pécs) már a két világháború közti időszakban megindult, de a dinamikus felfutás az utolsó évtizedek eredménye. A kiállítás történeti sorrendben vonultatja fel nemzeti művészetünk java anyagát, egy-két XVII. századi külföldi művel együtt, mely az Egri Képtár anyagából származik. Barabás Miklós, Orlai Petrich Soma, Munkácsy Mihály, Székely Bertalan, Lotz Károlyi, Zichy MiMŰVÉSZET hály, Mednyánszky László, Benczúr Gyula, Vaszary Já- nós, Rippl-Rónai József, a nagybányai iskolai, a Nyolcak, a szolnoki művészíelep alapítóinak művei mellett a posztnagybányaiak — közül Bernáth Aurél, Berény Róbert, Czóbel Béla — alkotásain át a „Római iskola” tagjain át napjainkig vezet az igényes bemutató. A kortárs. művészet minden irányzata gazdagon és jó művekkel vám képviselve. Külön gondot fordítottak a helyi iskolák művészeinek bemutatására. Levegős tálalásban sorakoznak csaknem minden jelentős alkotónk művei, de semmi protokolláris íz nincs a sze- peltetésben. A nagy öregek Barcsay, Hincz Gyula, Korniss Dezső mellett békésen megférnek azok, akiket élményviláguk az Alföldhöz köt, például Kurucz D. István, Németh József. Igen jól képviselt az Európai Iskola. Egymást erősítik fel a konstruktivisták, Deim Pál, Keserű Ilona és társaik művei. Fontos alkotásokkal szerepel Kondor Béla, és újra látható Országh Lili Minden titkok kapuja című képe is. A legfiatalabb nemzedék groteszk szürrealizmusát Dienes, Gábor és El Kazovszkij kép- i viselik. A grafikai anyagból jelentősége miatt Derkovits eddig ismeretlen Paradicsomi bűnbeesése és Börtönjelene- tei emelkednek ki. A szobrok bemutatásának erős határt szabott a teremsor mérete, de így is kiemelkedő művekben gyönyörködhetünk. Kiállításra került például a nemrég elhunyt, világhírű magyar szobrász Amerigo Tot 1948-ban készült Kavicsasszonya is. A tárlatot — amely június 30-ig látogatható — a nemrég megnyitott, közadakozásból megvalósult Szombathelyi Képtár videobemu- tatója zárja. Brestyánszky Ilona Üj színház született Vidéki vendégjátékok Örömteli kulturális esemény: új színházzal gazdagodtunk. Március 24-én nyitotta kapuit a Népszínház Asbóth utcai Kisszínpada. Az első premier Mészöly Miklós Bunker című drámája Gi- ricz Mátyás rendezésében. Miszlay István, a Népszínház igazgatója mondja: — Húszéves vezetői pályafutásom alatt bárhol dolgoztam, igyekeztem minél szélesebb lehetőséget biztosítani a művészi munkára, minél szélesebb örömet okozni munkatársaimnak. E célból jött létre 1964-ben a Gyulai Várszínház, melynek tizenegy évig voltam a művészeti vezetőjei Kecskeméten a Kelemen László kamaraszínpad, ahol a szomszédos szocialista országok magyar drámairodalmának termékeit mutattuk be. József Attila Színházi igazgatásom alatt hasonló meggondolásokból született az Óbudai Kamara- színház, és most a Népszínház égisze alatt az Asbóth utcai Kisszínpad. — Milyen célok vezették létrehozásában ? — Ügy éreztem, van egy réteg, amely valamiképpen kívül esett a Népszínház hatókörén; a fiatal értelmiségre, a középiskolák felső tagozatosaira, egyetemistákra gondolok. Mi, Budapesten és az országban, közel 200 játszási helyen, széles kö’.ön- ségrétegnek mutatjuk be produkcióinkat szakmunkástanulóktól mezőgazdasági dolgozókig, de az említett értelmiségi réteg kissé kívül °sett ezen a körön. Kísérletezésre eddig nem volt módunk, helyünk, ezért hoztuk létre — a Művelődési Minisztérium jelentős anyagi és erkölcsi támogatásával — Kisszínpr.- dunkat. Szeretnénk itt helyet biztosítani a kísérletezésre fiatal magyar drámaíróknak, s módot adni a Népszínház színészeinek a hagyományosabb színjátszás mellett egy modernebb, testközelibb játékra, esetleg előadóestekre is. — Mennyibe kerül az új színház felépítése? — Nyolc-kilencmillióba, abban az épületben, ahol régebben a Népszínház szervezési osztálya működött Egy év alatt felépült a színpad, s ezzel próbalehetőségeink megjavultak, amelyeket a krónikus helyhiány gátolt eddig. — Ügy tudom, a Bunkerrel vidékre is ellátogatnak. — Az új évadban Mészöly Miklós drámáját elvisszük vidéki egyetemi városokba: Pécsre, Debrecenbe, Szeged- ra, Miskolcra, ugyanakkor szeretnénk ebben a modern kis helyiségben fogadni a vidéki színházak stúdióelőadásait is. (kárpáti) Jelenet a Bunker próbájáról