Tolna Megyei Népújság, 1971. március (21. évfolyam, 51-76. szám)
1971-03-07 / 56. szám
KÖZÉLETÜNKBEN Nyirati Jánosáé huszonnyolc éves, 1959 augusztus 10 óta dolgozik a fad- di Lenin Termelőszövetkezetben, ahol jelenleg adminisztrátor. Nemrégiben a tizenöt tagú termelőszövetkezeti nőbizorttság elnökhelyettesévé választották. Tevékeny résztvevője és szervezője a nőbizottság által alakított „Háziasszonyok klubjá”- nak, a községben folyó alapfokú marxizmus—leninizmus- oktatáson pedig a tanfolyami titkár szerepét vállalta. Appelshoffer Tózsefné tíz esz- endeje tagja a olnai Arany- alász Termelő- : zö vétkeseinek. Ennek a tíz tszbendőnek a felét vezetőségi tagként töltötte. Egyébként a kertészetben dolgozik. „Több mint kétszázharminc lány és asszony van a termelőszövetkezetben” — mondja. — „Sokszor kell szót emelni az érdekükben”. Ez nem mindig történik vita nélkül, de Appelshoffemének tekintélye van a vezetőségben, szavát meghallgatják. Kan ász Lász- főnét, a magyar- kesziek védőnőjét úgy ismerik a környéken, hogy „ő a falu mindenese”. Nyole éve tanácstag, dolgozik a községi tanács egészség- ügyi állandó bizottságában, a községi és járási pártvezetőségben, szak- szervezeti vezető. (Mostantól pedig; az Egészségügy Kiváló Dolgozója). Hogy a szűkén felsoroltak mellett mikor jut ideje arra. hogy háziasszony legyen? Erre ezt válaszolta: — Hosszúak az esték és néha él lehet csípni az éjszakából is. Kirschner Éva csoportvezető, :özel 13 évvel 'zelőtt lett a Tolnai Selyemgyár dolgozója. Munkatársai szorgalmát, komolyságát és segítőkészségét dicsérik, mint általános ro- konszenvnek örvendő tulajdonságokat. Köztisztelet övezi csoport- vezetőként, a szakszervezeti tanács tagjaként, nemrég választották meg főbizalmivá. Egy indok a sok közül: — Évára mindig lehet számítani 1 Dr. Sza bó Erzsébetről, a fia tál ügyésznőrő'. családanyáról és tapasztalt társadalmi munkásról egyik tömegszervezet vezetője mondotta: — Munkabírásáért, áldozatkészségéért csodálom! — Nincs ebben áldozat, csupán azt teszem, amit érzek, s annyit, amennyit tudok — mondja ő. Mint sok másban, ebben is igaza van a megyei n-"bizott ság elnökhelyettesének! Szociológusok a család fejlődéséről Míg a-20-as, 50-es években a nők egyenjogúsítására irányuló törekvések főleg a munkában, a társadalmi- politikai életben jelentkeztek, az utóbbi évtizedben a nő a családban betöltött szerepének megkönnyítése vau napirenden. E kérdéssel a világ szociológusai közül számosán foglalkoznak, egységes koncepciót azonban mindmáig nem sikerült kidólgozniok. A főbb megállapítások ennek ellenére mértékadóak. Ilyen megállapítás pl. az, hogy a család ellátásának felelősségét 3. háztartás vezetését és a gyermekek nevelését mindkét házastárs köteles megosztani. Ismeretes, hogy valahány szocialista társadalom magára vállal egy sor funkciót, hazánk e tekintetben a rangsor- listán igen előkelő helyet foglal el. Viszont, tagadhatatlanul fontos a család tagjainak fokozatos felszabadítás sa a mindennapi teendők alól (háztartások korszerűsítése, szolgáltatások fejlesztése, családon belüli munkamegosztás, stb.) mivel ez segítheti leginkább az érzelmi-értelmi kapcsolatok erősödését. Egyenjogúság Kelet-Afrikában Egy ENSZ-tanulmány rint Kelet-Afrika országaiban, ahol az iszlám befolyása és a többnej őség uralkodik, a nők csak ritkán tekintik magukat a férfiak kizsákmáuyoltjainak. Nehéz a mindennapi élet, a mivel a pártában maradás nemcsak gazdasági tragédia, hanem szégyen is, a nőnek „hálásnak” kell lennie, ha feleségül veszik, mert ezzel hajlékot és kenyeret kap. Viszont... a városokban dolgozó asszonyok tekintélye és elismerése olyannyira fokozódik, hogy kezdenek függetlenné válni. Ez a függetlenség lassan alapjaiban ássa alá a többnej űséget, mint házassági köteléket. Bár a világ egyharmadán ma még habozva küldik iskolába a lányokat, a megszerzett tudás birtokában is mind többen követelik a nők diszkriminációjának megszüntetését Annak példázatára, hogy Kelet-Afrika országaiban milyen mélyről indult a nőmozgalom : a kenyai kikuju-tőrzsnél ősi szokás, hogy aki egy férfi halálát okozza, annak 100 bárányt, 100 kecskét, vagy 10 tehenet kell fizetnie, rníg annak, aki egy nő halálát idézi elő, mindössze 30 báránynyal, 30 kecskével, vagy 3 tehénnel kell bűnét jóváten- nie. « Viszont... Ugandában van már néhány női lörzsfőnök ia... A fejlődő országokban a női egyenjogúság problémái nagyitó tükörként mutatják az illető országok gazdasági helyzetének legjellemzőbb .vonásait Mi újság Stockholmban? „1S71. január 1-től — mondja Ingrid Sunberg képviselőnő — a sorkatonák és a szolgálatra behívott tartalékos tisztek akkor is kapnak családi pótlékot, ha nincsen- nek megházasodva: élettársuk után napi 12 koronát és minden házasságon kívül születet gyermekük után napi 3 koronát A katonai szolgálat időtartama alatt az állam visszafizeti a lakbérkcltséget mind a nős újoncnak, mind azoknak az újoncoknak, akik legalább egy éve élnek együtt valakivel. De még mindig szomorú a sorsa annak a nőnek, aki házasságkötés nélkül él együtt egy férfivel, mert abban az esetben, ha a férfi elhagyja, vajmi kevés törvényes joga marad, 'me egy példa: válás után a bíró gyakran dönt úgy, hogy a nő ott maradhat abban a lakásban, ahol a házassága alatt élt, annak ellenére, hogy a lakás a férj nevén van, aki viszont kénytelen elköltözni. \ lakásválság miatt 82 igen jelentős Intézkedés. De miért ne terjesztenénk ki ugyanezt a jogot a nem házasságban élő nőre, együttélés esetén? Talán egy napon kialakul majd az A és B osztályú házasság, az élett«rsakát bizonyos anyagi és ellátási szempontokból házasoknak fogjuk tekinteni.” Egy másik, valóban forradalmi újdonság: 1971 január 1-től kezdve a feleség és a férj külön jövedelem- bevallást adhat. Tekintettel progresszív adózási rendszerünkre, a feleségek sokkal kevesebbet fognak fizetni, mert jövedelmüket nem számítják hozzá a férjéhez. Ez sok nem dolgozó nőt arra indít, hogy munkát vállaljon. Tudja, ha valamennyi nő dolgozna, nemzeti jövedelmünk 50 százalékkal növekedne? De az adókönnyítések önmagukban nem elegendőek ahhoz, hogy munkába állítsuk az anyákat Sok új óvodát is kellene építenünk. (Cerrlere della Sera.) ANGELA Az egész világon tiltakozáshullám söpör végig napjainkban, annak érdekében, hogy Angela Davis nevét a jövő jogtörténészei ne egy „justizmord” — joggyilkosság, jogtiprás — jelölésére használhassák majdan. A fiatal filozófia-szakos tanárnőt, a bevallottan aktív, tudatos polgárjogi és békeharcost halálbüntetés vészé« lye fenyegeti egy olyan eseményben való bünrészességért, melytől annak megtörténte idején országrésznyi távolságban tartózkodott. Az egész haladó \ilág. ha- sátó és megyénk U&óá is* kosé gyűlések során adtak hangot kívánságuknak: Szabadságot Angela Davisaekl” Diplomatanők A diplomácia „boszorkánykonyhájában” évszázadokon keresztül kizárólag férfiak szakácskodtak. Az első szocialista állam, a Szovjetunió, nemcsak új szellemet, légkört, vitt a diplomáciába, hanem új személyeket is küldött, Alekszandrovna Mihajlovna Kollontaj, az egykori tanítónő, a régi munkásmozgalmi harcos már negyvennyolc éves volt, amikor a Szovjetunió követeként átadta megbízólevelét a norvég királynak. Ezután Mexikóban, majd tizenöt éven át, 1930. és 1945. között Svédországban képviselte hazáját, mint nagykövef. Életéről film készült, képünk az „Egy nő a diplomaták asztalánál" című szovjet filmalkotásból származik. Az 1952-ben meghalt első női diplomatát azóta már újabbak követték. A Párizsban hosz- szú ideje folyó tárgyalásodon már évek óta mérkőzik a világszerte ismert nevű Thi Binh asszony a legpróbáltabb nyugati diplomatákkal. Térhódítás sok tennivalóval A szocialista társadalom minden korábbinál nagyobb számban vonta be a nőket a termelő- munkába, a közéletbe és megnyitotta előttük a művelődés és a tanulás lehetőségét. A gazdasági önállóság, közösségi élet hatására állandóan változik a nők életmódja és szemlélete is. „Ki kell dolgozni azoknál: az intézkedéseknek a közeli és távlati tervét, amelyek végrehajtása tovább javítja a nők helyzetét. Mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy a nők egyenjogúságát, egyenlő érvényesülési lehetőségeit hazánkban az eddiginél nagyobb és teljesebb mértékben biztosítsuk a jövőben” — mondja ki a Központi Bizottság 1970 februárjában a nők helyzetéről hozott határozata, de hasonló szellemben fogant Kádár János elvtárs emlékezetes kongresszusi vitazáró beszédének a nők helyzetéről Szóló része is. É lnek-e a lehetőségekkel? Érvényesül-e az „egyenlő munkáért, egyenlő bért” elve? Ezekre a kérdésekre válaszul álljon néhány megyénkre vonatkozó adat, néhány jellemző példa. Az eddig megtartott szakszervezeti választások során a 7991 tisztségviselőből 3688 nő. Az újjáválasztott kisz- vezetőségekben.a nők aránya 55 százalék. Az áf őszekben és a takarékszövetkezetekben — bár még nem mindenütt zajlottak le a vezetőségválasztó közgyűlések — már eddig is 36 százalékkal több nő került a vezetőségekbe, mint korábban. A népfront megyebizottságának egyharmada, a tanácstagok 14,2 százaléka, a képviselők egyharmada, a népi ülnökök 36 százaléka nő. Megyénkben a párttagok 19,6 százaléka, az alapszervezeti titkárok 9,4 százaléka, a pártvezetőségi tagoknak pedig 20 százaléka nő. Példák sokaságát lehetne felhozni arra. hogy hol mennyire igyekeznek segíteni, javítani a nők helyzetét. Nemrégiben fizetésemelésben részesítették a Bonyhádi Ruházati Ktsz törzsgácdatagiait — mintegy 60 nőt. A Tolnai Selyemgyárban hűtőszekrényt helyeztek minden üzemrészbe. A Dombóvári Sütőipari Vállalatnál pedig előfordul, hogy egy-egy nő magasabb órabért kap, mint hasonló munkakörben dolgozó férfi, tekintve, hogy: a nők minden munkafázisban egyaránt alkalmazhatók, míg a férfiak nem. A nők jogainak érvényesülése még néhol korlátozott, mert nem minden területen adottak még a feltételek. Visszahúzó erő epvrészt a maradi közgondolkodás, másrészt a nők sem ismerik teljes .mértékben jogaikat és nem törekszenek kellő határozottsággal jogaik érvényesítésére. A nők problémáinak azonban minden eddiginél nagyobb teret kell kapnia a politikai-gazdasági életben, hisz harcosai ők is a társadalom felemelkedésének.
