Tolna Megyei Népújság, 1964. szeptember (14. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-06 / 209. szám

8 TOLNA MEGYEI NÉPŰJSÄO 1964. szeptember 6.' Tíz nemzet legjobb versenyzői a Mecsek Kupa kerékpárversenyen 1960-ban a Spartacus Sportköz- I badulás után a fejlődés lehetősé­pont, a pécsi városi és a Baranya —Tolna megyei kerékpáros-szö­vetség közösen létrehozták a Me­csek Kupa nemzetközi országúti kerékpárversenyét. Ezzel nagy­mértékben hozzájárultak a ma­gyar kerékpársport fejlesztésé­hez. Ez a verseny új fejezetet nyitott meg a magyar kerékpár­sport történetében. Adósságot törlesztünk ezzel a versennyel. Olyan adósságot, mellyel már évek óta tartozunk a magyar és a nemzetközi kerék­pároséletnek. A múlt század vé­gén Európában elsők között ala­kult meg a Magyar Kerékpáros Szövetség, és fejtett ki tevékeny­séget. A magyar versenyzők ál­landóan részt vettek a világver­senyeken, és néha egészen jó eredményeket értek el. 1928-ban Budapest volt a világbajnokság színhelye. A magyar kerékpáros körverseny, a „Tour de Hongrie” éveken át a számon tartott európai amatőrversenyek közé tartozott. 1940-től sokáig nem hallatott ma­gáról a magyar kerékpársport, annak ellenére, hogy a felsza­gei alaposan kiterebélyesedtek, s olyan távlatok nyiltak meg előt­te, mint bármely sportág előtt. A magyar kerékpárosok hosszú időn át nem értek el számottevő eredményt, melyre felfigyelhetett volna a hazai, vagy a nemzetközi közvélemény. Ezt a hiányosságot pótolja a Mecsek Kupa verseny- sorozat, melynek célja: évről évre ugyanabban az időben meg­ismétlődő hagyományos klasszi­kus versenyt alapozzon meg, ame­lyet a Nemzetközi Kerékpáros Szövetség is elismert. A Mecsek Kupa verseny szín­vonala évről évre magasabb lesz. Erre alkalmat ad a szervezés jó munkája, valamint a Mecsek hegység és nyúlványai, melyek szerencsésen egyesítik magukban a feltételeket, mely nagyszabású klasszikus országúti kerékpárver­seny megrendezését teszi lehé- tővé. Baranya és Tolna megye he­gyes, lankás környéke ideális hely ilyen versenyre. A megfelelő mi­nőségű műút, nehéz emelkedők, százai várják a versenyzőket. Mindenképpen megvan a lehető­ség arra, hogy a részt vevő ver­senyzők tudását próbára tegye. Az idei versenyen 10 ország vesz részt: Olaszország, Francia- ország, Németország, Lengyelor- szág, Románia, Bulgária, Cseh­szlovákia, Jugoszlávia, Ausztria és a hazai csapat. Az előző évektől eltérően az idén erősen készültek fel a szekszárdi ver­senyzők is. A szekszárdi csapat a beteg állat. Hasított körmű ál végleges összeállítása csak csü­törtök délben -történik meg, az kecske és sertés) fordul elő. A száj- és körömfájás A bonyhádi járásban a tehe­nek között száj- és körömfájás betegség lépett fel. A Föld­művelésügyi Minisztérium a ra­gály leküzdéséhez 200 000 forin­tot folyósított, a szükséges ki­adások fedezésére. Lapunk „Négyszemközt” rovata ismer­teti olvasóival a betegséget. A száj- és körömfájás kórokozója filtrálható vírus, A fertőzés forrása vás vidékeken golyvamegelőzést (profilaxist) tudtak elérni’. A mai modern orvostudomány nagyon sok hatásos eljárással tudja gyógyítani a golyvákat. Nyers koszt latoknál (szarvasmarha, bivaly, juh, utolsó edzéseken mutatott forma és az ellenőrző versenyeken el­ért eredmények alapján. A csa­pat kapitánya, Vajda Ferenc így nyilatkozott: „Mindenki győzni szeretne, mi azonban csak jó he­lyezésekkel szeretnénk megyénk, városunk színeit képviselni. Min­den feltétel megvan, hogy ne a sereghajtók szerepét töltsük bei Büszke vagyok arra, hogy az ed­digi négy Mecsek Kupa versenyen sosem volt utolsó helyen szék szárdi kerekes, és bízom abban, hogy az idén az eddigieknél még éles kanyarok, meredek lejtők I előrébb végzünk.” Az egységes játékvezetés kialakításáért Egyhetes oktatás a labdarúgó-játékvezetőknek — Új döntvények A Tolna megyei Tanács siófoki különösen az egységes játékveze­üdülőjét hétfőn reggel a labda­rúgók vették birtokukba. Bár a hét elején az időjárás nem ked­vezett, a játékvezetőkét ez nem kedvetlenítette el. A hét derekán, már mint az időjárás, megsajnál­ta a sportembereket, kisütött a nap és a szabad idejük egy ré­szét már szabadban tölthették. Az egy hét hasznosan telt el, sok új érdekes dologgal ismer­kedtek meg a játékvezetők, amelynek a mérkőzéseken gya­korlatban látjuk hasznát. Az or­szágos játékvezetők tanácsának elnöke, Kovács József is meglá­togatta a továbbképzést, ahol Ma­jor István „A játékvezetők” című lap szerkesztő bizottságá­nak tagja, az országos oktatási bizottság elnöke tartott előadást. A Baranya megyei JT-t Páldi Ede, az országos elnökség tagja, míg Fejér megyét Kotrobai László, a tés kialakítása érdekében döntő fontosságú. Általánosságban egy véleményen vannak játékveze­tőink, de kisebb eltérések így például a hangos beszéd .megen­gedése stb. — nézeteltérések mu­tatkoznak. Az idősebb játékveze­tők a fiatalabbaknak hasznos ta­nácsokat tudnak adni, ugyanak­kor valamennyien megismerke­dünk a FIFA új döntvényeivel. Nagy gondot fordítunk arra is, hogy játékvezetőink helyesen bí­rálják el a kemény, és a durva játékot. — Mi igaz abból, hogy a JT nem küld játékvezetőket a já­rási mérkőzésekre? — Az elmúlt hetekben több já­tékvezetőnktől érkezett jelentés, hogy a járási bajnoki mérkőzé­sek elmaradtak. Különösen a ta­mási járásban tapasztalható ilyen. A játékvezetők joggal kérik: Fejér megyei küldőbizottság el- olyan mérkőzésekre küldjük őket, nöke képviselte. Az előadás során a legtöbb szó az egységes játékvezetés kialakí­tásáról esett, de természetesen ezenkívül sok olyanról hallottak a résztvevők, amely új volt. Az előadások után vetélkedőket ren­deztek, melyen 8 öttagú brigád válaszolt a feltett kérdésekre. Eb­ben a nemes versengésben a Sza­bó brigád bizonyult legjobbnak, amely az elérhető 100 pontból 93-at szerzett a helyes feleletei­vel. A győztes brigád tagjai: Szabó, Bihari, Horváth F., Hurai és Magyar. Munkatársunk Majoros Ferenc­nek, a JT elnökének a követke­ző kérdést tette fel a tanfolyam­mal kapcsolatban: Mióta folyik Tolna megyében rendszeresen a játékvezető-to­vábbképzés? — Tizenöt év óta rendszere­sen minden évben megtartjuk já­tékvezetőink részére a továbbkép­zést. Tíz esetben Faddon, egyszer Szekszárdon, és a mostanival együtt négyszer Siófokon volt a továbbképzés. — Gyakorlatilag mit jelent az egyhetes továbbképzés? — Játékvezetőink többségének megfelelő gyakorlati tapasztala­tuk van, de ennek ellenére nem árt néhány szabályt felújítani, és e&yes szabályokon vitatkozói. Ez ahol működni is tudnak, A JT elnöksége megfontolás tárgyává teszi, hogy a II. osztályú bajnoki mérkőzésekre két játékvezetőt küld az eddigi eggyel szemben, ugyanakkor a járásira nem adunk játékvezetőket. — Utolsó kérdésünk: várha tó-e javulás megyénkben a já-i tékvezetés terén? — Érré nehéz válaszolni: Szám szerűleg minden a legnagyobb rendben van megyénkben, hiszen Í40 vizsgázott játékvezetőnk van. A baj ott kezdődik, hogy közülük mindössze 66 működik. Az utóbbi hetekben több pánasz érkezett a játékvezetők magatartása,- műkö­dése ellen. Ezeket a panaszokat’ kivizsgáltuk, és ha egyik-másik túlzott is volt, de játékvezetőink is követtek el hibát. így például az egyik játékvezetőnket a közeli napokban vonjuk íegyelmileg fe­lelősségre a mérkőzésen tanúsított magatartása miatt, ami mérkő­zés-félbeszakadást is eredmé­nyezett. Dombóvárott rövidesen 10 hallgatóval kezdődik játékve­zető-továbbképzés, de mindent elkövetünk, hogy a megye többi részeiben is új sportembereket tudjunk a játékvezetésre meg­nyerni, Ny. Mai labdarúgóműsor NB. III. Nagymányoki Brikett—Nagyka­nizsai Dózsa 16.00 óra, vezeti: Lu­kács. Pécsszabolcs—Máza-Szász- vár 16.30 v.: Réezei, Dombóvári VSE—Kalocsai Kinizsi 16.00 v.: Opernicza. Szekszárdi Petőfi— Nagykanizsai Bányász 16.00 v.: Kristóf. Kaposvári Honvéd—Szek­szárdi Dózsa 16.00 V.: Orbán. MEG YEBA JNOKS ÄG: Tolna—Gerjen 16.00 v.: Majo­ros. Cikó—Tamási 16.00 v.: Vin- dics. Bátaszék—Fadd 16.00 v.: Völgyesi. Dombóvár—Paks 16.00 v.: Schnierer. Szekszárdi Gépja­vító—Dunaföldvár 10.00 v.: Eret­nek. Hőgyész—Szekszárdi Honvéd 16.00 V.: Kovács. Kisdorog—Si- montornya 16.00 v.: Magyar. A Bonyhád—Dunaszentgyörgy mérkőzést későbbi időpontban ját- szák le. II. OSZTÁLY: Győré—Döbrököz 16.00 v.: Bőte. Závod—Gyönk 16.00 v.: Pogány. Kóty-nOiora (Zom bán) 15.30 v.: Nyakas. Tevel—Kurd 16.00 v.: Kuszka. Szakcs—Iregszemcse 16.00 v.: Baráth. Fornád—Szakály 16.00 v.: Havassi. Báta—Alsóhídvég 16.00 v.: Németh. Öcsény—Bo- gyiszló 15.30 v.: Benke. Decs— Szedres 15.30 v.: Burányi. Bölcske —Sióagárd 15.30 v.: Streer. Ten- gelic—Nagydorog 15.30 v.: Banga. JÁRÁSI BAJNOKSÁG: Pincehely—Szárazd 13.00 v.: Dudás. Belecska—Diósberény 15.00 v.: Saári. Németkér—Dunaköm- lőd 15.30 v.: Bujdos. Pálfa—Pusz- tahencse 15.30 v.: Haracsi. Bikács —Kajdacs 15.00 v.: Horváth. Ka- nacs—Madocsa 15.30 v.f Meixner. Nagymányoki ITSK—Nagyvejke 10.00 v.: Pataki. Majos—Zomba 15.30 v.: Khizi. Izmény—Mucsfa 15.00 v.: Pozsgai. Felsőnána—Len­gyel 15.00 v.: Pintér. A Magyar- keszi—Nagykónyi, Varsád—Misz- la és a Nágyszokoly—Koppány- szántó mérkőzésre a szövetség nem tud küldeni játékvezetőt, itt szükségjátékvezetőknek kell a mérkőzést levezetni, . . Egy édesanya hallott a csecse­mőknek újabban adott „nyers koszt”-ról. s arra kér, közöljük vele annak elkészítési módját. Jól fejlődő, jól szopó csecsemőnek 7 hónapos korától egy teljesen tej nélküli, un. „nyers étkezést” is nyújthatunk. Ez 2—3 darab száraz (nem zsíros) mozsárban megtört kekszből, egy reszelt almából, vagy körtéből, nyáron őszibarackból áll, amelyhez 50 gr. narancslevet, vagy felhígított 3 kávéskanál citromlevet adunk, s édesítőül két kockacukor­ból főzött, sűrű cukorszirupot, vagy két kávéskanál mézet adunk. A cse­csemők ezt szívesen eszik. Hibája, hogy sok pepecseléssel jár és drága. Terjedési módok: közvetlen érint­kezés, fertőzött takarmány, tej és tejtermékek, továbbá tárgyak (cse­csemők szopckái) is közvetítik. Az ember a nyers termékek fogyasz­tása révén, vagy a beteg állatok kezelése közben fertőződik. A lappangási Mő 3—8 nap. A be­tegség 1—2 napig, tartó általános rossz közérzettel, fejfájással kez­dődik, majd hőemelkedés lép fel. Égő érzés a szájban, a nyálkahártya megduzzadásával. Ez a duzzadás eleinte vörös, majd gombostűfej-nyi, kendermag, lencsenyi, borsónagy­ságú hólyagok képződnek rajta. Ké­sőbb a hólyagot fedő hám etpuk- kad. és szürke alapú, vörös szegé­lyű fekélyek képződnek rajta. Nagy­fokú nyálkaképződés lép fel. A környéki nyirokcsomók megduz­zadnak. Gyakran a bőrön is kép­ződnek hólyagos kiütések. Legin­kább az arcon, a kezeken, tenye­reken (talpakon), a körmök és az ujjak között. A beteget el kell kü­löníteni. A használati tárgyakat folyamatosán fertőtleníteni kell. ______J_________________^ M egelőzés.- A hasított körmű ál- klimax (változás kora) nem örege­Az öregedő kor probléma Elmondjuk, hogy az öregedésben miként vétóznak a különböző szer­vek. Azt gondolták, hogy a pajzs- mirigy elsődleges sorvadása okozná az öregedést, valójában azonban ez ismét nem ok, csak következmény. A hasnyálmirigy sorvad ugyan, az öregkorban mégis éppen az insulint termelő szigetei épek maradnak, és ezért nem az öregség, hanem a has­nyálmirigy érelmeszesedése okozza a cukorháztartás esetleges zavarát A heréről már megemlékeztünk. Az öregkori petefészek-sorvadás ismét nem ok, hanem következmény, A latok preventív védőoltása. Védekezés: A nyers tej és tej- tejrmékek fogyasztásától való tar­tózkodás ' és a húsok kellő ideig való főzése és sütése. Broaz-kór Több olvasónk kérőiére ismer­tetjük a „bronz-kórt”. A betegség a mellékvesék sorva­dása (tbc, fertőző bajok, testi-lelki megrázkódtatások, érelzáródás, stb) folytán állhat elő. Többnyire negy­ven éves kor körül lép fel. Ritkán fiatal korban is. Férfiaknál gya­koribb. Legfeltűnőhb jele a sötét­barna elszíneződés a bőrön és a nyálkahártyákon (bronz-kór!). Az elszíneződés helyé csak a fényérte helyeken feltűnő. Később fokoza­tosan kifejlődik más területeken is (bimbóudvar, has hosszanti vona­tán, ajkak, nyelv, garat, körömágy, végbél, hüvely, stb). Egyéb klini­kai tünetek: erős lesoványodás, ko­rai elöregedés, alacsony vérnyomás, disi tünet. Különböző egyénekben nem azonos időpontban következik be. hanem sok körülménytől függ. A nők általában két jelenséget érté­kelnek öregedésnek, s ezért ezek bekövetkezését nagy aggodalommal várják. Ezek: A klimax és a fogak elvesztése. A klimax nem az örege­dés részjelensége. A fogak kihullása pedig a fogágy betegségeivel függ össze, tehát szintén nem szoros ér­telemben vett öregségi tünet. A fo­gak kihullása a fiatal korban beve­zetett gondos és helyes kezeléssel elhárítható lett volna. Az általános felfogással szemben az öregkorban a szív súlya nem emelkedik, hanem csökken, mert a szívizomzatban bar­na sorvadás következik be. A vér­nyomás általában az 50. életév után emelkedik, s a mésztartalom az erekben fokozódik. Az öreg emberek agya is sorvad. Az agykamrák kitá­gulnak, s az agyvíz mennyisége fel­szaporodik. Ezek az elváltozások nem függnek össze az öregedéssel. Egyrészt fiatal korban is keletkez­nek, viszont igen magas kort elér­étvágytalanság, hasgörcsök, hányás, tekben teljesen hiányozhatnak1, más hasmenés, levertség, fejfájás, szé­dülés, epilepsziára emlékeztető gör­csök, a nők havivérzése elmarad, a férfiak impotensekké válnak, a nemi szervek sorvadnak, apróbb lázak lépnek fél. , Végstádiumban egy felébreszthetetlen. mély álom (ccma) vet véget az életnek. Golyva Egy olvasónk azt kérdezi, hogy a golyvát minden esetben meg kell-e operálni? Sok vidéken szinte járványos a golyva. Svájcban vannak olyan községek, ahol mindenki golyvás. Azt mondják, hogy egy ilyen sváj­ci faluban egy legénynek nem volt golyvája, s ezért nem kapott fele­séget saját falujában, máshonnan hozott asszonyt! Igen sokszor jód- hiány az oka. Magas hegyvidékeken kevés a jód, míg a tengerek kör­nyékén sok. Ha megállapítják, hogy jódhiány a golyva oka, akkor ha­tósági rendelettel a konyhasóhoz részt az öregkori elbutulásban szen­vedőknél nincsenek jelen, míg tel­jesen ép szellemi működés esetén is megtalálhatók. Az öregkori elbu- tulások többsége nem az öregedés, hanem súlyos agyi érelmeszesedés következménye. Az öregek bőre rán cos, száraz, elveszti rugalmasságát. A körmök pedig töredeznek. Öreg­korban a vese is megkisebbedik és csekken a kiválasztóképessége. Sor­vad a gyomor és a belek nyálkahár­tyája, ezáltal á savkiválasztás és az emésztés is csökken. Ezzel magya­rázható az öregek gyomorpanasza. Az öregek gyenge és sorvadt izom- zata a csökkent alkalmazkodóképes­ség miatt, tréninggel nem fokozható, viszont éppen a sorvadás miatt az öregeknek gyakorolniok kell izmai­kat, különben a sorvadás még je­lentősebb mértéket ölt. Az öreg em­ber feltétlenül végezzen valamilyen munkát, azt, amit megszokott, és addig, amíg nem fárad el. A mun­ka nélkül és teljes tétlenségben eltöltött öregség feltétlenül roha­mos megöregedéssel jár. Huzamo­1:100 000 arányban, vagyis egy kg- sabb fekvéssel járó betegség ese- konyhasóhoz 10 mgr. jódsót adnak, tén az izomzat tornáztatása és Ezzel a kis jódffiennyiséggel goly- masszázsa elengedhetetlen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom