Tanulmányok Tolna megye történetéből 11. (Szekszárd, 1987)

Kárpáti Andrásné: Adatok Tolna megye malomiparának történetéhez • 343

Kárpáti Andrásné Adatok Tolna megye malomiparának történetéhez i. A MALOMIPAR A FEUDALIZMUS IDEJÉN Megyénket úgy tartják számon az országban, amely a földművelésre, így a gabonatermesztésrekülönösen alkalmas. A megtermelt gabonát feldolgozó iparágnak, a malomiparnak régmúltra visszatekintő hagyományai vannak. Dolgozatomban igyekeztem az eredeti -főként levéltári -források alapján feltárni ennek az iparágnak a történetét, bemutatva a legkorábbi malmokról található forrásokat, az iparág fejlődésének nagyobb állomásait a gyári malomipar kialakulásáig. Megyénk legkorábbi történetével foglalkozó feldolgozásokban már találkozunk a malmok eredetére vonatkozó adatokkal. A megtermelt gabona fogyasztási módja az emberiség történeténekfejlődését végigkísérte. Táplálkozási struktúránk alapja a mai napig is a kenyér. A kenyér történetepedig szinte egyidős az emberiség történetével. A kenyérsütéséhez szükséges liszteta legrégibb időtől fogva valamilyen őrlési, zúzási folyamattal nyerték. Nyelvtudósok szerint őseink a búzát törték, a malom ó-magyar neve is valószínű törő volt.

1 Más álláspont szerint a malom szavunk francia kölcsönszó, korai Árpád-kori átvétel? Régi előfordulási alakjai: molm (1075) molna, sőt még méno is.

3 A gabona feldolgozására utaló őr, őrni szavunk mai alakja: őrölni.* Az őrlemény első szava pedig a dara? írott emlékeink szerint a magyar molnárok első és fő foglalkozása a malomépítés volt. Ezek nem őrlő, hanem faragómesterek voltak? A faragó molnároknak sokféle mesterséget kellett ismerniök ahhoz, hogy malmot építsenek. Az őrlésifolyamatot kezdetben őrlőkövekkel végezték, amelyeket a természet ajándékaként talált és hasznosított az őskor embere? A technikai fejlődés nagy vívmányai közé tartozott a malomnak, mint őrlőszerkezetnek a megépítése, dr. Lambrecht Kálmán így ír erről a „Magyar malmok" c. könyvében: „Az emberiség művelődéstörténetében a tűzgerjesztés' után egyike a legnagyobb lépésnek a malom megkonstruálása. Ez a maga primitívségében is nagyszerű szerkezet juttatta az őskorszak emberét a később imába is foglalt kenyér alapeleméhez, a liszthez. Ez a szerkezet tette a nyers húst, gyümölcsöt és egyéb növényi anyagokat evő ősembert kenyérevővé. A malom az ősidőktől átszállott a jelenbe és megmarad a jövőben is, fejlődési útjában a primitív őrlőtől a modern hengermalom-óriásokig szédületes ívet írva le. "

8 Ennek a fejlődésnek az útja azonban igen hosszú, és bonyolult folyamat volt. m Megyénk történeti forrásait kutatva a gabonatermesztésre, a magvak fogyasztására és feldolgozására vonatkozóan a legkorábbi korszakoktól találunk adatokat. Wosinsky Mór ásatási munkálatai során számos neolit-, és vaskorból származó őrlőkő került elő.

9 A gabonatermelés kezdeti időszakában a családok lisztszükségleteit a kézimalmokkal látták el. Később a lakosság növekedése, és egyre nagyobb fogyasztása már nem volt kielégíthető ezekkel a primitív őrlőszerkezetekkel. A társadalmi fejlődés során, mikor István király letelepedésre kényszerítette a lakosságot, megváltozott az életforma, s ez a földművelést és a kézműipar fejlődését hozta maga 343