Tolna Megyei Levéltári Füzetek 11. Tanulmányok (Szekszárd, 2006)

Dobos Gyula: Adatok a bonyhádi Kliegl család történetéhez • 185

Kliegl Sándor szeretett volna saját költségén a templom keleti oldalán oratóriumot építtetni, ebbe Winkler plébános beleegyezett, majd az ajtót előre elkészíttette, de közben a földesúr visszavonta ajánlatát azzal az indoklással, hogy igen sokba kerül. Ennek ellenére elvárta volna, hogy az ajtó maradjon a szentély keleti falán, mert ez családja számára egyszerűbbé tette volna a közlekedést. Winkler plébános esztétikai szempontra hivatkozva nem egyezett ebbe bele. Kliegl Sándor magára nézve sértőnek találta a templom bejárata fölé vésett föliratot is. „Turbabat mentes hominum iam pluribus annis daemon ne locus hic pro fundendis precibus sit: at confusus huc redit sine labe Mariae. " 3 A plébános ugyan démon alatt csupán a templom építésénél tapasztalt általános, szinte sátáni akadályoztatásra, a rendkívül hosszan elhúzódó befejezésre kívánt célozni, de végül, hogy senkit meg ne bántson, a feliratot bevakoltatta és föléje újat készíttetett. A caconica visitatiós jegyzőkönyv szerint 1783. június 14-én, Szent Háromság előtti szombaton, gróf Esterházy László Pál püspök kánoni látogatást tett Bonyhádon. A plébános ekkor a nem Bonyhádon lakó, Bátaszéken bérlőként gazdálkodó Kliegl Sándor földbirtokost arra kérte, hogy lakását engedje át a püspök fogadására. Erre végül nem került sor, nem tudjuk, hogy azért mert a birtokos elzárkózott a kérés teljesítésétől, vagy azért, mert a püspök változtatta meg eredeti szándékát. Az viszont tény, hogy a püspök a sekrestye feletti „könyvtárban" bonyolította le tárgyalását, majd készítette el a látogatási jegyzőkönyvet. Ezt követően Nádasdra utazott és ott került sor az étkezésre is. Lehet, hogy ideje nem engedte a látogatás meghosszabbítását. Az viszont tény, és ez összefügghetett a látogatáskor szerzett püspöki tapasztalatokkal, hogy ugyanebben az évben Berek Álla (Berekallya, Wracklen) püspöki birtokot a bonyhádi plébániához csatolták. Ugyancsak a tulajdonosa által épen nem lakott kúriával függött össze, hogy 1783-ban Hirschenfeld Josefa úrhölgy, egy Link Dóra Levéltáros fordítása szerint a következő lehetett: „Már több éve háborgatja az emberek lelkét a démon, nehogy ezen a helyen a fohászok meghallgatásra találjanak, de ijedten ide tér vissza Mária szégyene nélkül. " 193