Tolna Megyei Levéltári Füzetek 2. Tanulmányok (Szekszárd, 1991)

Schweitzer József- Szilágyi Mihály: A Tolna megyei zsidók története 1868-1944 • 51

mi értékű Szekszárd szőlőváros című hatalmas cikkét (1935. január 20.) A

II. világháború vészterhes éveiben a Bakonyalján húzódik meg, s ott hal meg Cservölgyön 1948 januárjában. Római katolikus szertartással temetik el.

87 Tolna megye egykori főlevéltárnoka, Földvári Mihály (Nagykőrös 1895 Auschwitz 1944) Baranyában kezdte el tanári pályáját, közben politikusi alkatának megfelelően több újságot is szerkesztett. Négy éven át Baranya allevéltárnoka, 1904. július l-jétől Tolna vármegye főlevéltárnoka lett. A Tanácsköztársaság idején a megyei intézőbizottság munkaügyi és népjóléti osztályának előadója. A tanácshatalom védelmében 1919. április 27-én cikket írt a Tolnamegyei Közlönybe „Sorakozás" címmel. 1919 szeptemberében fegyházbüntetésre és hivatalvesztésre ítélték, állásából elbocsátották, 1944-ben deportálták, Auschwitzban halt meg. Emlékét a Földvári Mihály nevét viselő tolnai gimnázium őrzi.

88 A bolygó zsidó Ahasvérus, a bolygó zsidó története számos kutatót ihletett meg, köztük Nagy Ilonát, aki kimutatta, hogy az Ahasvérus-monda a magyar irodalomban 1704 óta jelen van; ennek a nemzetközi vándortémának az a végkicsengése, hogy: „Kerüld meg ezerszer a világot, de nyugtot benne sosem találj!'*

9 A Tolna megyei zsidóság története is fel tud mutatni - nem is egy - „átokkal veri" embert, aki kiesik abból a millióból, amelyben szülei biztosan mozogtak. Helyette beleveti magát a korábban jogszabályi korlátokkal elzárt „szabad lehetőségek világába." Számomra a paksi Trebitsch Náthán módos gabonakereskedő három fiának tragédiákba torkolló pályafutása szolgáltatta a legérzékletesebben a bolygó zsidó alakját. Nem folytatják apjuk szolid, vagyongyűjtő kereskedői foglalkozását, hanem az egyik bankárként, a másik politikusként, a harmadik világmegváltó misszionáriusi ambíciókkal akar babérokat szerezni. A Trebitsch-család életének első fordulópontja: 1887-ben Pestre költözik, ott a fiúk elvégzik felsőfokú tanulmányaikat. Az idősebbik, Vilmos banktisztviselő, majd igazgató lesz, de kétes tőzsdespekulációi miatt tönkremegy és ebbe beleőrül. Lajos Tarczaira magyarosít, tanári pályára lép, de csakhamar Szabó Ervin befolyása alá kerül és a szociáldemokrácia köti le figyelmét, vezérszerephez jut és szimpatizál az anarchistákkal. Később kivándorol Amerikába, ott megalapítja az Előre c. lapot. Életét az emigráció meddő küzdelmei emésztik fel. A leglátványosabb pályát Ignác futotta be. Első küldöldi állomása Hamburg, majd ortodox zsidó neveltetése ellenére simán belép az ír presbiteriánus felekezet soraiba, majd egy kis fordulattal az anglikán egyház missionáriusaként áthajózik Amerikába. Visszatérve Angliába a liberálisok képviselője, felveszi a Lincoln nevet, majd az angol kémszolgálat belgiumi ügynöke lesz. Amikor meleggé válik a helyzete, Amerikába hajózik, elárulja az angol titkosszolgálatot. Kapcsolatba lép Hitlerrel és Hortyval, Kínában a polgárháború viszonyai között mandarin, közben a japánoknak is kémkedik, míg végül lelke mélyén megszólal a vészcsengő. Mindenkit szolgált már, és legalább egyszer becsapta minden megbízóját. Elhatározza, hogy budhista kolostorban folytatja életét. Néhány hét alatt egy ceyloni kolostorban megtanulja szent nyelvüket, majd Peking közelében 70 napi böjt és tűzpróba után a szerzetesek legmagasabb rendjébe avatják, apátjukká választják Trebitsch Lincoln Csaó Kung-ot, a titkosszolgálatok nagy kaméleonját. 1943-ban Sanghajban százezrek kísérték utolsó útjára a „paksi buddha"koporsóját. A paksi zsinagóga szomszédságából indult történet nem zárult le igazában a sanghaji utcákon végighordozott koporsóval, ugyanis 1947 tavaszán a Reuter-iroda 73