Új Néplap, 1996. július (7. évfolyam, 152-177. szám)

1996-07-01 / 152. szám

4. oldal Gazdasági Tükör 1996. július 1., hétfő A piaci illemtan szabályai a bel- és külföldi cégekre egyformán érvényesek Versenyképes versenytörvény Az 1991-ben született versenytörvény alkalmas volt a piaci konfliktusok kezelésére, de a gazdaságban végbement vál­tozások és a különféle jogszabályok közötti összhang köve­telményei mégis időszerűvé tették módosítását - nyilat­kozta lapunknak dr. Bovtha Györgyné, a Gazdasági Ver­senyhivatal elnökhelyettese, a Versenytanács elnöke. A tisztességtelen piaci maga­tartásról és a versenytilalom korlátozásáról szóló, a napok­ban elfogadott törvényben újra kellett értelmezni például a verseny és a tisztességtelen piaci magatartás különféle eseteit - mondta Boytháné. Az új jogszabály nem tesz különbséget belföldi és kül­földi tulajdonú vállalat között, és egyformán kezel minden ágazatot. Meghatározza a meg nem engedett piaci magatartás egyes új eseteit. A korábbinál árnyaltabban írja le az erőfö­lénnyel való visszaélést. Nem azt tekinti meghatározónak, hogy egy-egy vállalatnak mekkora a piaci részesedése, hanem azt, hogy milyen a ma­gatartása a piac más szerep­lőivel szemben. Az új jogszabály kimondja többek között, hogy ha bárki bárhol olyan versenykorlátozó törvénysértést követ el, amely hatással van a gazdaságra, ak­kor a törvény kínálta eszkö­zökkel föl lehet lépni ellene. Minden körülmények kö­zött tilos olyan tisztességtelen gazdasági tevékenységet foly­tatni, amely sértheti a közér­deket, a versenytársakat és a fogyasztókat. Kitér a törvény a versenyti­lalom korlátozására is. Leszö­gezi például, hogy a kartellti­lalom, általánosan érvényes, de egyedi mentesség kérhető. A kormány kiadhat úgynevezett csoportmentességi rendelete­ket, az ezzel kapcsolatos rész­leteken azonban még dolgoz­nak a szakemberek. Újdonság, hogy ha valaki olyan szabálytalanságot ész­lel, amely jogos érdekeit sérti, élhet bejelentési jogával, s az ügyben ennek alapján is meg­indítható a vizsgálat. Az új jogszabály a hírnév- rontást, a névbitorlást, az üz­leti titok megsértését, az után­zás jogorvoslását a bíróságok hatáskörébe utalja. (bozsó) Nyilvánosságra hozták a jövő évi költségvetés irányelveit Arányosabb közteherviselés a cél Mérsékelik az államháztartás kiadásait. Csökkentik a vállal­kozások és a lakosság közterheit, és az ideinél alacsonyabb *■“' .. e szeretnék leszorítani a fogyasztói árak növekedését. Egyebek között ez olvasható ki a jövő évi költségvetés most nyilvánosságra hozott irányelveiből. Pénzbúcsúztató. Mától már nem számít törvényes fizetőeszköznek Magyaror­szágon az 50 forintos bank­jegy. A Magyar Nemzeti Bank június 30-ával kivonta a bankót a forgalomból, az MNB pénztárai, valamint a Magyar Posta és a jelentő­sebb kereskedelmi bankok azonban még az év végéig elfogadják, illetve beváltják. Egyezség nélkül. A vál­lalkozási szférában foglal­koztatottak 80 százalékának jövedelmét semmiféle bér­megállapodás nem szabá­lyozza. Az első fél év ta­pasztalatai szerint még a 20 százalékot sem érte el a vál­lalati bérmegállapodások aránya, míg a korábbi évek­ben mértékük 27 és 32 szá­zalék közötti volt. Új partner. A Pannónia Hotels két szállodája, az Aero és a Volga csatlako­zott a francia Accor cso­porthoz tartozó Ibis szállo­dalánchoz. A cégnek több földrészen 423 szállodája van, 45 ezer szobával. A mintegy 760 millió forintos költséggel átalakított két magyarországi hotelt fran­chise szerződés keretében, az Ibis normái szerint mű­ködtetik. Szociális földprogram. Az utóbbi három évben csaknem 10 millió forintot költöttek a legsúlyosabb foglalkoztatási gondokkal küzdő térségek úgyneve­zett szociális föld- és állat- tenyésztési programjának támogatására. Idén csak­nem két és fél ezer család kap segítséget mezőgazda- sági kistermelői tevékeny­ségének megkezdéséhez. Együttműködés. A Kéz­műves Kamara és az IPOSZ tegnap együttmű­ködési megállapodást írt alá. Eszerint a két szerve­zet egyezteti véleményét a tagságot érintő jogszabály- tervezetekről, a feketegaz­daság elleni fellépést szol­gáló javaslatokról és gya­korlati intézkedésekről. Az együttműködést kiterjesz­tik a szakképzés, a mester- képzés és a vizsgáztatás területére is. Hitel a MÁV-nak. Az eu­rópai vasutak vagonbe­szerzéseit támogató Euro- fima társaság 5-7 éves fu­tamidővel 36 millió német márka értékű hitelt nyújt a MÁV Rt.-nek. A pénzt a társaság elsősorban arra használja fel, hogy alkal­massá tegye járműveit na­gyobb sebesség elérésére, és gyorsabb ütemben újítsa fel személykocsiparkját, motorvonatait. Kemény feltételek. Ah­hoz, hogy Magyarország minél előbb csatlakozhas­son az Európai Unióhoz, a gazdasági növekedés átla­gának meg kell haladnia a nyugat-európai szintet; a gazdaság szerkezetének alkalmazkodnia kell az uniós államokéhoz, és a mainál szilárdabb üzleti fegyelemre, jogbizton­ságra, adózási morálra van szükség - fejtette ki Bőd Péter Ákos, az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Bank igazgatója tegnap egy nyíregyházi értelmi­ségi találkozón. A Pénzügyminisztériumban ki­dolgozottjavaslat azzal számol, hogy jövőre 2-3 százalékkal nő a GDP. A lakossági fogyasztás az idei szinten marad. A közös­ségi fogyasztás 10 százalékkal csökken, miközben a beruházá­sok 10-12 százalékos növeke­dése várható. A fogyasztói árak emelkedését 17-19 százalék között szeretnék tartani. Az egy főre jutó reálbér és reáljövede­lem az idei szinten maradna. Az irányelvek szerint 1997 kiemelt céljai közé tartozik a felsőoktatás, a kutatás fejlesz­tése, a közbiztonság javítása, a Mint Popper László, a Munka­ügyi Minisztérium főosztályve­zetője elmondta, az emelés an­nak a hároméves megállapo­dásnak jegyében történik, ame­lyet a kormány az idén kötött az érintett szakszervezetekkel és önkormányzati érdekképvisele­tekkel.- Jelenleg a vállalkozási szféra az összehasonlítható munkakörökben átlagosan 20-30 százalékkal fizet többet, mint a költségvetési terület. Az idén minden jel szerint csak feketegazdaság visszaszorítása. A felsőoktatás anyagi helyzetét a meghatározott jogcímeken kapott költségvetési támogatás­sal és más források bevonásá­val kívánják jobbítani. Az okta­tói bérszínvonal emelésének fedezeteként az oktatói és nem oktatói tevékenység racionali­zálásából adódó megtakarítá­sokat, valamint a központi hoz­zájárulást jelölték meg. A közbiztonság erősítése vé­gett gyorsítják az állampolgá­rok nyugalmáért felelős szerve­zetek korszerűsítését. A fekete- gazdaság elleni küzdelem ré­arra lesz lehetőség, hogy a költ­ségvetési intézményekben a vállalkozási szférában prog­nosztizált átlagos bérnöveke­déssel azonos ütemben nőjenek a bérek - hangsúlyozta. Persze, ha párhuzamot vonunk „pénz­ügyekben”, joggal vetődik fel a létszámtakarékosabb, hatéko­nyabb gazdálkodás követelmé­nye ez utóbbi területen is.- Igény, hogy a magasabb képzettséget és a jobb teljesít­ményt a jövőben mindenütt na­gyobb anyagi elismerés övezze. szeként a technikai eszközök folyamatos fejlesztésével és létszámbővítéssel is segíteni kívánják az APEH és a VPOP munkáját, s a munkaügyi ellen­őrzés erősítését is tervezik. A kiadások finanszírozásá­nak feltételeit az intézmények és az azokat működtető rend­szerek gyors racionalizálásával szeretnék megteremteni. Az ál­lamháztartás reformja is elen­gedhetetlen. A költségvetés be­vételeit úgy kívánják stabili­zálni, hogy az együtt járjon az adóterhek relatív csökkenésé­vel. Ugyanakkor továbbra is gond marad, hogy az állami be­vételek a magas adó- és járu­lékszintek ellenére is elmarad­nak attól, amit a gazdaságban képződő jövedelmek indokolttá tennének. A köztisztviselői és a közal­kalmazotti bérrendszer jelenleg is preferálja a magasabb iskolai végzettséget. Azt szeretnénk elérni majd, hogy a nemzetgaz­dasági szempontból kiemelt je­lentőségű munkakörökben - például a felsőoktatásban és a kutatásban - a bérek is segítsék a természetes kiválasztódást. Az egyetemek legyenek képe­sek jobban megfizetni a tanáro­kat, mint a középiskolák, mert csak így várható el, hogy való­ban mindenütt a legjobbak ok­tassanak felsőfokon. Éppen ezért várható az előmeneteli rendszer módosítása, az alapbé­rek emelése vagy kiegészítő il­letmények bevezetése. N. Zs. Ötvenezer látogató a pécsi expón Közel félszázezer látogatója volt tíz nap alatt a vasárnap véget ért Pécs Expo-nak és a vele együtt megrendezett „Vintour” borászati és idegen- forgalmi szakkiállításnak. A fogyasztási és beruházási ja­vak legjelentősebb dél-dunán­túli szemléjén az ország leg­nagyobb húsipari társasága, a pécsi székhelyű Délhús Rt. nyerte el a közönségdíjat, me­lyet a vásár zárása előtt adtak át a cég képviselőjének. Kivétel az élelmiszerek Tovább csökkent a hazai fogyasztás Az év első harmadának sta­tisztikai mérlege egyértel­műen a hazai fogyasztás mérséklődésére, vásárlásaink visszafogottságára utal. Jól tükrözi ezt, hogy január el­seje és április 30-a között a kiskereskedelmi és vendég­látó-ipari hálózat csaknem 800 milliárd forintos forgal­mat bonyolított le, ami folyó áron ugyan 18 százalékkal magasabb a tavalyinál, ösz- szehasonlító áron azonban mintegy 7 százalékos csök­kenést mutat. A kivételek közé tartoznak az élelmiszerek, amelyeknek forgalma az első négy hó­napban több mint 14 száza­lékkal szárnyalta túl a tava­lyit. Közalkalmazotti bérek: versenyben a versenyszférával Előnyben a vállalkozói kör Idén, az év végéig átlagosan 19,5 százalékos béremelés vár­ható az ország költségvetési intézményeiben, a közalkalma­zotti és a köztisztviselői körben, ha az intézményi létszámleé­pítésekből származó bérmegtakarítások is kiegészítik a köz­ponti költségvetésből erre fordítható keretet. ________ÉRTÉK - PAPÍR - TŐZSDE_______ E melkedő árfolyamhullám A héten erőteljes árfolyam­emelkedés jellemezte a Buda­pesti Értéktőzsde részvény- szekcióját; a vezető papírok többsége elérte tőzsdei pálya­futásának csúcsát, és minden eddiginél magasabbra szökött a BUX-index is. A sztárként elkönyvelt Egis ára 8100 forintról péntekre 9000 fo­rintra emelkedett. A Richter Ge­deoné 7250-ről 7650-re, a Hu­máné pedig 1880-ról 2010 fo­rintra ment föl. Az emelkedés hullámai hátukra vették a bank­papírokat is. Az OTP 2150 fo­rintról a hét végére 2400 forintra emelkedett. Az Inter-Európa Bank részvényei 34 000 forintról 36 100 forintig jutottak. Szép pá­lyát futott be a BorsodChem részvénye: 2780 forintos kezdő­ára fokozatosan emelkedve pén­tekre elérte a 2940 forintos szin­tet. A kárpótlási jegy árfolyama az eddigi 38 százalékos árról 33-34 százalékra csökkent. Az OTC- piacon a DÉMÁSZ-részvényért 38 százalékot, a Matávért 180 százalékot és a Budapest Bankért 64 százalékot adnak a brókercé­gek. A diszkont kincstáijegy aukciókon az egy hónapos papíré 23,83, a három hónaposé 23,94, a hat hónaposé 24,45 százalékra esett vissza. Králik István Cashline Broker Vállalati bérmegállapodások, kollektív szerződések Nagy eltérések az ágazatok között Az idén megkötött vállalati bérmegállapodások a kerese­tek átlagosan 20 százalék kö­rüli növelését irányozzák elő, és a foglalkoztatottak alig 20 százalékát érintik. A 80 száza­lék, tehát a túlnyomó többség keresete ennél várhatóan 3-7 százalékkal nagyobb arány­ban növekszik. Az egyes ágazatokban nagy eltérés tapasztalható a vállalati kollektív szerződések megkötésében. A bá­nyászatban, a villamosenergia­iparban, a szállítás és a posta terü­letén például a a szerződések a foglalkoztatottak 60 százalékára teljed ki. Ez az arány az átlag körül mozog a feldolgozóiparban; lé­nyegesen alacsonyabb, 8-14 száza­lék a mezőgazdaságban, a halá­szatban, az építő- és szállodaipar­ban, a kereskedelemben, a vendég­látásban, valamint a pénzügyi te­vékenységet végzők körében. Ez­zel szemben a középszintű bérme­gállapodások száma látványosan csökkent az elmúlt években. A bérszabályozás megszüntetésekor, 1992-ben még a versenyszféra dolgozóinak mintegy 42 százalé­kára vonatkozott középszintű bérmegállapodás; bár ezek nagy része csak ajánló és nem kötelező jellegű volt. A következő években ez az arány 12, 11, majd 5 száza­lékra csökkent. Az idei első fél év­ben valamivel nagyobb a szerző­déskötési kedv, mint volt eddig. Májusban már a dolgozói létszám több mint hét százalékára vonat­kozóan volt érvényben vállalati béregyezség. A települések keveslik a 40 százalékot Vita a részvényekről Az új időpontig megegyezés születhet a gáz- és villamos- energia-szolgáltató rész­vénytársaságok magánosí­tásából származó bevételek elosztásáról az érintett ön- kormányzatok között. Erről tárgyaltak az SZDSZ-es polgármesterek szombaton, Százhalombattán, Suchman Tamás privatizációs miniszter részvételével. A törvény szerint tavaly no­vember végéig kellett volna a gázszolgáltató részvénytársa­ságok privatizációjából szár­mazó pénzek 40, a villamos- energia-szolgáltató társaságok eladásából befolyó összegek 25 százalékát megkapniuk az érin­tett öt régióba tartozó önkor­mányzatoknak. Az összesen 47 milliárd forint értékű részvé­nyek egymás közötti elosztásá­ban azonban a legtöbb helyen nem tudtak megegyezni az egyes települések. Sokan közü­lük perre mentek az ÁPV Rt.- vel, mert kevesellték a 40 szá­zalékos részesedést. Most a miniszter és az SZDSZ képviselői elhatároz­ták: tíz napon belül szakmai konferenciát rendeznek a patt­helyzetbe került érintettek részvételével, hogy újabb idő­pontot tűzzenek ki a részvé­nyek elosztásáról. Azt javasol­ják az önkormányzatok liberá­lis és szocialista vezetőinek, hogy mielőbb egyezzenek meg. Matol megszűnik a pálya­kezdők munkanélküli segé­lye, és helyette a Munkaerő­piaci Alapból a tapasztalat­szerző foglalkoztatást tá­mogatják. Ebből az alka­lomból szombaton az ország csaknem 200 munkaügyi kirendeltségén tanácsadó ügyeletet tartottak. Kiss Péter munkaügyi minisz­ter a premier alkalmával el­mondta: négymilliárd forint áll rendelkezésre a pályakezdők elhelyezkedését segítő prog­ramra. Ez 60-85 ezer fiatal számára teszi lehetővé, hogy bekapcsolódjon a munkahely- kereső és munkát támogató rendszerbe. Az új támogatási formának maguk a vállalkozók is örülnek, hiszen a náluk vég­zett szakmunkásokat még to­vábbi egy évig segédként fog­lalkoztathatják úgy, hogy 9 havi bérüket a Munkaügyi Központ fizeti. A miniszter arról is beszá­molt, hogy fokozatosan szeret­nék megváltoztatni a 100 milli­árd forintos Munkaerő-piaci Alap felosztását. A segélyekre fordított 60 milliárdos keretet a következő években csökken­teni akarják, míg az elhelyez­kedésre és a foglalkoztatásra ösztönző megoldások körét bő­vítik. Az átképző központok­ban például a pályamódosítók is tanácsot, segítséget kaphat­nak. Munkához segítő alap Kárpótlási jegyért — TITÁSZ Rt. részvényt! Jegyzés: 1996. június 28-tól augusztus 1­A jegyzés során 10 ezer Ft összcímletértékű kárpótlási jegy 1 db 10 ezer Ft címletértékű, névreszóló törzsrészvényre cserélhet • 11 ^ (Túljegyzés esetéi A o. rí előbb lezárható) 1 ’W ÁLLAMI J PRIVATIZÁCIÓS ÉS 1 m VAGYONKEZELŐ RT. ______---------------

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom