Új Néplap, 1995. július (6. évfolyam, 152-177. szám)

1995-07-01 / 152. szám

2. oldal Körkép 1995. július 1., szombat NISSAN INFINITI japán gyártmányú luxusautók vár­nak berakodásra Yokuszuka kikötőjében. Ezek a gépkocsik is szerepeltek az amerikai tilalmi listán, az Egyesült Álla­mok és Japán azonban megegyeztek, és sikerült elhárítani a kereskedelmi háborút a két ország között. feb Reuters Harcok Boszniában Tárgyalások határozat nélkül M Összement a Bokros-csomag Marad a gyes, a gyed és a családi pótlék Az Alkotmánybíróság tegnap kihirdetett határozatában több ponton az alaptörvénnyel ellentétesnek minősítette a gazdasági stabilizációt szolgáló törvényt, az úgynevezett Bokros-csomagot. Azokat a javaslatokat, amelyek azt kérték, hogy a törvényt teljes egészében vessék el, a testület elutasította. Heves viták színhelye volt csü­törtök este az Európa Tanács parlamenti közgyűlése: a kép­viselők Boszniáról tárgyaltak, de a rendezvényen végül olyan kevés résztvevő maradt, hogy a tervezett határozatot nem tud­ták elfogadni. Ez a dokumen­tum egyébként teljesen sem­mitmondó lett volna: a komp­romisszumos formula szerint a parlamenti közgyűlés egysze­rűen „csatlakozik a cannes-i EU-csúcson elfogadott nyilat­kozathoz”. A kompromisszumos terve­zet előtt egy jóval határozot­tabb állásfoglalásról folyt a vita, ezt azonban a képviselők egy része eleve elvetette. Az eredeti tervezet a boszniai ENSZ-erők esetleges kivonását a „nemzetközi közösség kapitu­lációjának” minősítette „egy agresszor előtt”, és sürgette, hogy a kéksisakosok kapják meg végre a tevékenységükhöz szükséges katonai kapacitást. A vita megoldását szolgáló komp­romisszumos változat sem sze­rezte meg a képviselők egyön­tetű támogatását: ellene szólalt fel például Eörsi Mátyás, a ma­gyar parlament külügyi bizott­ságának elnöke, aki leszögezte, hogy „nincs szükség kiegyen­A csecsenföldi rendezést célzó grozniji tárgyalásokon sikerült politikai téren is haladást elérni, miután hat kérdésben megálla­podás született, egyebek közt ar­ról, hogy az EBESZ rendezési tervének megfelelően a válasz­tásokig nem tűzik napirendre Csecsenföld státusának ügyét. A másik öt egyezség a választások lebonyolításának rendjére, il­letve körülményeire vonatkozik. súlyozott szövegekre, hiszen a boszniai helyzet sem mondható kiegyensúlyozottnak”. Egy francia képviselő pedig hatal­mas tetszéssel fogadott beszé­dében „az állandó kompro­misszumkeresés” ellen érvelt, azt hangoztatva, hogy „nem le­het ugyanarra a szintre tenni az agresszort és az áldozatot, és nem Belgrád körül vannak a felgyújtott falvak”. Néhány napig tartó viszony­lagos nyugalom után az észak­nyugat-boszniai bihaci enklá- véban kiújultak a muzulmánok közötti heves harcok - jelen­tette pénteken a Tanjug. A Vel- katon rádió jelentését ismertető jugoszláv hírügynökség szerint az összecsapásokat az Alija Izetbegovic boszniai elnökhöz hű csapatok kezdeményezték, s megkísérelték visszafoglalni az elmúlt hetekben elveszített te­rületeket. A Velkaton azt jelen­tette, hogy a Fikret Abdic pa­rancsnoksága alatt álló szaka- dárok visszaverték a támadást, s a kormányerők visszavonul­tak kiinduló állásaikba. Szerb vádak szerint a muzulmán erők csütörtök este mintegy 150 tü­zérségi lövedéket lőtte ki Szara­jevó szerb kézen lévő negyede­ire. Az eddigi megállapodások ér­telmében a két fél tartózkodik a vitás kérdések megoldása során az erő alkalmazásától, vagy a vele való fenyegetéstől. Ugyan­csak megegyeztek arról, hogy a közösen kidolgozott és ezért az összes fél számára elfogadható feltételekkel tartják meg a vá­lasztásokat, amelyeket függet­len, köztük nemzetközi megfi­gyelők ellenőriznének. Az Alkotmánybíróság a tör­vénynek csak azokat a kifogá­solt rendelkezéseit vizsgálta, amelyek széles rétegeket érin­tenek, jelentős változásokkal járnak és azonnal hatályba lépnek. Az indítványok részle­tes tartalmi alkotmányossági felülvizsgálatát ősszel folytat­ják. A testület megállapította: a jogbiztonság, a szerzett jogok védelme megköveteli, hogy az anyasági és gyerektámogatási rendszer keretei között a vi­szonylag rövid és meghatáro­zott idejű támogatásokat (gyes, gyed, gyet, várandósági pótlék, terhességi segély) a már megszületett és 1995. jú­nius 15-től számított három­száz napon belül megszüle­tendő gyermekek esetében a hatályosnál nem kedvezőtle­nebb feltételekkel és időtar­tamra biztosítsák. A családi pótlék esetében pedig a jogalko­tónak elegendő felkészülési időt kell adnia a változásokhoz való alkalmazkodáshoz azoknak is, akik elvesztik jogosultságukat erre a járandóságra. Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság a gazdasági stabilizációt szolgáló, egyes törvénymódosításokról szóló törvény és a végrehajtására ho­zott rendeletek 1995. július 1- jei hatálybalépését kimondó rendelkezéseit e tekintetben al­kotmányellenesnek minősítette és megsemmisítette, azaz a gyed eltörlése, a gyes új rend­Napirend előtt Szabó Iván (MDF) az energiaszolgáltatók többségi külföldi magántulaj­donba kerülését kifogásolta. Suchman Tamás privatizációs miniszter rámutatott, hogy a Paksi Atomerőmű, a Magyar Villamos Művek és a villamos távvezetékek állami tulajdon­ban maradnak. Ez, valamint a villamos energia termelésé­ben, szállításában és szolgálta­tásában részt vevő gazdálkodó szervezetek törvényben rögzí­tett korlátái biztonságot nyúj­tanak az érintett területeken. Az országgyűlés megsza­vazta a nyugdíjak és nyugdíj- szerű szociális ellátások 4 százalékos emelését szeptem­bertől mindazoknak, akiknek az ellátást 1995. január 1-je előtt állapították meg. Áz öregségi és rokkantsági nyug­szere, valamint a családi pótlék új rendszere egyelőre nem lép hatályba. Az indokolás szerint nincs alkotmányos akadálya annak, hogy az állampolgári jogon járó szociális ellátásokat rá­szorultság szerint járó juttatá­sokká alakítsák át, ha megfe­lelő átmeneti időt biztosítanak. Az államnak a társadalom je­lentős részét érintő szociális ellátási rendszer átalakításakor- az ország pénzügyi, gazda­sági helyzetére vonatkozó szempontok mellett - figye­lembe kell vennie az alkot­mánynak az anya, a család és a gyermekek védelmét előíró rendelkezéseit is. Alkotmányellenes annak a rendelkezésnek az 1995. július 1-jei hatályba léptetése is, amely szerint a munkavállaló- betegsége esetén - csak a ke­resőképtelenség huszadik nap­ját követően jogosult táp­pénzre. Az addig terjedő időre a munkáltató által fizetett beteg- szabadság jár, de az első öt napra a dolgozó semmilyen dí­jazást nem kap. A rendelke­zést az Alkotmánybíróság megsemmisítette, s az nem lép hatályba. Megsemmisítette az Alkot­mánybíróság azt a rendelke­zést is, amely 44 százalékos tb-járulék fizetését írta elő a szerzői honoráriumok és más szellemi alkotások díjának ki­fizetése után. A járulék befize­díjat, baleseti nyugellátást, özvegyi és szülői nyugdíjat, az árvaellátást, valamint a szolgálati nyugdíjat az év ele­jétől visszamenőleg emelik. Határozott a Ház a Magyar Honvédség hosszú- és közép­távú fejlesztéséről. Mivel ezt a javaslatot zárt ülésen tárgyal­ták, csak nyilatkozatokból tudható, hogy négy év alatt 36 százalékos létszámcsökken­tést irányoz elő a döntés. Tegnap módosította a Ház az önkormányzati törvényt is. A korrekciókkal a jogszabály - az önkormányzatok szem­pontjából - előnyére változott. A kormány eredeti javaslata szerint az energiaszolgáltatók eladása során csupán a gáz­közművek értékének 10 száza­léka jutott volna nekik. Az el­fogadott módosítás szerint a tése nem alapoz meg semmi­féle társadalombiztosítási ellá­tást. Az ellenszolgáltatás nél­küli fizetési kötelezettség a megbízó vagyoni jogát arány­talanul korlátozza, ezért al­kotmányellenes. Hátrányos megkülönbözte­tésnek számít az is, hogy a törvény a kiegészítő tevékeny­séget végző vállalkozókat ter­helő baleseti járulékot több mint háromszorosára, a más vállalkozók társadalombiztosí­tási járulékával azonos mér­vűre emelte, mert a kiegészítő tevékenységet végzők válto­zatlanul csupán az ellátások szűkebb körére lennének jogo­sultak. Alkotmányellenesnek mi­nősítette és megsemmisítette továbbá a testület azt a rendel­kezést, amely az 1995. de­cember 31-ig alkalmazható személyi szám használatát 1999. december 31-ig meg­hosszabbítja, s a törvénycso­mag rendelkezése a személyi szám használatát a törvényben eddig szereplő körön túlra is kiterjeszti; lehetővé teszi, hogy a jogosult szervek azt a nyilvántartási szervekkel való kapcsolattartásra, és az egy­mással való kapcsolattartásra is használhassák. Az Alkotmánybíróság el­utasította azokat az indítvá­nyokat, amelyek a törvény szerkesztésének és előkészíté­sének fogyatékosságai miatt a törvénycsomag egészének megsemmisítését kérték. Az ugyanis, hogy a stabilizációs törvény „törvénymódosítások laza halmazából áll”, bár nem kívánatos, de nem ellentétes az alkotmánnyal. villamosközművet üzemeltető gazdasági társaság állami tu­lajdonú vagyonrészének 25, gázközműveknél pedig 40 százaléka (részvény formájá­ban) a szolgáltatásba bekap­csolt települési önkormányza­tokat illeti meg. A vagyon­részt az 1995. január 1-jei la­kosságszám arányában kell kiadni. Az országgyűlés elfogadta a társadalombiztosítás ez évi költségvetését, valamint semmissé nyilvánította Botos Gábor és Eigner József bírók­nak az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzését végző bizottságba történt meg­választását. A képviselők ezzel két hónapos szünetre indultak. Az Alkotmánybíróság tegnapi döntése azonban módosíthatja programjukat. A kiskereskedelem alakulása A kiskereskedelem és a vendéglátás forgalma az év első négy hónapjában 676 milliárd forintot tett ki, ösz- szehasonlítható áron 2 szá­zalékkal kevesebbet, mint a múlt .év azonos időszakában - tájékoztatta a Központi Statisztikai Hivatal az MTI- t. Az adatokból az is kitű­nik, hogy a forgalom mér­séklődése a múlt év negye­dik negyedévétől figyelhető meg. Áprilisban a csökke­nés 8 százalékos volt márci­ushoz képest. Az év első harmadában tapasztalható csökkenés mögött erőteljes differenciá­lódás tapasztalható: az élelmiszer-kiskereskede­lem, a munkahelyi vendég­látás forgalma több mint 30 százalékkal csökkent, s 20 százalékos visszaesés volt tapasztalható a ruházati termékek, a villamos- és híradástechnikai cikkek, to­vábbá a kultúrcikkek for­galmazásában. Több mint 20 százalékkal nőtt viszont a tüzelő- és építőanyagok, a közúti járművek, a járműal­katrészek és az éttermi ven­déglátás forgalma. Egerben Kábítószer-árusokat vettek őrizetbe Egy diszkóban tartott csütörtök hajnali razzia során nagyobb mennyiségű kábítószert foglalt le a rendőrség Egerben. Az in­tézkedés alkalmával kézre ke­rültek a drogárusok is - tájé­koztatta tegnap az MTI tudósí­tóját a Heves Megyei Rendőr­főkapitányság. A sajtónak eljuttatott közle­mény szerint a rendőri intézke­désre hajnali két órakor került sor a Kazamata Borozóban és környékén. Az ellenőrzés során a.novaji P.Z.-nél, valamint K.Zs és B.B. miskolci lakosoknál, ruházatuk, illetve gépkocsijuk átvizsgálá­sakor nagyobb mennyiségű amphetamint, azaz speed és ex- tasi elnevezésű kábítószereket, valamint drog fogyasztására al­kalmas eszközöket, pipát, in­jekcióstűt és fecskendőt, to­vábbá kézi cigarettasodrókat ta­láltak. A gyanúsítottak ellen kábító­szerrel való visszaélés bűntette miatt indított eljárást a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság vizsgálati osztálya. Mindhárom felnőtt korú fia­talember bűnügyi őrizetben várja a nyomozás eredményét. Ä városban egyébként régóta köztudott, hogy egyes szórako­zóhelyeken rendszeresen folyik a kábítószerek adásvétele. Politikai megállapodás Groznijban Emelkednek a nyugdíjak Döntéssorozat a T. Házban Nem védett a szegedi cukrász lakásriasztója Magda Marinko furcsa ékszerüzlete Továbbra is a szegedi cukrász, Z. Nagy Bálint és családja ellen 1994. január 23-ról 24-re virradó éjszakán elkövetett négyes gyilkosság körülményeinek tisztázásával foglalkozott pénteki tárgyalásán a Fővárosi Bíróság. A tanúk egyike, B. István, sze­gedi lakos volt, aki Z. Nagyék lakásában a riasztóberendezést felszerelte. A cukrász még 1992 nyarán bízta meg ezzel a munkával, a család nyaralni in­dult, biztonságban szerették volna tudni a házukat. Őt ismer­ték, megbíztak benne. A riasztó, amit felszerelt, csak a család távollétében üze­melt, olyan rendszerű volt ugyanis, amennyiben otthon tartózkodtak, váratlan beindu­lásával nem zavarta minden­napi életüket. A rablógyilkos­ság éjszakáját ez a riasztó terv mészetesen nem védhette meg a családot a behatoló rablóktól. A bíróság tanúként hallgatta meg Z. Nagy Bálint előző fele­ségét, aki az utóbbi években a fiukkal, ifj. Z. Nagy Bálinttal együtt Svédországban élt. A tragédia után települtek haza, s a hírek szerint a cukrászdát is a fiú vezeti tovább elhunyt édes­apja nyomdokán. M. Márta szavaiból kiderült, hogy Z. Nagy Bálinttal hat évig éltek együtt, s 1975-ben azért váltak el, mert a saját fodrásznője lett a „vetélytársa”, majd később Z. Nagy felesége. Idővel aztán is­mét jó kapcsolat alakult ki volt férjével, aki minden problémá­ját megbeszélte vele. A gyil­kosság estéjén is telefonáltak egymásnak. Z. Nagy Bálint szokatlanul fáradtnak és gond­terheltnek tűnt, a háttérben is nagy volt a csend, pedig általá­ban mindig zenétől, nevetéstől zengett a ház. M. Márta több aranyékszert is felismert - mint Z. Nagyék tulajdonát - azok közül a tárgyak közül, amelye­ket Magda Marinko lakásán foglalt le a rendőrség. Magda Marinko - korábbi rendőrségi tanúvallomásával szemben - azt állította több ék­szerről, hogy azokat az ő tulaj­donában lévő szegedi ékszerüz­letben adta el a Z. Nagy család. A rendőrségi jegyzőkönyvek­kel ellentétes vallomását azzal magyarázta, hogy szavait ko­rábban „meghamisították”. A Karinthy-gyurű ez évi kitüntetettje a sokoldalú színész-rendező, Kern András. A nagy humorista emlékét őrző, és szellemi örökségét ápoló díjat a Rádió elnöke, Szirányi Já­nos nyújtotta át. fotó: feb/bodó Gábor JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI NAPILAP az Axel Springer-Magyarország Kiadó Kft. lapja • Felelős vezető az ügyvezető igazgató • Főszerkesztő: HAJNAL JÓZSEF • Felelős szerkesztő: Bistey András Tervezőszerkesztő: Mohai Gyuláné, Majnár József • Kiadja az AS-M Kft. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Irodája • Felelős kiadó: NÁNAI TIBOR irodavezető • Szerkesztőség és kiadóhivatal: 5001 Szolnok, Kossuth tér 1. I. sz. Irodaház, Pf.: 105. Telefon: 56/424-444, tx: 23-357, fax: 56/422-853 • Készíti a Petőfi Nyomda Rt. Szilády Üzeme, 6001 Kecskemét, Mindszenti út 14. • Felelős vezető: Sebesvári László vezérigazgató. Telefon: 76/482-192 • Az előfizetők részére terjeszti az AS-M Kft. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Irodája az ügynökségek révén. • Árusításban terjeszti a „Rónahír” Észak-alföldi Hírlap-kereskedelmi Postai Rt. Debrecen, Péterfia u. 4. V. em. • Levélcím: 4001 Debrecen Pf. 270. Telefon: 52/347-988/21, 22. mellék • Előfizethető közvetlenül az Új Néplap kiadójánál 5000 Szolnok, Kossuth tér 1. földszint (tel.: 56/424-444) és ügynökségeinél, az Új Néplap hírlapkézbesítőinél, postautalványon és átutalással az MHB Rt. 458-10358 pénzforgalmi jelzőszámra, valamint megrendelhető a kiadónál. • Ügynökségek címe: Szolnok, Magyar u. 9. Telefon: 56/375-620, Jászberény, Bercsényi út 5. Tel.: 57/312-564, Kunszentmárton, Köztársaság tér 12. II. 12. Telefon: 461-445, Törökszentmiklós, Táncsics út 1. Tel.: 56/390-959, 35. mellék, Kunhegyes, Kossuth út 14. Tel.: 59/326-043, 326-621. • Előfizetési díj egy hónapra 437 forint, negyedévre 1295 forint, fél évre 2560 forint, egy évre 5060 forint. • Az áruspéldányok ára: 23,50 Ft • JNK-Szolnok megye határán kívül az egyhavi előfizetési díj 1036 forint. • Az előfizetéssel kapcsolatos észrevételeket a területileg illetékes ügynökséghez munkanapokon 8-tól 16 óráig telefonon és az Új Néplap kiadójához az 56/424-444 telefonon 7,30-tól 16 óráig kérjük bejelenteni, illetőleg levélben megküldeni. • ISSN 0865-9133

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom