Új Néplap, 1995. június (6. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-01 / 127. szám

2. oldal Körkép 1995. június 1., csütörtök Japánban sem lesz expó. Aosima Yukio, Tokió kor­mányzója (balra) újságírók kíséretében a városi tanács ülé­sére ment, ahol bejelentette, hogy lemondják az 1996-ra tervezett expót. A döntést hosszú vita előzte meg. FOTÓ: FEB-REUTERS Göncz Árpádot kérik Nem csitul a vita A BT támogatja... New York/Szingapúr. Jean-Bemard Mérimée, az ENSZ Biztonsági Tanácsá­nak soros elnöke kedden új­ságírók előtt közölte: a BT támogatja a boszniai ENSZ- erők megerősítését, s nem enged a békefenntartókat túszul ejtett boszniai szer- bek nyomásának. Harc hajnalban Szarajevó. Harc tört ki teg- hap hajnalban Szarajevótól délre. Fél öttől kezdődően tüzérségi, géppuska- és ké- zifegyvertűz rázta meg a boszniai fővárost, mintegy 50 akna robbanását lehetett hallani - jelentette a Reuter és a UPI. E térségben az utóbbi két hétben már két­szer dúlt heves harc. Bosz­niai kormánykatonák és szerb fegyveresek egy stra­tégiai jelentőségű hegyoro­mért, a Debelo Brdóért küz­denek egymással. Levélbomba­fenyegetés Bukarest. Ausztriában fel­adott, Markó Bélának, az RMDSZ vasárnap újjává­lasztott szövetségi elnöké­nek címzett, nyilvánvaló fe­nyegetést tartalmazó levél­bomba-utánzat érkezett teg­nap a Romániai Magyar Demokrata Szövetség buka­resti hivatalába. A Román Hírszerző Ügynökség (SRI) szakértői a helyszínen nem tudták megállapítani, igazi a szerkezet vagy sem, ezért egy néptelen parkba vitték, és ott ellenőrizték. Mint ki­tűnt, „csupán” fenyegetésről van szó. Ismét tüntet a Szolidaritás Varsó. Ismét tüntetés volt Varsó belvárosában. Teg­nap délután a Szolidaritás Mazowsze régióbeli szerve­zete vonult az elnöki palota elé, ahol a több száz fős tö­meg az elnök támogatását kérte a munkások gondjai­nak megoldásában. (Folytatás az 1. oldalról) népjóléti miniszter vezette be a már megjelenésének időpontjá­ban is vitatott törvényterveze­tet. A társadalombiztosítási költségvetés benyújtásának ha­tárideje ugyanis az államháztar­tási törvény szerint az előző év, esetünkben tehát 1994. szep­tember 30. napja lett volna. A kormány tehát több mint nyolc hónapot késett, amiben nem kevés szerepet játszott vitája a társadalombiztosítási önkor­mányzatokkal. Most a minisz­ter sem volt könnyű helyzetben, mert a végre parlament elé ke­rült javaslat két változatából egyet, a kormányét, máris visz- sza kellett vonnia. így a társa­dalombiztosítási önkormányzat által készített költségvetésről kell a T. Háznak döntenie. (Az megint vitatott kérdés, hogy parlament elé csak a kormány terjeszthet törvénytervezetet. . .) Csakhogy ebben, a most „ér­vényes” tervezetben nem sze­repelnek azok a változások és következmények, amelyek a kedden elfogadott Bok­ros-csomag szerint meghatáro­zóak lehetnek. A frakciók ve­zérszónokai szinte kivétel nél­kül szóvá tették ezt, és még a két koalíciós párt szónoka is nehezményezte, hogy rengeteg módosító javaslat kidolgozása vár a parlamentre, amit a kor­mány elmulasztott. Persze az is igaz, hogy a társadalombiztosí­tási önkormányzatok azért nem szerepeltették a költségvetés tervezetben a Bokros-csomag hatásait, mert azokkal nem ér­tettek egyet. A vezérszónokok közül Kis Gyula (MDF) azt is kijelentette, hogy kaotikus álla­potok uralkodnak a társada­lombiztosításban. Az MSZP vezérszónoka Schwarz Gyula is azt hangoz­tatta, hogy a javaslat csak ala­pos és nélkülözhetetlen módo­sítások után fogadható el. Ez­után szinte egész nap „jogászvi­tával” telt az idő, a parlament­ben lévő néhány ügyvéd képvi­selő polémiázott az állam- és szolgálati titok védelméről, a büntetőeljárásról és a polgári perrendtartásról. „Egy bácsi odalépett hozzám...” Berekfürdőn szabadították ki (Folytatás az 1. oldalról) múlva már a földön fekve, bilincsben voltak az egyéb­ként fegyvertelen rablók, Tímea pedig felébredve - a rendőrök karjaiba ugrott. Az eredményes gyermek- szabadításról Ignácz István alezredes értesítette a jó hír­től elcsukló hangon értesülő apát, Horogh Lajost. Tímea reggel már vissza is érkezett Berekfürdőről a szüleihez, Ózdra. A gyermek elrablását négy ózdi lakos tervelte ki, és hajtotta végre, anyagi ha­szon reményében. Őket emberrablás bűntet­tének alapos gyanúja miatt vette őrizetbe a rendőrség. Ha megválasztanánk az év hő­sét, feltétlenül Horogh Tíme­ára szavaznék. A nyolc éves kislány talpraesetten, emberül viselkedett fogságának har­minchat órája alatt. — Az utcánkban egy bácsi odalépett hozzám - meséli a történetet - és megkérdezte, a Horoghék lánya vagyok-e. Amikor bólintottam, betessé­keltek a kocsiba. Először nem is tudtam, mi történik velem, de aztán rájöttem, hogy engem elloptak. Nagyon féltem, de igyekeztem nem mutatni. Csé- pány felé vittek a rozoga autó­val, majd hegyek között jár­tunk. Még világos volt, amikor jégeső verte el az autót. Aztán megérkeztünk egy víkend- házba. Ott el kellett bújnom, ha esetleg idegenek jöttek. Néha sírtam. Akkor úgy mond­ták nekem, vegyem úgy, mintha csak egy kiránduláson lennék. Sokszor eszembe jutot­tak a szüleim. Féltettem őket, hogyan bírják ki az egészet. Nagy öröm volt, amikor beron­tottak a kommandósok. A kislány édesanyja, Ho- roghné Németh Katalin elgyö­történ, de mérhetetlenül meg­könnyebbülten idézi fel a rop­pant feszültséggel teli órákat.- Nem mázsás kődarab, ha­nem egy egész kőszikla gör­dült le a szívünkről, amikor megtudtuk, hogy kiszabadítot­ták Tímeát. Amíg távol volt tő­lünk, ezernyi dolog megfordult a fejünkben, de a legjobban at­tól féltünk, valami baja esik. Volt alpolgármester a tettesek között Eleinte nem vette komolyan az egészet Az első hívás hétfőn este há­romnegyed kilenckor érkezett a bűnözőktől. Megkérdezték, a Horogh lakással beszélnek- e, aztán közölték: „A kislány nálunk van, nem esett baja. Tizenhat millió forintért visz- szakaphatják. Holnap reggel hat órakor ismét telefoná­lunk.” Az események úgy folytatódtak, mintha csak megelevenedett volna a tele­víziós krimi. A külvilágtól szinte hermetikusan elzárt csa­lád kétségbeesetten várakozott a telefon mellett, az idő ólom­lábakon haladt. Közben természetesen meg­indult és lépésről lépésre ha­ladt a számos rendőrt és több szolgálati ágat is megmozgató nyomozás. A nagy fegyver­tény persze a berekfürdői rej­tekhely felkutatása volt. Az üdülőhely a gyermekrablás helyszínétől több mint száz ki­lométernyire található. A rendőrök számtalan tanú ki­hallgatása után, az információmorzsák hasznosí­tásával jutottak el addig, hogy elrendelhették a kiszabadítást, és a tettesek elfogását. Mire rájuk törték az ajtót, már tud­ták róluk, kicsodák, és majd­nem biztosak voltak benne, hogy nincs náluk fegyver. A négy tettest, Pohóczky Pált, Pohóczky Pétert, Kocsis Lász­lót, és Takács Zoltánt őrizetbe vették, és szervezetten elköve­tett emberrablás bűntette miatt folytatják ellenük az eljárást. Az enyhén szólva is kalandos életű Takács Zoltán korábban alpolgármester volt, szabad­ságvesztéséből májusban sza­badult. A már feltárt részletek is­meretében föltételezhető: nem valószínű, hogy a tettesek felmérték, mire is vállalkoz­tak. Mindezt alátámasztják az egyik gyermekrabló, Kocsis László szavai is. Ő tegnap, már a fogdában mondta el, hogy eleinte nem is vette ko­molyan az egészet. Úgy vélte: társai ismét a fellegekben jár­nak, és nem viszik végbe, amit kiterveltek. A gyermekrablónak, aki hosszú börtönévekre számít, van egy négy és egy kétéves fia. A harmadik gyereke júni­usban születik meg. Városházi sajtótájékoztató A kamarák és Szolnok kézfogója A közjogi kamarák és Szolnok város között létrejött együttmű­ködési megállapodás ismerteté­sével kezdte tegnapi városházi sajtótájékoztatóját Várhegyi At­tila polgármester. E megállapo­dás többek között kimondja, hogy az önkormányzat és a ka­marák közösen munkálkodnak a szakképzésről szóló törvény ren­delkezései szerint, és a kamarák gyakorolják a törvény szerinti jogokat. A város jegyzője folya­matosan tájékoztatja a kamarákat a vállalkozói igazolványok kia­dásáról, ami csak a kamarai re­gisztrációs szám bemutatása után történhet meg. A kamarák fel­adatait érintő közgyűlési előter­jesztéseknél az önkormányzat minden esetben előzetesen meg­kéri a szervezet véleményét. Egy másik témát érintve Várhegyi At­tila arról szólt, hogy az Olajbá­nyász férfi kosárlabdacsapatának 1991-es bajnoki győzelme után, a Kőolajkutató Vállalat támoga­tásával húsz kosárlabdapálya épült a városban. A palánkok azóta elhasználód­tak. Bár az Olajbányász az idén nem lett bajnok, a kosárlabda szeretete megmaradt. Ezért a pá­lyákat folyamatosan felújítják, elsőként még a nyári szünetre a Zagyva-parti sétány és a József Attila út környékén lévőt. Végezetül az oktatáspolitikai koncepció végrehajtásának egyik elemét ismertette a polgármester. Az iskoláktól a koncepció szel­lemében 1600 órát vontak el, de e mennyiségből 894 kétféle mó­don visszakerült az intézmé­nyekhez. A közelmúltban 341 óra sorsáról döntött a közgyűlés oktatási és kulturális bizottsága a beadott pályázatok alapján. A lé­nyeg, hogy minden iskola nyert, bár eltérő mértékben. A bizottsági döntés során előnyt élveztek a szakmai prog­ramok megvalósítására, a számí­tástechnika, illetve az idegen nyeW oktatására és a testi neve­lésre visszakért órák. Péntektől egyébként szerdáig minden isko­lával egyeztet a polgármesteri hivatal illetékes főosztálya, és így a tanév végéig feltehetően nem marad megválaszolatlan kérdés a jövő évi tanévkezdéssel kapcsolatban. Hol tart a patikaprivatizáció? Június végére társaság lehet a Pharmasol Mint ismeretes, a megyei va­gyonátadó bizottság (VÁB) idén áprilisban hozott döntése nyomán önkormányzati tulaj­donba kerültek a gyógyszer- tárak, és a volt megyei gyógyszertári központ. A pa­tikákat árukészlet nélkül kap­ták meg a fekvés szerinti ön- kormányzatok, míg a gyógy­szertári központ - jelenleg Pharmasol Gyógyszergyártó és Gyógyszerkereskedelmi Vállalat - a 78 települési, il­letve a megyei önkormányzat osztatlan közös tulajdona lett. Az utóbbi társasággá alakítá­sával a megyei önkormányza­tot bízták meg. Érdeklődésünkre Búsi La­jos, a megyei önkormányzat ügyvezető alelnöke elmondta: a VÁB döntése május 9-én emelkedett jogerőre, ezt köve­tően megkezdődött a Pharma­sol részvénytársasággá alakí­tásához szükséges alapító ok­irat tervezetének ismertetése. Ezt a megye hat kistérségi szövetségével vitatták meg, miközben kíváncsiak voltak véleményükre, módosító ja­vaslataikra. Az eredeti elkép­zelésre lényegében igent mondtak a kistérségi szövet­ségek, és abban is egyezség született, hogy a leendő rt. ki­lencfős igazgató tanácsába a hat kistérség egy-egy, a me­gyei önkormányzat két, míg a Pharmasol egy tagot delegál­hat. A Pharmasolnál előbb va­gyonértékelés lesz, majd az átalakulás várhatóan június végéig befejeződik. Ami a patikákat illeti: szin­tén május 9-től, hivatalosan az önkormányzatok a gazdáik. A gyógyszertárakat a települések a vállalkozó patikusok szá­mára fogják kiadni. A kistérségi tájékoztatókon szó esett arról is, hogy az 53 településnek, ahol patika mű­ködik, üzemeltetési szerző­dést, illetve szándéknyilatko­zatot kell adni a gyógysze­résznek. Ezek teszik lehetővé számára az úgynevezett sze­mélyi jog megkérését. A pri­vatizáció lezárásig azonban a gyógyszertárakat kötelezően üzemeltetni kell, ezt a tevé­kenységet a Pharmasol, illetve jogutódja végzi. Gáz szeptemberre, telefonbővítés jövőre Falugyűlés Tiszaszentimrén Tegnapelőtt alig maradt üres szék a tiszaszentimrei Művelő­dési Házban, hiszen a falu lakos­ságát nagyon is foglalkoztató ügyek szerepeltek a falugyűlés napirendi pontjai között. Berez- nay Sándor polgármester a hét település - Tiszaigar, Tiszaörs, Nagyiván, Tiszaszentimre, Új- szentgyörgy, Tiszaderzs, To- majmonostora és Abádszalók - összefogásával épülő gázveze­tékrendszerrel kapcsolatosan ar­ról tájékoztatta a jelenlévőket, hogy az összességében 523 mil­lió 727 ezer forintos fejlesztés Szentimrére eső költséghányada 102 millió forint. A legfrissebb adatok szerint a 861 helyi lakás- tulajdonos közül már 410-en be­fizették az 50 ezer forintos csat­lakozási költséget, melyből a vonatkozó előírások szerint 15 százalékot visszaigényelhetnek. Ugyanez vonatkozik azokra is, akik még a gázberuházás befeje­zése előtt csatlakoznak a prog­ramhoz, de számukra - az ön- kormányzat határozata alapján - már 60 ezer forint lesz a belépési költség. Azoknak, akik a gáz­rendszer átadása után kívánják lakásukra bevezetni a gázt, már várniuk kell a 60 ezer forintnak, az inflációval megnövelt terheit is. Szentimre minden lakosának megvan a lehetősége, hogy csat­lakozzon a gázprogramhoz, hi­szen a belső hálózatot minden te­lekhatárhoz - 1 méter távolság­ban - elvezetik. Kiépített cson­kot, gömbcsapos csatlakozással viszont csak az kap, aki már be­fizette az 50 ezer forintot. A helyi hivatalnak gondot okoz, hogy a nagyobb közületek sokallták az önkormányzat által a gázfogyasztás köbméteréhez számított tarifáját, nem csatla­koztak a programhoz. így meg­közelítően 15 millió forint bevé­teltől esett el az önkormányzat, amit tavasszal felvett hitellel pó­tolt, elsősorban azért, hogy a 37,6 százalékos áfa-támogatásá­val, valamint a főkivitelező (Ju­hász és Tsa) Kft. 25 százalékos hozzájárulásával épülő rendszer határidőre elkészülhessen. A szeptember végi terminus tartá­sát segítheti, hogy a hivatal 59 tartós munkanélkülit kíván be­vonni a kivitelezési munkákba, melynek lakóterületen belüli dömpingje pünkösd után indul. Bonyolultabbnak látszik a te­lefonbővítés. A Matáv illetéke­seinek jelenléte híján a polgár- mester arról tudta csak infor­málni a falu lakosságát, hogy hi­ába van 172 új igénylő, akik az önerős kivitelezést is vállalnák, a Matáv idén Tiszaszentimre tér­ségében nem fejleszt. Beleznay Sándor szerint a Matáv ezt azzal indokolta, hogy privatizációja után nem járul hozzá az önerős formához, valamint a jászsági, tiszazugi és Szolnok környéki fejlesztései lekötik kapacitását. A fentiek alapján csak arra van tehát remény, hogy Szentimrén leghamarabb 1996-tól bővíthető a telefonhálózat. Ennek költsége azonban a korábbi 12-20 ezer fo­rintos hozzájárulással szemben, jóval meghaladja majd a 40 ezer forintot lakásonként.-percze­Segítség a táborozóknak A szolnoki Humán Szolgáltató Központ négy éve táboroztatja a hátrányos helyzetű családok gyerekeit. Az idén szeretnének harminc gyereket elvinni Szolnokról Alsóörsre, a szol­noki gyermekváros táborába. Igaz, adtak be pályázatokat is, de ezeket még nem bírálták el. Ráadásul a tizenöt szponzor közül ketten jelentkeztek ed­dig, holott a táborozás június 12-én kezdődne. Ehhez pedig hiányzik még az összeg két­harmada, 200 ezer forint. Ké­rik az egyéneket, kft-ket, in­tézményeket: ha tudják, bár­milyen minimális összeggel segítsék a Humán Szolgáltató Központ elképzelését. Érdek­lődni lehet a 420-614-es vagy a 424—502-es telefonszámo­kon. Kutyával vallattak a rendőrök Kényszerrel igyekezett kicsi­karni a beismerő vallomást egy cigány fiatalembertől két rendőr, a nagykörűi és a tisza- sűlyi körzeti megbízott. Az esetre egy Szolnokon rendezett közbiztonsági fórumon derült fény, amikor a szenvedő fél, Rácz László nagykörűi lakos a szolnoki városi televízió nyil­vánossága előtt mondta el pa­naszát. A fórumon jelen volt Fazekas Attila megyei rendőr- főkapitány, aki megígérte az ügy kivizsgálását. Mivel a pa­nasz megalapozottnak tűnt, a vizsgálatot a Budapesti Ügyészségi Nyomozóhivatal szolnoki kirendeltsége folytatta le. A minap lezárult vizsgálat szerint február 15-én a két kör­zeti megbízott Ráczot egy ke­rékpárlopásról faggatta. Á fia­talember tagadta a lopás tényét, ekkor a rendőrök ráuszították a szájkosarat viselő rendőrku­tyát. A különös vallatásnak több tanúja is akadt, mert a körzeti megbízott irodája a nagykörűi polgármesteri hiva­talban található. A rendőrök azzal is igyekeztek Ráczot be­ismerésre sarkallni, hogy Nagykörű határában kétszer- háromszor megfuttatták „hátá­ban” a rendőrkutyával. A fia­talember kisebb-nagyobb sérü­léseket szenvedett. Kiderült az is, hogy a rendőrök korábban hasonló módszerei vallatták Mága Ernő kőtelki lakost is, egy betörés kapcsán. Noha a két rendőr tettét ellenszegülés­sel indokolta, ügyük kényszer- vallatás bűntettének alapos gyanúja miatt vádemelési ja­vaslattal a szolnoki ügyész­ségre került.

Next

/
Oldalképek
Tartalom