Új Néplap, 1995. április (6. évfolyam, 77-100. szám)
1995-04-18 / 90. szám
1995. április 18., kedd Jászsági Körkép 7. oldal Újra áll a szobor Szent Vendel ismét vigyáz a pásztorokra, a nyájra Velkel Vendel és Baranyi Balázs, Portelekről elszármazott kőfaragók, valamint helyiek közreműködésével a porteleki Szent Vendel Társulat a minap újraállította a Szent Vendel-szobrot a Portelek-Farmos útelágazásnál. Szent Vendel a juhászok védőszentje volt. Nem véletlen, hogy ez a szobor itt állott, hiszen a Jászságban a juhászainak nagy hagyományai voltak. A nagyon régen felállított szobrot évekkel ezelőtt ellopták, de most újra a régi szépségében fénylik, bárha így ragyogna a magyar puszta felett a juhászat dicsősége is! Más(é) ez a hely? Szép lakat éktelenkedik a jászboldogházai Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet Növényfajta Kísérleti Állomás kapuján. Elölről megközelíthetetlen a telep, de hátul tárva-nyitva a kapu, bent a színben két szerelő egy traktort bütyköl. alapján - családtagok segítenek a munkában. Az irányításban rajta kívül még két társa van, ők jánoshidaiak. Rózsa úr szerint azért van ez, mert Jászboldogházán nem lehet embereket találni a munkára, a helyiek inkább önállóan szeretnek dolgozni. Munkájuk van, bérleti szerződésük egy hete még nem volt. Csak szóbeli megállapodás köttetett egyelőre a központtal. A lakat nem jelent bezárást ők már végkielégített minőségben vannak itt, hiszen az állomást bérbe adták, a hét dolgozót kifizették. A nyolcadikat, a korábbi állomásvezetőt, Rózsa Istvánt is, de ő maradt, ő ugyanis a bérlő. Rózsa úr nincs Boldogházán, telefonon értük utol. Elmondta, a telepet három évre bérli, ahogyan az állomáshoz tartozó 78 hektár földet és a tárolószíneket is. Az eltávozott emberek helyett egyelőre - elmondása Az oldalt Tóth András készítette. Azért a szövetkezet sem rossz Égetni való! Nagy izgalomra ad okot mostanság a Jászságban a gázvezetés. A fővállalkozó, a Duna- trade tönkremenetele után ez nem csoda, de minden település teljes erőbedobással halad előre a megkezdett úton. Vagyis senki nem akar kimaradni a gázból. Egyfajta presztízskérdés ez mindenhol, nem mindegy tehát, miként valósul meg a nagy összegű beruházás. Bárhonnan vehetnénk a példát, de most nézzük Jászbol- dogháza esetét! A faluban tavaly már 7171 méternyi vezetéket a föld elnyelt, hátra van még 6329 méter lefektetése. A gázcsöveket régen megvették, ez azért jó, mert állítólag most már 30 százalékkal drágábban lehet hozzájutni. A falu mindössze 6 millió forint hitelt vett fel. A Jászság egyik legkevesebb gázhitelét jelenti ez az összeg. Még a fogadóállomás építése is hátra van, de az odavaló anyagok is rendelkezésre állnak. Boldogházán a közel 780 lakásból 60 százalékos a befizetés, de lehet ez még több is (evés közben jön meg az étvágy). Száz szónak is egy a vége: a jegyzőnő szerint őszre lesz gáz a faluban. Telt ház előtt Idén Jászapáti ad otthont a megyei néptánctalálkozónak. Mint Borics Lászlótól, a helyi együttes 27 éves menedzser vezetőjétől megtudtuk, a Jászapáti Néptáncegyüttes látja vendégül a megye hasonszőrű együtteseit április 29-én. Tavaly indult ez a „találko- zósdi”, akkor Jászberényben léptek fel az együttesek, szám szerint négyen. Most ismét ennyien lesznek, mert a tiszafürediek - talán még nem végleges - nem jönnek. így a jászberényi, a jászapáti, a törökszen- miklósi és a szolnoki néptáncegyüttes ad színes, látványos, kétórás műsort. A szervezők telt házra számítanak. A műsor után táncház lesz. Hetvennégy és félmillió forint nyereséggel zárta a tavalyi évet a Jászapáti Mezőgazdasági Szövetkezet. Ezzel az eredménnyel megyénkben a legjobbak között találhatók. Dr. Tajthy József elnök 1989 óta vezeti a szövetkezetét. 1974-tól dolgozik itt, korábban műszaki főmérnök volt. Kapásból sorolja az adatokat: a valaha 10 ezer 800 hektáron gazdálkodó szervezet területe az átalakulást követően 2 ezer 500 hektárral csökkent. Jászapáti és Jászivány körzete szövetkezetének legmeghatározóbbja, a szántóművelés 5 és félezer hektáron folyhat. Az átalakulás tehát nem rázta meg nagyon őket. Kárpótlásra - a törvény értelmében - 92 ezer aranykoronányi területet kellett elkülöníteniük - az egykoron 224 ezerből. Még így is a két településen maradtak olyan kár- pótolásijegy-tulajdonosok, aki- kek már nem jutott föld. így a szövetkezet által művelt föld részben a szövetkezeti tagok tulajdonában, részben pedig a kárpótoltak tulajdonában van. A földtulajdonosokkal a szövetkezet öt évre szóló haszonbérleti szerződésben áll, 15 kilogramm búza vagy annak értékesítési ára fejében. 1989-ben 1240 tagot számláltak. Köztük valamivel több volt az aktív korú, míg ma a körülbelül 1000 tagból a nyugdíjasok vannak többen. Az elmúlt 4-5 év nagyon nehezen telt. Nem is az átalakulás, hanem a rendkívül kellemetlen időjárás miatt. Az aszály nem hiányzott senkinek. Több év óta először az átlagos körülményeknek megfelelően 1994-ben termelhettek. A tavalyi évre a termékértékesítésben is normalizálódott a helyzet. Mindennek ellenére nem könnyű manapság a gazdálkodás - a szövetkezeten belül és azon kívül sem. - Egyéni vállalkozókkal, gazdákkal is aktív kapcsolatban állunk, így tudjuk, hogy gondjaink kísértetiesen egybevágnak - mondja az elnök, és így folytatja: - A tőke- szegénység mindkét gazdálkodási formát egyaránt sújtja. Sajnos, még nincs ott az agrárágazat, hogy saját forgóeszközzel tudná a termelést finanszírozni. A mostani megszorítások, magas kamatok mellett olyan mértékben vagyunk sújtva, hogy ezt kigazdálkodni nagyon nehéz. Ugyanakkor a kormány által beharangozott támogatások szépen hangzanak, valójában azonban messze nem úgy elérhetők, ahogyan azt mondják. A pénzügyi forrásokhoz szinte lehetetlen hozzájutni, pedig ez jelentené a mezőgazdasági üzemek jelentős részénél a túlélést avagy a lábra állást. A növénytermesztésben a műszaki feltételek - amire az utóbbi években nem jutott pénz - biztosítása érdekében most nagyobb beruházási hitelből két Massey-Fergusson traktort és egy váltvaforgató ekét vettek. Kombájnok vétele is a tervekben szerepel, ahogyan egyéb hazai gyártású gépeké is. Mindezt az export árualap növelése érdekében tették, teszik. A szövetkezet állattenyésztési ágazata is jelentős. A szarvasmarhatartás kiemelkedik a sorból olyannyira, hogy érdemesnek tartottak beruházni. Európa banki hitelből a fejéstechnológiát korszerűsítik. Szarvasmarhán kívül a sertéságazatban is jól produkálnak. Közel 10 ezer hízósertést bocsátanak ki évente, bár a hízóárak mostani alakulása ismét aggodalomul tölti el a vezetőket. A libaágazat „mélyrepülésben” van az európai uniós hatások miatt. Hogy mi lesz a kislibákkal, nem tudják. A juhágazat a legkevésébé sikeres. A szövetkezet nem csak a klasszikus mezőgazdasági termelésből keresi a bevételt. Igen jelentős hányadot jelent a szövetkezet árbevételében a kereskedelem. Két élelmiszerüzletük van (Apátiban és Iványban), amelyek összesen évi 100 millió körüli forgalmat adnak. Agrokémiai telepükön műtrágyát és növényvédőszert is forgalmaznak partnerkereskedők bevonásával. Mezőgazdasági gépkereskedésükben új és használt gépeket kínálnak. Rugóüzemükben a szálastakar- mány-betakarítókhoz készítenek alkatrészeket, évi 15 milliós forgalommal. Van azért a sikerszövetkezetnek árnyoldala is. Nem boldogulnak a jásziványi telepükön levő cipőfelsőrész-készítő részlegükkel. Tizenhat dolgozó sorsáról van szó, amit a közeljövőben rendezni kell. A fejés korszerűsödik Biztosított kereszteződés Régóta kérte már a jászladányi önkormányzati képviselő-testület, hogy legyen a templom mögötti forgalmas útkereszteződésben villogó jelzőlámpa. A „tetthelyen” ugyanis sok volt a közúti baleset, de a veszélyeztetés is gyakran előfordult, melyekből csak kis híján nem lett baleset. A napokban aztán a közúti igazgatóság megajándékozta a falut egy ilyen lámpával, ami a Jászkisér felől érkezőket inti óvatosságra a veszélyes, ebből az irányból nehezen belátható útkereszteződésben. A lámpa hatására máris óvatosabban közlekednek az itt áthaladók. A nyomozó visszavonultan él A tanyán a gazdasági épületek jobb állapotban vannak, mint a lakóépület. Látszik, egykoron az állatok nagyobb becsben voltak, a gazda jobban törődött velük, mint magával. Egyébként hogy hol vagyunk, „főszereplőnk” biztonsága érdekében nem említjük. Lehetnek még .jóakarói”. Hogy miért? Mert Pista bácsi rendőrnyomozó volt. Nevéhez fűződik a mezőtúri ötszörös gyilkos, Kovács Péter elfogása 1968-ban. Rajta kívül még sok bűnözőt tett hűvösre. Azt mondja, elég ha annyit írunk róla, ő volt a szolnoki piaci mézesbácsi, máris ismerik. A 73 éves férfi öt-hat éve lakik itt. Méhészkedett - 1939 óta - szinte világéletében. Sokat vándorolt a méhekkel, ami idősebb korában már nehezére esett. Megtudta, hogy ez a tanya eladó, és megvette. Ráadásul itt méhei biztonságban vannak, nem lopja senki, nem úgy, mint Szolnokon, ahol sokáig lakott, dolgozott, és ahonnan végül kiköltözött. A ház körül veteményes található. Patikatisztaságú ágyúsban nyújtózkodnak az ég felé a növények. Állatokat is tart az „Öreg”, disznót, csirkét. Mindig fájt neki a tétlenség. Génjeiben van a munka. Szentesen született, de rokonsága Hódmezővásárhelyhez köti. Keserves gyerekkora volt. Már egészen fiatalon ekeka- páznia kellett, napi 20 fillérért vezette a lovat! Még a vasútnál is dolgozott. Éppen hogy csak nem éhezett - ahogyan ő fogalmaz - abban a nagyon jó Horthy-rendszerben! Nem nagyon ajnározza a szocialista rendszert, mert abban is volt hiba, de a kapitalistát ki nem állhatja. 1943-ban behívták katonának. Arany élete volt, csicskás volt, de borbélykodott is. Több pénze volt, mint a zászlósának. Aztán a Zalából Ausztriába történő visszavonulás helyett megszökött. 1945-től 1974-ig volt rendőr. Közben 1954-ig még szakmáját is gyakorolhatta, Mártélyon női- és férfi-„fodrászmesterkedett”. Innen került Szegedre, majd Szolnokra. Családi okok miatt lett rendőr, de amúgy is szerette ezt a foglalkozást. Főnökei csodálatára szinte megérezte, ki a tettes. Mindig jó munkát végzett. Van bőven fájdalma. Fájlalja, hogy soknak tartották a nyugdíját, pedig milyen munkát végzett ezért! Se éjjel, se nappala nem volt, a nyomok bizony nem vártak reggelig. Aztán azt is, hogy nem tarthat fegyvert. Bezzeg van a bűnözőknek, de tőle bevonták, nem bízott benne az új rendszer! Negyven éve házas. Két gyermekük született. Felesége gyakran kijön hozzá. Férje megszállottságát jól viseli, de ő inkább otthon van.
