Új Néplap, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)
1994-09-01 / 205. szám
4 1994. szeptember 1., csütörtök K A szerkesztőség postájából [>•<] Jó hír a tiszavárkony-szőlői olvasóinknak Szeptemberben csöröghet náluk a telefon „Még engedély sincs! - Mikor lesz telefon?” címmel adtuk közre augusztus 22-én a tiszavárkony-szőlői olvasóink, telefonra várók nevében küldött sorokat, ifj. Szendi Lajosné levelét. Feltett kérdésére máris megérkezett a válasz, mondhatjuk, a jó hír, amit örömmel adunk közre - abban a reményben, hogy a Matáv Rt. és a Tovitel számítását már semmi sem húzhatja keresztül: A Tiszavárkony-szőlőben működő telefon átadására az érvényes kivitelezői szerződés alapján 1944. szeptember 30-ig kerülhet sor. Ennek megvannak a reális alapjai, ugyanis augusztus 26-ával jogerős építési engedély van a kezünkben. A beruházás átadása sajnos több mint két hónapot csúszik. A korábbi tájékoztatásunkban leírtak mellett ennek az a legfőbb oka, hogy a tervet többször kellett módosítani. Ugyanis az összeírt igénylők száma a befizetés első határidejéig nem érte el a harminc igénylőt, így csak 50 vonal kiépítését terveztettük meg. A befizetés második határidejére ez a szám negyvenöt igénylőre növekedett, így a korábbi elképzelésinket módosítva, 100 db-os vonal kiépítését és újratervezését kértük - a további fejlesztés lehetőségeire gondolva. A tervezett átadási határidő csúszását az engedélyek beszerzése és a többszöri áttervezés okozta. Úgy gondoljuk, hogy a Matáv Rt. a lakossági igények maximális kielégítését célozta meg akkor, amikor nem a régi hálózat felújítását (5 db), hanem egy új, most már 100-as hálózati rendszer kiépítését vállalta magára. Ez a vállalkozás pedig súlyos terhet jelent a Matávra is, hiszen egy telefonvonal kiépítése - az összekötő kábel költségeivel - eléri a 220 ezer forintot, melyből a Matáv Rt. 150 ezer forintot, az önkormányzat 40 ezret vállalt magára, míg a lakosság 30 ezer forintot. A lakosság által befizetett összeg csak akkor került a Tovitel Kft.-hez, amikor abból fizetni kellett a helyi hálózat - nem a Tiszajenő-Tiszavár- kony-szőlőt összekötő kábel - költségeit. Sajnos a tartósan le nem kötött betét után 5-6 százalék kamatot fizetnek a bankok, amely kamat az önkormányzat telefonfejlesztéssel kapcsolatos kiadásait sem fedezte. Kérjük, hogy ezt az egy hónapot, ami az átadásig hátra van, várják ki türelmesen, s e választ fogadják megértőén. Mindannyiunk érdeke, hogy mielőbb megszólaljanak a telefonok. (A Matáv Rt. - mint a kft. egyik tulajdonosa - bennünket bízott meg a hálózat és az összekötő kábel építésének lebonyolításával.) Tiszavárkony-szőlő - mint tanyás település - jelenleg egyetlen az országban, ahol minden második házban lesz telefon. Örömmel adjuk majd át a teljes hálózatot, és azt kívánjuk, hogy az ott élő emberek telefonjukat hosszú ideig használják - jó egészségben. Csorna Béla és Barják László ügyvezetők Küldjön egy képet! Tanyasi udvar Kőtelken - 1927-ben Gyerekkorom régi emlékét idézi ez a kép, a csodálatos tanyasi udvart, ahol sok szép nyarat tölthettünk. A felvételen keresztapám - balról - fogja a ló kantárját, előtte Lovász Istvánná nagymamám - Mariska és Rózsika unokáival, jobb oldalon peddig keresztanyám látható. Tóth Ferenc, Szolnok A vásárló elnézését kérik A Hamburger - Skála módra címmel lapunkban közölt vásárlói sérelemre (aug. 29.) két válasz is érkezett hozzánk. Hegedűs Borbála áruház-igazgató arról tájékoztat, hogy az áruház földszintjén található büfét nem a szolnoki áfész, hanem magánvállalkozó üzemelteti. Ily módon a büfé működéséért és a minőségért az üzemeltető felelős. A történtekért azonban a vásárló elnézést kéri, és a továbbiakban is szívesen látják körükben. Az érintett vállalkozó sorai pedig a következők: Kedves E. S. Nagypapa! Rendkívül sajnálom, hogy kis- unokájának - gondolom, amúgy is mozgó - tejfoga éppen a mi hamburgerünkbe törött bele. Azt azért szeretném elmondani, hogy azon a napon, augusztus 18-án összesen 356 hamburgert adtunk el - ugyanazzal a húskészítménnyel. Sőt, négy éve nap mint nap hasonló mennyiségűt vásárolnak tőlünk, és hál’ istennek, az Ön unokája volt az első, akinek a foga beletörött. A hamburgerhúst egy kft. szállítja nekünk és még számtalan helyre az országban. Úgy vélem, a kiszolgáló figyelmetlensége okozta a bajt, aki valószínűleg túlsütötte a húspogácsát, s emiatt lett keményebb a kelleténél. A húspogácsa összetételére mondhatta, hogy „mi sem tudjuk, mi ez, hiszen mi is kapjuk”, mert a hamburgerhúst már viszonylag rövid gyakorlat után is meg lehet különböztetni mondjuk a virslitől. A jéghokicsapattal kapcsolatos jó tanácsáért cserében én is adnék egyet: míg a kisunoka el nem hullatta a tejfogait, esetleg a tejbegrízbe nem tömének bele. Mindezen túl a történtekért ismételten elnézést kérek a nagyapától, és szeretném, ha legközelebb arra jár, nem kerülne el bennünket. Kisunoká- jával együtt meghívom egy hamburgerre, ami remélhetőleg ehető lesz, mert a napi eladott, elfogyasztott mennyiség mégiscsak azt bizonyítja: ha figyelmesen elkészítik, finom ennivaló. Halasy Emil a Skála büfé üzemeltetője II. Rákóczi Ferenc sírhelyén A jászjákóhalmi 9. számú László Gergely Pro Patria csapat - a Művészeti és Szabadművelődési Alapítvány több tízezres támogatásával -jutott el az idén Sárospatakra, ahol egy hétig húszán táborozhattak. Ebből az alkalomból keresték fel a Hegyalja Rákóczi- és Kossuth-emlékhelyeit. Legnagyobb élményük a kassai dóm (képünkön) megtekintése volt, ahol II. Rákóczi Ferenc sírja található. A bejáratnál a szlovák televízió kocsija, mert éppen a restaurált szárnyas főoltárról készítettek felvételt, műsort. Mező Laura, Molnár Orsolya és Juhász Éva e nyáron még visszatértek Patakra (Pro Patria tiszti táborban voltak); Lékó Éva és Bárdos Bendce pedig ugyanott, a III. nemzeti találkozón vett részt, ahol felvidéki, kárpátaljai, erdélyi és vajdasági gyerekek is táboroztak. - Minderről a csapat vezetője, Fodor István számolt be, saját felvételével. Köszönet a véradóknak és a támogatóknak Az Új Néplap nyilvánosságán keresztül is köszönetét mondunk annak a hetven kedves véradónknak, akik augusztus 25-én (csütörtökön) - a hívó szavunkra - embertásainkon segítettek. Köszönet a helyi Tamamenti Szövetkezetnek, a bélfeldolgozó üzem, valamint a gamesz vezetőinek, akik pénzjutalommal járultak hozzá a tíz-, húsz-, harminc- és negyvenszeres véradók megbecsüléséhez. A Vöröskereszt jászdózsai szervezetének anyagi helyzete sajnos nem teszi lehetővé, hogy az önzetlen véradókat vendégül láthassuk, frissítővel is kedveskedjünk, ezért felkerestük a községünkben működő sörgyár vezetőjét, Béres Gábort és Kiss Lászlót, akik készséggel segítettek: hűtött, jó minőségű sörüket térítés nélkül ajánlották fel a véradóknak. Köszönjük. A Vöröskereszt jászdózsai sz. vezetősége Kedves madaraink költözésekor Gólyaszerelem Ezek után mondja még valaki, hogy az állatok között nincsen szerelem!? Mint tudjuk, madarainknál augusztus az őszi vonulásra készülődés jegyében telik. Főképp villanyvezetéken gyülekezik a csapat, és előfordul, hogy egymás mellett láthatjuk a villás farkú füsti fecskét, az elegáns molnárfecskét s a barna tollruhás parti fecskét is. A gólyák Szent István napján hagyják el a fészküket, utána ki- sebb-nagyobb csapatokba verődve gyülekeznek a mezőkön, olykor sajnos a szénné égett tarlókon is. Ilyenkor fájdalommal merül fel bennünk a kérdés: jövőre vajon hányán érkeznek vissza? Idén a mi kis „vendégeink” villás farkú fecskék voltak, és gyönyörű tavaszi napsütésben érkeztek az abonyi házunk eresze alá - otthont keresve. Gyorsan munkához láttak, a kis fészkük el is készült, csakhogy azt a veréb urak gálád módon elfoglalták. A fecskepár szomorúan üldögélt a kerten áthúzódó telefondróton, majd villámgyorsan a nyitott ablakú régi épületben, a mestergerendán építettek új otthont. Többé soha nem csuktuk be éjszakára az épület ajtaját. Tudtuk, ők korán kelnek, hát nyugodtan végezzék a dolgukat. Boldogok voltunk, amikor a fészekből tátogó kis fiókáknak a szülők szaporán hordták a finom falatot, amikor megtanultak repülni. Féltő szeretettel vigyáztunk az otthonukra, és öröm lesz látni, ha jövőre a mi kis lakóink hosszú útjukról visszatérnek hozzánk - írta levelében többek között P. I. abonyi olvasónk. Az egyik gólyapár meghitt kapcsolatát külső munkatársunk. Bíró Tibor örökítette meg, és a közreadását éppen ide illőnek tartottuk. Aki homokra építi a házát... Tanévkezdés előtt Fiatal pedagógus házaspár lévén, néha meghökkenünk azokon az apró, de nem jelentéktelen viselkedésbeli torzulásokon, amelyeket környezetünkben látunk, tapasztalunk. Ebben a szűk világban tükröződik ugyanis társadalmunk megannyi hibája, melléfogása, amely a jövő nemzedék nevelését fájdalmasan érinti. Nap mint nap találkozunk olyan problémákkal, amelyek mellett nem mehetünk el szó nélkül, habár úgy érezzük, „megemésztésében” legtöbbször magunkra maradunk. Éppen ezért szeretnénk hangsúlyozni, hogy az idáig vezető okok felderítésénél ne csak a pedagógusok napirenden lévő felelősségre vonására törekedjünk, hanem azoknak a szülőknek, gondviselőknek a kötelességét is vegyük figyelembe, akik a baj megelőzésében tehettek volna vagy tehetnének valamit. Nem lennénk ily borúlátóak, ha nyáron - a nyitott ablakon át - nem szűrődött volna be a talán önhibájukon kívül unatkozó, iskolás korú gyerekek egymás közötti kommunikációja. Társalgásukra sajnos a nyomdafestéket nem tűrő kifejezések használata volt jellemző. És nem lennénk ilyen szomorúak, ha nem fordulna gyakran elő, hogy felnőtt embertársaink - próbára téve mások tűrőképességét - nem maximális hangerővel üzemeltetnék a tenchnika hordozóit. Aztán láthatjuk, hogy a város(ok) utcáin vezetgetik kisebb-nagyobb kutyáikat (olykor szájkosár nélkül) elfeledve legősibb ösztönét, a támadási reflexet; ha egyes gazdik a kis emberpalántáknál is nagyobb tiszteletet élvező „házőrzőiket” nem a játszótérre, a homokozóba vinnék; ha úton-útfélen, a közterületeken nem szemetelnének felelőtlenül, gátlástalanul ... S ha az elítélendő cselekedetek ellen a szülők, nevelők nem lépnek fel kellő időben és következetesen - hangsúlyozva a példamutatást, a kulturált viselkedést -, később a hivatalos jogi személyek fáradságos, néha eredménytelennek tűnő munkája is szükségessé válik. Nagyon igaz az a bibliai példa, amely azt hangsúlyozza: aki homokra építi a házát, az nem lesz olyan tartós, mint a szilárd alapon álló, mert jön az áradat és elmossa. Reméljük, tanévkezdés előtt sokan elgondolkodunk az említett, talán kicsinyesnek tűnő, de cseppet sem mellékes jelenségen, problémákon. Forgács László és Forgácsné Benedek Zsuzsanna, Jászberény A minőségi problémákhoz kapcsolódva „Lakossági fórum a kábeltelevízióról Karcagon - Átmenetileg szünetelni fog az adás” címmel, augusztus 27-én tájékoztatást adtunk a szolnoki Tele-Coop által szervezett lakossági fórumon elhangzottakról. Ehhez - kiegészítésképpen és a minőségi problémákhoz kapcsolódva - a Tele-Coop az alábbiakat fűzi: Az említett fórumon nem általában beszéltek az emberek a rendszer rossz minőségéről, hanem az is kiderült: a lakosság azoknak a műsoroknak a minőségével elégedetlen, amelyeket cégünk kazettán kap a különböző kábeltévéműsorokat szerkesztő társaságoktól (ATV, Szív TV, ZTV, TV 4). A rendszer működésének minőségéből keletkező reklamációk jogi pob- lémákból adódtak, nevezetesen a reklamáló személy emeletes épületben lakik, és az épület belső televíziós hálózatának felújítására nem kötöttek velük szerződés. Ennek ellenére - ahogy azt a lakossági fórumon megígértük, másnap a lehetőségeinkhez képestigyekeztünk korrigálni a hibát. (A csatlakozóaljzat meghibásodás ,pko?ta a problémát.) A városban működik szerviz- szolgálatunk, és minden hibát soron kívül kezelünk. Szerencsére egyre kevesebb bejelentés érkezik hozzánk. Borsos Árpád ügyvezető Olvasóink hívták fel a figyelmünket arra, hogy a szolnoki Evezős csárdánál lévő kamionparkoló környéke tele van különböző hulladékkal, szeméttel; az ott lakó emberek sokat szenvednek, aggódnak a környezet szennyezése miatt. Nemrég például az a hír kelt szárnyra, hogy itt már veszett rókát is láttak. Megjegyezzük, ebben az esetben a polgármesteri hivatal - a gyepmester közreműködésével - azonnal intézkedett volna, de mint megtudtuk, erről nincs tudomásuk, ilyen bejelentés nem érkezett hozzájuk. Felvételünk a szeméthegy töredékét örökítette meg - abban a reményben, hogy mielőbb rend lesz a környéken. (Fotó: K. É.) Az oldalt szerkesztette: Csankó Miklósné
