Új Néplap, 1992. augusztus (3. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-01 / 181. szám

Augusztus 20. Az államalapító Szent István ünnepének szolnoki programja - úgy tűnik - némileg szerényebb kínálatú a korábbi évekénél. Per­sze nem marad el az ilyenkor mgszokott tűzijáték, lesznek ér­dekességek, és reméljük, a sör, a sült kolbász sem marad el. De nézzük a nap eseményeit sorjá­ban! Délelőtt 11 órakor kerül sor az első jelentősebb programra: a Galériában megnyitják a fennál­lásának 90. évfordulóját ünneplő művésztelep nagyszabású kép­zőművészeti kiállítását. Délután ffórakoí az érdeklődők a színház bejárata előtt meghallgathatják az Olajbányász Fúvószenekar hangversenyét, és megnézhetik a Kodály iskola majorette-cso- portjának bemutatóját. Őket fél nyolckor ezen a helyszínen a bu­dapesti Ragtime Band követi. Zenei eseményekben tehát nem lesz hiány - sőt: a fúvószenekar fellépésével egy időben - tehát- szerényebben délután 6 órakor - kórushangver­seny lesz a Belvárosi nagytemp­lomban a Kodály Kórus, a Bar­tók Béla Kamarakórus és a MÁV Járműjavító Férfikarának közre­működésével. Kilenc óra előtt tíz perccel Fodor Gábor országgyűlési kép­viselő mond köszöntőt a színház bejárata előtt. Ezután - pontbem kilenckor - következik a nap fénypontja: a tűzijáték. Ezután még két zenei eseményre kerül sor, fél tízkor „Egy kis (éji) rock­zene” a ti szál igeti KRESZ-park- ban, vele egy időben pedig Dél­húsa Gjon koncertje zajlik a szín­ház bejárata előtt. A szerényebb programhoz hozzá kell tenni azt is, hogy az ünnephez közeli napokban igen jelentős eseményre is sor kerül: neves állami és egyházi szemé­lyek részvételével felavatják az új Szent István hidat - a részletek később lesznek ismertek. Jött, kérdezett a Szonda"1 Ipsos Mint az már ismert, az önkor­mányzat felkérésére kérdőíves vizsgálatot végzett a neves köz- vélemény-kutató intézet, a Szonda Ipsos a városban. Több száz embert faggattak arról, hogy mi a véleménye az önkor­mányzatról és más kérdésekről. A kérdéseket nem lehet ponto­san tudni, hiszen a kérdőíveket, a megkérdezettek névsorát tel­jes titokban tartják. A kérdezés a napokban befe­jeződött, most a Szonda Ipsos elemzi, összesíti a válaszokat. Az ígéret szerint az összesített végeredményt mindenki megis­merheti, augusztus első felében azt nyilvánosságra hozzák. Szolnoki agglomeráció A munkaerő-ingázás Feltehetően ez az a terület, ahol a vizsgálat óta a legnagyobb változások következtek be. En­nek oka, valószínűsíthetően a munkanélküliség növekedésével együtt járó szerkezetátalakulás, a gazdasági teljesítmények vissza­esése. Ezen átalakulás tudo­mányos igényű vizsgálatára vi­szont éveket kell várni, bár ez nem igazán vigasztalja azokat a gyakorlati szakembereket, akik­nek most kell választ adni a fog­lalkoztatás problémáira, az ingá­zás visszahúzódásából, szerke­zetének átalakulásából adódó feladatokra. Itt tehát külön kell hangsúlyozni, hogy a leírt meg­állapítások csak kiindulópontot jelentenek. Leegyszerűsítve: tör­ténelmi háttér, amelyre építeni lehet. Az első és talán legfontosabb megállapítás, hogy az alapvetően agrárstruktúrájú Tisza-völgyben az ipar szélsőséges mértékben te­lepült le Szolnokra, együtt a szol­gáltatások koncentrálásával, amely igen erős munkahely-kon­centrációt eredményezett. Az agglomeráción belül csak Martfű vált kisebb foglalkoztatási köz­ponttá. A térség munkahelyeinek szélsőséges mértékben Szolnok­ra összpontosulása, az agglome­rációs települések legtöbbjének a keresettnél és szakmai szerkeze­tében is elégtelen munkahelykí­nálata, kisebb mértékben a kere­seti lehetőségekben mutatkozó eltérésekkel együtt igen erős egycentrumú napi ingázást ered­ményezett, amelyhez a sugárirá­nyú közlekedési hálózat is ked­vezett. A Szolnokra ingázás az 1950- es évek végétől, az 1960-as évek elejétől bontakozott ki nagyobb mértékben, részben a téeszek szervezése és az ide települt nagyipari üzemek hatására. A vizsgálat idejére Szolnok a 100 ezernél kevesebb lakosú városok kategóriájában első helyen állt a bejárások számában, meghaladta a 16 ezer főt, fokozatosan növel­ve a szolgáltatásban foglalkozta­tottak arányát az ingázókon be­lül. Az ide utazók négyötöde a megyén belüli településekről ér- kezettj.egyötödük megyén kívül­ről. Ez „természetes”, hiszen, mint jeleztük, az agglomárció át­terjed más megyére is. Az eljá­rók, bejárók arányait vizsgálva látjuk, hogy Szolnoknak van bi­zonyos szerepe vonzáskörzeté­ben a szellemi munahelyek be­töltésében, miközben túlnyomó­an fizikai dolgozókat igényel a saját munkaerőigényének kielé­gítéséhez. A számok azt is mutat­ják, hogy 1960 és 1980 között az agglomerációs településekről közel megkétszereződött a Szol­nokra bejárók száma. Ezzel együtt az ingázás jelentősége az agglomerációs települések kere­ső lakosságának munkához jutá­sában még 1980-ban is csak az országos átlag körül alakult. A Szolnokra ingázó keresők a hely­ben lakó aktív keresőknek 24,5 százalékát tették ki az érintett te­lepülésekben, míg ez a szám or­szágosan 24 százalék. A számokból úgy tűnik, hogy az agglomeráció keresői nincse­nek túlzottan ráutalva megye- székhelyükre mint foglalkozta­tási központra. E viszonylag mérsékelt intenzitás oka lehet az, hogy a települések mérete elég nagy volt ahhoz, hogy ipart tele­pítsenek, illetve más foglalkoz­tató létesítményt, másrészt Bu­dapest vonzása is a közelség mi­att érvényesült. Abban, hogy ma az agglome­ráció foglalkoztatási szempont­ból a megye többi részéhez ké­pest kevésbé van válságos hely­zetben, a fent leírtaknak bizo­nyára fontos szerepük van.-f­Könyv Szolnok utcaneveiről Utcanevek a múltban. Több­ségét talán már a legidősebb szol­nokiak sem ismerik, s csak a tör­ténelem rejtekhelyén, a hűvös le­véltári raktárakban fedezhetjük fel újra ezeket az elnevezéseket. Az utcanevek kutatása egyfajta közszolgálat, ismeretterjesztés. Cseh Géza, a levéltár munkatár­sa, a kötet szerzője ezt vállalta.- Az utcanevek feltárásával és közkinccsé tételével fontos hely- történeti adatokhoz lehet juttatni a város érdeklődő polgárait - mondja a levéltáros-szerző. Az a város, amely nem rendelkezik igazán tradicionális műemlékek­kel, helytörténetét a régi hagyo­mányokat tükröző utcanevek fel­dolgozásával ismerheti meg a legjobban. Kezemben a város utcanévtör­ténetét feltáró szakmunka 220 ol­dalas kézirata. Ez a vastag tanul­mány 90 százalékban adattár. A rövid településtörténeti bevezető után, a második részben megta­lálható benne Szolnok város hi­vatalosan használt utcaneveinek betűrendbe szedett gyűjteménye, az 1850-es évek végétől napjain­kig. Ezek után az utcanévadók személyi adatbankja következik. A függelékben 8-10 darab városi térkép is helyet kap, hogy segítse az olvasót a tájékozódásban. Itt található majd Szolnok lényegé­ben első, egy korábbi vázlatrajz alapján, 1874-ben elkészült „vá­roskalauza”. A kötet kéziratát ugyan 1990. december 31-én le­zárta a szerző, de az 1991 -92-ben bekövetkezett utcanévváltozá­sok kiegészítésként szerepelnek majd a könyvben. A műben a város utcáinak és tereinek névalakjai mellett az ut­canévváltozásokról is képet al­kothatunk. Az utcák elnevezésé­re az 1850-es évek végén az úgy­nevezett tagosítás, mai szóval birtoknevesítés után kerülhetett sor. A hivatalosan rögzített utca­neveket 1894-ig a nép ajkán élő elnevezések közül választották. Ilyen például a Kutyaszorító köz, amely 1863-ban a Tabán hangu­latos nevű sikátora, vagy a Tehén utca, ami a Konstantin u. 1863- 74 között használatos neve volt. A millennium előtt az utcanevek egy részét személynevekkel cse­rélték fel. Elsősorban írók, köl­tők kerültek fel az utcanévtáblá­ra. Ekkor született meg többek között a Jókai, a Petőfi és az Arany János utca, majd 1926 újabb utcanév-revíziót hozott. A trianoni béke okozta sokk miatt egyes utcák megkapták az elcsa­tolt városok neveit. így jött létre a Pozsonyi út (itt található ma a levéltár épülete is) és a Kassai út, valamint ettől az évszámtól kel- tezhetőek a „királyneves” utcá­ink is. De a régi elnevezési minta is visszatért. A Bercsényi utcát szintén ez évtől hívták Czédula- ház utcának, mert a múlt század­ban ehhez a vásártérhez közeli úton állt a Cédulaház, ahol az állatok marhaleveleit állították ki. A keresztény nemzeti kurzus erősödésével 1937-ben előtérbe került a hét vezér mint utcanév­adó, sőt ettől az évtől 8 éven át a Magyar utcát Mussolini utcának hívták. A fasisztának minősített utcaneveket 1945-ben megszün­tették. A kommunista diktatúra radikális utcanévváltoztatása so­rán 1950-ben a helyi személyisé­gekről elnevezett utcákat mun­kásmozgalmiakra cserélték. Érdekesség, hogy az ’50-es évek elején Szolnok belvárosá­ban nem volt Sztálin és Rákosi út. (Csak az akkor még önálló Szandaszőlősön volt 1952 és ’56 között Rákosi utca.) Jász-Nagykun-Szolnok me­gyében eddig csak egy helyen, Kunszentmártonban jelent meg utcanévadattár, s most a megye- székhelyen, a helytörténet-kuta­tás 1980-ban épült fellegvárában is ígéretes munka született.- A polgármesteri hivatal már érdeklődött a könyvem után, s talán, ha az anyagi eszközök ren­delkezésre állnak, 1993-ban a megjelentetésre is sor kerülhet - mondja befejezésül Cseh Géza.- szt ­Emlékmühelyzet Aszfaltozás az új úton. Az új szolnoki Tisza-hídhoz vezető utak aszfaltozása jó ütemben halad. A Magyar Aszfalt Kft. Szolnoki Főépítés-vezetősége tartani tudja az ütemet. (Fotó: Mészáros) _________________________________________________________________________ A tervezett II. világháborús emlékmű környékét tegnap szem­lélték meg a pályázni szándékozó alkotók. Azt, hogy hányán pá­lyáznak, még ezek után sem lehet tudni, hiszen a beadási határidő szeptember 21. Annyit azonban sikerült megtudnunk az önkor­mányzati hivatalban, hogy érdek­lődés van, a pályázati kiírásból több mint egy tucat elfogyott. Afc emlékmű tervezett helye egyébként a Hősök tere - az SZTK épülete előtti tér - a városközpont­ban. A közszolgálati törvény után Megy, hogy MDF-elnök maradjon A törvény az törvény, azt min­denkinek be kell tartania. A tör­vény pedig úgy szól, hogy köz- szolgálati alkalmazott - egyebek 'ízött - a jövőben nem viselhet árttisztséget, nem képviselhet lártot stb. Tehát az illetőnek - amennyiben személye a közszol­gálati törvény hatályába tartozik - választania kell: lemond párttiszt- ' .jégéről, és marad a hivatalban, vagy megőrzi funkcióját pártjá­ban, és munkahelyet változtat. Tóth István az MDF szolnoki szervezetének elnöke (aki megyei elnök is), a Köztársasági Megbí­zott Területi Hivatalának főmun­katársa. O azok közé tartozik, aki­nek döntenie kellett, marad elnök, és megy a hivataltól, vagy lemond, és marad közszolgálati alkalma­zott. Tóth István a soknak igazán nem nevezhető variációkból az el­sőt választotta, vagyis marad váro­si, megyei elnök, és távozik a hi­vatalból. Milyen motívumok ját­szottak szerepet döntésében? - er­ről kédeztük Tóth Istvánt.- Természetesen régóta tudom, hogy a közszolgálati törvény tar­talmazni fogja ezt a kitételt - vála­szolja. Tehát az nem okozott meg­lepetést számomra. Nem tagadom, a választásom komoly dilemma után született meg. Biztosan ké­nyelmesebb megoldás lett volna a hivatalban maradnom, mégsem mellette döntöttem. Az MDF-ben dolgozó társaim is ezt kérték - vá­lasztásom mégis egyéni volt. Ta­lán közhelynek tűnik, de az MDF eszmeiségével én „örök szerel­met” kötöttem, és most, a népsze­rűtlen kénvszerintézkedéseket kö­vető nehezebb közhagulatban sem hátrálok meg, vállalom a kihívást.- Szinte biztos, hogy egyéni eg­zisztenciám a mostaninál labili­sabb lesz. Néhány napon belül döntenem kell arról, Hogy a szóba jöhető állások közül - nem nagy a lehetőség - melyiket választom.- Többeket foglalkoztat a kér­dés: a rendszerváltás kínálta lehe­tőséget annak idején miért nem használta ki személyes előrehala­dására?- Valóban voltak lehetőségek. Esetleg naivnak tűnhet a válasz: a hátországban tevékenykedni ne­kem fontosabb az előbb említett eszmeiség miatt. Nem lennék vi­szont őszinte, ha nem vallanám be azt, hogy egy jó adag kishitűség is volt bennem. Etikai oldalról meg­közelítve a kérdést: úgy éreztem és érzem, hogy a szűkebb környezet­ben nehezen pótolhatóvá váltam, ami maradásra kötelez.- Egészséges dolog az, hogy egy személyben megyei és városi el­nök? __- Úgy tűnhet, magam alá gyűr­tem ezeket a pozíciókat, de nem erről van szó. Majdhogynem vé­letlenül alakult így. Városi elnök­ként pályáztam a megyei elnök­ségre. Megválasztottak, ugyanak­kor városi elnöki funkciómban is megerősítettek. Egyébként az ősszel új választások lesznek ese­dékesek. Erről többet azért nem tudok mondani, mert a választáso­kat országos gyűlés előzi meg, ami nyilván kihatással lesz a helyi tisztújítások menetére és alakulá­sára. B. I. Mitől lesz édesebb a méz? Stork Sándor felesége is segít a méhészkedésben, most az úgynevezett gőzöskéssel fejti a méhviaszt. (Fotó: N. Zs.) Stork Sándor szandaszőlősi mé­hész a nyugati szakirodalmat ta­nulmányozva és az Apimondia kongresszusokra járva olyan ter­melési rendszert épített ki saját gazdálkodásában, amivel egysze­rűbben és gyorsabban lehet a mé­zet kitermelni. A Kárpát-medencében a fekvő kaptár terjedt el, ebben a keretek és a méhcsalád vízszintesen vannak elhelyezve. A gyakorlatban lévő módszer szinte a természet meg­erőszakolása, hiszen a méhek szik­laüregekben függőlegesen épít­keznek. A világ méhészei nagyrészt eh­hez igazodnak. A rakodókaptárban a kisméretű keretek függőlegesen állnak, így a méhek több méz be­gyűjtésére kényszeríthetők, ké­nyelmesebben helyezkednek el, könnyebb a mézhez hozzáférni, a királynőt megtalálni. A méheket benzadeiddel (ipari mandulaolaj) űzi le a kaptár aljába, azután emeli ki a kereteket. A régi pergetőbe mindössze négy keret fért bele, az újabb tizenkettő befogadására ké­pes. Stork Sándor kis méhészüzletet is üzemeltet, ahol az eszközök ugyan nem csillogó-villogóak, mint a nyugatiak, ám funkcionáli­san nem különböznek azoktól. Az agusztus elsején Jászbe­rényben rendezendő méhészeti ta­lálkozón részt vesz, és ha szüksé­ges, szaktanácsot ad az érdeklő­dőknek. 4 Szolnoki Extra 1992. AUGUSZTUS 1. Czédulaház utca, Tehén utca, Kutyaszorító köz

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom