Új Néplap, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-01 / 27. szám

Néplap 1991. FEBRUÁR 1. 3 Kelbe a hazed számítógépes oktatás? Kabinet-kálvária Hogy kálvária vagy sem, azt hi­szem, mindenki maga dönti el; annyi bizonyos, aki próbálkozott már találmány szabadalmaztatásá­val, védjegyeztetésével, megérti - a feladat nem egyszerű. Mint tud­juk, a ’80-as években egyre jobban elterjedt a számítógépes oktatás a különböző szintű és típusú isko­lákban. A Kabinet - amelyről most szó van -, egy jogos igény kielégítésére született. Gazdasá­gos (bármilyen típusú számítógép + Junoszty tévé) csatlakoztatása, könnyen kivitelezhető, és egy ok­tatókabineten belül akár többféle, periféria nélküli személyi számító­gép összekapcsolását is lehetővé teszi. Meghatározatlan számú ta­nulói gépet szolgál ki a tanári mun­kahelyen elhelyezett háttértár. A berendezés képmagnóval kiegé­szítve más oktatástechnikai szol­gáltatásokra is alkalmas. A Szolnoki Vízügyi és Építői­pari Szakközépiskolában merült fel igény először ilyen rendszer te­lepítésére. A Kabinet Pásztor Fe­renc számítógép-technikus, szá­mítógép-javító és -karbantartó kis­iparos, valamint Szabó Lajos tévé­műszerész kisiparos első találmá­nya. Szabó Lajos azóta visszalé­pett, lemondott mindenféle jogá­ról. De mit is tud a Kabinet, és miért jó, ha lenne? Megszűnt a táb­laírásos rendszer. A tanár a saját asztalánál betekintést nyerhet a diákok munkájába; meg tudja mu­tatni a bemutató üzemmód segítsé­gével, ha valahol elakad a diák. Ahol mód van floppy használatá­ra, ott sokkal gyorsabb, nagyobb az adatbiztonság. Az első számító- gépes oktatóprogramot a szolnoki 605. Sz. Szakmunkásképzőben helyezték el, azóta a megye több iskolájában működik. Ilyen jellegű szellemi termék az iparjogvédelem körébe tartozik, mint feltalálói jog. Hivatalos meg­fogalmazásban egy találmány va­lamely feladat új, haladást jelentő műszaki jellegű megoldása, amely a gyakorlatban alkalmazható. Azt hiszem, e feltételeknek megfelel a Kabinet. A találmány azonban csak akkor részesülhet jogi olta­lomban, ha az illetékes hatóság, megfelelő eljárás alapján, a talál­mányra szabadalmat adott. Itt a hangsúly jelen esetben a megfelelő eljáráson van. Ugyanis itt kezdő­dik a kálvária. Mi, magyarok min­dig nehezen fogadtuk az új dolgo­kat, sőt szerettük kiengedni ke­zünkből a jó elgondolásokat, és ha már külföldön figyeltek fel rá, ak­kor legtöbbször elismertük annak „erényeit”. A feltalálók 1988-ben az Országos Találmányi Hivatal­hoz nyújtották be az oktatókabinet szabadalmi leírását, amelyet on­nan másfél év után formai kifogá­sok miatt utasítottak el, és adtak vissza módosításra. Sajnos a kért változtatásokat három hónapon belül - a magas költségek miatt - elmulasztották megtenni a gondo­lat kiötlői, így elévült a dolog. A Szabadalmi Közlönyben viszont megjelent, de a szabadalmat még­sem adták meg. A Noviki (Kisüze­mi Innovációs Iroda) Szolnoki Ki- rendeltsége felkarolta az ügyet, se­gített volna szabadalommá tenni, felajánlotta a Felkínálom című té­véműsornak is - sajnos nem sok sikerrel. Márpedig a találmány szabadalom nélkül nem sokat ér, ugyanis a kizárólagos jogot annak hasznosítására, licencelésére en­nek birtokában kapják meg. A sza­badalom oltalmi ideje viszont a be­jelentés napjától él, így, mivel ezt már egyszer megtették, hasonló le- írással nem próbálkozhatnak. Hogy hasznos és olcsó, az biztos. Még egy kis visszatekintés: 1989-ben a tavaszi BNV-n kiállí­tották a Kabinetet a Noviki stand­ján. Több meghívót kiküldtek me­gyei, városi tanácsoknak, a Peda­gógiai Intézetnek. A szakmai be­mutató viszont érdeklődés hiányá­ban elmaradt. Azóta Szolnokon a 605-ösön kívül a Gépipariban (közben átkerült a Ruhaiparihoz), a Kilián Repülőműszaki Főisko­lán, a Kereskedelmi Főiskolán, a jászberényi 606. Sz. Szakmunkás- képzőben, a kunhegy esi Mezőgaz­dasági és Ipari Szakmunkásképző Intézetben, a kisvárdai Postafor­galmi Gimnáziumban működik - és jól. A számítástechnikai tanároktól -jobb híján - szájhagyomány útján terjed. Jelenleg a jászdózsai általá­nos iskolában folyik a rendszer te­lepítése, melynek költségeit a szü­lők „dobták össze”. Azt kellene eldönteni, most kell vagy nem kell! Ki érti ezt!? szk A képen látható oktatókabinet a szolnoki Kilián RepülAmflszaki Főisko­lán működik. Sorjáznak a kérdések Jól tudjuk, hogy az év vége minden kisvállalkozást alaposan próbára tesz. Persze nem arra gondolunk, hogy most aztán kö­nyörtelenül kiderül: nyereséggel vagy netán veszteséggel zárták-e az esztendőt, és maradt-e elegen­dő fedezetük adókötelezettsége­ik teljesítésére, hanem arra, hogy például jól vezették-e nyilván­tartásaikat, és azok alapján sike- rül-e időben teljesíteniük beval­lási kötelezettségeiket? Sorjáz­nak tehát a fontosabbnál fonto­sabb kérdések. Még szerencse, hogy ezek megválaszolásához azért akad némi fogódzó is. Ugyanis az egyéni vállalkozók jogszabály szerinti adóalapjainak megálla­pítását bevallási garnitúra segíti. S ha ezeket bárki alaposan át­böngészi, könnyen rájöhet arra, hogy a 7-es és az 53-as számú nyomtatványokat - az előbbi a kötelezettségek és ajuttatási igé­nyek, az utóbbi pedig a személyi jövedelemadó bevallására szol­gál - mindenképpen, a 10-es szá­mú nyomtatványt viszont csak akkor kell kitölteni, ha a vállal­kozó az elmúlt év utolsó napján olyan alkalmazottat foglalkozta­tott, aki kérte, hogy az adóját a munkáltatója számolja el. Az előző esztendőkhöz képest az mindenképpen új szabály, hogy a beruházásra fordított költségeit, úgymond gyorsított amortizációval számolhatja el a kisvállalkozó. Ennek lényege, hogy ha valaki tavaly gépet, be­rendezést, felszerelési tárgyat vagy járművet vásárolt, ezek ér­tékcsökkenése a korábbi, lénye­gesen hosszabb idővel szemben akár három év alatt is leírható, azzal a kikötéssel, hogy annak az esztendőnkénti mértéke a vételár maximum 50 százaléka lehet. Előfordulhat persze az is, hogy az adott vállalkozás eredménye nem nyújt fedezetet az előbb em­lített, gyorsított költség elszá­molására. Ilyenkor a fennmara­dó rész az általános - 20 százalé­kos -, évi amortizációs kulcs fi­gyelembe vételével érvényesít­hető. Ugyancsak újszerű rendelke­zés az is, hogy a magánvállalko­zók bel-, illetve külföldi tanul­mányút címén, maximum 30 ezer forintos költséget is elszá­molhatnak. Felhívnánk a figyelmet arra, hogy az adótörvény tavalyi mó­dosítása nem hagyta érintetlenül a járművek költségelszámolásá­nak szabályait sem. Ennek rész­letezésére itt nincs lehetőség, de a megyei adófelügyelőségen és ügyfélszolgálati irodáiban min­denkit felvilágosítanak ezzel kapcsolatban. Amiről viszont részletesebben szólnunk kell: 1990. évi munká­juk után már az egyéni vállalko­zókat is megilleti a beruházási kedvezmény. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy a tavaly beszer­zett állóeszközeik - így például gépek, berendezések, járművek - értékét az összes jövedelmük maximum 30 százalékáig az adóalapjukból levonhatják a vál­lalkozók. Például, ha valakinek az elmúlt évi bevétele 500 ezer forintra rúgott, és vásárolt 100 ezerért valamilyen állóeszközt, annak akár teljes ára is levonha­tó az egész évi jövedelemből. Emellett még a jogszabály lehe­tőséget ad arra is, hogy a vásárolt állóeszköz arra az évre eső amortizációját - ez 20 százalék - költségként elszámolhatja az il­lető. Aki így tesz, az viszont az előzőekben szóba hozott, gyor­sított érték9sökkenést nem vá­laszthatja. Úgy tűnik, hogy ez a lehetőség az előző évekhez ké­pest nagy kedvezmény, de még­is megfontolandó, hogy melyik variációra voksol a vállalkozó. Már csak azért is, mert a szakem­berek inkább azoknak ajánlják ezt a fajta elszámolást, akik hosszú távon gondolkodnak. Ugyanis ha a későbbiekben az adott állóeszközt eladja a vállal­kozó, vagy megszünteti tevé­kenységét, akkor az előzőekben említett 30 százalékos kedvez­ményt megvonják tőle, s így az arra eső adót is meg kell majd fizetnie. Jócskán tartalmaz tehát szigo­rításokat a jogszabály. Erre talán elég, ha még felhozzuk azt a pél­dát, hogy az egyéni vállalkozót megillető kedvezmények 1990- ben már nem az összes jövede­lemből, hanem csak az egyéni vállalkozói tevékenység bevéte­léből vonhatók le. (Folytatjuk)-nt­A szabadság apró hiánya Emelkedik a villamos energia és a propán-bután gáz ára Az Ipari és Kereskedelmi Mi­nisztérium az alábbi közleményt juttatta el az MTI-hez, az energia- hordozók fogyasztói árának eme­lésével kapcsolatban: „A kormány korábbi döntése alapján 1991. február 1 -jétől meg­változik a lakosság részére szol­gáltatott villamos energia és a pro­pán-bután gáz ára. Az árváltozá­sok mértéke a következő: A lakosság részére szolgáltatott villamos energia fogyasztói ára át­lagosan 50 százalékkal emelke­dik. A háztartási célra felhasznált nappali villamos energia ára kilo­wattóránként 3,70 forintra, az éj­szakai villamos energia ára kilo­wattóránként 1,90 forintra növek­szik. Az új villamosenergia-árak 1991. február 1-jétől érvényesek, de alkalmazásukra az 1991. április I. után leolvasott villamosenergia­fogyasztás számlázásánál kerül sor. Ez azt jelenti, hogy a lakosság első ízben az 1991. június 1-jét követően kézhez kapott számla ki- egyenlítésekor fizet az új tarifa szerint. Az 5 kilogrammnál nagyobb ki­szerelésű propán-bután gázkeve­rék ára átlagosan 80 százalékkal növekszik. Ennek megfelelően a II, 5 kilogrammos töltési súlyú pa­lackba töltött gázkeverék legma­gasabb cseretelepi ára a téli sze­zonban 247,30 forintra, a nyári szezonban 182,90 forintra emel­kedik. A 23 kilogrammos töltési súlyú palackba töltött gázkeverék legmagasabb cseretelepi ára a téli szezonban 494,60 forintra, a nyári szezonban pedig 365,80 forintra változik. (MTI) A rendszerváltozással az ál­lampolgári szabadság lehetősé­gei és feltételei szemmel látható­an növekedtek. Csak éppen az elégedetlenséget szülő, a rossz közérzetet fenntartó körülmé­nyek nem változtak meg. Jólle­het másfajta szociális, politikai és lélektani okokból adódóan, de mindenütt érzékeljük a régi osto­baságok és bajok új formáit: a tehertételeket, a keserűségeket, a kicsinyességeket, melyek múl­hatatlanul mételyezik társas vi­szonyainkat. A kisebb vagy na­gyobb hatalmak gyakorlói, a ki­sebb vagy nagyobb privilégiu­mok élvezői ellen feszülő indu­latokat - ha mégoly zavarba ejtő- ek is - persze meg lehet érteni. Mint ahogyan a munka nélkül kényelmesen élő, ügyeskedő, homályos kapcsolatok révén magas pozícióba kerülő szemé­lyek elleni ellenszenvet és ál­lampolgári dühöt is. Mert az is a szabadság apró hiányát mutatja, hogy a szakmai érvényesülésben a megszerzett szaktudás csak az egyik - nem is mindig a legfon­tosabb - kritérium. S mintha a származás, a megbízhatóság, a politikai vagy egyéb szerveze­tekben való tagság, aktivitás újra fontos szerepet töltene be. Ám ilyen körülmények között a személyes-informális szerve­ződések óhatatlanul felértéke­lődnek. Annak ellenére, hogy az érvényesülési kritériumok egy részének tartalma - például a megbízhatóságé - formálisan eleve tisztázhatatlan, másrészt a kritériumok köre és az egyes szempontok súlya változó. Ezért a személyes garanciák, ajánlá­sok szükségképpen nagy jelen­tőségre tesznek szert. Csakhogy így az egyének életútja remény­telenül beletorkollik a kényszerű alkudozások és meghasonlások - vélhetően keveseknek kedvező - folyamatába. Ki-ki halad a „ki­jelölt” úton, s akik a szelekció során kihullanak, kétségbeeset­ten védekeznek. Holott az állam- polgári szabadság akkor tekint­hető valóságosnak, ha a szelek­ciós mechanizmusok nem politi­kai szempontok alapján működ­nek, s ha az érvényesülési lehe­tőségek elosztásában nem a kö­zelmúltban szerzett érdem válik hangsúlyossá. Még abban az ér­telemben sem, hogy ezzel akár a legkisebb előny is járna. Hiszen a sérelmek és kárpótlások olyan ördögi köre jönne létre, melyet az „igazságosztók” aligha len­nének képesek megszüntetni. El­kerülhetetlenül szubjektív ítéle­teik miatt sem, de még inkább azért, mert csak az a társadalom fogadható el igazságosnak, melyben a társadalmi-politikai normákat és szabályokat nem politikai, hanem értékvitákban állapítják meg és alakítják ki. Kerékgyártó T. István szociológus Megnyílt a Kontrax üzletháza Szolnokon Nyugati színvonalon Csütörtökön délelőtt a Baross utcán megnyílt - nyugodtan mondhatjuk - Szolnok egyik leg­elegánsabb üzlete, a Kontrax Optikai Kft. szemvizsgáló sza­lonja. A hófehér bútorok, az elegáns alkalmazottak a belépőnek már az első percben bizalmat sugall­nak. Hogy ez a bizalom nemcsak a külsőségre épülhet, azt Mihályi Lászlónénak, a Kontrax Optikai Kft. ügyvezető igazgatójának és dr. Kenyeres Lászlónak, a Jász- Nagykun-Szolnok Megyei Fényszöv elnökének közös nyi­latkozatából tudtuk meg:- Látásjavító szolgáltatásaink­ra Szolnokon is kialakult az igény. Erre a keresletre alapozva nyitottuk meg üzletünket, amely valóban nyugati színvonalú. Gé­peinket, műszereinket Nyugat- Európából, valamint Japánból szereztük be. Emellett a színvo­nal garanciája a magasan képzett szakembergárda: optikusok, va­lamint két szemész szakorvos. A kórházzal kötött megállapodás értelmében akiről a szemvizsgá­lat során kiderül, hogy kórházi kezelésre van szüksége, innen egyenesen mehet a kórházba, nem kell sorban állnia az SZTK- ban. A minőséget mindenben ga­rantáljuk: az üzlettel egybeépült műhelyben mi magunk készítjük el a szemüveget - 30 percet kell rá várni mindössze. Új szolgál­tatás lesz Szolnokon a kontakt­lencse-készítés. Ezután nem kell Pestre járni, itt is, egy helyen minden látásjavító eszköz be­szerezhető a legmagasabb szín­vonalon. Az elegáns üzletet a Tér 4 Gmk és Szarka Mária bel­sőépítész tervezte, és a szolnoki IKV volt a kivitelező. Árok-party Betéti társaság alakult az út szélén akik nyilvánvaló érdeklődéssel méregették az útmenti árkok alját. Tekintetük valósággal átfúrta a gizgazt, ami alatt itt-ott értéket gyaníthattak. Bizony, bizony, az össznemzeti produktumból szer­teszét gurult 6 forintosokat keres­gélték ők. Ez a címlet tudvalevő­leg a sörösüveg ára. Amit mások egy könnyelmű mozdulattal kiló­dítanak az éjszakába az ablakon át, az nekik szemlátomást kincset ér. Meg is pakolt az álombrigád pár óra alatt (míg térültem, fordultam) vagy három zsákot a habzó nedű üvegkulacsából. Ha szerencséjük lesz, valamelyik fiaskóban alvó dzsinnt is lelnek, aki még plusz teljesíti vagy három kívánságukat. A félő csak az, hogy a háromból három A betűvel kezdődne... téesi Fotó: Illyés Csaba Lehet, hogy tényleg eljött az ideje az igazi vállalkozásoknak? Mert ugye vállalkozáspárti a kor­mány, a pártok, s az égvilágon mindenki más is. Az egész ország. Minap egy verőfényes délelőt- tön csendesen autóztam a várme­gyében, mikor Szolnok és Beseny- szög közt félúton, az előző tézist igazolandó, megláttam két fickót. Az üveghegyen innen Az egyéni vállalkozásokat érintő új szabályok

Next

/
Oldalképek
Tartalom