Néplap, 1990. január (41. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-02 / 1. szám
4 Néplap 1990. JANUÁR 2. A tárgyalóteremből A könyvtárak jövője a tét Egytértünk a könyvtári dolgozókkal abban, hogy most, a hajdani MSZMP-vagyon visszaszerzésekor meg nem ismételhető alkalmunk van arra,hogy segítsünk a könyvtárakon, szociális intémé- nyeken, stb. Ezt a lehetőséget elszalasztani bűn lenne. A kérdés azonban nem csak ez. Itt a könyvtárak további jövője is a tét! Attól, hogy a könyvtárak épületeket kapnak normális működésükhöz, jövőjük még nem oldódik meg. Véleményünk szerint a következőkről van szó: 1. Akönyvtárakat is ki kell vonni az állambürokrácia irányítása alól! 2. Működtetésükre alapítványokat kell létrehozni, amelyekben természetesen az államnak is helye van, de rajta kívül főképp a társadalmi szervezeteknek és magánszemélyeknek, nem kizárva a külföldi tőkét. Ez egyrészt tőkejuttatást jelentene a könyvtárak számára, másrészt megakadályozná a politikai irányítást. Tevékenységük gazdaságosabbá válna, kevésbé függne az állami költségvetéstől. Jelenti ez azt is, hogy az alapítványokon keresztül végre ténylegesen is társadalmi tulajdonba kerülne az, ami a társadalomé! Természetesen továbbra sem lehet lemondani az állami támogatásról, habár annak mértéke csökkenhetne. A könyvárak működése tehát megváltozna. Az állambürokrácia kizárásával végre lehetőség nyílna arra, hogy valóban szabad gazdálkodást folytathassanak. Felvetődött néhány gyakorlati megoldás is, amikor ezzel kapcsol atban az állampolgárok véleményét kértük. Megpróbáltuk rendszerbe foglalni azokat a javaslatokat, amelyekkel egyetértünk. A könyvkölcsönzésről: Aköny- veket kategóriákba kell sorolni - bestseller könyvek, /kölcsönzési díjuk a legmagasabb, /I. kát./ új könyvek, /II. kát./ egy évesnél régebbi könyvek, /III. kát./ az alap- műveltséghez szükséges könyvek - ezek azok a művek, amelyek bármely típusú és irányítású iskolákban ajánlott /vagy kötelező/ irodalmak /IV. kát./ Egyedi, különleges könyvek /tudományos, művészeti, stb./ kölcsönzési díjára külön árkalkulációt kell készíteni. A kölcsönzés lehet helyi-, olvasótermi- és külső használatra szóló. Ugyanakkor be kell vezetni a mozgó kölcsönzést, amely szociális célokat is szolgál /idősek, szegények stb./, s amelyben részt vállalhatnának a cserkészek, ifjúsági- és karitatív szervezetek. Ugyanez a kölcsönzési mód gazdasági tevékenység is. /Természetesen itt a díjak magasabbak lennének./ A könyvek beszerzéséről: Az alapító - szükség szerint - olvasói körében felmérést végez, és megbízást adhat bizonyos könyvek megvásárlására. Jogi személyek szintén ajánlásokat tehetnek. Ne lehessen viszont a könyvtárakat semmiféle kategóriába sorolni, és ne lehessen megszabni azt, hogy milyen könyveket vásárolhatnak! A könyvtárak működéséről: Kulturális központokká kell válniuk, és jelentsenek konkurrenciát a művelődési központoknak. /Ott, ahol ez lehetséges./ Működtessenek kávéházakat, éttermeket; szervezzenek irodalmi, művészeti klubokat; segítsék a helyi önszervező csoportokat. Bizonyos idő után a szükségtelen példányokat szabadon forgalmazhassák, vagy amennyiben lehetőségük van rá - szociális juttatásként - karitatív szervezeteknek leadhassák. /Az SZDSZ szolnoki szervezete továbbra is várja javaslataikat, a Somogyi B. u. 6/a szám alatt, illetve a 36-878-as telefonszámon./ Erdei Péter az SZDSZ ügyvivője Tanulságos szóváltás a buszon Jászalsószentgyörgyről indultam hazafelé december 11- én, ahol orvosi kezelésen voltam. Jászleikig akartam busszal menni, de az idő elhúzódása miatt már nem voltam biztos abban, hogy elérem a a Szolnok- Gyöngyös útvonalon közlekedő, 9.26 órakor induló járatot. Amennyire erőmből tellett, igyekeztem, még egy árkon is átmásztam, nehogy lekéssem,mert az két óra várakozást jelent. Sikerült. Az ötven év kör Üli gépkocsivezető - mielőtt szóltam volna, hogy nekem félárú jár - letépte a 2oforintosat és azt mondta, nem eheti meg, majd kérdezte: megállt a kakukkos órám? Közöltem vele, hogy nem a kocsmából jöttem, nem azért lihegek - alig tudtam levegőt venni. Kérte a 2o forintot, amit nem akartam kifizetni, végül is a tizes mellé adtam még egy húszast, és mérgemben hozzáfűztem: ne adjak még egy ezrest is? Vissza akarta adni a tízest, de mondtam, tartsa meg. Erre levágta a földre és felszólított, hogy tűnjek el. Jól megkapaszkodtam, nehogy eszébe jusson lependeríteni. Ezek után kérdezem: Az ilyen indulatos embert hogy lehet a békés utasok közé engedni? Lukácsi Ferenc Jászjákóhalma Mikulás kupa Jászboldogházán A Hűtőgépgyár jászbol- dogházi radiátor gyárának vezetősége december 6-án Mikulás kupát szervezett, melyre meghívta a környező községek iskoláinak tanulóit. A játékos versenyen részt vettek jásztelki, alattyáni gyerekek is. Délelőtt az alsó tagozatosok ügyességi versenyére került sor, délután pedig az 5-8. osztályosok mérték össze tudásukat erejüket - a fiúk labdarúgásban, a lányok kézi- labdában.Az össz-eredményeket tekintve, Jászboldogháza csapata nyerte meg a kupát. A győzteseket szép ajándékkal jutalmaztuk. /A mellékelt emléklapot - az örömteli rendezvény viszonzásaként - Bodor Zita 3. osztályos tanulótól kaptuk. Köszönjük./ Bán Zoltán Jászboldogháza A gyanúsítást, rágalmazást visszautasítjuk Megjegyzések egy felhíváshoz A Néplap dec. 15-i számában Feig János aláírásával felhívás jelent meg Karcag- Berekfürdö-Kunmadaras lakóihoz. írásomban az MSZMP-t és személyemet érintő állításokhoz kívánok néhány megjegyzést tenni. TISZTELT FEIG ÚR! 1. Ön azt állítja, hogy Karcagon "még működik a munkásőr ség",és gépkocsijaikon szaladgálva "Talán szervezik ... az MSZMP-t". Tájékoztatom, hogy az MSZMP városi újjászervezésében sem gépkocsin szaladgálva, sem gyalogosan egyetlen egy munkásőr sem vett és vesz részt. Ennek az az egyszerű magyarázata, hogy Karcagon már nincsenek munkásörök. Közreműködtek viszont a szervezésben olyanok is, akik munkásörök voltak. így jómagam is. Ez azonban nekem, elvtársaimnak, volt munkásőr társaimnak ugyanolyan törvény által biztosított állampolgári joga, mint Önnek az MDF szervezése. 2. Az olvasható az Ön által aláírt felhívásban, hogy "Éppen ilyen diktátort tesznek az élére, mint Zagyi János ..." /mármint az MSZMP helyi szervezete élérel. Micsoda tévedések ezek, Uram! A december 8-án ötvenhat taggal megalakult alapszervezetünk élére ugyanis senkit nem tettek, hanem demokratikusan választottunk vezetőséget meg titkárt, és az nem én vagyok. A leghatározottabbanvisz- szautasítom azt az állítását, hogy diktátor vagyok. Bizonyítsa be. Én most is vállalom kommunista pártmunkás múltamat, benne a tizenöt esztendős karcagi tevékenységemet. Valószínűleg én is követtem el hibákat, de egy biztos: bűnök, visszaélések, korrupciós ügyek nem terhelik a lelkiismeretemet. Sőt szigorúan eljártam azokkal szemben, akik vétettek a törvények és a közerkölcs normái ellen. Mindig becsületesen, tiszta eszközökkel szolgáltam azt az ügyet, amit nem tagadok meg soha, ami nem más, mint a nép szolgálata. Most is és a jövőben is felemelt fejjel járok a karcagi utcán, és bátran nézek az emberek szemébe. És még valamit: A diktátor minősítés nemcsak rám nézve sértő és megalázó, hanem mindazokra, akik másfél évtizeden át eltűrték, hogy egy diktátor uralkodjon fölöttük. Én nem ilyen embereknek ismerem Karcag lakóit. 3. Jót derültem volna - ha nem élnénk nagyon komoly időket - azon az állításon, hogy eljátszottam egy tsz-t, majd Karcagot és környékét. Ez a túlságosan általános kijelentés nemcsak minden realitást nélkülöző, a józan észnek ellentmondó, hanem sajnálatosan nevetséges is. Kérem Feig úr, válaszoljon a következőkre: Mit ért Ön konkrétan "eljátszás" alatt? Hol, mikor, melyik tsz-t játszottam el? Húzta, vonszolta a robogó autó mellett /Vigyen el oda, hogy tudjam meg én is./ Karcag és környéke "eljátszásával" azért nem foglalkozom, mert legjobb tudomásom szerint a város és környéke megvan. Legalábbis, amikor e sorokat írtam, még megvolt. 4. A Felhívás - az MSZMP újjászervezése kapcsán - rémuralommal, a nyomorba döntés módszerével gyanúsít bennünket. Ennek már fele sem tréfa. Ez nemcsak a lakosság rémítgetése, megtévesztése, hanem olyan hangulatkeltő uszítás, amely ellentmond a társadalmi megbékélés, a nemzeti közmegegyezés eszméinek és a város nyugalmát akaró karcagiak érdekének is. Tisztelt Uram! Bármilyen hangnemben gyaláz, rágalmaz, sérteget bennünket és igyekszik hangulatot szítani ellenünk, mi nem megyünk be az Ön utcájába. Az MDF Karcagi Szervezetének felhívása arra kényszerített, hogy részletesen foglalkozzam a személyemet ért gyanúsításokkal, rágalmakkal. Mindezt azért tettem, mert jól tudom, hogy rajtam keresztül az újjáalakuló MSZMP helyi szervezetét érte eléggé el nem ítélhető támadás. És ez már nem csak az én ügyem! Ezért vettem a kezembe tollat. Alakuló taggyűlésünkön megfogalmaztuk, hogy politikájában megújuló, a múlt hibáit, bűneit elvető, de az értékeit vállaló és megőrző MSZMP-t akarunk. Ennek jegyében elhatároljuk magunkat azoktól, akik meg akarják hamisítani a múltat, akik gyalázkodva be mocskolják az elmúlt négy évtized valódi értékeit és a dolgozó emberek áldozatos, alkotó munkáját. Meggyőződésem, hogy a megújuló MSZMP méltó lesz a bizalomra és érdemes a támogatásra. A lényeges véleménykülönbségek ellenére készek vagyunk minden lehetséges kérdésben együttműködni valamennyi párt képviselőivel, tagjaival, mégpedig nem Azon a májusi napon Potemkin Gábor jászberényi taxis-kisiparos már másodszor szállította F. Attilát Jászberényből Jászapátiba. Az ismételt fuvarozásnál a megrendelő tudta, hogy nincsen nála elegendő forint, ezért amikor megérkeztek, bement a lakásába, hogy pénzt hozzon ki. Amikor kijött, a fizetés miatt vita alakult ki köztük. Ekkor már sötétség borult a tájra, mivel hajnali fél kettő körül járhatott az idő. Az utas fogta az ellentétes oldalú ablaknál a gépkocsi felső részét, miközben az ingerült taxis elindította az autót. F. Attilának erősen kapaszkodnia kellett - egyébként is az ülésen hagyta a dzsekijét, három video kazettával együtt - mivel a vezető gyorsított. F. Attila kívülről lógva segítségért kiáltott, miközben a főtér környékén többen látták a különös színjátékot. Azt, hogy a jármű ötvenhatvan kilométeres sebességgel haladva húzta, vonszolta, röpítette magával utasát. Két gépkocsi is eléjük kanyarodott, de csak másfél-két kilométer után állt meg a vezető, mialatt a halálosan megijedt utas cipőjének a talpa teljesen elkopott attól, hogy leért a lába, így fékezte magát. A különös utazás alatt nyolc napon belül gyógyuló kisebb sérüléseket szenvedett, miközben a taxi órája már ötszáz forintot 'meghaladó összeget mutatott, amelyet az adós az első fokú tárgyalásig nem rendezett.Az ügy a Szolnoki Városi Bíróságon dr. Gombos László tanácsa előtt folytatódott. Itt Potemkin Gábor a cselekmény elkövetését lényegében beismerte, a bűnösségét azonban tagadta, mivel szerinte a sértett a viteldíj vita után késsel fenyegette meg őt, ezért kellett gázt adnia. Ezt a fenyegetést később a tanuk nem erősítették meg, de a taxit megállítok sem, mivel ha így lett volna, akkor ott ezt nekik frissiben a dühös gépkocsivezető mindenképpen megemlítette volna. Erről azonban akkor szó sem volt, és ez a késes változat később "született". Egyúttal a bíróság azt is megállapította, hogy a sértett is hozzájárult a cselekmény kialakulásához, elvégre ha valaki taxit rendel, vesz igénybe, a viteldíjat is fizetnie kell, nála pedig pénz nem volt. A gépkocsivezető büntetésének a kiszabásakor a bíróság súlyosbító körülményként értékelte a veszélyhelyzet hosszabb tartalmát, a durva közlekedési szabálysértést, míg enyhítő tényként vette számba a vádlott eddigi büntetlen előéletét, azt, hogy a közlekedésben eltöltött ideje alatt sem balesete, sem szabálysértése nem adódott. Mindezek figyelembe vételével Potemkin Gábort az elsőfokú bíróság közúti veszélyeztetés bűntettéért 9 hónap börtönre és hatezer forint pénzbüntetésre ítélte. Egyúttal egy év és három hónapra a B kategóriás közúti járművezetéstől eltiltotta. A börtön végrehajtását három év próbaidőre felfüggesztette. Az ítélet nem jogerős. D.SZ.M. magunkért, hanem a városért, a karcagi emberekért. Ez a mi párt- szervezetünk részéről nem taktika, hanem őszinte, nyílt, becsületes és tisztességes szándék. őszintén sajnálom, hogy mindezeknek nyoma sem található az MDF Karcagi Szervezete felhívásában. Karcag, 1989. december 18. Zagyi János A létesítmények sorsáról bizottság dönt A volt kolostorból az egyház is kollégiumot akar címmel, november 22-én arról adtunk húrt, hogy a római katolikus egyház szeretné visszakapni jogtalanul elvett épületeit, közte a szolnoki Komarov termet és a szabadtéri színpadot. A cikk egy mondatához - "E két... létesítmény mondhatni, nem túl sok vizet zavar a város kulturális életében..." - fűz megjegyzéseket Kovács Mihály, a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ igazgatóhelyettese, valamint beszámol a szabadtéri színpad és a Komarov terem programjáról, terveikről. Tekintettel arra, hogy országos bizottság hivatott eldönteni - mérlegelve az egyház és a művelődési központ érveit -, kié lesz a Komarom terem és a szabadtéri színpad, a döntéshozatal után térünk vissza részletesebben a témára, és tájékoztatjuk olvasóinkat. /A szerk./ Az oldalt összeállította: Csankó Mikiósné E kép hátoldalán kívánt kellemes ünnepeket és eredményekben, sikerekben gazdag boldog új esztendőt - öcsödi olvasóink nevében - Enyedi Antalné. Köszönjük. I Hozzászólás cikkeinkhez A szerkesztőség postájából
