Néplap, 1989. november (40. évfolyam, 260-285. szám)
1989-11-01 / 260. szám
Köztársaságielnök-választás január 7-én (Folytatás az 1. oldalról) A bizottsági tájékoztatót követően Kürti László (Bor- sod-Abaúj-Zemplén m., 2. v,k.), református püspök fenntartotta azt a javaslatát, aanely szerint a kérdést úgy kell feltenni: a köztársasági elnököt népszavazással kell megválasztani, illetve a köztársasági elnököt a következő Országgyűlés válassza meg. Véleménye ugyanis az, hogy bonyolultan feltett kérdéssel a megkérdezettet szándékával ellentétes válasz megadására lehet késztetni, Király Zoltán (Csongrád na., 5. vk.), a Magyar Televízió szegedi stúdiójának szerkesztő riportere a népszavazásról szóló törvénynek arra a passzusára hívta fel a képviselők figyelmét, hogy a népszavazás elrendeléséről szóló országgyűlési határozatnak tartalmaznia kell a kezdeményezésiben megfogalmazott kérdést (kérdéseket). Alkotmányjogászok véleményére alapozva javasolta, hogy az Országgyűlés ragaszkodjék az eredeti megfogalmazáshoz. Ugyanilyen megfontolásból indítványozta azt is, hogy a szavazólapon csupán az SZDSZ kérdései szerepeljenek, s ehhez külön lapon mellékeljék a a magyarázatokat. Ügy vélte, a parlamentnek valóban törvényesen és korrekt módon kell eljárnia — annál is inkább, mert sérelmezte, hogy mások nem így cselekedtek. Az ülésszak soros elnöke, Fodor István Király Zoltán felvetésére reagálva elmondta, hogy a jogi bizottság vállalta a népszavazásról szóló törvény értelmezését, és annak alapján döntött. Király Zoltán ismételten szót kérve feltette a kérdést az Országgyűlésnek: elfogadhatónak tartaná-e, hogy külön lapon szerepeljenek a kérdések és külön lapon a magyarázatok? A képviselő végig se mondhatta kérdését, mikor a plénum köz- felkiáltással leszavazta. Vita a népszavazásról és az elnökválasztásról Fodor István ezt követően tájékoztatta a parlament tagjait, hogy a népszavazás elrendelésének tényéhez kétharmados többség, azaz 252 képviselő igenlő szavazata szükséges Részkérdésekben elegendő a Ház-tagok ötven százalékának plusz egy képviselőnek az egyetértő szavazata. A kialakult gyakorlatnak megfelelően a képviselők először a módosító javaslatokról határoztak. Elfogadták Fiiló Pálnak a köztársa- ságielnök-választással kapcsolatos kérdéshez fűzött magyarázat javaslatát. továbbá a bizottságnak azt az indítványát, hogy e kérdés szövegében ne szerepeljen a „szabad” jelző. Ez utóbbi döntéshez Kereszti Csaba — ismételt felkérésre — annyit jegyzett meg: amennyiben e kérdésben olyan szavak szerepelnek, amelyek ellentétesek a magyar jogrendszerrel, akkor azokat a bizottságnak módjában áll megváltoztatni. Ezt tette a „szabad vá- lasztások”-kal is, miután ez a fogalom így jogilag értelmezhetetlen. A bizottság úgy véli: ne minősítsék ilyetén módon se a korábbi, se a következő választásokat. Ez az újabb közbenső magyarázat némi bonyodalmat okozott a szavazásban. Fodor István ugyanis megfeledkezett arról, hogy a népszavazás elrendeléséről szóló határozat egészét nem bocsátotta döntésre. Erre a plénum figyelmeztette, majd elfogadta a határozatot. Ezután következett a Minisztertanács kezdeményezte népszavazás elrendeléséről szóló országgyűlési határozattervezet tárgyalása. E népszavazás célja a Magyar Köztársaság címerének kiválasztása Sarlós István (országos lista) javasolta, hogy a szavazólapon csak a koronás kis- címert és a Kossuth-címert tüntessék fel, ugyanis az alkotmány szerint már nincs értelme a jelenlegi címerről szavazni. A javaslatot a kormány nevében Kulcsár Kálmán támogatta, s azt az Ország- gyűlés is elfogadta. Bánffy György arra hívta fel a figyelmet, hogy a szavazólapról nem derül ki egyértelműen, hogyan kell megjelölni a kiválasztott címert. Ezt követően az Ország- gyűlés elrendelte a népszavazást a köztársaság címeréről. A szavazás után kért szót Tóth Attiláné (Budapest, 52. vk.), az Elektronikus Mérőkészülékek Gyárának főmérnöke, aki 'felmutatta a Magyar Közlöny 74. számát — ez tartalmazza a módosított alkotmányt —, amelyben mindhárom címert feltüntették. Ezért kicsit elkésettnek ítélte Sarlós István javaslatát. Horváth Jenő (Budapest, 11. vk), az Országos Ügyvédi Tanács elnöke arról tájékoztatta a képviselőnőt, hogy a közlönyben szereplő rajz nem része az alkotmánynak. E napirend tárgyalása utolsó pontjához, a köztársasági elnök választásának kitűzéséről és a választási eljárás egyes kérdéseiről szóló határozat megvitatásához elérkezve az Országgyűlés úgy döntött — élve az alkotmányban biztosított lehetőséggel —, hogy a köz- társasági elnököt az állampolgárok közvetlen választással, az országgyűlési választások előtt válasszák meg. Ezután határozott a népszavazások, illetve az elnökválasztás időpontjáról is. A határozatot megelőzően Bodonyi Csaba (Borsod-Aba- új-Zemplén m., 3. vk.), az És zak -m agyar o rszá g i Tervező Vállalat műszaki igazgatóhelyettese, főépítésze ugyancsak visszavonta azt a javaslatát, hogy a népszavazásokat és az elnökválasztást együtt tartsák meg. Dr. Bállá Éva (Budapest, 46. vk.) gyermekorvos azt javasolta, hogy takarékossági okokból a kétféle népszavazást együttesen tartsák meg. Ugyanis ha a nép úgy döntene, hogy nem akar köz- társasági elnököt választan5, az legalább 200 millió forintos megtakarítást jelentene. A képviselőnő javaslatát olyan hangos ellenzés fogadta, hogy Fodor István kénytelen volt az egymás véleményének tiszteletben tartására felszólítani a parlament tagjait, Nyers Rezső és Szűrös Mátyás az ülésszakon Békési László pénzügyminiszter válaszol a hozzá intézett interpellációra Szirtesné dr. Tomsits Erika (Budapest, 22. vk.), a SOTE II. számú Gyermekklinikájának tanársegéde tájékoztatta az Országgyűlést, 69 képviselő egyetértésével népszavazást kívánnak kezdeményezni a nemzeti ünnepekről. Ha ezt a parlament döntésével is megerősíti a következő ülésszakán, akkor az általa javasolt népszavazást együttesen lehet lebonyolítani a címer kiválasztásával. Bodonyi Csaba (Borsod- Abaúj-Zemplén m., 3. vk.), Bállá Éva képviselőnő takarékossági javaslatán felháborodva indítványozta: ameny- nyiiben pártok kisebbségben (maradnak bizonyos politikai alkuban, de mégis, a népszavazás formáját felhasználva, kiskapukat keresnek, akkor ezt csak saját költség- vetési támogatásuk rovására tehessék. A plénum nagy tapssal fogadta ezt az indítványt. Végezetül a parlament úgy döntőt, hogy Bállá Éva módosító javaslatát nem fogadja el. Ügy határozott: az állampolgári kezdeményezésű népszavazást november 26- án, a címer kiválasztására vonatkozó népszavazást és a köztársaságielnök-válasz- tást 1990. január 7-én kell megtartani. Á köztársaságielnök-választás esetleges második fordulójának időpontjaként január 14-ét jelölte meg. Németh Miklós beszámolója a vízlépcsőről A bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer sorsának alakulásáról, a nagyberuházás nemzetközi jogi, ökológiai, műszaki hatásait feltáró vizsgálatok eredményeiről szóló beszámolót Németh Miklós miniszterelnök terjesztette a parlament elé. A vízlépcsőrendszer problémáit komplex módon elemző írásos előterjesztés főbb megállapításait ismertetve a Minisztertanács elnöke elmondta: a kormány álláspontjának megfogalmazásánál abból indult ki, hogy a vízlépcsőrendszer eredeti . terveknek megfelelő üzembe helyezésével mindkét ország érintett területei ökológiai szükséghelyzetbe kerülnének. A döntésnél tehát elsőbbséget kapott az ökológiai, a környezet védelme, s ilyen értelemben Németh Miklós nem is tagadta, hogy a probléma fontos politikai kérdéssé is vált. „Lehet-e fontosabb politikai kérdés, mint az emberi környezet védelme, a jövő generációk élet- feltételei iránt tanúsított felelősség!?” — tettesei a szónoki kérdést a (miniszterelnök. Végezetül határozottan leszögezte: a kormány vállalja a rá háruló felelősséget, azt nem kívánja a parlamentre hárítani. A miniszterelnök ennek szellemében azt kérte a parlamenttől, hogy vegye tudomásul a beszámolót. Adja meg a fölhatalmazást a kormánynak, hogy a csehszlovák félnél kezdeményezhesse az 1977- es szerződés módosítását. Ezután Udvari László közlekedési, hírközlési és építésügyi államtitkár, a bős-nagymarosi beruházás kormánybiztosa, a napirend előadója tájékoztatta a képviselőket. A bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer megépítése környezeti szempontból egyértelműen kockázatos — mondotta. — A prognosztizáláshoz szükséges vizsgálatok hiányosak, így az esetleges kár nagysága csak felbecsülhető. Különösen nagy az ivóvízkészlet veszélyeztetettsége, egyrészt a parti szűrésű víznyerésnél, másrészt a Kisalföld alatti, az Európában egyedülálló édesvízi készletnél. Ennék a vízkészletnek a minőségét Magyar- ország és Csehszlovákia érdekében egyaránt meg kell őrizni. A vízlépcsőrendszer eredeti koncepció szerinti megépítése esetén Budapest lenne a világon az egyetlen olyan város, amely felett csúcsrajáratott vízerőmű működik, miközben az ivóvíz 85 százalékát parti szűrésű kutakból _nyerik — h angoztatta. Amennyiben a bősi erőmű csúcsraj áratása, a nagymarosi létesítmény építése, az efeletti tározótér kialakítása elmarad, mérsékelhetők az ökológiai veszélyek. Az államközi szerződés módosításával kapcsolatban kitért arra, hogy ez a kötelezettségek jogszerű és jóhiszemű megváltoztatásának kezdeményezését jelenti. Berdár Béla, az Ország- gyűlés településfejlesztési és környezetvédelmi bizottságának előadója bevezetőben összefoglalta mindazokat a körülményeket, amelyek a témakörben született előző parlamenti döntés óta megváltoztak. Elmondotta: nyilvánvalóvá vált, hogy a továbbépítés esetében az anyagi terhek éppen a következő két-három kritikus évben tetőznének. Az újabban kidolgozott energiakoncepció szempontjából már nem igényű a vízlépcsőt, az építkezés gazdaságosságának megítélése is megkérdőjeleződött időközben. A tudományos vizsgálatok következtében újabb ökológiai kérdőjelek merültek fel. Javasolta, hogy az Országgyűlés vegye tudomásul á Kormány tájékoztatóját, adjon feinataimazast az 1977- es szerződés módosításának kezdeményezésére, ám rész- letkérdéseKben ne foglaljon állást. Mondja ki, hogy a további munkánál a kormány elsődlegesen az ökológiai szempontokat, a nemzeti érdekeket, a tudomány legújabb eredményeit, és a térségben élő lakosság jogos érdekeit vegye figyelembe. Zsigmond Attila (Budapest, 5. vk.) a nagymarosi gát megépítését ellenző képviselők nevében kijelentette: egyetértenek a miniszterelnök és a kormány azon erőfeszítéseivel, amelyek a nagymarosi gát építésének végleges elhagyására és az ökológiai kockázatok minimálisra csökkentésére irányulnak. Bubla Gyula (Budapest, 3. vk.) a Ganz Villamossági Művek központi forgácsoló gyáregységének vezetője — aki ugyancsak tagja a gátellenző csoportnak — méltatta a kormány májusi döntésének jelentőségét. Leszögezte: nem szabad a tározótavat feltölteni addig, ameddig nem tudjuk biztosan, hogy lesznek-e komolyabb károsodások, Káldi Endre (Győr-Sopron m., 9. vk.), a Halászi Zöld Mező Tsz elnöke Szigetköz lakóinak véleményét tolmácsolva kérte: Győr-Sopron megye, ezen belül Szigetköz térsége a vízlépcső-beruházás miatt ne kerüljön se ökológiai, se gazdasági szempontok miatt hátrányos helyzetbe. Balogh László (Pest m., 29. vk.), a Pest Megyei Tanács elnöke osztotta a kormányfőnek azt a megállapítását, miszerint a kormány nem vállalhatja a bizonytalanságot; ha ökológiai veszélyek merülnek fel, azokat kétséget kizáróan kell tisztázni. Raffay Ernő (Csongrád m., 1. vk.), a szegedi József Attila Tudományegyetem adjunktusa a műemlékek védelméről beszélt, hivatkozva arra, hogy a tárgyi emlékek megőrzése elengedhetetlen a nemzeti tudat fenntartásához. Győrtől nyugatra például még a régészeti kutatások is hiányoznak, így csak feltételezhető, milyen nagy értékek mehetnek itt veszendőbe. Bodonyi Csaba (Borsod- Abaúj-Zemplén m., 3. vk.) az Észak-magyarországi Tervező Vállalat főépítésze üdvözölte a kormány bátorságát, s az ökológiai szemlélet győzelmét. Kulcsár Sándor (Komárom m., 1. vk.), a Szakszervezetek Komárom Megyei Tanácsának vezető titkára elmondotta, hogy a parlament szak- szervezeti csoportja javaslatot dolgozott ki a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszerrel kapcsolatban, s azt 75 képviselő aláírásával együtt eljuttatták az Országgyűlés elnökének. Azt szorgalmazzák, hogy a parlament a vízlépcsőrendszer kérdésében ne bonyolódjék szakmai és tudományos vitákba, ehelyett fogadják el a kormány beszámolóját, és adjanak felhatalmazást az 1977-es államközi szerződés módosítására. Ezután — mert több képviselő nem jelentkezett felszólalásra — a soros elnök a vitát lezárta. Mivel a vitában a képviselők a határozattervezethez szövegmódosító javaslatokat nyújtottak be, ezért felkérte a településfejlesztési és környezetvédelmi, valamint a bősnagymarosi ad-hoc bizottság tagjait, tartsanak ülést, véleményezzék a javaslatokat. A bizottsági ülések idején az Országgyűlés személyi javaslatok, illetve különféle állásfoglalások, interpellációk megtárgyalásával folytatta munkáját. Németh Miklós és Medgyessy Péter az ülésteremben Megemelt nyugdíjak és járulékok A szociális és egészségügyi bizottság tovaoDa a terv- es költségvetési bizottság együttes javaslata nyomán — a társadalombiztosítási ellátások 1989. évi egyszeri Kiegészítéséről noztaiK határozatot a képviselők. Az állásfoglalással egyhangúan egyetértett az Országgyűlés. A javaslat egyébként azt tartalmazza, hogy a 6 ezer forint alatti nyugdíjakat, járulékokat és nyugdíjszerű ellátásokat 2000 forinttal, a 6 és 7 ezer forint közötti nyugdíjakat, járulékokat és nyugdíjszerű ellátásokat fejenként ezer forinttal, az első-második fokozatba tartozó 6000 forint feletti rokkantsági nyugdíjakat 2 ezer forinttal egészítsék ki ebben az évben. Továbbá kapjanak fejenként 2—2 ezer forintot a házastársi pótlékban részesülők, a 7 ezer forint alatti jövedelempótlékban részesülők, valamint a gyes-re jogosultak. A családi pótlókban részesülők számára a javaslat gyermekenként ezer forintos kiegészítést tart indokoltnak. Ezután Török Sándor (Szolnok m., 13. vk.). a jászapáti városi tanács elnöke intézett interpellációt a művelődési 'miniszterhez a szakképzési hozzájárulásról és a szakképzési alapról szóló törvénnyel kapcsölathan. Stark Antal művelődési államtitkár szerint szükség van a törvény módosítására, a jogszabályt hamarosan felülvizsgálják, a miniszter a jövő év első negyedévében módosító javaslatát az Országgyűlés elé terjeszti. A választ a képviselő és az Országgyűlés egyaránt elfogadta. Az interpellációk sorát megszakítva Fodor István rendhagyó módon előrehozta az elnöki zárszót. Tájékoztatta a törvényhozókat arról, hogy a következő ülésszak november 21-én, kedden kezdődik. A - határozathozatalhoz a képviselőknek meg kellett várniuk a bizottságok állásfoglalását a módosító indítványokról. Rövid szünetet követően a itelepülésfejlesz- tésd és környezetvédelmi, valamint a Bős-Nagymaros ad hoc bizottság a kormány képviselőjének egyetértésevei terjesztette elő a határozati indítványt. Ezek szerint az Országgyűlés a beruházás felfüggesztése óta elvégzett vizsgálatokról szóló beszámolót, az abból levont következtetéseket — amelyeket a miniszterelnöki expozé tartalmazott — tudomásul veszi. Az Országgyűlés megerősíti, hogy a kormány tevékenységét a jövőben is az ökológiai szemlélet, a tudományos megalapozottság és a nemzeti érdek képviseletének elsődlegessége hassa át, s törekedjenek a környezeti károsodások megelőzésére, kiküszöbölésére. Az Ország- gyűlés felhatalmazza a Minisztertanácsot, hogy a csehszlovák szerződő félnél kezdeményezze a Magyar Nép- köztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság között a gabcikovo—nagymarosi vízlépcsőrendszer megvalósításáról és üzemeltetéséről szóló 1977 szeptemberében aláírt szerződés módosítását. A két bizottság együttes indítványának megfelelően a képviselők elé terjesztett kormánybeszámolót és határozati javaslatot 186 egyetértő, 7 ellenző és 74 tartózkodó szavazattal fogadta el az Országgyűlés. Ezzel az Országgyűlés októberi ülésszaka befejeződött. A második munkanapon Fodor István, Horváth Lajos és Jakab Róbertné felváltva elnökölt,
