Néplap, 1989. november (40. évfolyam, 260-285. szám)

1989-11-01 / 260. szám

Döntött ax Országgyűlés Elnökválasztás január 7-én November 26-án népszavazás az SZDSZ kezdeményezésére Januárban döntés a címerről is — A kormány kezdeményezi a vízierőmü-szerződés módosítását Az előzetes várakozástól eltérően interpellációk tárgya­lásával folytatta munkáját tegnap az Országgyűlés októberi ülésszaka. A napirend megváltoztatására azért volt szükség, mert a plenáris ülés megkezdése előtt — reggel 9 órakor — a terv- és költségvetési, valamint a jogi, igazgatási és igaz­ságügyi bizottság még nem tudta befejezni az előző napon elhangzott, a népszavazás elrendeléséhez kapcsolódó módo­sító indítványok megvitatását. Válaszok korábbi interpellációkra Elsőként azokról a koráb­ban benyújtott interpellá­ciókról határozott a plenum, amelyeket jóváhagyás hiá­nyában a testület újratár­gyalásra visszautalt az ille­tékes bizottságoknak. így a szeptember 26-án kezdődött ülésszakon többek között dr. Király Ferenc (Szolnok m., 5. vk.) katonai szervezé­si és személyi kérdések tár­gyában interpellált a honvé­delmi miniszterhez. Vélemé­nye szerint Bokor Imre Kis­királyok mundérban című könyve megdöbbentő képet fest azokról az anomáliákról, amelyek Czinege Lajos mi­nisztersége alatt a hadsereg felső vezetését jellemezték. A képviselő elmondta: a könyv szerzőjét Kárpáti Fe­renc vezérezredes, honvédel­mi miniszter parancsára 1989. november 1-jétől nyug­állományba helyezték. Ki­rály Ferenc véleménye sze­rint ez a minősíthetetlen el­járás joggal vonja kétségbe a ,tárca vezetőjének nem egy­szer hangoztatott megújítási szándékát. Ezek után a kép­viselő egyértelmű választ kért a minisztertől: nem lát-e ellentmondást a parla­mentben tapasztalt rokon­szenves reformista, liberális magatartása és Bokor Imre ellen alkalmazott „merev re­torzió” között; a feltárt té­nyek alapján milyen szerve­zési és személyi konzekven­ciákat kíván levonni? Kárpáti Ferenc vezérezre­des, honvédelmi miniszter válaszában utalt arra, hogy Németh Miklós miniszterel­nöktől hiteles, objektív vizs­gálat lefolytatását kérte. A miniszterelnök felkérte a honvédelmi bizottság elnökét s néhány tagját erre a mun­kára, amely megkezdődött. Kárpáti Ferenc kijelentette: Bokor Imre jószándékában nem kételkedik, mert meg­győződött róla, hogy a könyv kiadása előtt magas beosztá­sú, a hadseregen kívül álló politikai és ‘ állami, vezetők­től kért véleményt. Sajnos, érdemi választ nem kapott. Kár — tette hozzá a minisz­ter. Majd kijelentette: a könyv jórészt olyan kérdése­ket érint, amelyek döntően a múlt több évtizedére vo­natkoznak. Véleménye szerint a bi­zottságnak módjában áll az interpelláló képviselőnek azt a megállapítását is megvizs­gálni, hogy Bokor Imre nyugdíjaztatása „reflexsze­rű, beidegződött retorzió-e”. A miniszter úgy ítélte meg, hogy törvényes, kellően kö­rültekintő, mindent mérle­gelő intézkedés volt. Beszá­molt arról is, hogy a könyv szerzője néhány napja vette át tudományos tevékenysé­géért a honvédelmi minisz­ter által odaítélt Stromfeld Aurél-díjat. Mindezek után a miniszter — tekintettel a még folyamatban lévő vizs­gálatra — kérte a képviselőt és az Országgyűlést: a Ház­szabály értelmében tegye le­hetővé, hogy az interpellá­cióra harminc napon belül térjenek vissza. Remélhető­leg addig a vizsgálat is be­fejeződik. Az elnöklő Jakab Róbert- né a Házszabály értelmében nem kért szavazásit. Molnár Ferenc (Szolnok m., 11. vk.) az ipari minisz­terhez interpellált Karcag gázellátásának helyzete, a további fejlesztés akadályai, valamint Szolnok megye négy, illetve az ország tizen­öt hasonló helyzetben lévő települése tárgyában. Horváth Ferenc ipari mi­niszter legjobb szándéka el­lenére sem tudott egyértel­műen pozitív választ adni. Beszélt arról, hogy Karcagon is állami pénzből készült el 1967-ben a gázátadó-állomás, most már viszont csak saját erőből oldhatják meg a fej­lesztést. Nem hátrányos helyzetben van Karcag — jelentette ki a miniszter —, hanem a korábbi előnyös helyzetéből illeszkedik be az ország gazdasági lehetőségei­be. Továbbra is igénybe vé­ve a lakosság és a felhasz­nálók pénzét, olyan pályáza­ti rendszert lehet működtet­ni a jövőben, amelyben a legnagyobb áldozatot vállaló Az elnöklő Fodor István javaslatára ezt követően Horváth Lajos (Baranya m. 3. vk.), az Állami Számve­vőszék tisztségviselőinek je­lölésére alakult bizottság ál­lásfoglalásáról tájékoztatta az Országgyűlést. Elmondta, hogy a bizottság elsősorban azt tartotta szem előtt: olyan vezetőket kell válasz­tani, akik kiállják a politi­kai és a tágabb közvélemény minden próbáját. Kérte az Országgyűlést, hogy a bizott­ság jelöltjeit vegye szavazó­lapra, majd titkos szava­zással döntsön. Ezután Fehérné Eke Kata­lin (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 10. vk.), a terv- és költ­ségvetési bizottság tájékoz­tatóját ismertette. Mint mon­dotta a bizottság az Állami Számvevőszék elnökének Hageknayier Isvánt. elnök- helyetteseinek pedig Kupa Mihályt és Sándor Istvánt javasolta. A Ház megbízott elnöke ikülön-külön szavazásra tet­te föl, hogy az említett ne­vek felkerülj enek-e a szava­zólapokra. Hagelmayer Ist­ván és Sándor István jelö­lésével az Országgyűlés egyetértett, ugyanakkor azonban Kupa Mihály neve nem került fel a szavazólap­ra, mivel ehhez nem kap­települések és vállalatok kö­zösen pályázhatnak a gáz­szolgáltatás bővítésére. Reményét fejezte ki a mi­niszter, hogy ehhez az együtt­működéshez az OKOT a ma­ga eszközeivel a jelenleginél nagyobb mértékben csatla­kozik. Megemlítette a mi­niszter azt a szándékot is, amely szerint a jövőben a gázszolgáltató vállalatokat gazdasági társasággá alakíta­nák át, s a tanácsoktól, a vállalatoktól és a lakosság­tól átvett juttatások tőkeré­szesedések lennének. A miniszter válaszát a képviselő és az Országgyűlés is elutasította. A parlament ezután áttért a kérdések tárgyalására. ta meg a képviselők többsé­gének jóváhagyását. Fodor István ezt követően bejelentette, hogy a mostani ülésszakon nem tudják meg­választani az Alkotmánybí­róság tagjait, ugyanis az elő­készítő bizottság néni fejezte oe az ezzel kapcsolatos mun­káját, s további egyezteté­sekre van szükség az Ellen­zéki Kerékasztal, valamint a jogi, igazgatási^ és igazság­ügyi bizottság képviselőivel. Erre tehát csák a követke­ző ülésszakon kerülhet sor._ Emiatt értelemszerűen az’ Állami Számvevőszék teljes tisztikarát is csak azon az ülésen választhatják meg. Tekintettel azonban ama, hogy az Állami Számvevő- széknek minél előbb el kell kezdenie munkáját, az el­nök javasolta: a két elfoga­dott jelöltről még ezen az ülésen döntsön az Ország- gyűlés. A jelölések befejeztével folytatódott a népszavazások elrendeléséről, illetve a köz- társaságielnök-választás ki­írásáról hétfő délután meg­szakadt plenáris vita. A jo­gi, igazgatási és igazságügyi bizottság több ülésen kiala- kitott állásfoglalását az ál­lampolgári kezdeményezésre kiírandó népszavazásról Ke­reszti Csaba, a bizottság előadója ismertette. Mint mondotta: az SZDSZ aláírásgyűjtő ívein feltün­tetett négy kérdést egyetlen szövegszerű változtatással, és más sorrendben javasol­ja a szavazólapon feltüntet­ni. A kérdések után zárójel­ben magyarázó szövegek sze­repelnek annak érdekében, hogy az állampolgárok egy­értelmű választ adhassanak. A bizottság elutasította azt a javaslatot, hogy a népszava­zást és az elnökválasztást egy időpontban tartsák meg. Egyetértett viszont azzal, hogy az állampolgári kezde­ményezésre kiírandó népsza­vazást az SZDSZ négy kér­désében november 26-án, a Magyar Köztársaság címe­réről a kormány kezdemé­nyezésére kiírandó népsza­vazást, valamint a köztársa- ságielnök-választást egy idő­pontban, 1990. január 7-én tartsák meg. Az esetleges második elnökválasztási for­duló időpontjául január 14-e megjelölését támogatja. Jelölések az Állami Számvevőszék tisztségeire Országgyűlés. Interpellációkkal folytatódott a második nap (Folytatás a 2. oldalon) Holnap halottak napja Gyertyák. Fehér testüket úgy olvasztja el a láng, mint emlékeinket az idő. Emlékek. Szerétéiről, szerelemről, ösz- szetartozásról. Eltávozott szeretteink képét már nem a te­kintetünkben, hanem a szívünkben hordjuk. Együtt megélt örömeink a gondolatainkba költöztek, mert lelkünket egyet­len érzés töltötte el: a hiány. Próbáljuk kifejezni: gyertya­fénnyel és a krizantémmal- Elmondhatatlan. Fotó: K. É. A pártvagyonról is tárgyaltak Állásfoglalás lapzárta után Tegnap este ülést tartott az MSZP Szolnok Megyei Koordinációs Tanácsa. A testület napirendjén három téma szerepelt. Elsőként tá­jékoztató hangzott el a vá­lasztási előkészületekről és a teendőkről. Ennek megvita­tása után a pártszervezés helyzetével és aktuális fel­adataival foglalkozott a koor­dinációs tanács. A tájékoz­tatóban elhangzott: az MSZP-nek a megyében kö­rülbelül 1500 tagja van, akik néhány kivétellel az MSZMP-ből igazoltak át az új pártba. Sokan még min­dig bizonytalanok, várakozó álláspontra helyezkednek — fogalmazódott meg. A koordinációs tanács vé­gezetül a megyében működő pártvagyon elosztásával kap­csolatos véleményét alakí­totta ki. Erre lapzárta után került sor, a tanács állás- foglalását ezért később is­mertetjük. Szovjet-amerikai csúcs decemberben Az Egyesült Államok és a Szovjetunió arról tárgyal, hogy már decemberben tart­sák meg az első csúcstalál­kozót George Bush és Mi­hail Gorbacsov között — je­lentette kedden a The Wa­shington Post. A találkozó semleges területen zajlana le: esetleg egy hajó fedél­zetén, a Földközi-tengeren. Megrendezése független len­ne a két vezető nyár elejére tervezett találkozójától, amelyben a szeptemberi kül­ügyminiszteri találkozón már elvileg megállapodtak. A lapnak amerikai kor­mányforrásokra hivatkozó értesülései szerint a decem­beri csúcstalálkozó tervéről a legmagasabb szinten tár­gyalnak, és hamarosan dön­tés is várható. Nem tudni, hogy a kezdeményezés me­lyik féltől származott. A The Washington Post szerint a találkozó mindkét fél számára előnyös lenne. Segítene Mihail Gorbacsov­nak abban, hogy megszilár­dítsa hazai helyzetét, George Bushnak pedig segítene el­hárítani a demokrata párt bírálatát: az ellenzék tá­madja a kormányt, amiért nem reagál elég gyorsan a kelet-európai változásokra. James Baker amerikai kül­ügyminiszter a közelmúltban két beszédben nyilvánította ki, hogy kormánya kész a messzemenő együttműködés­re a Szovjetunióval, mivel a peresztrojka sikere amerikai érdek is. A kormányon be­lül ennek ellenére tovább folyik a vita a kérdésben. James Baker a minap meg­akadályozta, hogy Robert Gates, a helyettes nemzet- biztonsági tanácsadó el­mondjon egy beszédet, amelyben nagy fenntartá­sokkal nyilatkozott volna a szovjet reformok kilátá­sairól. Hír szerint hasonló fenntartásos véleményen van Dán Quayle alelnök és Ri­chard Cheney védelmi mi­niszter is

Next

/
Oldalképek
Tartalom