Néplap, 1989. június (40. évfolyam, 127-151. szám)

1989-06-01 / 127. szám

1989. JÚNIUS 1 ±éplap Szűrös Mátyás a Ház elnöke beszélget a délutáni ülés meg­kezdése előtt egyik csinos képviselővel Koalíció lentről, felhívás hét pontban Reformkörök tanácskozása Szolnokon (Folytatás a 2. oldatról) A képviselő kérte a Parla­mentet — hivatkozva a ház­szabályra —, hogy utasítsa el a törvénytervezetet, és egy későbbi időpontban, kel­lően átgondolva, szakembe­rekkel konzultálva újra tár­gyalja meg azt az Ország­­gyűlés. Dr. Mezei Károly (Sza­­bolcs-Szatmár m., 18. vk.), csatlakozott azokhoz, akik új vadászati törvény megal­kotását szorgalmazták. A vad, a képviselő véleménye szerint nemzeti érték, nem­zeti kincs és ezért az állam tulajdona. A tulajdonforma megvál­toztatása ellen szól az is; ha a vad azé lenne, akié a föld, ez a terrhelő számára ellent­mondást szülne a mezőgaz­dasági és a vadgazdálkodási tevékenység között. Tóth János (Budapest, 37. vk.), javasolta, hogy ne ke­rüljenek az erdők a gazdál­kodó szervezetek tulajdoná­ba, s így azok szabad adás­vételére se kerülhessen sor. Vass Józsefné (Békés m., 15. vk.), főkönyvelő-helyet­tes kétperces hozzászólásá­ban kívánta kiegészíteni írásban benyújtott indítvá­nyát. Utalt arra, hogy a va­dászati törvény megalkotá­sát több éve szorgalmazzák. Tornai Endre szerint in­dokolt, hogy a vadászati te­rületeknek egy gazdája le­gyen, mégpedig a mezőgaz­dasági üzemek. Mivel többen nem jelent­keztek hozzászólásra Szűrös Mátyás javasolta az általá­nos vita lezárását, majd szavazásra tette fel: bo­csássák-e részletes vitára a három törvényjavaslatot. A mezőgazdasági szövetkeze­tekről, valamint a földről szó­ló törvény módosítása kap­csán a képviselők nagy több­sége arra voksolt, hogy le­gyen részletes vita, az er-Az MSZMP Központi Bi­zottsága történelmi, egyúttal szimbolikus jelentőségű ese­ménynek tekinti Nagy Imre és sorstársainak 1989. júni­us 16-ai temetését. A törté­nelmi, erkölcsi jóvátételt, a nemzet kegyeletes emléke­zését szolgálja ez a nap. Nagy Imre és sorstársai életútját és szereiét a hiva­talos politika kezdetben igaztalanul értékelté, ami a legutóbbi időkig fennma­radt. A megújuló MSZMP szükségesnek tartja, hogy a Nagy Imre és társai elleni perben emelt vádak felül­vizsgálata mielőbb lezárul­jon, igazságot szolgáltatva a megvádolt és elítélt politi­kusoknak. Az MSZMP Központi Bi­zottsága természetesnek tártja a társadalom igényét arra, hogy a közelmúlt tör­ténetének minden lényeges kérdésében tisztán láthas­son, hiteles információk alapján ítélhessen az esemé­nyekről és azok szereplői­ről. Ezért a rendelkezésre álló eszközökkel támogatja az események objektív fel­tárására irányuló tudomá­nyos kutatást, kezdeményezi és elősegíti, hogy a törté­nelmi dokumentumok folya­matosan nyilvánosságra ke­rüljenek. A maga részéről is tárgyalást kezdett annak érdekében, hogy a külföldön tál&lható források mielőbb hozzáférhetővé váljanak, feltáruljon a szocializmus demokratikus megújításáért vívott küzdelem korábbi története, abban Nagy Imre szerepe. Nagy Imre az 1945 utáni magyar történelem jelentős személyisége. Űtja elválaszt­hatatlan a kommunista moz­dőkről és a vadgazdálkodás­ról szóló törvényjavaslat részletes vitáját azonban 175-en elutasították (87-en szavaztak mellette, 29-en pedig tartózkodtak), így az Országgyűlés úgy határozott, hogy e törvényjavaslat fe­lett most nem nyitnak rész­letes vitát. A termelőszövetkezetekről szóló törvény módosításáról folytatott részletes vitában elsőként Györffy László (Vas m., vk.), kért szót. Hangsúlyozta: a szövetkeze­tek nyugdíjas és aktív tag­jai a föld tulajdonjogával még ma is rendelkeznek. Esetükben tehát nem kerül­het sok megváltásra. Ez csak azoknál történhet meg, akik a területet elhagyták, a szán­tóföldről lemondtak, illetve felhagytak a föld művelésé­vel. A képviselő azt taglalta a továbbiakban, hogy miként kell megváltani a földet azok esetében, akik kilépnek a közös gazdaságokból, illetve akik elhunytak. Ezzel kap­csolatosan fontosnak tartot­galomtól, annak tragikus el­lentmondásait is magában hordta. Pályája a Horthy rendszer elleni küzdelem­től, az emigrációs évektől ívelt a felszabadulást köve­tő újrakezdés heroikus küz­delméhez, a földosztáshoz, mellyel neve összekapcsoló­dik. Ezekben az években a félreállítástól az ötvenes évek torz politikájában va­ló közreműködés ellentmon­dásán át vezetett ez a pálya az 1953 júniusában kidolgo­zott „új szakasz”-ig, külö­nösen az új agrár- és nép­frontpolitika kezdeményezé­séi«. a szocializmus és a nemzeti szuverenitás szoros összefüggésének felismerésé­ig. Személye a szocialista reformpolitika szimbólumá­vá vált. Amikor ismételt félreállí­­tása után 1956 októberében visszakerült a miniszterel­nöki székbe, rendkívüli kö­rülmények között küzdött az ország megmentéséért. Egyszerre harcolt a magyar­­országi sztálinizmus megfé­kezéséért, a nemzeti sérel­mek jóvátételéért, a külső beavatkozás elhárítása ér­dekében és a népfelkelés mögött feltámadt ellenfor­radalmi cselekményekkel szemben. Ehhez sem pártja, sem koalíciós partnerei nem nyújtottak megfelelő támo­gatást. A sodró események­ben maga sem mutatott kel­lő határozottságot, és téve­dett külpolitikája nemzetkö­zi feltételeinek és következ­ményeinek megítélésében. Neve azonban összeforrott a nemzeti önállóság talaján, az önigazgatást és a demok­ratikus többpárti pluraliz­must elismerő szocialista út­tal. ta, hogy ne törvény szabá­lyozza ezek módozatait, ha­nem bízzák ezt a kilépő, az örökös és a termelőszövetke­zet közös megegyezésére. Dr. Tallóssy Frigyes ja­vaslata arra irányult, hogy akiknek megváltással vették el a földjét, annak vagy örököseinek vissza kell ad­ni, ha ezt kéri. Miután a tárgyalt törvény­­javaslatok részletes vitájá­ban új felszólaló nem je­lentkezett, az elnöklő Szűrös Mátyás felkérte a mezőgaz­dasági, illetve a jogi igazga­tási és igazságügyi bizottság tagjait, hogy együttes ülésen vitassák meg a törvényja­vaslatok vitájában elhang­zott módosító indítványo­kat, s készítsék el jelentésü­ket. Ezzel az Országgyűlés ülésszakának második napja — amelyen Szűrös Mátyás, Jakab Róbertné és Horváth Lajos felváltva elnökölt — befejeződött. Az ülésszak csütörtökön Hütter Csaba mezőgazdasági és élelmezés­­ügyi miniszter válaszával folytatódik. 1 1956. november 1—4-e kö­zött a külső körülmények megváltoztak, ugyanakkor az MSZMP és a kormány vezetése kettészakadt. Nagy Imre nem vállalta az akko­ri külső és belső körülmé­nyek által kikényszerített kompromisszumokat, nem vállalta a régi politikai in­tézményrendszer részleges megjavításával elérhető re­formokat. Ez vezetett sze­rmélyes tragédiájához, a po­litikai okokból reászabott igaztalanság halálos ítélet­ig. Az MSZMP Központi Bi­zottsága tiszteletben tartja a pártalapításban részt vevő Nagy Imrének és küzdőtár­sainak emlékét. A párt meg­újulása során épít az 1956. október végi megalakulásá­nak elveire, nyíltan vállalja az 1953—54-es reform-kez­deményezések örökségét. Az 1956-os eseményekben, a nehéz napok ellentmondá­sos viszonyai között a szem­benálló felek mindegyiké­nek oldalán sokan hősiesen küzdöttek és haltak meg vélt vagy valós, de egyaránt igaznak hitt céljukért. Sok­­százan váltak az események véletlen áldozatává. A tra­gédia maga a testvérharc volt, annak minden halottja a nemzet vesztesége. Újabb megrázkódtatáshoz vezetne, ha Nagy Imre és sorstársai temetése a nem­zetet megosztó feszültségek forrásává válna. Ezért az MSZMP Központi Bizottsága felhívja a párt tagjait, a magyar állampolgárokat: fe­lelős magatartással legyenek méltóak a kegyeleti aktus­hoz. A temetés legyen memen­to: a nemzeti megbékélés jelképe. Tegnap délután, az MSZMP szolnoki székházá­ban első ízben jöttek össze hivatalos találkozóra a me­gyénkben már működő re­formkörök képviselői. A ta­lálkozót a Szolnok városi MSZMP reformkör kezde­ményezte. A tanácskozás hármas célt tűzött maga elé. Az el­ső az volt, hogy a hivatalos kapcsolatfelvétel megtörtén­jen. Másodikként említhető a kapcsolattartás kérdései­nek megvitatása. S végül egy hét pontból álló felhí­vás is terítékre került. A tanácskozáson elsőként dr. Szegedi Károly ügyvéd, a szolnoki reformkor tagja tájékoztatta a jelenlévőket az ez év május 20-án, Sze­geden megtartott országos értekezletről. Elmondta, hogy ott is megfogalmazódott: a sztálini típusú, magát szo­cialistának nevezett hatalmi rendszer csődben van. Az MSZMP nem volt valódi párt és ma sem az. A párt­tagság jelentős része nem látja, vagy nem hajlandó belátni, azt, hogy a párt le­hetetlen helyzetbe került. S mivel sem az új pártok és szervezetek, sem az MSZMP nem adtak még reális prog­ramot az érdemi változások­hoz, ezért félő, hogy az or­szág a szakadék szélére ke­rülve, vagy egy sztálinista viszarendeződésnek, vagy egy nyílt lázadásnak nézne Folytatódik a csatornaépítés Törökszent­­miklóson (Folytatás az 1. oldalról) att a társulat elnökét fölke­restem ugyanis arról tájékoz­tatta az érintetteket, hogy még a hónap végén elkezdő­dik utcájukban a város nagy­szabású beruházásának ré­szeként annak a vezetéknek a kiépítése, amely a főgyűj­tőből szállítja majd a szenny­vizet a tisztítótelepre. Meg­értő együttműködést kért az elnök a munkálatokkal járó neh ézségekér t. Most, május végén azon­ban még minden változatlan, és a beígért vezetéképítésből nem lett semmi. A Wesselé­nyi útiak kérését tolmácsol­va kérdeztem: mi az oka a késlekedésnek, a több mint héthónapos csúszás vajon késlelteti-e az egész beruhá­zás megvalósítását? Tóth József arról tájékoz­tatott, hogy a 400 millimé­teres vezeték kivitelezésének kezdetekor a helyszíni vizs­gálatok alapján megállapí­tották, hogy az ottani köz­művek eltérnek a műszaki tervekben jelzett pontoktól. A KÖTIKÖVIZIG ezért a feltárás után a tervektől el­térő nyomvonalat javasolt. Ennek érdekében megállapo­dás született: az út páratlan oldaláról áthelyezik a vil­­lanvoszlopökat a páros ol­dalra. A késedelem pedig ab­ból fakadt, hogy az áthelye­zés műszaki tervét is el kel­lett készíteni a szerződéskö­tés előtt. Ami pedig a beruházás egészét illeti, elmondta: az építkezés egészére nem lesz kihatással a csúszás. A nyo­mott-vezeték teljes szaka­szon még az idén elkészül, s ebben az évben újabb három utcában kerül a földbe a szennycsatorna. A mintegy 17,5 kilométer hosszúra ter­vezett hálózatból eddig 6,3 kilométer valósult meg. A Várhatóan 1992 szeptembe­rére elkészülő munka össze­sen 281 millió forintba kerül, melynek legfontosabb ele­mét, a tisztítótelepet már jö­vőre üzembe helyezik. így mód nyílik a már átadott szakaszok folyamatos bekap­csolására. Sz. Gy. elébe. Az MSZMP reform­korok ennek a potenciális veszélyhelyzetnek a felisme­réséből fakadó felelősségtu­dat szerint politizálnak. Nagyon lényegesnek ítélte az előadó — idézve a sze­gedi tanácskozás egyik hoz­zászólóját —, hogy az ellen­zékkel nem csak a hatalom csúcsain kell tárgyalni, ha­nem a területeken is. Ez az, ami úgy fogalmazható meg, hogy: KOALÍCIÓ LENT­RŐL. Szolnok megyében is sok a tennivaló. A megye párt­vezetése ugyanis — hangsú­lyozta dr. Szegedi Károly — nem látta, vágy nem akarta látni a gondokat, és fontos kérdésekben nem tudott ál­lást foglalni. Hivatkozott ar­ra is, hogy az ügyek eltus­­solása helyett, a vétkesek időbeni megbüntetése lett volna célravezető, hogy a visszaélések ne ismétlődhes­senek. Hogy ez nem így tör­tént, az súlyos POLITIKAI HIBA volt. A pártvezetés nemcsak nem ismerte fel a tagság akaratát, hanem bi­zonyos információkat vissza­tartott. Ezzel összefüggő az is, hogy sokáig ellenezte a megyei pártértekezlet meg­tartását. A pártértekezlet előkészítésével kapcsolato­sán az előadó kiemelte még azt is, hogy ellentmondásos volt a jelölés folyamata, hi­szen az első körben kieset­tek helyett újakat nem ke­(Folytatás az 1. oldalról) ról, valamint a pályakezdő fiatalok elhelyezkedési lehe­tőségeiről hallhattak tájé­koztatót a bizottság tagjai. Mint elhangzott a munka­erőpiacot általánosan a munkaerő-kereslet csökkené­se jellemzi. 1989 első ne­gyedévében már több mint négy és fél ezren keresték fel a Munkerő Szolgálati Irodát, ugyanakkor ott csak 2600 álláshelyet tudtak aján­lani, de a „kereslet” és a „kínálat” is jelentősen eltért egymástól. Főleg a szakkép­zettséggel rendelkezők szá­míthatnak könnyebb elhe­lyezkedésre, ugyanakkor az álláskereső segédmunkások­nak csupán egyharmadát igényli a megye gazdasága. Ebben az évben a pálya­kezdő fiataloknak, a jelzé­sek szerint, csak a kéthar­mada tud majd elhelyezked­ni. A megyei tanács az igé­nyek felmérésével, egyezte­tésével, a fiatalok jobb tá­jékoztatásával kíván enyhí­teni az első munkahely meg­szerzésének nehézségein. A munkaerő-kereslet Szol­nokon, Mezőtúron és Kun­­szentmártonban meghaladja a kínálatot, a többi körzet­ben. de különösen Karcagon, Tiszafüreden és Törökszent­­miklóson viszont éppen for­dított a helyzet. — Az ifjúság helyzetének összegzésére, valamint egy jövőbeni állami ifjúságpoli­tika körvonalazására vállal­koznak a magyarországi if­júsági szerveződések, amikor június végén három napos konferenciát tartanak a Bu­dapesti Műszaki Egyetemen. Az „Ifjúság 2000-ben” cím­mel rendezendő tanácskozás nem titkolt célja: az ifjú­ságpolitika újragondolására ösztönözni az állami és tár­sadalmi vezetőket, illetve a konferencián elhangzó gon­restek meg, pedig kellő po­litikai érzékenységgel, véná­val rendelkező vezetők kel­lenének, s valójában ma még ilyenek nincsenek. Ez a pártértekezlet egy régi szisz­téma szerint kerül megren­dezésre — fejezte be dr. Szegedi Károly. Ezután megkezdődött a vita, melyben sokan felszó­laltak. Közülük Harasztosi Józsefet, a szolnoki reform­kor tagját emelhetem ki, aki — többek között — el­mondta: nyilvánosságot vál­laltak, névvel és konkrétu­mok alapján bírálnak. De számítanunk kell a viszont­­bírálatra is, aminek vannak természetes és kevésbé kí­vánatos formái. A tanácskozás záróak­kordjaként egy felhívás megvitatására került sor. Ebben olyan követelések fo­galmazódtak meg, mint: csatlakozás a szegedi nyilat­kozathoz, állásfoglalás me­gyénk nevével kapcsolato­san, a kétpói veszélyeshulla­­dék-tároló kérdése, az MSZMP névváltoztatása, az MSZMP tagdíj és saját mű­ködési bevételeinek kérdé­sei, az előrehozott pártkong­resszus megtartásának támo­gatása, valamint az, hogy az MSZMP készítsen koncep­ciót arról, hogy mi az el­képzelése a birtokában lévő vagyon sorsáról. Jelenleg 800—1000 mun­kanélküli van a megyében, de közülük a szigorú felté­telek miatt csak 158-an kap­hatnak segélyt. A megye gazdaságában egy-két kivételtől eltekintve nem érzékelhetők a foglal­koztatási helyzetet javító változások jelei, sőt továb­bi létszámleépítésekre is le­het számítani. Az idén a mezőgazdaságban ezer. az építőiparban 300, az iparban 5—600, a kereskedelemben száz munkahely szűnik meg az előrejelzések szerint. Az átképzési támogatást 1988—89-ben 335-en vették igénybe, jelenleg a megye tizenöt településén 300 hát­rányos helyzetű, iskolázatlan munkavállaló számára biz­tosítanak közhasznú mun­kát. A munkahelyteremtő be­ruházásra hét pályázó vál­lalat összesen 366 új munka­hely megteremtéséhez 20,8 millió forintot kapott a fog­lalkoztatási alapból. A me­gyei tanács fejlesztette a munkaerő szolgálati tevé­kenységet, már nyolc iroda működik a megyében. További terveik között szerepel egy kelet-magyaror­szági átképzési központ lé­tesítése Szolnokon, melyhez központi pénzügyi támoga­tást igényelnek az illetéke­sek. dolatokkal, véleményekkel, az elfogadott állásfoglalá­sokkal segíteni a készülő új kormányprogram ifjúságpo­litikai koncepciójának ki­alakítását. A MISZOT által szerve­zett tanácskozáson a hazai ifjúsági szervezetek, tömörü­lések mellett részt vesznek a pártok, a társadalmi szer­vezetek képviselői, valamint ifjúságkutatók és a fiatal korosztályhoz tartozó or­szággyűlési képviselők. Legyen memento: a nemzeti megbékélés jelképe Az MSZMP Központi Bizottságának közleménye Nagy Imre és sorstársainak temetéséről Sz. P. A pályakezdőknek csak kétharmada tud elhelyezkedni Június végén: országos ifjúságpolitikai konferencia

Next

/
Oldalképek
Tartalom