Néplap, 1989. június (40. évfolyam, 127-151. szám)

1989-06-01 / 127. szám

AZ MSZMP SZOLNOK MEGYEI LAPJA VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJ ETEK! XL.évf. 127. sz. 1989. június 1, csütörtök Az Országgyűlés második napján Nem fogadták el a földtörvény módosításáról szélé javaslatot — Szűrös Mátyás elnökletével szerdán folytatta mun­káját az Országgyűlés kedden megkezdődött ülésszaka. Az Országgyűlés elnöke bejelentette, hogy először a mezőgaz­dasági termelőszövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvény módosításáról szóló; a földről szóló 1987. évi I. törvény mó­dosításáról szóló, valamint az erdőkről és a vadgazdálkodás­ról szóló 1961. évi VII. törvény módosításáról szóló törvény­­javaslatot tárgyalja a parlament. Szűrös Mátyás ezt követően bejelentette, hogy a ven­dégpáholyban foglal helyet Sztanko Todorov, a Bolgár Nép­­köztársaság Nemzetgyűlésének elnöke és az általa vezetett küldöttség. Ebből az alkalomból külön köszöntötte a bolgár vendégeket. A három törvényjavaslathoz kapcsolódóan Hütter Csaba mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter tartott expozét. A három törvény módosí­tását, korszerűsítését a tár­sadalmi fejlődés, a gazdasá­gi megújulás követelményei tették szükségessé — mond­ta expozéja bevezetőjében a miniszter, majd rámutatott: — A termelőszövetkezetek­ről, a földről és az erdők­ről, valamint a vadgazdálko­dásról szóló törvény szoro­san összetartozik. Módosítá­sukhoz abból indultak ki, hogy a föld csak a gazda­tudatú, földművelő emberrel együtt lehet igazi érték. A mezőgazdasági szövet­kezetekről szóló törvény módosításának szükséges­ségét méltatva kiemelte: — A beterjesztett törvény­­javaslat minden eddigi mó­dosítástól eltérő sajátossá­ga, hogy a tulajdonlás alap­kérdésében a magyar gazda­sági reformhoz illeszkedő, reformszellemű változáso­kat tartalmaz. A szövetkezetek, a szövet­kezeti tagság számára lét­kérdéssé vált a tulajdonhoz és a szövetkezeti formavá­lasztás szabadságához fűző­dő jogok maradéktalan ér­vényesítése; hogy az alapve­tő jogok eredendően tegyék lehetővé a demokrácia tény­leges érvényesülését. — Az osztatlanság és a tulajdonviszonyok kapcsán beszélni szeretnék a kötele­ző földbevitel, a földjára­dék és a földmegváltás kér­déseiről. Ez a kérdéskör lé­nyegében több évtizede sa­játosan rendezett, igazodott az alacsony mezőgazdasági árakhoz, most azonban a (változtatás igénye több he­lyütt markáns megfogalma­zást kap. E valós probléma megoldásának tisztázásához önmagában magasabb jog­szabályi előírás sem elegen­dő. Tény. hogy a gyakorlati megoldásra hivatott döntés­hozók — a termelőszövetke­zetek közgyűlései — a gaz­dasági korlátok miatt di­lemmák előtt állnak. A tár­sadalmi igazságosság jegyé­ben elismerve az igények jogosságát — elő lehetne ír­ni például a földjáradék kö­telező emelését, a bevitt föl­dek kiadását vagy akár azt is, hogy a megváltási ár mértékét a kisajátítási kár­talanítás szerint határoz­zák meg. — Ám az a véleményünk, hogy a központi szabályo­zással csak korlátoznánk a szövetkezeti önkormányzatot — Mondotta Hütter Csaba. A továbbiakban arról be­szélt. hogy az önkormányza­tok ilyen széles körű és ér­demi döntési joggal történő felruházása mellett a tör­vény az egyén, illetve a kö­zösség érdekeit védő, két irányba ható biztosítékot tartalmaz. Az egyik az, hogy az említett kérdések szabá­lyozásakor a jelenleginél kedvezőtlenebb helyzetbe senki nem hozható. Ezt a törekvést szolgálja például a földiáradék kötelező mini­mumának a fenntartása, ami jelenleg aranykoronánként 8 kilogramm búza árának fe­lel meg. A másik kötelező előírás, hogy ezek az intéz­kedések csak a jelenlegi ta­gokra érvényesek, azok, akiknek a tagsági viszonya korábban szűnt meg és ve­lük vagy örököseikkel az akkor hatályos előírások szerint a termelőszövetkezet elszámolt, kártalanításra a törvényjavaslat alapján nem tarthatnak igényt. A miniszter ezután áttért a földről, illetve az erdőről és a vadgazdálkodásról szó­ló törvények módosításának indoklására: — A reformfolyamatok az 1987-ben elfogadott földtör­vény jelentős módosítását sürgeti, mert a felesleges kö­töttségek a különböző föl­dek megszerezhetőségét és művelését, azok gazdaságos hasznosítását immár akadá­lyozzák. Arra teszünk ja­vaslatot, hogy az állami és A tulajdonreform végre­hajtásánál is nyilván min­den módosítási lehetőséget alaposan mérlegelni kell, szükséges annak vizsgálata, hogy egyes települések mi­ként juthatnának — és kér­dés, hogy jussanak-e — kö­zösségi földtulajdonhoz. Át kell tekinteni az állami föld­tulajdon további sorsát. Fi­gyelemmel kell lenni a vál­lalatok tulajdonosi helyze­tének megteremtésére, erősí­tésére, és a társadalmi szer­vek kezelésében lévő ingat­lanok jövőbeni sorsára. Az elnök bejelentette: a három törvényjavaslatot két olvasásban általános és rész­letes vitában tárgyalja a parlament. Solymosi József (Tolnám., 4. vk.), a mezőgazdasági bi­zottság képviseletében szólt az előterjesztett három ter­vezethez. Mint mondta, a bizottság előzetesen konzul­tált a különböző érdekkép­viseleti szervekkel, mezőgaz­szövetkezeti tulajdonban lé­vő földek, ingatlanok elide­genítése — akár magánsze­mély részére is — teljesen szabad legyen. Egyúttal javasoljuk; a ma­gánszemélyek telek-, lakás-, üdülő- és termőföld-tulajdo­nának szerzésénél meglévő jelenlegi korlátozások teljes megszüntetését azzal, hogy a jövőben magánszemélyek is korlátozás nélkül szerezhes­senek ingatlant, a mezőgaz­dasági kis- és magánterme­lés lehetőségeit, biztonságát szándékozunk elősegíteni. Ezzel helyenként a gazdasá­gi szerkezetváltás következ­tében átmenetileg felszaba­duló munkaerő bekapcso­lódhat a mezőgazdasági kis­termelésbe. A spekulatív jel­legű ingatlanvásárlásokat a személyi jövedelemadóval, tehát közgazdasági eszkö­zökkel korlátozzuk. dasági intézményekkel és szerte az országban a terme­lőkkel, így kialakított véle­ménye tehát széles társadal­mi bázisra támaszkodik. A viták során szinte minde­nütt szenvedélyesen szóltak a paraszti munka leértékelő­déséről, arról, hogy elvisel­hetetlen mértékben szétnyílt az agrárolló, a gazdaságok jövedelmezősége egyre ala­csonyabb. A vitában hozzá­szólók hangot adtak annak is, hogy az agrárpolitika csakis a mezőgazdasági ter­melőkkel együtt formálható. Az egyértelműen kirajzoló­dott, hogy mindenki refor­mokat akar a mezőgazda­ságban. A bizottság vélemé­nye szerint szükség van egy teljesen új mezőgazdasági törvény megalkotására. A földtörvénnyel kapcsolat­ban megfogalmazódott, hogy annak módosítása valóban indokolt, de kerülni kell olyan paragrafusok törvény­be iktatását, amelyek visz­szafordíthatatlan hatással járnak. A tész-törvény módosítá­sának vitájában elsőként Südi Bertalan (Bács-Kiskun m., 12. vk.), szólalt fel. A képviselő többek között ki­fogásolta, hogy a törvény­­javaslatokat nemhogy széles körű társadalmi vitára, de nyilvánosságra sem bocsá­tották. Hangot adott annak a véleményének, hogy a mezőgazdasági szövetkezeti mozgalom ellen tudatos hangulatkeltés folyik. Egyes fórumokon azt hangoztat­ják, hogy a parasztság kö­zös gazdaságokba tömöríté­se elsietett, hibás lépés volt. E megítélésekkel szembehe­lyezkedve Südi Bertalan a szövetkezeti mozgalom nem­zetközileg is elismert sike­reire emlékeztetett, s rámu­tatott : a közös gazdaságok legsúlyosabb gondjait nem a gazdaságok idézték elő. Sze­rinte a pénzügyi politika okozta a gondokat, azzal, hogy kiszipolyozta a terme­lőszövetkezeteket, tönkre­tette, az egyenrangúság cím­kéjével államosította őket. Czaltig Zoltán (Fejér m., 11. vk.), kételkedett abban, hogy a tagok tulajdonába került értékpapírok után fi­zetendő osztalék jelentős ösztönző hatást fog majd kifejteni. A szövetkezetek többségének jövedelmezősége a jelenlegi körülmények kö­zött igen alacsony. így a legtöbb helyen csupán mini­mális osztalék kifizetésére nyílik majd lehetőség. Vé­leménye szerint az érdekelt­séget a szövetkezetekben megszervezett belső vállal­kozások bővítésével lehet növelni. Németh Kálmán (Győr- Sopron m., 12. vk.), üdvö­zölte a törvénymódosító ja­vaslat azon kitételét, amely szerint a tsz vagyo­nából szövetkezeti vagyon­(Folytatás a 2. oldalon) Hütter Csaba mezőgazdasági és élelmezésüg yi miniszter expozéját hallgatják a képviselők Reformokat a mezőgazdaságban is A Borsodi Vegyi Kombinátban csaknem négymilliárd forintos költséggel új üzemet építenek. Az üzemben a poliuretán termékek egyik fontos alapanyagát, ametilén difenil diizocianátot — MDI — gyártják majd. A kivi­telezés jó ütemben halad, így várhatóan a negyedik ne­gyedévben megkezdődhetnek az üzemi próbák. (MTI- fotó: Kozma István) Foglalkoztatáspolitikai érdekegyeztetés A pályakezdőknek csak kétharmada tud elhelyezkedni Ezerből csak 160 munkanélküli kap segélyt Mi jellemzi most Szolnok munkerőpiacát. milyenek a pályakezdők elhelyezkedési lehetőségei, mozdult-e a gaz­daság? Többek között ezek a kérdések is szerepeltek teg­nap a Szolnok Megyei Fog­lalkoztatáspolitikai érdek­egyeztető bizottság ülésén. A tanácskozáson dr. Bereczki Lajos, a megyei tanács el­nökhelyettese, a bizottság el­nöke is részt vett. Dr. Ábel József, a bizottság titkára előterjesztésében Szolnok megye foglalkoztatási hely­zetéről, a termelési szerke­zetváltás további feladatai­(Folytatás a 3. oldalon) Villanypóznák áthelyezésével Folytatódik a csatornaépítés T örökszentmiklóson Jövőre adják át a tisztítótelepet Törökszentmiklóson a csa­tornamű társulat nevében Tóth József elnök udvarias levélben fordult a Wesselé­nyi út lakóihoz. A Wesselé­nyi útiak nem is a levél hangneme, s az abban foglal­tak elten ágálnak. Kissé cso­dálkozva veszik csak tudo­másul a történteket, ponto­sabban azt, hogy az ígéret ellenére nem történt semmi. Az a bizonyos február el­sején keltezett levél, ami mi­(Folytatás a 3. oldalon) A szennyvíztisztító telepen jelenleg a fogadóállomás szerkezetét állítják össze. A telep átadását jövőre ter­vezik. Fotó: Mészáros

Next

/
Oldalképek
Tartalom