Szolnok Megyei Néplap, 1989. március (40. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-01 / 51. szám

Vita az MSZMP cselekvési programjának tervezetéről Ülóst tartott a Politikai Bizottság Tegnap ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága. A testület március 7-re összehívta a Köziponti Bizottság üléséit. A Politikai Bizottság megvitatta az MSZMP cse­lekvési programjának terve­zetét. Megállapította, hogy hazánk történelmi forduló­ponthoz érkezett. A felemel­kedés és a válságból való kitörés érdekében társadal­munkban megegyezésen ala­puló új nemzeti összefogás­ra van szükség. Az MSZMP az emberi lét kiteljesedését, az esélyek egyenlőségét, a nemzet gazdagodását kíván­ja elérni. A Politikai Bizottság a tervezetben javasolja, hogy az MSZMP a szabadság, az igazságosság, a szolidaritás értékeit képviselő program­pártként készüljön a soron következő választásokra. A párt, jellegének megfelelően, jövőjét a reformkommunis­ta és az erősödő szociáldé- mokrata szellemiség ötvözé­se határozza meg. Célja a demokratikus szocializmus megvalósítása. A testület úgy döntött, hogy a prog- (Folytatás a 2. oldalon) MÁJUSBAN ALAKUL Gazdasági Vezetők Érdekképviseleti Szervezete A Gazdasági Vezetők Ér­dekképviseleti Szervezete, amely a Magyar Gazdasági Kamara keretében önállóan kezdi meg működését, má­jusban tartja alakuló köz­gyűlését, jelenleg ideiglenes intéző bizottság látja el a szervezet alapításával kap­csolatos teendőiket — jelen­tette be Biihari István, az in­téző bizottság elnöke, ked­den a Magyar Gazdasági Kamarában. Az új szervezet a vállala­tok, vállalkozások, szövet­kezetek, vegyesválilalatok első számú vezetőinek ér­dekképviseletét hivatott el­látni. Foglalkozni kíván a vezetők munkaviszonyával, munkaszerződésével, jogi helyzetével kapcsolatos kér­désekkel, vitás esetekben ajánlásokat készít. Megfo­galmazza a gazdasági veze­tőik etikai normáit, és vál­lalkozik arra is, hogy egy- egy konkrét esetben minő­síti is a vezetőket. Szakér­tőkből álló tanácsadó szol­gálatot hoz létre az igazga­tók munkájának segítésére. A szervezet létrehozására azért volt szükség, mert a szakszervezetek a munka­vállalók érdekképviseletét látják el, az igazgatók vi­szont a tulajdonosokat kép­viselik. A szervezet munká­jában az igazgatók önkénte­sen vehetnek részt. Amíg betöltik a vállalatok, vál­lalkozások első számú veze­tőinek tisztét, addig átme­netileg — úgynevezett jog­fenntartási tagsági díjat fi­zetve — szüneteltethetik szakszervezeti tagságukat. Közéleti fórum a megyei művelődési központban Kit és mit képvisel a képviselő? A „fórum” kifejezés tar­talmát a tapasztalatok alap­ián nagyjából így lehet meg­fogalmazni: a közönség kér­dez, az arra hivatottak pe­dig válaszolnak. Tehát egy kérdés, egy felelet. Nos, a Néplap és a Megyei Művelő­dési és Ifjúsági Központ szervezésében hétfő este le- ‘zajlott „Kit és mit képvisel a képviselő” című fórum alaposan felbontotta ezt a be­rögzült formát. Inkább ne­vezhető vitának, eszmecseré­nek az a háromórás beszél­getés. ami az érdeklődők és a válaszolók között kiala­kult. A kérdezők: akik ér­deklődnek a közügyek, az országgyűlési képviselők munkája iránt; a válaszolók Boros András, dr. Sziráki András, Czibulka Péter, Lé- derné dr. Faragó Margit, dr. Király Ferenc, Kelemen Zol­tán, Kókai Rudolf ország- gyűlési képviselők. (Folytatás a 3. oldalon) Kunmadaras félhomályban Egészoldalas képes riportunk Kunmadaras és az ottani emberek hétköznapjait mutatja be. ( 4. oldal ) Karcag jobb ivóvízellátása érdekében a Vízkutató és Fúró Vállalat debreceni üzemvezetősége artézi kutat fúrt Berekfürdő közelében. A 211 méteres kútból szi­vattyú segítségével kerül felszínre a víz. Jelenleg a víz minőségét és a kút hoza­mát vizsgálják (Fotó: T. Z.) Kunhegyesen: Ma nagyközségi, rövidesen városi pártbizottság Tegnap ülést tartott a Kunhegyesi Nagyközségi Pártbizottság. A tanácsko­zásom részt vett Szabó Ist­ván, a Központi Bizottság tagja, a megyei pártbizott­ság első titkára. Napiren­den szerepelt — rövid szó­beli beajánilással — egy írá­sos beszámoló az 1988-ban végzett politikai, gazdasági munkáról, a nagyközség tár­sadalmi helyzetéről és a to­vábbi feladatokról. A párt­végrehajtóbizottság azzal a szándékkal terjesztette ezt a beszámolót a testület elé, hogy az esetleges kiegészí­téssel hagyja jóvá, hogy a márciusi küldöttértekezletre megválasztott küldöttek­nek eljuttathassák. Ez ké­pezné az első esetben meg­választandó városi pártbi­zottságnak szánt útravalót megfogalmazó vita alapját. Éppen ezért vetődött fel ezen a testületi ülésen töb­bek részéről, hogy ha ez a cél, akkor a számadás miért csak egyetlen évet ölel fel? A felszólalók nem is ra­gaszkodtak ehhez a rövid terminushoz. Tizenketten fejtették ki véleményüket, illetve nemcsak azt, hanem tolmácsolták a munkaterü­letük beszámoló taggyűlé­sein elhangzott általánosít­ható megállapításokat is. Kifejtették például: néhá­nyon úgy vélik,' hogy lénye­gi kérdésekre még mindig nem kapnak kielégítő vá­laszt. Szorgalmazták a la­kóterületi politikai munka módszereinek kialakítását, nagyobb figyelmet kértek az alapszervezetekre. Java­solták a szakmunkásképzés tárgyi feltételeinek javítá­sát, felléptek a bürokrácia növekedése ellen. Az eszmecserében részt vett Szabó István is. Felszó­lalásában elmondta, hogy a küldöttgyűlés elé kerülő be­számolót még csiszolni kell, s ehhez a munkához tett is néhány javaslatot. Többek között azt, hogy a beszámo­lóban mindenképpen érté­kelni kellene, hogy megvá­lasztása óta hogyan töltötte be hivatását a nagyközségi pártbizottság, illetve a párt­végrehajtóbizottság, miként dolgoztak az állandó bizott­ságok. Javasolta azt is, hogy a testület mérlegelje viszo­nyát a tömegszervezetekhez és a tömegmozgalmakhoz, az alternatív szervezetek­hez. A küldöttgyűlés pedig mondja ki, hogy ez utóbbi­akkal milyen feltételekkel és miben kíván együttmű­ködni. Társadalmi-politikai helyzetünk elemzése után a politikai intézményrend­szer reformjának szüksé­gességét indokolta, majd a (Folytatás a 2. oldalon) OTP—Penta Tours Tízszeresére nőtt az árbevétel 1984. január 1-én alakult az első magyar—osztrák idegenforgalmi vegyesvál­lalat, az OTP—Penta Tours. Az évforduló alkalmából dr. Pál János igazgató sajtótá­jékoztatót tartott tegnap Budapesten a Nemzetközi Kereskedelmi Központban. Bár csak az 1988. évi ered­ményeket ismertette a sajtó munkatársaival, a tájékoz­tatón sok szó esett arról is, hogy érdemes volt Magyar- országon vegyes tulajdonú utazási irodát létrehozni öt esztendővel ezelőtt. Tavaly az OTP—Penta Tours eddigi legsikeresebb évét zárta. Ez pedig nem kis dolog, hiszen a világútlevél és az általá­nos forgalmi adó bevezeté­se a hazai idegenforgalmat meglehetősen nehéz felada­tok elé állította. Az ered­ményes munka abban is ki­fejezésre jut, hogy az oszt­rák és magyar tulajdonos a dinamikusan fejlődő válla­latnak utazási irodát nyitott a sajtótájékoztató színhe­lyén, a Nemzetközi Keres­kedelmi Központban, amely rangos hazai és külföldi cé­gek, szervezetek impozáns központja. Az igazgató elmondta, hogy 1988-ban 700 millió fo­rintos árbevételt könyveltek el, amely az első évhez vi­szonyítva azt jelenti, hogy megtízszerezték a bevételt. Nem árt tudni azt is, hogy a több mint hétszázmilliós forgalmat nem egészen het­ven dolgozóval érték el. Itt azonban meg kell jegyezni azt is, hogy az OTP—Penta Toursnak a fővárosban két ügyfélszolgálati irodája, ti­zennégy ügynöksége, vidé­ken pedig összesen 59 OTP- fiókban van megbízottja il­letve kirendeltsége. Ezt kü­lönben a szolnokiak és a jászberényiek is jól tudják, hiszen Szolnokon a megyei igazgatóság, Jászberényben pedig a városi fiók dolgozói fogadják' szívesen akár re­pülőjegyért, akár kül- és belföldi szállásért, csopor­tos utazásért és egyéb szol­gáltatásért fordulnak hozzá­juk. Jó tudni azt is, hogy az OTP—Penta Tours vidéki hálózata tavaly 40 százalék­kal részesedett az éves for­galomból. Természetesen hallottunk arról is, hogy az utazási iro­da 1988-ban mintegy 220 millió forintnak megfelelő tőkés valutabevételhez jut­tatta a népgazdaságot, har­mincnégyezer külföldi ven­déget fogadott hazánkban, s szervezett útjain tavaly hétezerötszáz magyar utas vett részt. (Folytatás a 3. oldalon) A piac... (Fotó: T. Katona László) Árnyak és tények Tiszaburán Falugyűlés volt Tiszaburán. Tudósításunk a gondok mellett az eredményekről is szót ejt, bizonyítva, hogy ez a község is élni szeretne, sőt jobban szeretne élni. k _____________( 2. oldal )_____________> J ózanul mérlegelni A felgyorsult változások időszakában a Magyar-Szovjet Baráti Társaság sem mű­ködhet a régi módon. A tervekről, elkép­zelésekről szól riportunk az 5. oldalon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom