Szolnok Megyei Néplap, 1988. augusztus (39. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-01 / 182. szám

.— SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI,EGYESÜLJETEK! Vége a vesszőfutásnak Tiszaföldváron? A tagság nem ígéreteket vár az Építő- és Vasipari Szövetkezetben — Elemző írásunk a 3. oldalon Souderí kisasszony fl szerkesztőség postája Válogatás olvasóink leveleiből, észrevételeiből a 4. oldalon Folytatásos képregé­nyünk az 5. oldalon 6rósz Károly hazaérkezett Erőmű a Márvány-tenger partján Zsúfolt program, eredmónyos tárgyalások Turbógenerátora jól vizsgázott Szolnokon Az NSZK üdvözli a varsói indítványokat Külpolitikai tudósításunk 2. oldalon Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke szombaton hazaérkezett tizenegy napos hivatalos ame­rikai, illetve kanadai útjáról. Kíséretében volt Tatai Hona, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Magyar Gazda­sági Kamara alelnöke, a Taurus vezérigazgatója, Kapolyi László, a Minisztertanács kormánybiztosa, Bartha Ferenc ál­lamtitkár, a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Kovács László külügyminiszter-helyettes, valamint Házi Vencel, hazánk washingtoni nagykövete, aki állomáshelyén maradt. A kormány elnökét és a kí­séretében lévő személyisége­ket a Ferihegyi repülőtéren Pál Lénárd, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára, Medgyessy Péter miniszterel­nök-helyettes, Kótai Géza, az MSZMP KB külügyi osztá­lyának vezetője, Várkonyi Péter külügyminiszter és Kiss Elemér, a Miniszterta­nács Hivatalának elnökhe­lyettese fogadta. Jelen volt Mark Palmer, az Amerikai Egyesült Államok, valamint Robert L. Elliott, Kanada budapesti nagykövete. Grósz Károly a megérke­zést követően röviden össze­gezte útjának főbb tapaszta­latait a jelenlévő újságírók­nak. Elöljáróban utalt arra, hogy fárasztó napok állnak mögötte, hiszen több mint 50 szervezett programról gon­doskodtak a vendéglátók. Az idegen közeg, az itthonitól el­térő körülmények nagy szel­lemi koncentrációt igényel­tek tőle, s a küldöttség tag­jaitól is. Hozzátette: — Arra számítottam, hogy nagyobb lesz a munkamegosztás. Ügy alakult azonban, hogy a kö­zös rendezvényeken min­(Folytatás a 2. oldalon) Alföldi olajbányászok Új lelőhely Békésben Az atomfegyverek ellen Országos akciósorozat Az Országos Béketanács kezdeményezésére augusztus 5. és 9. között — a Hirosima ás Nagaszaki elleni atomtá­madás évfordulóján — or­szágszerte megemlékezések, békemozgalmi akciók hívják fel a figyelmet az atomfegy­verkezés veszélyeire. Au­gusztus 5-én Komáromban magyar—csehszlovák béke­mozgalmi határtalálkozót szerveznek, itt megemlékez­nek a Hirosimát ért atomtá­madásról, 6-án Budapesten. Miskolcon, Szarvason, Csong- rádon, Szekszárdon, Gyéké­nyesen, Kőszegen, Medgyes- egyházán rendeznek külön­böző békeakciókat. A Békés megyei Kétha­lom községtől délre, a Dé- vaványa-Nagydél 1. elneve­zésű kutatófúrással új kő­olajtelepet tárt fel a Kő- olajkutató Vállalat orosházi üzemének fúrási brigádja. A világbanki hitelkeretből végzett munkák során há­romezer méter körüli mély­ségben találták meg az ed­dig ismeretlen olajtároló te­lepet. Bár az előfordulás méretének, pontos nagyságá­nak a meghatározása még további vizsgálatokat és fú­rásokat igényel, a kút olaj- tartalmának kivizsgálására munkába állított speciális berendezés már a kezdet­ben reményteljes eredmé­nyekről adott számot. A legfrissebb információk szerint az új köolajtelep ed­dig kivizsgált szakasza na­pi 45—50 ezer liter jó mi­nőségű olajat, 50 százalék­ban úgynevezett fehérárut, finomításra alkalmas kő­olajszármazékokat tartal­maz. Ez a mennyiség a je­lenlegi világpiaci árfolya­mon számolva napi 150 ezer forint termelési érté­ket jelent. Az utóbbi évek egyik legjelentősebb nagy­alföldi olajlelőhelyének a kutatását, a telep teljes fel­tárását tovább folytatják. A határt elborító füst, a sűrűn szállingózó pernye és korom legalább olyan biztos jele manapság az aratás végének, mint a magtárakban szaporodó kenyérnek való. Égetik a tarlót és sajnos igen sok helyen korántsem a jó gazdától elvárható gondos­sággal. A jogszabályoknak fittvet hányva nemcsak ott gyújtók meg a „lebo­rotvált’' táblákat, ahol ezt a jogszabályok megenge­dik. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Miniszté­rium ma érvényes rende­let« értelmében tarlót égetni csak akkor szabad, ha a kórokozókkal fertő­zött táblán gyújtott tűz a többi lehetséges módszer­nél kevesebb kárt okozva segíti a növények kárte­vőinek elpusztítását. Az égetés ugyanis — ez ma már tudományosan igazolt tény — elsősorban kárt okoz: roncsolja a termő-, földet, csökkenti szerves- anyag-utánpótlását. Rá­adásul a füst és a korom erősen szennyezi is a le­vegőt. Nem véletlen tehát, hogy a tarlóégetést az il- -letékesek környezetvédel­mi és tűzvédelmi hatósá­goknak előre be kell je­lenteni. Andikor pedig; ésszerűbb megoldás híján, a gazdaságok kénytelenek a tarlót felgyújtani, az égetés során pontosan rög­zített tűzvédelmi és más biztonsági szabályokat kell betartaniuk. Ponto­sabban kellene. Mert a jobb esetben csak meg- perzselődő fasorok, a fel­gyújtani nem kívánt ha­tárrészekbe kapó lángok azt bizonyítják, hogy az aratásig oly gondos gazdák manapság könnyen meg­feledkeznek a saját és má­sok érdekeit védő szabá­lyokról, a gondosságról. Félelmetes dolog a köz­úton a lángoló tarlótól né­hány méterre autózni, pe­dig az előírások szerint az úttól legalább száz mé­ter távolságra szabad csak tüzet gyújtani. Gyasran tapasztaljuk: ameddig a szem ellát, ég a határ, a megengedett 30 hektáros­nál sokkal nagyobb terü­leteket gyújtanak fel egy­szerre. Megfeledkeznek a tarlóégetést megelőző vad­riasztásról, ráadásul a fel­égetni kívánt területet körbe felgyújtják, a va­daknak nem marad útja a menekülésre és bent ég­nek a tábla közepén. Hatalmas tüzeket lát­hatunk ma a határban,- nem véletlenül. Mert a mezőgazdasági üzemek egy része korántsem csak a tarlót veti a lángok mar­talékául. A kenyérnek va­lóhoz hasonlóan az idén ugyancsak bőséges szalma- termést is. A magasra csa­pó lángok ilyenkor már nemcsak a termőföldet károsítják és a tűzveszélyt növelik. Elpazaroljuk így munkánk gyümölcsének egy részét is. Mintha egy-egy gazda­ságban mi'tsem tudnának arról, hogy beszántva az elbomló szalma a föld termőképességét javítja, és a szalma felaprítására, va­lamint a műtrágya ada­gok növelésére fordított több pénz kamatostól megtérülne. Az üzemek inkább vállalják a tűzve­szélyt, a környezet szeny- nyezését és a bírságok kockázatát. — Vész — Mától: nyári vásár Vasárnap a megye gazdaságaiban Öntöztek teljes erővel Teljes kapacitással üzemel­tek vasárnap az öntöző be­rendezések Szolnok megyé­ben. A kunszentmártoni Kú- rösmenti Tsz-ben nappal és éjszaka hét berendezés ada­golta a vizet a 350 hektár­nyi kukoricára, a 110 hektár hibrid kukoricára, a hatvan hektár szójára. Huszonnégy óránként 43 és fél ezer köö- méter vízzel enyhítették a növények szomjúságát. Üzembe helyezték a 140 hek­táros új öntözőtelepet is, ahol úgynevezett szuperin- tenzív módszerrel öntözik a kukoricát. A kisújszállási tsz határában 35 különböző tí­pusú öntözőberendezés dol­gozott, a legelők és a rizsül­tetvények vízszükségletét pe­dig árasztással fedezték. A kukoricatáblákon éjjel-nap­pal szünet nélkül működnek az öntözőberendezések. A mesterséges csapadékpótlás megtérülő befektetésnek ígérkezik: a tartós szárazság ellenére jól fejlődnek a ku- kukoricacsövek. A jászkiséri Lenin Tsz-ben 800 hektárnyi kapás növényre naponta 40 ezer köbméternyi mestersé­ges csapadékot juttatnak 8 öntözőberendezéssel, illetve árasztással. A ruházati kereskedelmi vállalatok az idén augusztus i—13-a között rendezik meg b hagyományos nyári szezon­végi vásárt. Az engedmény mértéke sok helyütt megha­ladja a szokásos 30—40 szá­zalékot — féláron is kínál­nak nyári ruházati cikkeket az üzletek. A Centrum áruházak vásá­ri készlete ezúttal összesen mintegy 300 millió forint ér­tékű, a Skála Coop nagyke­reskedelmi raktáraiból 50 millió forint értékű vásári áru jut a szövetkezeti háló­zatba. A Szivárvány áruházaiban és boltjaiban eredeti áron 25 millió forint a vásári készlet. A Ganz Villamossági Mű­vek szolnoki gyárában el­végezték az ORG—587 típu­sú turbógenerátor szilárdsá­gi víznyomáspróbáját. 10 Mp nyomással. A szerkezet belső része 90 köbméter vizet foga­dott be, azzal együtt közel 200 tonna súlyú. A szolnoki gyár három ilyen generátort készít török exportra, a nyugatnémet Sie­mens cég bonyolításában. Üzemkész állapotban ezek csaknem 500 millió forintot érnek majd. A kiszállítási határidő 1989. június, augusz­tus és október. A nyomás próbán jelen lévő Mr. Do- erk, a Siemens képviselője elé­gedett a részhatáridőkkel és a minőséggel. A szolnoki gyárnak a 7 paksi és a finnországi gene­rátor után ez a tizedik ilyen nagy szerkezetű munkája. Amberuba kerül ki, ami né­hány kilométernyire Istam- bultól, a Márvány-tenger partján feszik. A három gépóriás része lesz egy 1350 megavatt teljesítményű, kombinált ciklusú erőmű­nek. Blaskó István művezető irányítása mellett Pákái La­jos és Sz. Kiss Gyula laka­tos, valamint Libor Mihály és Tóth Károly hegesztő cso­portjai készítették el a most vizsgáztatott generátort, és még számos más társszak­csoport dolgozott, össze e nagy munkában. — bakos — Fotó: Nagy Zsolt Vízre szállt a magyar utánpótlás népes hada — Kézilabdatorna a tiszaligeti sportcsarnokban — Látványos összecsapások a tenisz Tisza Kupában Kajak-kenu verseny a Holt-Tiszán. Rajt utáni pillanat az úttörő PC—7-esek kategóriájá­ban (Fotó: Katona) A hétvégén, akik vették a fá­radságot, hogy felkeressék a holt-tiszai kajak-kenu pá­lyát, a magyar utánpótlás né­pes hadát láthatták a bajno­ki címekért küzdeni. Pén­tektől vasárnapig megállás nélkül siklottak a versenyha­jók, fiatalok százai tették próbára tudásukat. A tenisz iránt érdeklődőknek ugyan­csak Szolnokon a Tisza Ku­pa kínált látványosságot, amelynek befejezéseként első osztályú sportolók is a sa­lakra léptek a pénzdíjas via­dalon. Még mindig a labdá­nál maradva: a Szolnoki Spartacus szombaton immár a bajnoki idényre készülve felkészülési tornát rendezett a tiszaligeti sportcsarnokban. Csak az Abádszalókra kirán­dulókat érte csalódás ... (be­számolóink a 7. oldalon) Eg a hatar

Next

/
Oldalképek
Tartalom