Szolnok Megyei Néplap, 1988. május (39. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-02 / 103. szám

Ara: 1,80 forint SZOLNOK MEGYEI VI lAg PROLETÁRJAI EGYESÜLJ JEK! XXXIX. évf. 103.IMS. május *., hétfő A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1 szerkesztőség postájából Válogatás olvasóink leve­leiből, észrevételeiből a 4. oldalon. Kötődések szobrokban, rajzokban Az SZMT művészeti díjasainak portréi az 5. oldalon Most is egy gól döntött Sporttudósításunk a 7. oldalon A zenés ébresztő után, pontosan kilenc órakor el­csendesült a megyeszékhely. Hiiged szél oi-bálta a Kossuth tér zászlódíszbe öltözött épü­leteit, s a négyes főút más­kor autókiaravánoktól zajos aszfaltja üresen ragyogott a reggeli napsütésben. Fanfá­rok jelezték a felvonulás kezdetét, s a városi tanács­háza előtti tribünön a szoká­sokhoz híven Fenyvesi Jó­zsef, az SZMT vezető-tit- m szólt a várakozó sokaság­hoz: — A munka értelme örök, ezért a munka ünnepének tartalma, jelentősége is az, de átalakul körülöttünk a világ, előnyére, hátrányára egyaránt változik. Számunk­ra a nagy változások idősza­kában is — a világ sorsáért érzett felelősség mellett sa­ját hazánk, népünk sorsá­nak, életviszonyainak alaku­lása a fő kérdés. Ezért még az ünneplés pillanataiban is szólni kell arról, hogy tisz­teletet parancsoló múltbeli fejlődésünk eredményeinek számontartása mellett is sok helyrehozni és pótolni va­lónk van. Ez kemény munkát jelent, ezért illeszkedhet a gondolat a munka ünnepé­nek óráihoz is. Az orszá­gunkban, megyénkben most végbemenő folyamatoknak .többféle értékelésével, elne­vezésével lehet találkozni. Biztató éhben a sokféleség­ben, a gondokkal terhes idő­szakban, hogy társadalmunk döntő többsége erős, stabil gazdaságot, vonzó életet akar teremteni a maga és gyermekei számára, a szoci­alista társadalmi rend kere­tei között, ezért áldozatra is kész és ehhez az elhatáro­zásihoz világos útmutatást és irányítást, képességei kibon­takoztatásának lehetőségeit is igényli. A mostani ünnepi alkal­mat felhasználva tehetünk fogadalmat május elseje esz­méje mellett és arra, hogy társadalmunkért, családun­kért vállaljuk a jövőt szol­gáló feladatokat. Fenyvesi József üdvözlő szavai után megnyitotta a felvonulást. A katona zene­kar pattogó indulójára indult el a menet, amelynek első soraiban a megye és a vá­ros vezetői, a megyei pártbi­zottság és a megyei tanács, valamint a városi pártbi­zottság és a megyeszékhely tanácsa végrehajtó bizottsá­gának tagjai haladtak. Sza­bó István, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, az MSZMP Szolnok Megyei Bizottságának első titkára, Mohácsi Ottó, megyei ta­nácselnök, Simon József és Szűcs János, a megyei párt- bizottság titkárai, Bálint Fe­renc városi tanácselnök a megye és a város vezetői­vel a díszemelvényen foglalt helyet, hogy fogadja a felvo­nulók sokezres tömegének üdvözletét. A felvonuláson ezután a város iskolái követték egy­mást. Évről évre gyönyör­ködhetünk a kisdobosok, út­törők seregszemléjében, s minden évben akad új látni­való is. A Dr. Csanádi kör­úti iskolások sportolói lab- dapattogtatássai kísérték a felvonulók ütemes menetét. A Költői Anna útiak közül sokan feldíszített kerékpá­rokkal érkeztek, s a dísz­emelvény előtt csengővel kö­szöntek. A Münnich Fe­renc úti iskola ügyes tor- v nászlányai cigánykerekez­tek, szaltóztak a Kossuth té­ren. A szandaszőlősiek nép­tánccsoportja maradandó él­ményt nyújtott: lendületes szép táncukat tapsolta a vá­ros. A középiskolák mene­tében feltűntek az első, egyenruhás katonai középis­kolás komoly fiatalemberek. A munkásfelvonulást a Kőolajkutató Vállalat dol­gozóinak menete kezdte s tizenegy órát mutatott az óra, amikor az üzemek vé­gén, a vasutascsoportban föl­tűnt a Járműjavító férfikó­rusa. A nagy múltú kórus most is megörvendeztette a fölvonulókat, s az elnökséget: Buday Péter vezényletével a „Szállj, te büszke ének” zú­gott, harsogott a téren. A sportolók tömege fogyni nem akart. A régi, ismerős egyesületek között a legújab­bak: a Lakóterületi SE, a Tiszaliget SE s a negyven­éves MHSZ — évfordulójá­hoz méltó — gyönyörűen komponált, bemutatókkal tarkított menete. Jóval elmúlt tizenegy óra, amikor a Kossuth téren el­hallgatott a zeneszó, s ismét autók tömege száguldozott át a városon. Kunhegyes lakói tegnap reggel a BM Határőrsége fú­vószenekarának pattogó rit­musú muzsikájára ébredtek, majd ezt követően fél 9-kor a művelődési ház pódium­termében megnyílt Györfi Lajos szobrászművész kiál­lítása. A tanácsháza előtti téren 9 órakor kezdődött az ün­nepi megemlékezés, ame­lyen Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára mondott köszöntőt s avatta fel a Kun emlékművet. A szoboravatá­son részt vett Fábián Péter, a megyei pártbizottság titká­ra is. Sízűrös Mátyás beszédében szólt arról, hogy ez a nap kétszeresen is jeles dátum Kunhegyes történetében. Először azért, mert most ünnepeljük a munka terem­tő erejét, a természet örö­kös újjászületését. Másod­szor azért, mert aligha lehet e dátumnál méltóbbat talál­ni ahhoz, hogy a település közössége, tágabb értelem­ben tájegysége, a Nagykun­ság emlékművel tisztelje meg önmagát. Ez az alkotás szintén egy kun művész, a karcagi szü­letésű, Püspökladányban élő A megye és a város vezetői a díszemelvényen Két órahosszánál tovább áradt, hömpölygött a felvonulók menete Szolnokon Györfi Lajos keze munkája. A halomra került szobor, a vágtató ló hátán visszafelé nyilazó alak az ősök emlé­két, távoli mindennapjait idézi. Olyan emberekét, akik készek voltak vérüket, életü­ket áldozni, ha hazájuk ér­deke úgy kívánta. A lovon ülő alak szikár arcvo­násai, a kun jellem, a jó ér­telemben vett itteni hagyo­mányok hordozói. Mindezen jellemvonások továbbélése — a becsületes munka tisztele­te, a mélységes hazaszeretet, a szűkebb haza iránti hűség, konok ragaszkodás a szabad­sághoz — mutatja korunk parancsait is, mondotta a Központi Bizottság titkára, majd így folytatta: A ránk hagyományozott kun érté­kekből a legösztönzőbb még­is az emelt fő, a másokat sem kirekesztő önbecsülés, amely a népek és a nemze­tek tartásának, biztos fenn­maradásának záloga. Ebben a Nagykunság népe példa mindanyiunk számára. A ke­(Folytatás a 3. oldalon) Anyák napi megemlékezés a Parlamentben Berecz János köszöntője Az édesanyákat köszontöt- téik szombaton a Parlament kongresszusi termében. A Magyar Vöröskereszt orszá­gos vezetősége és a Magyar Nők Országos Tanácsa közös, az anyaság társadalmi meg­becsülését jeliképező rendez­vényére hatszáz vendéget hívtak meg: többgyermekes anyákat, a mások gyerme­keit nevelő nevelőanyákat és sok nehézséget vállaló nagy­mamákat. A központi ünnepségen Berecz János, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a KB titkára a Központi Bizottság nevében köszöntöt­te az anyákat, a nagymamá­kat. Ünnepi beszédében utalt arra, hogy az utóbbi időben sokat beszélünk a nehézsé­gekről, válságról, problé­mákról, ám belső indíttatás­ból is kötelességünk, hogy a nehéz és súlyos szavak mel­lett a tiszteletet és a szere- tetet kifejező szavakat is használjuk, amikor a terhe­ket is viselő, s ugyanakkor a család legfőbb bázisát je­lentő édesanyákról szólunk. A családról szólva kifej­tette: sokan megjósolták an­nak válságát, de szerepét nem válthatja fel másik sejt; család volt, van és lesz, nem­zetünk alapja, alkotó sejtje. Hibát követünk el, ha nem gondolkodunk, nem gondos­kodunk eléggé a családról. Komoly, súlyos feladatok várnak ránk, hiszen senki sem oldhatja meg helyet­tünk a problémákat, nem enyhítheti a gondokat, nem változtathat a magyarság helyzetén. Az MSZMP vállalja a fe­lelősséget nemcsak a múlt­ért, nemcsak a jelenért, ha­nem a jövőért is. Arra ké­rem a magyar édesanyákat, hogy támogassák ezt a fele­lősségvállalást, a párt törek­véseit, döntéseit, mert nem önmagáért, hanem a magyar népért teszi. A magyar nép nagy erejét pedig elsősor­ban a magyar édesanyák, törekvéseik, az általuk szült és nevelt gyermekek jelentik — mondotta végezetül a Központi Bizottság titkára. Az anyák napi rendezvény az ünnephez méltó kulturá­lis programmal ért véget. ENSZ-megfigyelők Kabulban Vasárnap ENSZ-megfiigye- lők érkeztek, Kabulba, Ráüli Helminen finn tábornok és Benőn Sevan ciprusi ENSZ- diplamata vezetésével. A csoport azt a feladatot kapta, hogy kísérje figyelemmel az afganisztáni válság megol­dásáról kötött genfi megál­lapodás végrehajtását. Mostani útjuk során egy hetet töltenek tárgyalások­kal Kabulban. Előzőleg Pa­kisztán fővárosában jártak. Helminen tábornok Kabulba énkeztekor derűlátóan nyi­latkozott a kilátásokról. A szovjet csapatok kivonása május 15-én kezdődik. Genfi leszerelési konferencia Befejeződött a tavaszi ülésszak Genfben a Nemzetek Pa­lotájában szombaton véget ért a leszerelési konferencia tavaszi ülésszaka. A kon­ferencián negyven ország küldöttei vettek részt. A leszerelési konferencián a legnagyobb figyelmet a vegyi fegyverek teljes betil- \ tásával és -megsemmisítésé­vel foglalkozó nemzetközi konvenció előkészítésének szentelték. A szovjet kül­döttség a tavaszi ülésszakon memorandumot terjesztett a konferencia résztvevői elé. A leszerelési konferencia július hetedikén folytatja munkáját. A 44. szabad május elsején a főváros mintegy 150 ezer lakosa köszöntötte májas 1-sejét, a nemzetközi munkás­szolidaritás kiemelkedő ünnepét. A Felvonulási téren, a díszemelvényen ott volt Kádár János, a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt főtitkára, Németh Károly, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke, valamint a párt- és társadalmi élét vezető személyiségei. Szolnok megyében munkás nagygyűlések, felvonulá­sok, egésznapos rendezvények várták a májust ünneplőket. Országszerte megünnepelték május elsejét Kádár János nyilatkozata — Felvonulások, nagygyűlések — Emlékmű a vatás — Majálisok Szűrös Mátyás felavatta a Kun-emlékművet

Next

/
Oldalképek
Tartalom