Szolnok Megyei Néplap, 1987. december (38. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-01 / 283. szám

4

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

1987. DECEMBER 1.

Papír kell vagy eredmény?

A tiszapüspöki közösségi ház kérdőjelei

ÁMK. Ennek a három betűnek a feloldása: Általános Művelődési Központ. Jelenteni pedig egy olyan, apróbb településeken kísérletképpen bevezetett újszerű oktatásiművelődési integrációt! jelent, amely egy irányítás és közös költségvetés alá vonja a falu általános iskoláját, napközijét, óvodáját, könyvtárát, művelődési házát stb. Tisza- püspökin 1983 szeptembere óta működik ez a rendszer.

Ezen belül kell ellátni a község művelődési feladatait.

Sárga villamosok reneszánsza

— Sajnos a közművelődés személyi feltételei éveken keresztül nem voltak biztosítottak Tiszapüspökiben — kezdi Tótok Sándor tanácselnök. — Szinte félévente váltogatták egymást a szakképzetlen művelődésiház- vezetők. Az okok között elsősorban az alacsony bért, a ház állagának teljes leromlását említhetném, amelyek azután maguk után vonták a szűkös programkínálatot, valamint a falu egyre inkább beszűkülő közművelődését. Az áldatlan állapotokon változtatvá 1984-ben hozzáláttunk a ház teljes felújításához, korszerűsítéséhez, és szolgálati lakást biztosítottunk egy fiatal párnak, akik nyáron átvették a művelődési ház irányítását.

Szabóné Csörsz Klára személyében (Kaposvárról) végre diplomás népművelő került a tiszapüspöki művelődési ház élére. A fiatalasz- szony azonban éppen akkor szült. (Idekerülésüket szolgálati lakás motiválta.) Ezért ideiglenesen, a szülési szabadság ideje alatt férje. Palásti Szabó János intézi a ház dolgait felesége szakmai irányításával.

— Érezhető-e változás az eltelt néhány hónap óta? — kérdezem a tanácselnököt.

— Igen. Sok kiscsoport indult azóta, és a lakosság is érzi, van egyfajta pozitív mozgás, egy kicsit mintha megpezsdült volna az élet a faluban. Csakhát... Csakhát kicsit önfejűek. Jó néhány rendezvényük be is fuccsolt. Nem kérték ki a véleményünket. Túlzásokba esnek gyakran. Hogy példát hozzak: meg akarják a művelődési ház nevét változtatni közösségi házra, pedig hát a lakosság ezt nehezen fogja megszokni. Aztán házasság előtti tanácsadásokat akarnak szervezni, meg azt szeretnék hirdetni, hogy az emberek keressék őket megoldhatatlannak tűnő problémáikkal. Erre pedig nincs jogosítványuk, erre ott az •orvos vagy pszichológus. De

úgy összességében biztatóan tevékenykednek.

Palásti Szabó János szimpatikus barna fiatalember. A közösségi házban futok vele össze, szabadkozik, sajnálja, hogy nem ér rá, de azért sebtében elkísér, mondván beszéljek a feleségével, hiszen úgyis együtt csinálnak mindent, tudják egymás dolgait.

— Alig van valamire pénzünk — kezdi Csörsz Klára. — Mondjam számszerűen ? Háromezer TIT-előadásokra, 13 500 ORI-rendezvényekre, 11 ezer pedig diszkókiadásokra. Ez nevetséges akkor, amikor egy normálisabb pódiumműsor tízezerbe kér;1 2!. Jövőre ugyanennyire számíthatunk, de annak harmadát az áremelkedések elviszik. Többet pedig nemigen adnak ehhez, ennyihez szoktak a vezetők.

— Ügy hallottam, voltak veszteséges rendezvényeik.

— Lehoztunk pl. egy kommersz, de tisztességes ci- gány-show-t nyolcezerért. Sajnos, fölhánytorgatták nekünk, hogy rosszul szerveztük meg, veszteséges lett. De hát ahol az emberek éveken keresztül jóformán azt se tudták, hogy művelődési ház van, ez természetes. Vissza kell őket szoktatni, s ez pedig az elején áldozattal jár. Korábban jószerével csak csocsózni meg pingpongozni lehetett a házban, félóránként hét forintért. Ez havi ötszáz forintos bevételként szerepel is a tanács költségvetési tervében.

Idézet a művelődési ház tavalyi beszámolójából, munkatervéből: „Politikai

témájú előadásokra sajnos nem került sor, mivel érdeklődés ilyen irányban nem mutatkozott.” Ilyen, és hasonló, szinte bántóan általános mondatok.

Idézet Buruné Magyar Ágnes közművelődési felügyelő látogatási jegyzőkönyvéből (ez az idézet azonban friss, Szabóéknak szól): A házasság előtti beszélgetés átvállalását tervezi az intézmény vezetője, ebbe a témába azonban ne vágjon bele, mivel erre más, hozzáértő emberek vannak hivatva.”

— Sajnos, ezeket a törekvésünket nem értették meg. Mi nem akarjuk átvállalni az orvosok feladatát, hanem egyszerű, baráti beszélgetésekkel szeretnénk segíteni a házasulandók ügyes-bajos problémáinak megoldásában. Férjem hat, én négy éve dolgozom az országos mentálhigiénés munkacsoportban. Nem vagyunk hozzá barbárok.

(Országosan tapasztalható, hogy, a házasság előtti tanácsadás csupán formalitás, adminisztrációs jellege van csak. Persze kivételek akadhatnak.)

— Mintha rossz néven vennék néhányan, hogy valamit akarunk csinálni. Visszahallottam olyanokat, minek nekem egyetemre járni, elég a főiskolai végzettségem is — mondja Csörsz Klára, aki nyolchónapos terhesen felvételizett az ELTE népművelés szakára... és maximális pöntszámot ért el.

A közösségi ház bejárata plakátokkal teli. A programok egymást érik. Kismamaklub, játszóházak, irodalmi színpad, kéziszövő szakkör, gyöngyfűzés (micsoda lehetőség van szöszmötölés közben a lelki kitárulkozásra, a közösségteremtődésrel), sport stb. A túrkevei olimpiai napokra Palásti Szabó Tiszapüspökiben csapatot szervezett. Törökszentmik- lóst képviselték, mert onnan senki nem ment. Harmadikok lettek hét induló csapat közül. Száraz mondatok persze ezek, de Szabóéknak nem kevés munkájuk van mögöttük.

Az ÁMK igazgatója (egyben az iskolaigazgató):

— Merész lenne véleményt mondani ennyi idő után Szabóék munkájáról. Persze vannak eredmények. De minek foglalkoznak teszem azt a sporttal. Azt elintézzük mi iskolai szinten. Mi szükség van a művelődési házban karate klubra? Én karateellenes vagyok. De hát még a klasszikus ökölvívásnak is sok ellenzője akad.

Szabóék mégis ringbe szálltak...

Jenei Gyula

A WO éves örökifjú

Korához képest igazán jól bírja magát. Sőt: mostanában mintha fiatalodott volna, s aki egy-két évtizeddel ezelőtt azt jósolta, hogy hamarosan befejezi pályafutását — most belátja, hogy korai volt az elsiratás. Túlél még jónéhány nemzedéket a századik születésnapját most ünneplő — villamos.

Róla van szó, az örökifjúról, „aki” úgy tartozik például Budapesthez, mint a Lánchíd vagy a Szabadságszobor, azokkal együtt szokták felsorolni mint a magyar főváros nevezetességét.

Merthogy — sárga. Ki tudja, miért lett a magyarországi villamos ilyen színű, de any- nyi biztos, hogy a budapesti nyomán más magyar nagyvárosok is sárgára festették a maguk villamoskocsijait. (Legföljebb a debreceniek tettek hozzá — lévén ez városuk ősrégi színe a sárgával együtt — egy kis kéket.)

Óránként tíz kilométer

Első „lépteit” ezernyi gán- csoskodás és huzavona előzte meg (mint oly sok mindenét azelőtt és azóta). Ellenzői — többek között — várható nagy sebessége miatt tartottak tőle: óránként 10 kilométernél nem ment gyorsabban, s ezt is le kellett csökkentenie az And- rássy út (ma Népköztársaság útja) sarkán az első budapesti villamosnak. Teljes útvonala a Nagykörúton a Nyugati pályaudvartól a Király (ma Majakovszkij) utcáig vezetett.

Amikor végre minden „illetékes” egyetértett a fővárosi villamos meginditásá- val. Baross Gábor kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter 1887. október 1-ién aláírta az építési engedélyt — s két hónap sem telt el, már vidáman döcögött a három kocsiból álló, fellobogózott szerelvény. Ám csak egvetlen napon, a megnvi- táskor, 1887. november 28- án. Másnap és utána jóidéig eeyetlen kocsi járta a rövidke útvonalat.

Kissé szellős lehetett, mert

— a korabeli műtanrendőri jelentés szerint — ablakaiban nem volt üveg. Viszont

— lehetett dohányozni a villamoson. Egykorú újságok szerint ennek is része volt abban, hogy a pestiek hamar megkedvelték. Annyira, hogy a következő két esztendőben újabb járatokat indított a Budapesti Városi Vasút: egyik a Podmaniczky (ma Rudas László) utcán ballagott, a másik a Stáczió (ma Baross) utcán, s a kezdetben egy méter nyomtávú

Villamosok a Nyugati pályaudvarnál — 70 évvel

ezelőtt

Megjelent a konkurencia: a Budapesti Közúti Vaspálya Társaság (1879 óta az egységes lóvasút-hálózat gazdája), aztán külön társulat alakult a pestlőrinci és ismét másik a Budapest — Újpest —Rákospalotai Vasút vonalaira. Ez utóbbi volt a BUR-vasút, amely nevét nem csupán a rövidítésből kapta: akkoriban folyt a búr háború Dél- Afrikában, s a névadás afféle szimpátiatüntetésnek számított.

Akkor még különböző színűek voltak az egyes társaságok kocsijai, s aszerint is különböztek, hogy számokat vagy betűjelzéseket viseltek. Valamennyi cég magánvállalat volt, egészen 1918. november 23-ig, amikor a (Károlyi-féle) Magyar Népköz- társaság kormánya állami kézbe vette, majd átadta a fővárosnak a közlekedési vállalatokat, egyesítve azokat Budapesti Egyesített Városi Vasutak néven.

Minden forradalmi vívmányt még a kurzus-fővásíneket normál vágányokra cserélték ki.

Hogy hogyan-mint fejlődött tovább, annak elbeszélésével egész könyvet meg lehetne tölteni (készül is ilyen könyv a jubileumra), ám annyi biztos, hogy — stílszerűen — további útja nem volt éppen zökkenő- mentes. (S nemcsak azért, mert elég gyakran kellett cserélni a tönkrement síneket.)

ros sem mert visszacsinálni, így maradt városi kezelésben a — mai szóval tömegközlekedés Budapesten. 1923-ban megalakult a Budapest Székesfővárosi Közlekedési Részvénytársaság, népszerű rövidítés-nevén a Beszkárt. Emlékezések szerint az vezette be — egyik első intézkedéseként — az egységes sárga színt.

De akkor már javában jártak a villamosok Budapest egész akkori területén és több „peremvárosban és -községben” is. Nagy hangsúlyt helyeztek arra, hogy az egyes járatok lehetőleg állandó útvonalon és számozással közlekedjenek. Ez pedig itt-ott csipkelődésre késztette a korabeli sajtót — és dalok, kupiék írására a zeneszerzőket és szövegírókat.

Népszerű volt a két világháború között a budapesti villamos, de — drága. Ezrek gyalogoltak reggel-este munkahelyükre és haza, mert a heti fizetés jelentős részét elvitte volna az utazás. Akkor vezették be az egy kilométernyi utazásra jogosító kisszakaszt, a tantuszt, amely 6, később 8 fillérbe került (és a Várba is fel lehetett menni érte a siklón). Ezt is megénekelték: „Nincs egyebem, csak egy kis szakaszom. .

Aztán még szomorúbb idők jöttek. A főváros ostroma alatt a villamosvonalak és -kocsik túlnyomó többsége elpusztult vagy súlyosan megrongálódott. Óriási esemény volt, amikor — 1945 május elsején — újra megindult a villamosforgalom. Mint az 1887-es premieren: a Nagykörúton.

BUR-vasút és Beszkárt

I MŰSOROK I

PETŐFI:

Olcsó, gyors, környezetkímélő

SZOLNOKI STCDIO:

8.30—7.00: Jó reggelt Szolnoki Szerkesztő: Vágási Kálmán. (A tartalomból: Hírek, időjárás — Ma történik — A tegnapról tudjuk. mondjuk — Ma a holnapért — Noteszlap — Lapszemle.)

KOSSUTH:

4.30: Zenés műsor. — 8.15:

Mai programok. — 8.20; Társalgó. — 9.44: Schumann négykezes zongoradarabjaiból. — 10.05: Kihaló falvak Észak-Magyaror- szágon. — 10.25: Éneklő ifjúság.

— 10.40; Mozart: Esz-dúr trió.

K. 498. — 11.02 : Népdalok. —

11.28: Sam small csodálatos élete. — 12.30: Ki nyer ma? — 12.40: Rólunk van szó! — 12.45: Egy hazában — 13.00: Klasszikusok délidőben. — 14.10: Magyarán szólva... — 14.25: Orvosi tanácsok. — 14.30: Dzsessz.

— 15.00: Arcképek a bolgár irodalomból. — 15.15: Rólunk van szó! — 15.20: Fiatalok muzsikálnak. — 15.40: Poggyász. — 16.05: Testőrségen. — 17.00: Emlékirat és valóság. — 17.30: Muszorgszkij : Borisz Godunov. — 17.45: A Szabó család... — 18.15: Hókirály. — 18.25: Könyvújdonságok — 18.30: Esti Magazin. — 19.15; Mosolygó Parnasszus. — 20.25: Rólunk van szó! — 20.30: Diszkotéka. — 21.30: Tudomány és gyakorlat. — 22.20: Tíz. perc külpolitika. — 22.30: Operaáriák.

— 22.50; Munka (erő)-viszonyok.

— 23.00: Nagy mesterek — világhírű előadóművészek. —0.10: Himnusz. — 0 15—4.20: Éjfél

után . • •

4.30: Reggeli zenés műsor. — 8.05: Slágermúzeum. — 8.50: Tiz perc külpolitika. — 9.05: Zenés délelőtt. — 12.00: Hírek németül, oroszul és angolul. — 12.10:

Nótacsokor. — 13.05: Popzene sztereóban: — 14.00: Gólok, méterek. történetek... — 15.05:

Népdalok, néptáncok. — 15.20:

Könyvről — könyvért. — 15.30: Csúcsforgalom. — 17.30: Ha én lennék.. . Anna Karenina. — 18.30: Gramofonsztárok. — 19.05: Csak fiataloknak! — 20.00: Népi zene. — 20.27: A vig özvegy

— Részletek. — 21.05: A planétás ember. — 21.30 : 30 perc country.

— 22.00: Nevek ürügyén — József Attila. — 23.20: A dzsessz. 24.00: Virágénekek. — 0.15—4.20: Éjfél után . . .

BABTÖK;

6.05: Muzsikáló reggel. — 8.08: Időszaki .kiállítások. — 8.13:

Szimfonikus zene. — 9.57: Barokk muzsika. — 10.30: Diák- félóra. — 11.00: Lendvay Kamilló: A bűvös szék. — 11.49: vú vósátiratok. — 12.05: Zenekari muzsika. — 13.05: Nagv tüzek. — 13.45: A Magyar Rádió és Televízió énekkara énekel.

— 14.20: Balettzene operákból.

— 14.50: Muzsika gyerekeknek.

— 15.05: Labirintus. — 15.20: A

New York-i Filharmonikus Zenekar játszik. — 15.40: Zenekari muzsika. — 17.00: Iskolarádió.

— 17.30: Poggyász. — 17.50: Magyar zeneszerzők. — 18.30: Szerb- horvát nyelvű műsor. —’ 19.05:

Német nyelvű műsor. — 19.35:

Peter Williams csembalóestje. — 21.25: Operakettösök. — 21.50:

Két szimfonikus költemény. — 22.30; Joe Cocker énekel. — 22.50: Klasszikus operettekből.

— 23.19: Szinészvizsga 1987.

1. MOSOK:

8.55: Tévétoma nyugdíjasoknak. — 9.00: ITV-Stúdium. Kincsek a homokban és a bányában ism. (Kémia 8. osztályosoknak) IX/5. rész. — 9.20: Evolúció ism. (Biológia 8. osztályosoknak). — 9.50: Adni, kapni jó! Ünnepnapok ism. — 10.05: Delta. Tudományos híradó ism. — 10.30: Mozgató. Tévétorna mozgáskorlátozottaknak.

— 10.35: Képújság. — 16.55: Hírek. — 17.00: Három nap tévéműsora. — 17.05: Nemcsak nőknek! — 17.25: A Jemeni Néol Demokratikus Köztársaság nemzeti ünnepén. — 17.35: Képújság. — 17.40; Reklám. — 17.50: Üj Reflektor Magazin Érdek- védelmi riportműsor. — 18.35:

Mini Stúdió ’87. — 18.40: Cím

— cím. Irodalmi rejtvényműsor

gyerekeknek. József Attila — 19.05: Olvassatok mindennap! — 19.10; Esti mese. — 19.20: Reklám — 19.30: Híradó. — 20.00: Reklám. — 20.05: A nagy tölgyfa árnyékában Olasz tévéfilmsorozat V/2. rész. — 21.05: Láncszemek. Riportfilm. — 21.25:

Stúdió ’87. A televízió kulturális hetilapja. — 22.25: Felkínálom — népgazdasági hasznosításra. — 23.15: Híradó 3.

2. MŰSOR:

17.55: Tévétoma. — 18.00: Délalföldi Magazin. A szegedi körzeti stúdió műsora. — 19.00:

Képújság — 19 05 : Sakk-matt.

— 19.25: A front dalai ff. Csehszlovák kisfilm. Nyelvleckék. — 19.40: Orosz nyelvlecke középhaladóknak. XVIII/9. rész. — 19.50: Entrée libre Francia

nyelvlecke kezdőknek. XII19. rész. — 20.05: A világ múzeumai. A vatikáni múzeumok. NSZK ismeretterjesztő film. — 21.05: Híradó 2. — 21.20: Betűreklám — 21.25: Gregory barátnője. Angol film 1983. ism. — 22.50: Képújság.

MOSZKVA:

15.00: Hírek. — 15.15: A te lenini könyvtárad. — 15.45: Dokumentumfilm. — 16.15: Élet és

tudomány — 16.45: Világhfradó. — 17.00: Sakk-VB. —17.05: Zenés műsor Rigából. — 17.25: Hirek. — 17.30: „Fényes nappal...” című film. — 19.00:

Híradó — 19.40: Az átalakítás reflektorfényében. — 19.50: Dokumentumfilmek. — 21.10: Világhíradó. — 21.25: Sakk-VB. — 21.40: „A monológ” című film.

— 23.16: Hirek. — 23.21: Sportműsor. — 23.55: Könnyűzene.

SZLOVÁK TELEVÍZIÓ:

16.10: Hírek. — 16.15: Iskolatévé. — 16.35: Német nyelv gyerekeknek 13. lecke ism. — 17.05: Kicsinyek műsora. — 18.00:

Nem kértem tőled az életet . . .

— ismeretterjesztő műsor ism.

— 18.25: A rendőrség nyomoz.

— 18.30: Anton Pavlovics Csehov — dokumentumaim ff. — 19.00: Tévétoma — 19.10; Esti

mese ism. — 19.20: Időjárásjelentés. — 19 30: Tv-hlradó. — 20.00: Fiatalok tévéklubja. — 21.30; Időszerű események. — 21.56: Időjárás-jelentés. — 22.00: Ez történt 24 óra alatt. — 22.15: A leszámolás helye Ismeretlen

— tévéjáték.

Újvidék :

15.55: Műsorismertetés. —16.00: Jugoszláviai pillanatok. — 16.30: Ünnepi műsor — románul. — 17.00: Rajzfilm. — 17.15: Hírek.

— 17.20: Tv-kalendárium. —

17.30: Dokumentumműsor. —

18.00: Bemutatjuk önnek. — 18.30: Tudni akarjuk. — 19.00: Intermezzo. — 19.05: Rajzfilm.

— 19.15: Reklám. — 19.30: Tvnapló — magyarul. — 19.55:

Reklám. — 20.00: Lottósorsolás.

— 20.05: Amint az évek és a napok telnek. — 21.00: Fenntartott idő.— 22.20: Jovan Adamov- est — 23.20: Műsorzárás.

BUKAREST:

20.00; Tv-híradó. — 20.20: Belpolitikai műsor. — 20.35: Dokumentumfilm. — 20.55: Irodalmi

összeállítás — 21.50: Tv-híradó.

Volt-e és mennyire volt összefüggése a nagypolitikával, külön tanulmányt érdemelne, de tény, hogy a Rákosi-korszakban leáldozóban látszott lenni a villamos napja. Már készültek a tervek, hogy trolibusszal cserélik fel a sínhez kötött járműveket, az első néhány vonalon meg is történt a váltás, aztán abbamaradt. Kiderült, hogy a sárgák és a bordó trolik jól megférnek egymással. A kék autóbuszokkal már kevésbé: örök vita folyik arról, hogy melyik pótolja jobban a másikat. Most éppen — némi túlzással — ‘a száz év előtti állapotokhoz kíván visszatérni a Budapesti Közlekedési Vállalat (1968 óta, sok kitérő után újra egységes tömeg- közlekedési vállalata a fővárosnak), amikor a Nagykörúton — részben vagy teljesen — meg akarja szüntetni az autóbuszforgalmat.

Ismét a villamos kerül előtérbe, mind többször és többen hangsúlyozzák előnyeit. Például azt, hogy nem szennyezi a környezetet és — éppen kötött pályájának köszönhetően — a legreménytelenebb forgalmi dugóban is tud haladni. No meg olcsó. A fenntartó vállalat Számára és a nagyközönségnek egyaránt. Amit az is mutat, hogy a mai, egyre nehezedő gazdasági helyzetben a budapesti utazóközönség mind nagyobb tömegei térnek vissza az autóbusztól a villamoshoz. Tavaly naponta egymillió utast szállítottak a sárga kocsik — az idén valószínűleg még többet.

Annál is inkább, mert — bár a metró vonalai fölött felszedték a síneket — új vonalakon is indult és indul villamosközlekedés. Pontosabban: a már meglévő vonalak meghosszabbításán. Ahogyan épült a káposztásmegyeri lakótelep, úgy érte el fokozatosan a 12-es villamos. A „legnagyobb körúton” pedig szakaszonként épül az 1. gyorsvillamos útvonala : Budáról indul, az Árpád-hídon át végigrobog a Róbert Károly — Hungária — Könyves Kálmán körúton és a leendő lágymányosi Duna-hídon át tér vissza Budára. Mostanáig elérte az M3-hoz vezető felüljárót.

Jönnek az úi villamoskocsik, a hazai Ganz és a csehszlovák Tatra versenyez mostanában, hogy melyik tud jobb, korszerűbb járműveket szállítani a százesztendősen fiatal budapesti villamos számára. S most újra — talán száz év után először — a nagyközönség véleményét is kikérik^ milyen kocsikon utaznak legszívesebben ?

y. e.