Szolnok Megyei Néplap, 1987. március (38. évfolyam, 51-76. szám)
1987-03-02 / 51. szám
1987. MÁRCIUS 2. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Nemcsak Szolnok szennyese az övó Másfél éve kisvállalat a Patyolat ■ Patyolattól ruhát, cipőt, fona lat, kötöttárut Központi üzem, tíz szolnoki üzlet, két szalon, kilenc vidéki bolt, mozgó felvevő 16 helységre, négy fodrászüzlet, — ez a rövid ösz- szegzése a szolnoki Patyolat kisvállalatnak. Valamivel több mint kétszáz dolgozója mossa, tisztítja a város és meglehetősen nagy környezete szennyesét. Szolgáltat bérfehérneműt, s fodrászai a megyeszékhelyen várják mindazokat, akik személyi- szolgáltatásaikra igényt tartanak. Akik rendszeres vendégei, megrendelői a Patyolatnak, tudják, hogy vállal kilós mosást, pipere-fehérnemű mosást, otthon mosott holmik vasalását, szolgáltat bérfehérneműt, s végez vegy- tisztítást is. A szolgáltatások zöme rövid és hosszú határidős megrendelések szerint történik, tehát vagy 1—3, vagy 7—14 napra vehető igénybe. A mozgó felvevő Szolnok és vidékét járja — talán pontosabb, ha azt mondjuk, a megyeszékhely környéki községeket és a Tiszazugot. Mindez két és fél éve van így. Akkor döntött a megyei tanács a korábbi, megyei székhelyű és feladatkörű Patyolat vállalat decentralizálásáról. Az akkor alapított kisvállalat azóta dolgozik a ^részletezett - tevékenységi körben és területen. E tevékenységi körhöz másfél éve egy eddig ismeretlen is társult. Lassan megszokják a megrendelők, hogy Patyolat üzletekben vásárolni is lehet. Először csak a kézimunkát kedvelőket lepték meg fonalkínálatukkal, később női ruhát, cipőt, maradék szövetet és kötöttárukat is árusítani kezdtek, nem is kevés eredménnyel. Mindez nem veszélyezteti a fő ágazatot, a mosást, tisztítást, A lakosság életkörülményeinek nehezedése országosan a megrendelések alakulásában is lemérhető. Van olyan részlegük, a fehérnemű, amelyet mintegy 55 százalékban tudtak csak kihasználni. A Patyolat erőfeszítéseit igazolja viszont, hogy tavaly az 1985-ös évihez viszonyítva 22,1 százalékkal nőtt az egy dolgozóra eső árbevétel. Bár a megrendelők körében időnként bosszúságot okoznak a Patyolat hibái, szolgáltatásaik késései, a vásárlók könyvébe tavalyelőtt, s tavaly is mindössze 76 bejegyzés került. 1985-ben 43, 1986-ban pedig 31 káresetben kellett intézkedni a vállalat vezetőinek, illetve kártérítést fizetniük. Országos ellenőrzés vizsgálta egyébként mindkét évben a munka minőségét, s eszerint mind a gépi mosásra, mind a gépi tisztításra igen jó minősítést kaptak. A Patyolat kisvállalat tevékenységéről februárban tájékozódott a városi tanács végréhajtó bizottsága is. Egyetértett á beszámolót készítő vállalati vezetőkkel abban, hogy a tevékenység színvonalának, megbízhatóságának, a vállalási határidők megtartásának további javítása szükséges. Az egyre inkább sürgető fejlesztésekre azonban senki nem tud megfelelő pénzzel a vállalat segítségére lenni. A megye- székhely tanácsa szóvátette azt is: a nemcsak szolnokiaknak dolgozó kisvállalat műszaki fejlesztése, gépparkjának felújítása és korszerűsítése nem kizárólagosan szolnoki, városi feladat. Kár, hogy ebhez a támogatáshoz nem jut pénz más települések, vagy akár a megyei tanács kasszájából sem. Ez a helyzet a következő tervidőszak szolgáltatási színvonalának megtartása érdekében felülvizsgálatra szorul. — sj Kunhegyesen, Kunmadarason Nagyobb a telekkínálat, ____mint a kereslet Kunhegyesen évente negyvenöt, ötven új családi ház, épül. Ami a megosztható, belterületi magánportákat illeti, ezek túlontúl drágák. Bizony, a központhoz közeli utcákban másfél- sőt kétezer forint körüli összeget is elkérnek egy*egy négyszögölért. Ennek a mérséklésére a tanács a nagyközség észak- nyugati részén, a Garai utca végén hetvennyolc, tartós használatba vehető telket alakított ki. (Itt egyébként további hetven létesítése is biztosított). Mivel a porták nagysága a 400 négyszögölet is elérheti, azok jószágtartásra, kertészkedésre is alkalmasak. Noha a föld errefelé jó minőségű, az ár sem csillagászati; 60—80 ezer forint, mégis eddig csak tíz kelt el belőlük, bár víz, villany van, és az idén járda is lesz. A húzódozás oka minden bizonnyal az, hogy ez a terület a központtól távolabb, messzebb esik. A Kunság Népe Termelő- szövetkezet csere révén jutott hozzá a tiszagyendai út mellett tizenkilenc telekhez, és ezeket a tagjai között már értékesítette is, Kunmadarason évente húsz-huszonöt új ház épül. Jó részük nem a település szélére, hanem belterületre, mivel a nagyközségnek olyanok a telkei, hogy közülük sok a megosztható, leválasztható. Igaz, ezek ára nem olcsó, és bizony olykor ötszáz forintot is elkérnek négyszögölenként egy-egy jobb helyen fekvő portáért. Itt is az árak mérséklésére. illetve a választék bővítésére a tanács a település délkeleti részén negyven tartós használatba vehető telket alakított ki, amelyeket az idén kezdtek árulni. A porták megközelítőleg 200 négyszögölesek és 50—70 ezerbe kerülnek. Eddig közülük 14 már vevőre talált. Kívülük akadnak „meghosszabbítható” utcák, ilyen a Bem József utca is. Aztán a település nyugati részén is szemmel látható az építkezési kedv, hiszen a féloldalas Kossuth utca beépítetlen másik oldalán is több, mutatós ház „nőtt ki”. Az M/TESZ az IEG-Solingen nyugatnémet céggel közösen idén is megrendezte Budapesten a Petőfi Csarnokban a Magyarregula elnevezésű nemzetközi szakkiállítását. A hétvégén zárult bemutatón kilenc ország 61 cégének mérés- technikai automatizálási, folyamatirányítási és elektronizálást műszerújdonságait láthatták az érdeklődők. Képünkön: a Budapesti Műszaki Egyetem Műszer és Méréstechnikai Tanszékének mérésadatgyűjtő és feldolgozó rendszere látható (Fotó : Hauer Lajos — KS) Növekszik az értelmiség szerepe társadalmunkban (Folytatás az 1. oldalról) Az 1985. januárja óta társadalmi szervként működő társulat tevékenységének mérlegét Szurmay Ernő, a megyei elnökség elnöke vonta meg a beszámolóhoz fűzött szóbeli kiegészítésében. Kiemelte, hogy a nyolcvanas években jelentkező gazdasági nehézségek és a vele járó 'változások kényszerítő hatást gyakoroltak a társulat életére is: felerősödött a tartalmi és formai megújulásra való törekvés. így a szervezet vállalt feladataiban : a közművelődésben, az emberek műveltségi szintjének, igényeinek formálásában, fejlesztésében, az értelmiségszervező tevékenységben és a tagság továbbképzésében elért eredményekért jelentős erőfeszítéseket kellett tenni. Erre késztették a társulat minden tagját az új, önfenntartó gazdálkodásból fakadó követelmények is: a fokozott önállóság, a tanácsokhoz és tanácsi intézményekhez fűződő kapcsolatok iskolai baráti körök és az idegennyelv-oktatás körét. Az írásos beszámoló és a szóbeli kiegészítések vitájában tizenhét hozzászólás hangzott el. Fábián Péter, a megyei pártbizottság titkára felszólalásában elsősorban arról a szerepről és feladatról szólt, melyet az értelmiség — szűkebb értelemben a TIT tagsága — betölt és vállal a megye életében, a szocialista építő munkában. — A mai társadalmi viszonyok között óriási szükség van á tudásra — hangsúlyozta — a racionális, kockázatokat is vállaló gondolkodásra, kulturáltságra és civilizáltság- ra, a szellemi tőke teljes és maradéktalan kamatoztatására. Olyan időszakot élünk, amikor az alkotó munka nagymértékben meghatározza, hogy a társadalmi megújuláshoz milyen közszellemet, közakaratot tudunk teremteni, létrehozni. A tudományokra, a tudományos ismeretterjesztésre — következésképpen a TIT színvonalas munkájára — ezért minezredes, a hadtudományi-, Tóth Albert, a biológiai szakosztály elnöke, Tolna Károly, a Közgazdasági Társaság megyei elnökhelyettese, dr. Lánczi Ferenc és Csontos Sándor a társulat tevékenységének egy-egy részterületéhez fűztek kiegészítést. Többen is érintették, hogy a megváltozott körülmények között is növelni kell az alkotómunka a tudás presztízsét, a társadalmi összefogás érdekében az egyes értelmiségi csoportoknak a TIT keretén belül is jobban meg kell ismerniük egymás munkáját, az ismeretterjesztésben nagyobb mértékben kell figyelembe venni az emberek érdeklődését és alapműveltségét. Szóltak az anyanyelvi nevelés, a hagyományápolás és a tehetséggondozás jövőben is érvényes feladatairól, a fiatal értelmiség, köztük a megye főiskolásainak a társulat tevékenységébe való szélesebb körű bevonásáról. Az ismeretterjesztő munka korszerű módszereinek sziiikséeesséee Előtérben a Jászság küldöttei mellett a termelőüzemek és munkahelyek felé való nyitás, a csak a jelentkező igények kielégítésére szorítkozó korábbi szemlélet helyett a saját kezdeményezések szerepének növekedése, az elő- adásos ismeretterjesztés jelentőségének csökkenése. A társulati munka új módszereiről szólva hangsúlyozta a szolgáltató jellegű új tanfolyami rendszer kiépítésének szükségességét. A sta- tisztikusl, titkárnői, környezetvédelmi, vámügyi és számítástechnikai kurzusok mellett a fontossági sorrendben első helyen álló nyelv- oktatás fejlesztéséhez az évtized végéig új iskolai rendszert kell kialakítani. A társadalom- és természettudományos ismeretek terjesztésének egészséges arányát megtartva szükséges nagyobb mértékben hozzájárulni a közgazdasági szemlélet, a munkakultúra, az anyanyelvi és az egészséges életmódra nevelés színvonalának emeléséhez. A Tisza Nyári Egyetem, az irodalmi, művészettörténeti, olimpia- történeti szabadegyetemek sikere bizonyítja többek között, hogy a tagság alkotó munkájában rejlő szellemi tőke érvényesüléséhez, az értelmiség közéleti aktivitásának kibontakozásához, előadói. módszertani kultúrájának fejlesztéséhez megfelelően járult hozzá a társulat az elrriúlt öt évben. A feladatokról szólva Szurmay Ernő hangsúlyozta: az értelmiségi tudat erősítése érdekében is növelni kell a hagyományos ismeretterjesztés hatékonyságát a hátrányos helyzetű kis településeken, megújulásra vár a szakosztályi és klubtevékenység, az írásos ismeret- terjesztés, szélesíteni kell az den eddiginél nagyobb mértékben keli számítani, még akkor is, ha sok nehézséggel kell a társulat tagjainak szembenézni. A mai társadalmi vizsonyokhoz való alkalmazkodás igénye tükröződik a TIT megyei szervezetének tevékenységében, egyik bizonyítékául annak, hogy megyénkben az értelmiség cselekvésében nem gátolt réteg. A megyei pártbizottság nagyra értékeli a szervezet munkáját, amely jelentős mértékben hozzájárul a különböző világnézetű emberek demokratikus eszmecseréjéhez, az értékes forgótőkeként kezelt szellemi vagyon fejlesztéséhez — a társadalom szellemi épüléséhez — fejezte be hozzászólását Fábián Péter. Kurucz Imre a vitában a jelen és a jövő feladatait fogalmazta meg, kiemelve a közhasznú és praktikus ismeretek terjesztésének, az élet diktálta igények kielégítésének szükségességét, a politikai elkötelezettséget is magában hordozó tudományosság változatlan szerepével Hozzászólásában dr. Krasz nai Géza, a HNF megyei bizottságának elnöke, Ferenczi József, a mezőtúri főiskola tanszékvezető tanára. Veréb József, Karcag Város Tanácsának elnökhelyettese. Madarász Tibor, a MTESZ megyei titkára, Járomi Zsolt, a Jászberényi Tanítóképző Főiskola hallgatója, dr. Szabó Zoltán, a TIT túrkevei városi körzeti elnöke, Horváth Károly, a Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár igazgatója, Dobrosi Dénes, a Kunszentmártoni József Attila Gimnázium igazgatója, Baunok Béla, Fegyvernek tanácsának elnöke, dr. Szabó Mihály, a TIT kisújszállási városikörzeti elnöke, Nagy Lajos almellett hangsúlyozták a régi formák, a személyes meggyőzés semmivel nem helyettesíthető jelentőségét. Az összefoglalót követően — melyben az országos küldöttgyűléshez intézett javaslatok között fogalmazták meg laz írásos ismeretterjesztés, az öt központi lap kiadásának felülvizsgálatát — választották meg a negyven- három tagú megyei elnökséget, az öt tagú ellenőrző bizottságot. A TIT megyei szervezetének elnöke ismét Szurmay Ernő, alelnökei dr. Radeczki Gábor és dr. Józsa Árpád, titkára Nyáry László lett, az ellenőrző bizottság élére Varjú Istvánt választották meg. . A küldöttgyűlés kitüntetések átadásával ért véget. A TIT Országos Elnökségének Aranykoszorús Emlékplakettjét adományozták a SZÜV szolnoki számítóközpontja és a Szolnok Megyei Múzeumi Szervezet kollektívájának az ismeretterjesztés terén végzett kiemelkedő munkásságukért. A TIT Aranykoszorús jelvényét vette át Czakó Jánosné, a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ igazgatója. Emészt Péterné, a martfűi művelődési ház igazgatója. Renkei Pál, a cukorgyár osztályvezetője és dr. Mile Sándor mezőtúri kollégium-igazgató. A TIT Kiváló dolgozója lett Hubay Istvánná, az Országos Elnökség elismerő oklevelét huszonhármán, a TIT emlékplakettjét nyolcán vehették át. bálint —
