Szolnok Megyei Néplap, 1986. április (37. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-01 / 76. szám
1986. ÁPRILIS 1. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Koszorúzások, ünnepségek, ifjúsági békenap (Folytatás az 1. oldalról) vezetői helyezik el a hála és a kegyelet koszorúit. Fél hatkor az úttörőgárda fúvós- zenekar játékának kíséretében a Lehel vezér téren a felszabadulási és a szovjet hősi emlékműnél a város állami, párt-, társadalmi és tömegszervezetei, a gazdasági egységek és a tanintézetek, valamint az ideiglenesen hazánkban tartózkodó szovjet katonai alakulatok képviselői helyezik el koszorúikat. A Hűtőgépgyár munkás és ifjúsági házában 18 órakor kezdődik a díszünnepség. Köszöntő műsorral emlékeznek meg felszabadulásunk ünnepéről április 3-án délután a művelődési központ pódiumtermében Török- szentmiklóson. A koszorúzá- si ünnepség április 4-én lesz: kilenc órakor a temetőben a szovjet hősök sírjánál a város? KIS/-bizottság, a HNF városi bizottsága és az. MSZBT-tagcsoport koszorúit helvezik el; tíz órakor a szovjet hősök Kossuth téri emlékművénél rendez koszorúzási ünnepséget a városi pártbizottság. Kunszentmártonban 3-án 16 órakor koszorúznak a város állami, párt-, társadalmi és tömegszervezeteinek vezetői, az intézmények, üzemek dolgozói a szovjet hősi emlékműnél. Hazánk felszabadulásának 41. évfordulója megünneplésére készülnek megyeszerte a fiatalok is. Az ünnepnap legnagyobb szabású, egésznapos rendezvényét Szolnokon tartják. A megyeszékhelyre ifjúsági delegációk érkeznek a városokból. A programsorozatot a béke jegyében állították össze a szervezők, a KISZ és a népfront megyei bizottsága. Az ifjúsági delegációk délelőtt érkeznek a tiszaligeti sportcsarnokhoz. Az itt rendezett ifjúsági nagygyűlés szónoka Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára lesz. A nagygyűlésen szerepel majd a szolnoki úttörőzenekar és a MÁV Járműjavító Üzem férfikórusa, dokumentumfilm-részleteket mutatnak be hazánk felszabadulásáról. A nagygyűlés után a Ti- szaligetből békemenet indul a város főutcáján a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központhoz, ahol többféle kiállítás nyílik fotótárlat a Szovjetunióról; politikai plakátki- állftás a Magyar Munkás- mozgalmi Múzeum gyűjteményéből. Délelőtt és kora délután fórumokon találkozhatnak a fiatalok Pozsgay Imrével a Technika Házában A színházteremben politikai vetélkedőn vesznek részt a városok csapatai, az aulában táncházat rendez a Tisza táncegyüttes zenekara, és bemutatkoznak az elmúlt nyári középiskolás alkotótábor tagjai is; a „tétre menőket” a politikai kaszinó várja. Az előadóteremben az Itt élned, halnod kell és a Szerelem első vérig című filmeket tekinthetik meg az érdeklődők. Az egésznapos rendezvény- sorozat a délután fél 4-kor kezdődő békekoncerttel fejeződik be Szolnokon. Eredményes állattenyésztés és takarmánytermesztés (Folytatás az 1. oldalról) zat gondjait. A juhok hármas hasznosításának eredményeként 1400 liter juh- tejet értékesítettek tavaly a rendszer gazdaságaiból, és mintegy 70 ezer gyapjast az Agrocoop brigádjai nyírtak meg. A rendszerszervező Béke Tsz szakembereivel együttműködve; 1985-ben is eredményesen segítették a zagy- varékasi baromfifeldolgozó alapanyagellátását. A szervezet által biztosított műszaki szolgáltatások iránti igényt és annak színvonalát fémjelzi, hogy az elmúlt évben 48 gazdaság tehenészeti fejőberendezéseinek, valamint 26 juhászat fejőházi és telepíthető berendezéseinek szervizmunkáit végezték el a megrendelők megelégedésére. Az Agrocoop központi raktárából 1985-ben összesen 22 és félmillió forint értékű anyagot és alkatrészt, állatgyógyászati készítményt forgalmaztak a partnerkörben. Az állattenyésztési ágazatokban tervezett termelésfejlesztés legfontosabb feladatának tartják a gazdaságos végtermékelőállítást. Ehhez többek között a húshasznú tehénállomány szaporulati- és takarmányfelhasználási mutatóinak, és a juhtenyésztés gazdaságosságának javítását, a rendszergazda termelőszövetkezetben lévő baromfi- feldolgozó biztonságos alapanyagellátását segítő tartási-takarmányozási technológiák elterjesztésével, színvonalas műszaki szolgáltató tevékenységgel kíván 1986- ban segítségére lenni partner- és taggazdaságainak az Agrocoop. T. F. LOCSOLKODTUNK Lezajlott a rémes hajrá; a lakások legeldugottabb zuga is ki van takarítva, a sonka, a tojás megfőzve. Jöhetnek a locsol kodók. — Három napig egyfolytában terítettem, tálaltam, mosogattam — meséli az egyik háziasszony. — Tudod, ha a nők iránti szeretet fokát az ilyenkor megvásárolt és elfogyasztott sonka, tojás, ital, s a kilocsolt kölni mennyiségével mérnék, biztos, hogy többé egyetlen nőnek sem lenne oka arra, hogy a bánattól könnybe lábadjon a szeme — mondják kereskedő barátaim mintha összebeszéltek volna. — Az ünnep első napjának reggelén a szolnoki vasútállomáson még mindig nagy a forgalom. A Pest felé induló vonat lépcsőjén öreg bácsika küszködik egy hatalmas kosárral. — Segíthetek? — lépek hozzá közelebb. — Megköszönném — mormolja. *— Megyek a lányo- mékhoz — magyarázza. — Viszem nekik az elemózsiát, a sonkát, a babot meg a tojást. Tudja, az asszony még a lelki üdvét is bepakolná, ha a gyerekekről van szó — teszi hozzá búcsúzásképpen, aztán eltűnik a kupéban. — Gyerekkori élményeim miatt szerettem ezt az ünnepet — kínál hellyel Szabó László etnográfus, amikor bekopogok hozzá. — Én a Szabolcs-Szatmár megyei Fehérgyarmatról származom, s ott nagy hagyományai vannak a locsol- kodásnak. Húsvétkor mindig itthon vagyunk, hiszen ilyenkor jön össze a rokonság, de a locsolkodást sem hanyagoljuk el. Ketten, hárman összeóllunk férfiak, s már jóval az ünnep előtt listát készítünk, hiszen sok helyre el kell jutnunk . Felkeressük a munkatársakat és sorra járjuk a barátokat S ott olyan ismerősökkel is találkozik az ember, akiket egész évben nem látott. Ugyanakkor a feltálalt ételek, italok a vidám beszélgetések. s az hogy mindenki „büdös” a kölnitől, ez olyan különleges hangulatot kölcsönöz az egésznek, amit semmilyen más ünnep nem ad meg — teszi hozzá mosoHúsvéti pillanatképek lyogva. — De én mégsem ebben látom a locsolkodás igazi jelentőségét — folytatja. Sokkal inkább abban, hogy feléleszti a társas kapcsolatokat, hiszen manapság pontosan ezek hiányoznak az emberek életéből. Más oldalról pedig ott van a szabad választás lehetősége. Vagyis nyilvánvaló, hogy csak olyan helyekre megy el az ember, ahol tudja, hogy szívesen fogadják és biztos jól érzi majd magát. Nézzen körül, az utcán csak elvétve látni nőket. Ezért sem szeretem a húsvé- tot — válaszolja nevetve a húsz év körüli fiatalember, amikor megállítom az utcán. Valóban, nőket nem. de ünneplőbe öltözött fiúkat és férfiakat annál többet látni. Egyedül és csoportosan, kocsival és gyalogosan róják az utcákat. A buszpályaudvar környékén egy férfi ballag, 15 év körüli fiával. — Voltunk már az anyámnál — magyarázza Mikolczi György. — Most megyünk az anyósomhoz. Én onnan hazafelé veszem az irányt a fiam pedig megy tovább.... Nálunk minden évben így van ez, úgyhogy egyfajta szertartás a locsolkodás. Már jól benne járunk a délutánban, amikor két fiatalembert megállítok a Kossuth téren. — Eddig hat helyen voltunk — válaszolja kérdésemre Tapasztó Gyrögy. Ügy 300 forint körül jött össze. — Még mindig van két hely ahová el kel! jutnunk — szól közbe Pásztor György. Persze ezzel még nincs vége a locsolkodásnak, mivel még az iskolába is el visszük a kölnit. — Szeretem ezt az ünnepet — folytatja—, mert ilyenkor a barátokkal ismerősökkel nemcsak a tanulásról. a munkáról esik szó. Sokkal kötetlenebb az egész. Azt viszont nem tartom szerencsésnek. hogy minden a pénzért megy... Tavaly például előfordult velünk, hogy nem akartuk elfogadni a felkínált összeget. s majdnem megsértődtek miatta. Pedig én jobban örülnék akármilyen kis csecsebecsének, mint a pénznek. Talár ezért is van az, hogy ma már a gyerekek nagy többsége el is várja, hogy adjanak neki egy ötvenest, vagy egy százast. Pedig nem ez lenne a locsol- kodás lényege. Szívemből beszélt a nyolcadikos fiú hiszen a húsvét, a locsolkodás is egyfajta szertartás, amikor bensőséges családi hangulatban köszöntjük a tavaszt. A szertartásokra pedig szükség van. még az ilyenekre is. amelyeket nem a protokollfőnökök készítenek elő. N. T. Hivatás és kötelesség Beszélgetés a KISZ Szolnok Városi Pedagógus Bizottsága küldöttgyűlésén résztvevőkkel Március második felében félidejéhez érkezett a KISZ XI. kongresszusára való felkészülés. Az alapszervezeti taggyűlések és a KISZ-szervezetek küldöttgyűlései után immár az irányító KISZ-bizottságok adnak számot az elmúlt évek mozgalmi munkájának eredményeiről, s határozzák meg a következő öt év feladatait — az ifjúsági szövetség munkája tartalmi, módszerbeli korszerűsítése jegyében. E sort nyitotta meg a KISZ Szolnok Városi Pedagógus Bizottságának küldött- gyűlése, amely nemcsak a vitatott kérdésekkel kapcsolatos határozott állásfoglalásai és a korszerű célokat, munkastílust rögzítő határozata miatt érdemel figyelmet A mintegy kilencszáz főnyi közösséget irányító KISZ-bizottság 1983 novemberében alakult meg, így alig kétéves múltra visszatekintő tevékenységiének eredményeit kellett mérlegre tennie. A pedagógus KISZ-bizottság e több szempontból is sajátos helyzete okán kérdeztük meg Zsemberi Borbálát, a bizottság titkárát és néhány küldöttet: Tótáné Tóth Évát,a Ságvá- ri Körúti óvoda óvónőjét, Bakó Zitát, a Csanádi Körúti Általános Iskola, valamint Fodor Zoltánt, a Varga Katalin Gimnázium tanárát: hogyan értékelik a KISZ- bizottság eddigi munkáját, s az ifjúsági mozgalomban elindított megújulási folyamat tükrében hogyan látják a jövendő feladatait. — A küldöttgyűlés óvodai szekciója egyértelmű elismeréssel szólt a pedagógus KISZ-ibizottság munkájáról, s ez az én véleményem is — mondja Tótáné Tóth Éva, — Korábban sokszor éreztük azt, hogy az óvodai nevelők nem nagyon találják meg a helyüket a pedagógusok, illetve az értelmiségi fiatalok között. Ebben valamiféle önbizalomhiány és kisebbségi érzés is munkált. Amióta együtt dolgozunk a fiatal tanítókkal és tanárokkal, sokkal közelebb kerültünk egymáshoz nemcsak a munkában,, de a személyes kapcsolatokban is. Abban segített elsősorban a KIS2Lbizottság, hogy a város fiatal nevelői lassan igazi közösséggé ko- vácsolód-nak össze: ebben benne van a közös munka, a gondok közös megoldása és az együttgondolkodás is. — Ügy gondolom, — veszi át a szót Bakó Zita — a Pedagógus KISZ-bizottságnak tekintélye van nemcsak a KISZ-szervezetek körén belül, de az iskolákban is. Ez azt jelenti, hogy a tantestületen belül egyre inkább elfogadják a KlSZ-alapszerve- zetet: önálló kezdeményezéseivel sajátos érdekeivel együtt. Ezek érvényesítéséhez persze nem elég a KISZ- bizottság által számunkra kidolgozott jogosítványrendszer. Elengedhetetlen feltétel az is, hogy élni is tudjunk vele, ehhez pedig jó intézményi légkör szükséges. — Azt hiszem, most éppen ahhoz a ponthoz érkeztünk a beszélgetésben — veszi át a szót Fodor Zoltán — amire nagyon fontos hangsúlyt helyezni. Ugyanis az érdekképp viseleti tevékenység talán az egyétlen olyan terület a munkánkban, amit — legalábbis a középiskolákban — a tanulói alapszervezetektől függetlenül kell végeznünk, hiszen a fiatal pedagógusok érdekképviseletét kell ellátnunk az iskola- vezetésben. Nekünk ezzel van a legnagyobb gondunk, a középiskolai szekcióban éppen ebben a témában volt a legparázsabb vita. Az összes többi tevékenységünk alapterülete a tanulói KlSZ-szer- vezeft, itt a hagyományos kereteken belül dolgozni lényegesen könnyebb. — A Központi Bizottság által kidolgozott elképzelés szerint a jövőben éppen a tizenéves korosztály lesz azaz egyik réteg, amelyre leginkább számít az ifjúsági szövetség. A középiskolai K1SZ- élet megújítására határozott elképzelések vannak. Milyen feladatokat kell váltaniuk a pedagógus KlSZ-alapszerve- zeteknek ebben? — Ez a feladat nagyon összetett és nem választható el az egész közoktatás folyamatos korszerűsítésétől. Nagyon röviden úgy fogalmazhatnám meg, hogy az oktatásban és a mozgalmi munkában is a közéletiségre nevelés erősítése- a fő cél — mondja Fodor Zoltán. — A pedagógus munkájában persze nem lehelt egyes dolgokra kitűzni a KISZ-es címkét, hiszen egy egységes nevelési folyamatról van szó. A pedagógus KISZ-alapszervezet mégis modell kell, hogy legyen a tanulói KISZ-nek, a pedagógiai munka erősödő politi- kusságával. határozott ideológiai kiállásával rá kell hogy nyomja a bélyegét az iskolai KISZ munkájára. A diákok és mi tanárak is egyetértünk azzal a törekvéssel, hogy az ifjúsági szövetség politikai jellegű legyen, mert így lesz tekintélye annak, ha valaki KISZ-es, ha mozgalmi feladatot vállal. Az ezzel kapcsolatos konkrét feladatokat persze nem lehet egy tanácskozáson kimunkálni — veszi át a szót Zsemberi Borbála. — A küldöttgyűlés állást foglalt az elvekben, a rétegmjunka megerősítésének módozatait a középtávú tervekben kell majd megjeleníteni. A kulcskérdés számunkra az, hogy hogyan tudunk a ma még szűk iskolai demokrácia fórumainak új tartalmat adni, és ez nemcsak a diákok, hanem a fiatal pedagógusok fórumait is magában foglalja ... — Hogyan befolyásolja a bizottság munkáját a KISZ- en belüli fiatalítási törekvés, és az, hogy a tanulóifjúság mellett a pályakezdőkre számít majd elsősorban az ifjúsági szövetség. — A fiatalításnak nem volt egyértelműen pozitív a fogadtatása, legalábbis köztünk — mondja Fodor Zoltán. — Ugyanis a főiskolákon és az egyetemeken sokan kiábrándulnak a mozgalmi munkából, így ha „öregnek” számítana a 24—25 éves pályakezdő a KISZ-ben, hol lenne máshol lehetősége bekapcsolódni az iskolai közéletbe? Más, az önálló egzisztenciateremtés időszakát érintő prob, lémákról nem is beszélve. — Hadd vegyem át a szót azzal — mondja Zsemberi Borbála, — hogy az ifjúsági szövetségből a tudományos, szakmai, politikai, társadalmi vagy tömegszervezetekbe való átáramlás természetes csatornái még néha nem megfelelően nyitottak a fiatalok előtt. Pedig az utánpótlás érdekében is minden intézményben fontos lenne megteremteni — a vezetésben is — a különböző generációk egészséges arányát. A kérdés második felével kapcsolatosan a KISZ-bizottság Úgy látja; ha a KISZ XI. kongresszusa elfogadja az előzetes határozattervezetet és a szervezeti szabályzat módosítását, ez lehetőséget ad majd a fiatal pedagógusoknak arra hogy az új oktatáspolitikai törekvések megvalósításán túl az ifjúsági mozgalomban is jobban sőt másképp dolgozhassanak. Számunkra ez elsősorban a szakmapolitikai munka további erősítését, a kreatív, nyitott fiatal pedagógusok további alkotó munkára való ösztönzését jelenti. Bálint Judit