Szolnok Megyei Néplap, 1985. április (36. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-01 / 76. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Folyamatosság és megújul politizáló közvélemény megkülönböztetett fi­gyelme, érdeklődése kísérte az elmúlt héten az MSZMP XIII. kongresszusának tanácskozásait. Arra várt választ az ország, s benne megyénk lakossága, hogy milyen cselekvési programot dolgoz.ki a párt legfelsőbb fóruma a társadalom időszerű problémáinak megoldására, milyen tennivalókat lát szüksé­gesnek fejlődésünk előbbrevitelére, szocialista vívmányaink megőrzésére és továbbfejlesztésére. A négynapos tanácskozás meggyőző választ adott ezekre a kérdésekre. Az előterjesztett és elhangzott beszámolók, az ötvennyolc felszólalás, a feladatokat világosan összefoglaló határozat mind arról tanúskodnak, hogy pártunknak van po­litikai koncepciója a további cselekvés tartalmára, a prob­lémák megoldására. A XIII. kongresszus egy olyan nemzeti programot körvonalazott, amelyet teljes szívvel magáénak vallhat és követhet minden hazáját szerető ember, a szoci­alizmus valamennyi híve. A XIII. kongresszus küldöttei azért tudtak eleget tenni a közvélemény, megbízóik várakozásának, mert az MSZMP ez alkalommal sem tért el csaknem három évtizede követett gyakorlatától. Nyíltan szembenézett a társadalmi fejlődés tényleges kérdéseivel, valóságos súlyuk rangján kezelte mind az elért eredményeket, mind a gondokat és problémákat. Pártunk nem igyekezett a szőnyeg alá söpörni munkánk fo­gyatékosságait, nem kívánta titkolni a nehézségeket a nép előtt. S éppen ez adta meg az alapot ahhoz, hogy a kongresz- szus a helyzet reális értékeléséből kiindulva megvalósítható, teljesíthető célokat jelölhessen meg a további cselekvés szá­mára. Az értékelésben és a feladatok meghatározásában pár­tunk számára megbízható iránytű áll rendelkezésre: a kö­rülmények alakításának, a világ megváltoztatásának forra­dalmi-tudományos elmélete, a marxizmus—leninizmus. El­méletünknek az élet által sokszorosan igazolt alapelveit az MSZMP a jövőben is megingathatatlanul követi, de nem ke­zeli az elveket dogmaként, hanem folyamatosan szembesíti azokat a változó valóssággal. „Mi az elviekben szilárd, a na­pi politikában körültekintő és megfontolt, a megújulásra kész pártot tekintjük az eszményünknek” — hangsúlyozta a kongresszuson elhangzott vitaindító beszédében Kádár Já­nos. Az alapvető irányvonal folyamatossága és a szüntelen készség a megújulásra — politikánknak ez a "Rét alappillé­re a XIII. kongresszuson ismételten megerősítést kapott, mert az eredményes munkának e kettő egysége volt és lesz a jövőben is az egyik legfőbb biztosítéka. Politikánk folyamatossága tükröződött abban is, hogy a kongresszusi vita egyértelműen kifejezte: az MSZMP száma-- ra változatlanul alapvető törekvés az emberek életviszonyai­nak szebbé, jobbá, gazdagabbá tétele. A Központi Bizottság beszámolója nyíltan szólt arról, hogy a kedvezőtlenre for­dult gazdasági körülmények miatt az elmúlt években eb­ben a tekintetben nem tudtunk előbbre lépni, sőt a lakosság egy részének, bizonyos rétegeknek az életszínvonala csök­kent. A kongresszus azonban úgy ítélte meg, hogy most már megteremthetők — és meg is teremtendők — e tendencia megfordításának feltételei. Ezért tűzte célul, hogy a nyolc­vanas évek második felében meg kell alapozni az életszín­vonal érzékelhető emelkedését. Amilyen mértékben és ütemben fokozódik a népgazdaság jövedelemtermelő képes­sége, javul a gazdálkodás hatékonysága, úgy kerülhet sor a kongresszus szociálpolitikai elhatározásainak valóra váltá­sára, a vitában tolmácsolt gondok orvoslására. A kongresszus vitája ország-világ előtt tanúsította, hogy a párt érzékenyen figyel a társadalom különböző rétegeinek méltánylást igénylő szükségleteire, legyen szó akár a nyug­díjak vásárlóértékének megőrzéséről, akár a családot alapító fiatalok lakáshoz jutásáról, vagy bizonyos foglalkozási cso­portok keresetének viszonylagos elmaradásáról. De a kong­resszus, amikor számba vett minden ilyen gondot és prob­lémát, pártunk hagyományaihoz híven tartózkodott bár­miféle megalapozatlan ígérgetéstől. Felelősen csak azt mond­hatta, hogy a jövedelmek, keresetek növeléséhez, a jutta­tások. kedvezmények kiterjesztéséhez mindenekelőtt a gaz­dasági. pénzügyi alapokat kell megteremteni, mert bármiféle más eljárásból csak kára származhat a társadalomnak és az egyéneknek is. A legfontosabb, hogy a munkateljesítmények értéke, minősége emelkedjék. Kedvező tényként vehették számba a küldöttek, hogy — a XII. kongresszus határozatának megfelelően — sikerült lé­nyegesen, előbbrejutni a népgazdaság egyensúlyának helyre- állításában. Éppen ezért határozhatott úgy a kongresszus, hogy a következő években élénkíteni kell a gazdasági fejlő­dést. olyan növekedést kell elérni, amely lehetővé teszi a népgazdaság anyagi-műszaki alapjainak fokozatos és széles körű megújítását, a nép jólét emelését. Ám a növekedés gyorsítása — s ez a nyomatékos figyelmeztetés is elhangzott a kongresszuson — csak akkor nem vezet a korábbi feszült­ségek visszatéréséhez, ha minőségi változást tudunk elérni a munka szervezettségében, a-beruházási források ésszerű hasznosításában, a gazdaság szerkezeti átalakításában, az ésszerű kockázat vállalásában. Különösen fontos feladatunk a műszaki fejlődés felgyorsítása, ami társadalmi-gazdasági haladásunknak immár minden tekintetben a kulcskérdésévé válik. A gazdálkodás és az életviszonyok korszerűbbé tételével egyenértékű és attól el nem választható törekvésként fo­galmazódott meg a kongresszuson társadalmunk, gazdasá­gunk szociálisa vonásainak erősítése. Ennek elengedhetetlen része, hogy határozott és egyértelmű küzdelmet folytassunk az elveinktől idegen, normáinkkal és céljainkkal össze nem egyeztethető jelenségek ellen. A KEB elnökének beszéde, de számos felszólaló is hangsúlyozta, hogy e jelenségeket nem tekinthetjük fejlődésünk elkerülhetetlen velejáróinak: a sza­bályok pontosabb kimunkálásával, az ellenőrzés javításával, a nevelő munka erősítésével, a törvények következetesebb alkalmazásával csökkenthetők és visszaszoríthatok. A nemkívánatos jelenségek elleni küzdelem erősítése meg­kívánja a közvélemény aktivizálását, a szocialista demokrá­cia további elmélyítését és erőteljes kibontakoztatását. Min­dezeket a kongresszus a legfontosabb teendőink közé sorol­ta. Ezek megvalósítása nélkülözhetetlen mind az állami élet fejlesztésében, mind a gazdálkodó szervek tevékenységé­ben. Kulcsfontosságú ehhez a pártdemokrácia további erő­sítése, ami egyúttal annak is feltétele, hogy fokozódjék a kommunisták aktivitása, öntevékenysége, kezdeményezőkész­sége. és ami napjainkban különösen fontos, a párt politiká­ja melletti egységes kiállása. kongresszus meghozta határozatait, állást fog­lalt a társadalmat foglalkoztató legfontosabb kérdésekben, E határozatok valóra váltása alko­tó szellemű gondolkodást, mérlegelést, új megol­dások keresését, megvalósításukra való vállalko­zást igényel minden pártszervezetben, a politikai rendszer valamennyi láncszemében. A kongresszus állásfoglalásainak alapos megértése, a helyi tennivalók átgondolt meghatározá­sa elengedhetetlen feltétele annak, hogy újult erővel, meg­újult gondolkodással és munkastílussal folytassuk országé­pítő, a magyar nép javát szolgáló munkánkat. xxxvi. évf. 76. sz., 1985. április í., hétfő A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Magyar párt­ós kormányküldöttség Moszkvában Lázár György, a Magyar Szocialista Munkáspárt Poli­tikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke a ha­zánk felszabadulásának 40. évfordulójára rendezett moszkvai jubileumi kiállítás megnyitására párt és kor­mányküldöttség élén tegnap a Szovjetunióba utazott, A delegáció tagjai; Havasi Fe­renc, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Közpon­ti Bizottság titkára, Faluvégi Lajos és Marjai József, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­sei, Veress Péter külkereske­delmi miniszter, Roska Ist­ván külügyminiszterhelyet­tes éa Rajnai Gábor hazánk moszkvai nagykövete. Veress Péter és Rajnai Sándor a szovjet fővárosban csatlako­zik a párt- és kormánykül­döttséghez. A küldöttség búcsúztatásá­ra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese és Várkonyi Péter külügyminiszter. Jelen volt a búcsúztatásnál Vlagyi­mir Bazovszkij, a Szovjet­unió budapesti nagykövete. Moszkvában a küldöttséget a repülőtéren Gejdar Alijev, az SZKP KB Politikai Bi­zottságának tagja, a Szovjet­unió Minisztertanácsa elnö­kének első helyettese, Nyiko- laj Rizskov, az SZKP Köz­ponti Bizottságának titkára, Ivan Arhipov első miniszter­elnök-helyettes és Nyikolaj Talizin miniszterelnök-helyet­tes fogadta. Jelen voltak hazánk moszkvai nagykövetségének vezető beosztású diplomatái és a moszkvai magyar koló­nia képviselői. Április» negyediké alkalmából Ünnepségek, avatások a fővárosban és a megyében Felszabadulásunk 40. év­fordulójának megünneplésé­re készül az ország. A jubi­leum alkalmából április 2-án Állami- és Kossuth-díjakat nyújtanak át a Parlament­ben, a termelőmunkában a tudomány, a műszaki fej­lesztés, a gyógyítás, az okta­tás, a művészet területén el­ért kimagasló eredménye­kért. Ezen a napon adják át a Kiváló és Érdemes Művész címeket is. Másnap az Or­szágházban az Elnöki Tanács kitüntetéseit adják át ered­ményes tevékenységük elis­meréséül az állami és a gaz­dasági élet különféle terüle­tein dolgozóknak. Az ünnep előestéjén az MSZMP Köz­ponti Bizottsága, a Minisz­tertanács, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa és az MSZBT Országos Elnök­sége díszünnepséget rendez a Magyar Állami Operaházban. Hazánk felszabadulásának 40. évfordulója tiszteletére az országban, s megyénkben is új üzemrészt, középületet, áruházat avatnak a napok­ban. így például a szolnoki Mezőgépnél automata lemez- megmunkáló központot he­lyeznek üzembe. Ma délelőtt 10 órakor adják át Szolnokon az új KSH—SZÜV-székházat, holnap az Árkád üzletház Ideál Kereskedelmi Vállalat­hoz tartozó üzleteit. De nemcsak Szolnokon, ha­nem a megye más települé­sein is különböző átadások lesznek. Holnap reggel, 9 órakor Törökszentmiklóson, a Damjanich úti új ABC áru- , házat vehetik birtokukba a vásárlók. Az ünnep előtti na­pon pedig a martfűi és a karcagi Zádor úti általános iskolások örvendezhetnek az átadott új, tágas tornater­meknek. Román delegáció érkezeti hazánkba Gheorge Radulescu, a Ro­mán Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága Politikai Végrehajtó Bizottságának tagja, az Államtanács alelnö- ke vezetésével a Magyaror­szág felszabadulásának 40. évfordulója alkalmából ren­dezendő ünnepségekre román párt- és kormányküldöttség érkezett vasárnap Budapest­re. A delegációt a Ferihegyi repülőtéren Maróthy László a Magyar Szocialista Mun­káspárt Politikai Bizottságá­nak tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese fogadta. Ott volt Nicolae Veres, a Román Szocialista Köztársaság bu­dapesti nagykövete. B tartalomból: Betétek nagyban és kicsiben 3. oldal B szerkesztőség postájából 4. oldal Bmikor az újságírót faggatják 5. oldal Hétvégi nagyüzem a földeken Vetik a cukorrépát, a borsót — Módosított technológia, szervezési intézkedések Arad a Tisza. Az esőzések, a hegyek­ből leérkező hóié, a mellékfolyók bő vize megduzzasztotta, így elöntötte az ártereket is. Gátőrök vigyázzák egyes szakaszokon II. fokú készült­ségben a folyót. A készültség tenni­valóiról, az árhullám helyzetéről Ti- szasülynél 790 cm, áradó című írásunk számol be a 3. oldalon Az erős szél és a napsütés hatására gyorsan szikkad­tak a földek a megyében, így a hét végén már, néhány mélyebb fekvésű terület ki­vételével gyorsított tempó­ban megkezdődött, illatve folytatódott a kora tavaszi munka a földeken. A mező- héki Táncsics Tsz-ben ötven traktoros, illetve műhely­munkás tartott szombat, va­sárnapi műszakot, nyújtott és kettős műszakban vetették a petrezselymet, a hagymát, és a cukorrépát. A talajmű­velési technológiát módosí­tották, a háromhetes késés csökkentésére több gépkap­csolást alkalmaznak, s keve­sebb taposási kárt okozó gé­peket vetettek be. A zagy- varékasi Béke Tsz határában äs teljes volt a nagyüzem, vasárnap estig a 65 hektár vöröshagyma, a 200 hektár­nyi zöld- és takarmányborsó vetésével kevés híján végez­tek és a cukorrépa egyhar- mada is a földbe került. A törökszentmiklósi Béke Tsz-ben 1250 hektár a kora tavaszi vetnivaló, legnagyobb területet, 781 hektárt a cu­korrépa foglalja el, nagyság­rendben ezt követi a lucerna és az olajretek. A munka szervezését úgy alakították ki, hogy 20—24 nap alatt minden tavaszi a földbe ke­rüljön. Erre ösztönzik is a tagokat, a végzett munka minőségétől függően az alap­munkadíj 20 százalékát fize­tik ki prémium c'mén. A szö­vetkezetben bizakodó a han­gulat, belvíz a területen nincs, fagykár nem történt, a 3700 hektárnyi őszi gabona tőállománya és fejlettségi fo­ka jó, jelenleg megvannak a biztató termés feltételei. Megkezdődött az NB I-es női kézilabda-bajnokság és az újonc Jászberényi Lehel — miután a hűtőgépgyári sportcsarnok bővítésével még nem készültek el — Szolnokon, a tiszaligeti sportcsarnokban játszotta első mérkőzését. A TFSE ellen nagy küzdelem után 26:26 arányú döntetlen született. Képünkön a jászberényiek egyik támadása lát­ható. Tudósításunk a 7. oldalon. Fotó: nzs A kunszentmártoni Körös­menti Tsz-ben a múlt héten befejezték az 5800 hektárnyi őszi növények és álló kultú­rák fejtrágyázását, s minden erőt a 4500 hektárnyi tavaszi vetésre, illetve a tálajműve- lésre koncentrálják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom