Szolnok Megyei Néplap, 1985. február (36. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-01 / 26. szám
1985. FEBRUAR 1. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A Gabonaforgalml és Malomipari Vállalat törökszentmiklósi őrlőüzemében évente 40 ezer tonna gabonát dolgoznak föl. A liszt jelentős részét tésztagyáraknak szállítják. A divatot követve Magyar táskák, báráruk — exportra Már januárban útnak indult a Minőségi Bőrdíszműves Szövetkezet idei első exportszállítmánya az NSZK- toa, ahova ebben az évben mintegy 2 millió márka értékű női és szabadidő-táskát, fotós- és aktatáskát, valamint sok egyéb apró árut, pénztárcát, szemüvegtartót, irattartót szállítanak. Az évente 100 millió forint értékű bőrdíszmű-árut készítő szövetkezet termékeinek 35 százaléka jut el a tőkés országokba, s ez az arány folyamatosan növekszik. A bővülő igényeknek csak úgy képesek eleget tenni, ha rendszeresen felülvizsgálják termékeik körét, s a gazdaságtalan, korszerűtlen modelleket újakkal váltják fel. A belső tartalékok kiaknázására termelékenységi vizsgálatot tartottak; termékeiknek mintegy felét elemezték. Mindettől azt várják, hogy az érintett cikkek termelékenysége 20—25 százalékkal nö- velkszik, ami mintegy 1 millió forint költségcsökkentést eredményez, még az idén. A szövetkezet a divatot követve új, várhatóan kelendő tenmékosaládot dolgozott ki. A tervek szerint még ebben az éviben megjelennek a piacon a nosztalgiabőröndök, a kézitáskáik, a patkóerszények, a cigarettatartók, a fotóstáskák. Bővülő kishatár-menti árucsere Ojabb partner bekapcsolódásával az idén bővül a kishatár-menti árucsere Zalában: a megye és Alsó-Austztria vezetői között a közelmúltban létrejött megállapodás alapján különféle fogyasztási termékek, például ruházati cikkek, gépek, ipari nyersanyagok érkeznek Ausztriából is a zalai üzletekbe, illetve ipari üzemekbe. Cserébe mező- gazdasági produktumokat, almalevet, hajdinát és talaj- javításhoz való tőzeget szállítanak. Hagyományosan jók a kishatár-menti árucserekapcsolatok a zalai és a szlovéniai cégek között, tavaly 400 000 dollár értékű terméket cseréltek. Jégjelentés Kisköréről Torlaszok a duzzasztónyílásban Túl az első „meneten” — A készültség már csak elsőfokú A híradásokból tudjuk, javában küzdenek a jéggel a 'Felső-Tiszán; jégtörők aprítják a táblákat, robbantások szabdalják az egybefüggő jégmezőket. Százegy- néhány folyamkilométerrel lejjebb, Kiskörénél csendes a folyó. Szállingóznak csupán a jégtáblák. Hétfőre 'Virradóra bezzeg nem,' Így — Az első meneten szerencsésen túljutottunk — fogunk kezet Tiszai Józseffel, a kiskörei szakaszmérnökkel. — Vasárnap és hétfőn délelőtt — a duzzasztás megszüntetése után — a duzzasztónyílásban helyenként a meder fenekéig állt az összetorlódott jég, azt bontották meg a jégtörőhajók. A diszpécserterem ablakából nézzük, ahogy a Jégvirág VII (a „kisjeges”) a turbinákat védő gerebrácsok előtt forgolódik, a folyó sodorvonalába terelgeti a föltorlódott jeget. „Nagytestvére”, a Jégvirág VIII a tározóba indult felderítésre. — Mi múlik a diszpécseren? — A vízlépcső működtetési naplójából kiderül — üti fel a január 27-én kezdődött bejegyzéseknél a füzetet a diszpécser. — Vasárnap délelőtt fél 10-től, olykor öttíz percenként‘'kellett működésbe hozni a duzzasztómű főelzáró tábláit. Akkor a fel- víz és az alvíz — a duzzasztómű alatti és fölötti víz — szintkülönbsége mintegy öt méter volt. Ekkora vízszintkülönbséget nem szabad hiirvolt, az „első fordulón” akkor jutottak túl a Kötivi- zig kiskörei szakaszmérnökségének dolgozói és persze a jégtörők. Mostanra a készültség is elsőfokúra csokiként; megfigyelésre, jelentéstételre korlátozódott. Igaz, csendesebbek a napok, de a veszély még nem múlt el; várják a felső szakaszról lezúduló jeget. A duzzasztómű vezénylőtermében most is Hajdú András az ügyeletes diszpécser, ugyanő tartotta a frontot a kritikus időszakban is. A vezénylőből jól látni a duzzasztómű előterét. A terem közepén egy diszpécser asztal áll — hasonló a pályaudvarok integradominó jelzőberendezéséhez. — Rádión, telefonon és CB-n tart kapcsolatot a diszpécser kollégáival. — Volt már része hasonló „örömökben”? — kérdezem Hajdú Andrást. — Igen, 1977—78 telén volt itt hasonló jégzajlás. ttelen megszüntetni, mert akkor jelentős árhullám indulna meg a folyó erőmű alatti szakaszán. Ugyanakkor azonban a jeget is „le kell engedni”, nehogy elzárja a művet. Ezt a műveletet a diszpécser végzi, ő működteti — gombnyomással — az elzárótáblákat. Hétfő hajnali 1 órától 1 óra 24 percig a hármas, a négyes és az ötös tábla alatt mégis megszorult a jég, szerencsére az volt a leghosszabb időszak. — A hajózó zsilip fölött és az erőmű üzemi hídjáról a kollégáim rádión jelentkeztek. A zsilipet .meleg vízzel is locsoltuk, hogy ne fagyjon le. Tiszai Józseffel mi is a „ikdsjegesre” kapaszkodunk. A téli kikötőben kilenc hajó várja a jégből való szabadulást. A 20—25 centi vastag jégtáblák odaütődnek a jégtörő orrához, oldalához. Olyan az egész, mintha jó rázós úton biciklizne az ember. Most értem meg, mit jelent a vasalás. A jégtörő nekifut, rászalad az egybefüggő mezőre, aztán hátrál egy kicsit és a hajótest felaprítja a táblákat. Hattyú a jégtáblák között — Jól kezdődött a hetük! — ugratnám Vincze Menyhért hajórvezetőt. — Jobb ez így, mert jobban telik az idő rajtunk, mint készenlétben. Ha már jégtörőnek hívnak bennünket, mutassunk is valamit! Meg aztán ahogy a jégtorlasz vékonyodik, a borítékunk úgy vastagszik — avat be a téli hajózás rejtettebb titkaiba a hajóvezető. A téli kikötő bejáratánál látom, hogy a hajósok mellett más is megél a jég hátán. Egy fehér hattyú. Igaz, nagyon legyengült szegény. — Ez a nagy hideg úgy megszelídítette, hogy még azt is megengedte, hogy a hajóra vegyük — figyeli a madarat a hajó irányítója. — A kezemből ette a kukoricát. Egri {Sándor Felgyülemlett a mederfenékig Meleg vízzel locsolták ErSfeszítéseik elismerést érdemelnek Majoros Károly látogatása a Víz- ós Csatornamű Vállalatnál I Tegnap délelőtt a Szolnok megyei Víz- és Csatornamű Vállalat központjába látogatott Majoros Károly, az MSZMP Szolnok megyei Bizottságának első titkára, Földesi István, a Központi Bizottság munkatársa és Simon József, a megyei pántbizottság titkára társaságában. A vállalatnál Nagy Miklós, a megyei párt-végre- hajtöbizottság tagja, az üzemi pártvezetőség titkára és Kaposvári Kázmér, a víz- és csatornamű igazgatója fogadta a vendégeket. Kaposvári Kázmér tájékoztatójában bemutatta a vállalat munkáját. Beszélt alapvető feladataikról: Szolnok megye lakossága és a vállalatok, szövetkezetek, intézmények megfelelő meny- nyiségű és minőségű vízellátásáról, a keletkezett szennyvizek elvezetéséről és ban. A megyeszékhely nagy gondja, hogy a szolnoki városi szennyvíz tisztítatlanul kerül a Tiszába, a szennyvíztisztító mű beruházása sok éve pénzügyi nehézségek miatt várat még magára. Ami pedig a fürdőszolgáltatást jelenti; bér ez a tevékenység ráfizetéses, jetésékre, amelyek a mostani, különösen nehéz télen az éjjel-nappali készenléttel járnak együtt. Majoros Károly nagy elismeréssel hallgatta a vállalati erőfeszítésekről szóló tájékoztatókat, és megjegyezte, hogy a víz- é6 csatornamű dolgozóinak kemény munkáját a közvélemény elismerése kíséri, tevékenységük közérdekű és közhangulatot formál. A megyei pártbizottság első titkára érdeklődött a dolgozók élet- és munkakörülményei. bérszínvonala iránt, hangsúlyozva, hogy a kemény munkáért nemcsak tiszteletet, hanem megfelelő A felszíni vízműnél tisztításáról, s a vállalat üzemeltetésében működő 11 fürdőről. Elmondta, hogy a megye 73 településének és 10 külterületi lakott helyének vízellátását biztosítják. 1984- ben naponta 142 ezer köbméter vizet termeltek ki, ami 1980-hoz viszonyítva 31 százalékos növekedést jelent. Huszonnégy százalékkal emelkedett az értékesített ivóvíz mennyisége, ami ös/- szesen 2267 kilométer hosz- szúságú vízvez.eték-'hálózatxyi jut el a fogyasztókhoz. 1980- ban 12 szennyvíztisztító dolgozott a megyében, jelenleg már 15. Nagyobb mértékű bővítést hajtottak végre Cserkeszőlőn. Karcag-Berek- fürdőn és Kunszentmártonlentős felújításokkal szolgálniuk kellett az egészséges életmód híveinek valamint a sportnak az igényeit. Jó eredménnyel dolgozik a vállalat ipari és építőipari ágazata. amely az alaptevékenység biztonsági tartaléka is. Nagy Miklós, a vállalati központban dolgozó és a mérnökségeken, főmérnökségeken munkálkodó öt ptórt- alapszervezet. kommunistáinak tevékenységét vázolta. Elmondta, hogy az alapszervezeti vezetöségválasztás után az üzemi oártvezetősé- get is megválasztották, és a következő évek teendőit is meghatározták. Szólt a szocialista brigádmozgalomról, és utalt azokra az erőfeszíanyagi elismerést is érdemelnek. A házigazdák üzemlátogatásra is elkalauzolták vendégeiket. Az épülő vízkivételi műnél Süveges György, a felszíni vízmű üzemvezetője mutatta be a tevékenységet. A vízmű kapcsolótermében a technológiával ismerkedtek. A derítőnél, a tisztítónál Majoros Károly és kísérete a gyakorlatban is megtekintette a vízművesek munkáját. A kora délutáni órákiban a tiszaligeti építkezéseknél és a fürdő felújítási munkájánál fejeződött be a látogatás. —sj — nzs — Új vállalatvezetési formák Útmutató a KISZ-szervezeteknek A napokban már országszerte kézbe vehették a gazdálkodó egységek KlSZ-szer- vezeteinek tagjai a KISZ KB Ifjúmunkás Tanácsának kiadványát, amely az új vállalatvezetési formák bevezetésével összefüggő feladatokhoz kíván segítséget nyújtani a fiataloknak. Az útmutató — a KISZ KB gazdaság- politikai és érdekképviseleti osztályának, illetve az Ifjúmunkás és Mezőgazdasági Fiatalok Tanácsa titkárságának közös pnunkája — felhívja a fiatalok figyelmét^ arra: a gazdaságirányítási* rendszer továbbfejlesztését szolgáló vállalatvezetési formákra való áttérés a KISZ- szervezetek számára is új politikai, mozgalmi feladatokat jelent. A jövőben növekszik a vállalati KISZ-szervezetek beleszólási lehetősége a gazdálkodó egységek belső életének, tevékenységének alakításába. A megváltozott vállalatvezetési formában a KISZ szervezetei olyan új típusú demokratikus testületekben érvényesíthetik az ifjúság sajátos érdekeit, amelyeknek tagjait a munkahelyi kollektíva választja meg. A KISZ-esek kezdeményezéseikkel, feladatvállalásukkal elősegíthetik a vállalat fejlődését, hatékonyságának, megújulóképességének erősödését és az üzemi demokrácia szélesítését. Az új vezetési formák — vállalati tanács, illetve a dolgozók "közgyűlése vagy küldöttgyűlése által irányított vállalat — közös jellemzője, hogy az állami tulajdont a vállalati kollektíva, illetve az annak képviseletében eljáró testület működteti. Ezeknek a vállalat tevékenységét meghatározó kérdésekben döntési jogkörük van. munkájukban képviselőik útján vesznek részt a dolgozók. A vállalat igazgatóját a testület választja titkos szavazással. Ezek a formák lehetővé teszik, hogy bővüljön J dolgozói közösségek döntési jogköre, lehetőséget adnak arra, hogy a gazdálkodás legfontosabb — stratégiai — kérdéseiben testületi döntés szülessen a vállalati kollektíva bevonásával. Kereskedelmi Kamara Megalakult az elektronikai tagezat A Magyar Kereskedelmi Kamarában két korábbi szakmai tagozat — a műszeripari, valamint a híradás- és vákuumtechnikai — egyesülésével megalakult az elektronikai tagozat. Létrehozását az indokolta, hogy az elektronika az elmúlt években a gépipar egységes, leggyorsabban fejlődő alágaza- tává vált. Részesedése a teljes gépipari termelésből eléri a 25—26 százalékot, és kivitele a gépipari tőkés export csaknem 30 százalékát adja. A műszeripar és a híradás- technikai ipar között olyan erőssé vált a technikai integráció, hogy ma már gyakorlatilag eltűntek a határok a két alágazat között. Az új kamarai tagozat feladata. hogy hatékonyan támogassa a program végrehajtását, s járuljon hozzá az alágazat nemzetközi kereskedelmi kapcsolatainak javításához is.
