Szolnok Megyei Néplap, 1985. február (36. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-01 / 26. szám

1985. FEBRUAR 1. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A Gabonaforgalml és Malomipari Vállalat törökszentmiklósi őrlőüzemében évente 40 ezer tonna gabonát dolgoznak föl. A liszt jelentős részét tésztagyáraknak szál­lítják. A divatot követve Magyar táskák, báráruk — exportra Már januárban útnak in­dult a Minőségi Bőrdíszmű­ves Szövetkezet idei első ex­portszállítmánya az NSZK- toa, ahova ebben az évben mintegy 2 millió márka érté­kű női és szabadidő-táskát, fotós- és aktatáskát, vala­mint sok egyéb apró árut, pénztárcát, szemüvegtartót, irattartót szállítanak. Az évente 100 millió forint értékű bőrdíszmű-árut ké­szítő szövetkezet termékeinek 35 százaléka jut el a tőkés országokba, s ez az arány fo­lyamatosan növekszik. A bő­vülő igényeknek csak úgy képesek eleget tenni, ha rendszeresen felülvizsgálják termékeik körét, s a gazda­ságtalan, korszerűtlen mo­delleket újakkal váltják fel. A belső tartalékok kiaknázá­sára termelékenységi vizsgá­latot tartottak; termékeiknek mintegy felét elemezték. Mindettől azt várják, hogy az érintett cikkek termelékeny­sége 20—25 százalékkal nö- velkszik, ami mintegy 1 mil­lió forint költségcsökkentést eredményez, még az idén. A szövetkezet a divatot kö­vetve új, várhatóan kelendő tenmékosaládot dolgozott ki. A tervek szerint még ebben az éviben megjelennek a pia­con a nosztalgiabőröndök, a kézitáskáik, a patkóerszé­nyek, a cigarettatartók, a fo­tóstáskák. Bővülő kishatár-menti árucsere Ojabb partner bekapcsoló­dásával az idén bővül a kis­határ-menti árucsere Zalában: a megye és Alsó-Austztria ve­zetői között a közelmúltban létrejött megállapodás alap­ján különféle fogyasztási ter­mékek, például ruházati cik­kek, gépek, ipari nyersanya­gok érkeznek Ausztriából is a zalai üzletekbe, illetve ipa­ri üzemekbe. Cserébe mező- gazdasági produktumokat, almalevet, hajdinát és talaj- javításhoz való tőzeget szál­lítanak. Hagyományosan jók a kishatár-menti árucsere­kapcsolatok a zalai és a szlo­véniai cégek között, tavaly 400 000 dollár értékű termé­ket cseréltek. Jégjelentés Kisköréről Torlaszok a duzzasztónyílásban Túl az első „meneten” — A készültség már csak elsőfokú A híradásokból tudjuk, ja­vában küzdenek a jéggel a 'Felső-Tiszán; jégtörők ap­rítják a táblákat, robban­tások szabdalják az egybe­függő jégmezőket. Százegy- néhány folyamkilométerrel lejjebb, Kiskörénél csendes a folyó. Szállingóznak csu­pán a jégtáblák. Hétfőre 'Virradóra bezzeg nem,' Így — Az első meneten szeren­csésen túljutottunk — fo­gunk kezet Tiszai Józseffel, a kiskörei szakaszmérnökkel. — Vasárnap és hétfőn déle­lőtt — a duzzasztás meg­szüntetése után — a duz­zasztónyílásban helyenként a meder fenekéig állt az összetorlódott jég, azt bon­tották meg a jégtörőhajók. A diszpécserterem ablaká­ból nézzük, ahogy a Jégvi­rág VII (a „kisjeges”) a tur­binákat védő gerebrácsok előtt forgolódik, a folyó so­dorvonalába terelgeti a föl­torlódott jeget. „Nagytestvé­re”, a Jégvirág VIII a táro­zóba indult felderítésre. — Mi múlik a diszpécse­ren? — A vízlépcső működte­tési naplójából kiderül — üti fel a január 27-én kezdő­dött bejegyzéseknél a füze­tet a diszpécser. — Vasárnap délelőtt fél 10-től, olykor öt­tíz percenként‘'kellett műkö­désbe hozni a duzzasztómű főelzáró tábláit. Akkor a fel- víz és az alvíz — a duzzasztó­mű alatti és fölötti víz — szintkülönbsége mintegy öt méter volt. Ekkora vízszint­különbséget nem szabad hiir­volt, az „első fordulón” ak­kor jutottak túl a Kötivi- zig kiskörei szakaszmérnök­ségének dolgozói és persze a jégtörők. Mostanra a ké­szültség is elsőfokúra csok­iként; megfigyelésre, jelen­téstételre korlátozódott. Igaz, csendesebbek a napok, de a veszély még nem múlt el; várják a felső szakaszról le­zúduló jeget. A duzzasztómű vezénylő­termében most is Hajdú András az ügyeletes diszpé­cser, ugyanő tartotta a fron­tot a kritikus időszakban is. A vezénylőből jól látni a duzzasztómű előterét. A te­rem közepén egy diszpécser asztal áll — hasonló a pá­lyaudvarok integradominó jelzőberendezéséhez. — Rá­dión, telefonon és CB-n tart kapcsolatot a diszpécser kol­légáival. — Volt már része hason­ló „örömökben”? — kérde­zem Hajdú Andrást. — Igen, 1977—78 telén volt itt hasonló jégzajlás. ttelen megszüntetni, mert akkor jelentős árhullám in­dulna meg a folyó erőmű alatti szakaszán. Ugyanakkor azonban a je­get is „le kell engedni”, ne­hogy elzárja a művet. Ezt a műveletet a diszpécser végzi, ő működteti — gomb­nyomással — az elzárótáb­lákat. Hétfő hajnali 1 órá­tól 1 óra 24 percig a hármas, a négyes és az ötös tábla alatt mégis megszorult a jég, szerencsére az volt a leghosszabb időszak. — A hajózó zsilip fölött és az erőmű üzemi hídjáról a kollégáim rádión jelent­keztek. A zsilipet .meleg vízzel is locsoltuk, hogy ne fagyjon le. Tiszai Józseffel mi is a „ikdsjegesre” kapaszkodunk. A téli kikötőben kilenc ha­jó várja a jégből való sza­badulást. A 20—25 centi vas­tag jégtáblák odaütődnek a jégtörő orrához, oldalához. Olyan az egész, mintha jó rázós úton biciklizne az ember. Most értem meg, mit jelent a vasalás. A jég­törő nekifut, rászalad az egybefüggő mezőre, aztán hátrál egy kicsit és a hajó­test felaprítja a táblákat. Hattyú a jégtáblák között — Jól kezdődött a hetük! — ugratnám Vincze Meny­hért hajórvezetőt. — Jobb ez így, mert job­ban telik az idő rajtunk, mint készenlétben. Ha már jégtörőnek hívnak bennün­ket, mutassunk is valamit! Meg aztán ahogy a jégtor­lasz vékonyodik, a boríté­kunk úgy vastagszik — avat be a téli hajózás rejtettebb titkaiba a hajóvezető. A téli kikötő bejáratánál látom, hogy a hajósok mel­lett más is megél a jég há­tán. Egy fehér hattyú. Igaz, nagyon legyengült szegény. — Ez a nagy hideg úgy megszelídítette, hogy még azt is megengedte, hogy a hajóra vegyük — figyeli a madarat a hajó irányítója. — A kezemből ette a kuko­ricát. Egri {Sándor Felgyülemlett a mederfenékig Meleg vízzel locsolták ErSfeszítéseik elismerést érdemelnek Majoros Károly látogatása a Víz- ós Csatornamű Vállalatnál I Tegnap délelőtt a Szolnok megyei Víz- és Csatorna­mű Vállalat központjába látogatott Majoros Károly, az MSZMP Szolnok megyei Bizottságának első titkára, Földesi István, a Központi Bizottság munkatársa és Simon József, a megyei pántbizottság titkára társaságá­ban. A vállalatnál Nagy Miklós, a megyei párt-végre- hajtöbizottság tagja, az üzemi pártvezetőség titkára és Kaposvári Kázmér, a víz- és csatornamű igazgatója fo­gadta a vendégeket. Kaposvári Kázmér tájé­koztatójában bemutatta a vállalat munkáját. Beszélt alapvető feladataikról: Szol­nok megye lakossága és a vállalatok, szövetkezetek, in­tézmények megfelelő meny- nyiségű és minőségű vízel­látásáról, a keletkezett szennyvizek elvezetéséről és ban. A megyeszékhely nagy gondja, hogy a szolnoki vá­rosi szennyvíz tisztítatlanul kerül a Tiszába, a szenny­víztisztító mű beruházása sok éve pénzügyi nehézsé­gek miatt várat még magá­ra. Ami pedig a fürdőszol­gáltatást jelenti; bér ez a tevékenység ráfizetéses, je­tésékre, amelyek a mostani, különösen nehéz télen az éj­jel-nappali készenléttel jár­nak együtt. Majoros Károly nagy elismeréssel hallgatta a vállalati erőfeszítésekről szóló tájékoztatókat, és meg­jegyezte, hogy a víz- é6 csatornamű dolgozóinak ke­mény munkáját a közvéle­mény elismerése kíséri, te­vékenységük közérdekű és közhangulatot formál. A megyei pártbizottság el­ső titkára érdeklődött a dol­gozók élet- és munkakörül­ményei. bérszínvonala iránt, hangsúlyozva, hogy a ke­mény munkáért nemcsak tiszteletet, hanem megfelelő A felszíni vízműnél tisztításáról, s a vállalat üze­meltetésében működő 11 für­dőről. Elmondta, hogy a me­gye 73 településének és 10 külterületi lakott helyének vízellátását biztosítják. 1984- ben naponta 142 ezer köb­méter vizet termeltek ki, ami 1980-hoz viszonyítva 31 százalékos növekedést jelent. Huszonnégy százalékkal emelkedett az értékesített ivóvíz mennyisége, ami ös/- szesen 2267 kilométer hosz- szúságú vízvez.eték-'hálózatxyi jut el a fogyasztókhoz. 1980- ban 12 szennyvíztisztító dol­gozott a megyében, jelenleg már 15. Nagyobb mértékű bővítést hajtottak végre Cserkeszőlőn. Karcag-Berek- fürdőn és Kunszentmárton­lentős felújításokkal szolgál­niuk kellett az egészséges életmód híveinek valamint a sportnak az igényeit. Jó eredménnyel dolgozik a vál­lalat ipari és építőipari ága­zata. amely az alaptevékeny­ség biztonsági tartaléka is. Nagy Miklós, a vállalati központban dolgozó és a mérnökségeken, főmérnöksé­geken munkálkodó öt ptórt- alapszervezet. kommunistái­nak tevékenységét vázolta. Elmondta, hogy az alapszer­vezeti vezetöségválasztás után az üzemi oártvezetősé- get is megválasztották, és a következő évek teendőit is meghatározták. Szólt a szo­cialista brigádmozgalomról, és utalt azokra az erőfeszí­anyagi elismerést is érde­melnek. A házigazdák üzemlátoga­tásra is elkalauzolták vendé­geiket. Az épülő vízkivételi műnél Süveges György, a felszíni vízmű üzemvezetője mutatta be a tevékenységet. A vízmű kapcsolótermében a technológiával ismerked­tek. A derítőnél, a tisztító­nál Majoros Károly és kísé­rete a gyakorlatban is meg­tekintette a vízművesek munkáját. A kora délutáni órákiban a tiszaligeti építkezéseknél és a fürdő felújítási mun­kájánál fejeződött be a lá­togatás. —sj — nzs — Új vállalatvezetési formák Útmutató a KISZ-szervezeteknek A napokban már ország­szerte kézbe vehették a gaz­dálkodó egységek KlSZ-szer- vezeteinek tagjai a KISZ KB Ifjúmunkás Tanácsának ki­adványát, amely az új válla­latvezetési formák bevezeté­sével összefüggő feladatok­hoz kíván segítséget nyújta­ni a fiataloknak. Az útmuta­tó — a KISZ KB gazdaság- politikai és érdekképviseleti osztályának, illetve az Ifjú­munkás és Mezőgazdasági Fiatalok Tanácsa titkárságá­nak közös pnunkája — fel­hívja a fiatalok figyelmét^ arra: a gazdaságirányítási* rendszer továbbfejlesztését szolgáló vállalatvezetési for­mákra való áttérés a KISZ- szervezetek számára is új po­litikai, mozgalmi feladatokat jelent. A jövőben növekszik a vállalati KISZ-szervezetek beleszólási lehetősége a gaz­dálkodó egységek belső éle­tének, tevékenységének ala­kításába. A megváltozott vál­lalatvezetési formában a KISZ szervezetei olyan új tí­pusú demokratikus testüle­tekben érvényesíthetik az if­júság sajátos érdekeit, ame­lyeknek tagjait a munkahe­lyi kollektíva választja meg. A KISZ-esek kezdeményezé­seikkel, feladatvállalásukkal elősegíthetik a vállalat fej­lődését, hatékonyságának, megújulóképességének erősö­dését és az üzemi demokrá­cia szélesítését. Az új vezetési formák — vállalati tanács, illetve a dol­gozók "közgyűlése vagy kül­döttgyűlése által irányított vállalat — közös jellemzője, hogy az állami tulajdont a vállalati kollektíva, illetve az annak képviseletében eljáró testület működteti. Ezeknek a vállalat tevékenységét meghatározó kérdésekben döntési jogkörük van. mun­kájukban képviselőik útján vesznek részt a dolgozók. A vállalat igazgatóját a testü­let választja titkos szavazás­sal. Ezek a formák lehetővé teszik, hogy bővüljön J dol­gozói közösségek döntési jog­köre, lehetőséget adnak ar­ra, hogy a gazdálkodás leg­fontosabb — stratégiai — kérdéseiben testületi döntés szülessen a vállalati kollek­tíva bevonásával. Kereskedelmi Kamara Megalakult az elektronikai tagezat A Magyar Kereskedelmi Kamarában két korábbi szakmai tagozat — a műszer­ipari, valamint a híradás- és vákuumtechnikai — egyesü­lésével megalakult az elek­tronikai tagozat. Létrehozá­sát az indokolta, hogy az elektronika az elmúlt évek­ben a gépipar egységes, leg­gyorsabban fejlődő alágaza- tává vált. Részesedése a tel­jes gépipari termelésből eléri a 25—26 százalékot, és kivi­tele a gépipari tőkés export csaknem 30 százalékát adja. A műszeripar és a híradás- technikai ipar között olyan erőssé vált a technikai integ­ráció, hogy ma már gyakor­latilag eltűntek a határok a két alágazat között. Az új kamarai tagozat fel­adata. hogy hatékonyan tá­mogassa a program végrehaj­tását, s járuljon hozzá az al­ágazat nemzetközi kereske­delmi kapcsolatainak javítá­sához is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom