Szolnok Megyei Néplap, 1985. január (36. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-03 / 1. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1985. JANUÁR 3. IA tudomány világa I Kipusztult tölgyesek, beteg nyárfák Lépéseket kíván az erdők védelme A természet védelme közügy. Az állatok, növények, bokrok, erdők védelmében cikkezett már a sajtó eleget. Hogy mégis minduntalan vissza kell térni erre a témára, azt több minden indokolja Például az, hogy hiába a sok intő szó, a természet rongálód továbbra is űzik elvetemedett „játékaikat”, s a gyárak kéményeiből kiáramló szennyező anyag is igencsak hozzájárul a minket körülvevő növényzet pusztulásához. Emlékezzünk például a Metallochemia kéményéből kiáramló óloimoxid okozta ólommérgezésre, mely néhány évvel ezelőtt a nagytétényi növényeket, sőt az embereket mérgezte. (Ez a veszély azóta már megszűnt.) De a növények, erdők ellenségei a különböző rovarok, baktériumok is. Nos, ha a vandálok mellett nem is lehet állandóan egy, a kezüket lefogó hivatalos személy, s gyakran a gyárak illetékesei is szemet hunynak a szabálytalanságok felett, azért vannak akik cselekednek is: a leghatásosabb erdővédelmi feladatok az Erdészeti Tudományos Intézetre hárulnak. Az intézet osztályvezetője, dr. Pagony Hubert tájékoztatása szerint 1960 óta létezik intézményesen erdővédelmi osztály. Korábban egy-egy kutató foglalkozott az erdők védelmével, óvásával. Mindez elkerülhetetlen volt, hiszen a II. világháború után sok helyen kellett felújítani a „letermelt” állományt. Főleg a gyorsan növő fajokat karolták fel (nyárfa, fenyvesek), és növelték területi arányukat. E nemes nyárfák 15—20 éves korban érettek vágásra, a fenyő is alacsonyabb vágási fordulóban termelhető. Ezen kívül a fákat olyan területeikre ültették, ahol korábban nem voltak erdők. Ilyen például a Duna-Tisza közi homoktér, ahol elsődleges cél a homok megfogása volt, és néhány mezőgazdaságilag értéktelenebb terület hasznosítása. E fák telepítésével elérték, hogy 6—7 százalékkal nőtt az erdősített területek aránya a korábbi időszakhoz képest. Az erdővédelem tehát szükségszerűen az intenzívebbé vált erdő- gazdálkodás velejárója is. Intenzívebb, mert a hagyományos fakitermelés már nemcsak télen, hanem egész évben (jellemző, és ezzel egy- időben az úevnevezett monokultúrák kerültek előtérbe — az ültetvényszerű erdők. Mindezek következtében azonban labilisabbá vált az erdők egészségi állapota. Dr. Pagony Hubert elmondta : a monokul turális gazdálkodást követően országos méretű megbetegedésekről érkeztek jelentések. Nagymértékben elszaporodtak például a nyárfa kártevői. Ilyen volt a nyárfarák. Ez ellen védekezésül fajtát változtattak. Igen ám, de ez is csak egy darabig állt ellen e betegségnek, s újra fajtaváltoztatás vált szükségessé. Lényeges, hogy kiküszöböljék a vegyszerrel való védekezést a levegő tisztaságának, az egészséges ivóvíz megóvásának érdekében. A rovarok esetében persze más a helyzet. Pusztításukra már használhatnak olyan vegyszereket, amelyek csak a rovarokra károsak, a növényekre nem. A legutóbbi gondot a kocsánytalan tölgy pusztulása jelentette, e tölgy az összes erdő 13 százalékát teszi ki. Természetesen mindent megtesznek az illetékesek az egészséges tölgyek megmentéséért, a pusztulás megállításéért. Sokszor olvastunk már arról, hogy a savas eső milyen veszedelmes lehet a fákra nézve. Mi is ez tulajdonképpen ? Erőműveikben, nagy gyárakban a szén, olaj elégetésekor kéndioxid is kerül a levegőbe. Ez a levegő pára- tartalmával kénessavat képez, így a lehulló csapadék savas lesz. Nem maróan savas, „csak” annyira, hogy a természetes sav-bázis egyensúlyt megbontja. Elpusztul tőle a fák lombja, a vizekből kihal az élővilág ... Nos, dr. Pagony Hubert véleménye szerint, ha nagy mennyiségű savas eső esne le nálunk, nem Magyarország keleti, hanem a nyugati részén kezdődött volna az erdőpusztulás, és elsősorban a fenyők károsodásához vezetne (miután a fenyők tű- levélzete egész évben és több éven át ki van téve á savas csapadéknak). Bükk- pusztulás sem volt az országban, ami szintén a jelentéktelen mennyiségű savas eső mellett szóL Sőt, nálunk a tölgyesek-bükkösök életerősek. (A Zemplén hegységben pusztult a kocsánytalan tölgy. Kelet és Nyugat felé terjed a pusztulás, tapasztalható ez Szlovákiában és Romániában is.) Annyi savas csapadék esik nálunk, mint például Svédországban. Csak ott az alapkőzet is savanyú, nálunk pedig meszes kémhatású. Ebből adódik, hogy nálunk még műtrágyaként is hathat e csapadék. Tévhit lenne talán az, hogy a savas eső nagymértékű pusztulást okoz? Az osztályvezető szerint Nyu- gat-Európában igenis komoly pusztulást okoz a savas eső, főleg a magas kémények építése következtében. Észak- Nyugat Németországra, az NDK-ra, a Cseh Érchegységre, a lengyel síkságra, a skandináv országok talajára a savanyú alapkőzet a jellemző. Nincs olyan tűrőképessége a talajoknak, mint nálunk. Sok függ tehát a földrajzi elhelyezkedéstől. Mindez persze nem mentesíti a gyárakat a felelősség alól. Tiszteletben tartva a szakember álláspontját, azért valamit hozzá kell tenni: hazánkban többféle uralkodó széljárás van, évszaktól függően. Az északnyugatnyugati sízelekkel kaphatunk savas esőt a lengyel—csehszlovák!—N DK —NSZK-beli iparvidékek felől. A nyári dél-délnyugati szelek viszont a hazai szennyezést vihetik el az ország különböző részeire, például a Gagarin hőerőmű magas kéntartalmú lignitjének melléktermékeit éppen a borsod-zempléni vidékiekre ... Annyira tán ne legyünk optimisták, hogy a savas eső még műtrágyának is hasznos — mert a vizek élővilágában az alapkőzettől függetlenül ugyanolyan károkat okozhat, mint bárhol másutt a csapadék okozta ph-értékváltozás. (Igaz, ennek megállapítása nem erdészeti, hanem vízügyi feladat.) Ami tény: örülhetünk annak, hogy még nem olyan akut ez a gond nálunk, mint Európa északi és nyugati részein, vagy Kanadában. De ha a magyar nagyvállalatok, erőművek nem tesznek] meg mindent a füst kéntartalmának csökkentéséért, akkor azt is hiába várjuk, hogy mások, másutt a mi érdekünkben tegyék meg ugyanezt. Szellemesen jegyezte meg az erdészeti szakember: mi ma inkább „exportáljuk” a savas esőt, kelet-délkelet felé. Ha majd ezt sem tesz- szük, akkor lesz jogunk azért szót emelni, hogy hozzánk se érkezzen máshonnét az ilyen kétes értékű „égi áldás”. — szatmári — I Esököpeny a földnek Új módszer az aszály ellen A Jeruzsálemi Héber Egyetem talaj kutató osztályának szakemberei olyan módszerrel kísérleteztek, amellyel a talaj kiszáradását részben megszüntethetik. Véleményük szerint több mint 36 000 hektárt lehetne ilymódon a Negev-sivatag- ban termékeny szántófölddé változtatni. A módszer lényege, hogy a talajra egy csupán molekulavastagságú víztaszító szilikonvegyületből álló réteget permeteznek. Ez a réteg az egyes apró talajszemcsék tetejét „esőköpenyként” fedi be, de az alját szabadon hagyja, mert azt a permet nem éri. Ez a víztaszító köpeny megakadályozza, hogy a ritka, de kiadós esőzések feloldják és iszappá változtassák a szemcséket, és lehetővé teszi, hogy az esővíz a talajszemcsék közeiben a mélyebb rétegekbe szivárogjon. Mivel az „esőköpeny” gátolja a párolgást is, az esővíz megmarad, tárolódik a talajban az aszályos időszakokra. A módszerrel kisparcellás kísérleteket már végeztek. A szilikont kőolajból nyert illő folyadékban feloldva permetezik a talajra. Az oldószer elpárolgása után a szilikon a talajszemcséken szilárd víztaszító kéreggé alakul, amely mellett az eső a mélyebb rétegekbe szivárog a haszonnövények gyökereihez. Tartósított motorolaj Szovjet traktorszakemberek ultrahanggal kísérelték meg növelni a motorolaj élettartamát. A kísérleti traktorok kenőanyag-elosztó vezetékeire ultrahangsugárzókat szereltek. Amíg az olaj tiszta és átlátszó maradt, az ultrahangrezgések szétrombolták a vízmolekulákat. és az adalékanyagokat egyenletesen osztották el az egész olajban. Amikor feltűntek az első mechanikai szennyeződések, az ultrahang parányi részecskékre bontotta őket. 240 órás üzem után az olaj a kont- rollgépekben már teljesen használhatatlan volt, míg az ■Ultrahanggal kezelt olajat további 120 óráig lehetett használni. Egy sugárzó beszerelése alig több. mint 24 rubelbe került, és vele minden traktornál évi 70 liter drága kenőolaj takarítható meg. Mikrorészecskék okozzák Káros elektromos átütések Nagyfeszültségű berendezések szigetelésére gyakran használnak vákuumot, amelyben azonban időnként az érintett berendezésre katasztrofális hatású elektromos átütés következik be. Ezt a jelenséget azok a mikrorészecskék okozzák, amelyek az elektromos tér hatására leszakadnak az elektródok felületéről, majd többszöri ütközés után felgyorsulva a vákuumos térközt vezetővé teszik. Az elektromos átütés megfordíthatatlan és káros folyamat, mivel ha egyszer bekövetkezett, másodszor már sokkal kisebb feszültségen átüt. Ez erősen rontja a vákuumszigetelést alkalmazó nagyfeszültségű berendezések — részecskegyorsítók, röntgencsövek, elektronmikroszkópok, rádióadók stb. — teljesítményét, sőt jelentős anyagi károkat is okozhat. Az átütés problémáját csak meglehetősén költséges eszközökkel lehet megoldani: a vákuumos térközt a lehető legnagyobbra növelik, különleges anyagokból — például titánból vagy rozsdamentes acélból — készítik az elektródokat, gyémántcsiszolással alakítják ki ezek felületét, és elektronikus védőáramköröket alkalmaznak. Hosszabb távon az átütést előidéző fizikai folyamatok kutatásáéval és megismerésével keresik a megoldást. A kísérletek végső célja olyan elektródfelületek kialakítása, amelyek megbízhatóan megakadályozzák ezt a sajátos mechanizmust. A kutatási munka fő területei az elektróda-készítésre használható anyagok skálájának bővítése, és a felületek jobb megmunkálási módszereinek kidolgozása Az ugyanis bebizonyosodott, hogy az elektródák anyagának felületi ellenállása és rugalmassága nagy hatással van a mikrorészecskék mozgására. Képünkön — az elektronmikroszkóppal készített felvételen — azt láthatjuk, hogy milyen az elektród felülete átütés után. Az is jól megfigyelhető, hogy a becsapódás után néhány mikrorészecske miként ágyazódik be a kráterbe. Melegen is tart Programozott háztartási készülékek Világméretű tendencia a háztartások olyan fokú automatizálása, hogy már maguk az érdekeltek is vitatják, hogy erre egyáltalán szükség van-e. Legutóbb bemutatták például egy olyan mosógépet, amelynek 36 különböző programja van a különböző mosási feladatok ellátására. Ugyanakkor a háziasszonyok azt vallják, hogy 6—8 programnál többre nincs szükségük. Minden nagyobb cég kirukkolt már a több programmal dolgozó porszívótípusával. S így a porszívó, amely talán a legegyszerűbb háztartási gépnek számított, egyre bonyolultabb felépítésűvé válik, ami a hibalehetőségek növekedését is maga után vonja. A programozáshoz szükséges legtöbb mikroprocesz- szort természetesen a tűzhelyeknél használják fel. Az a tíz évvel ezelőtti elképzelés, mely szerint a teljesen programozott főzés majd valamikor az ezredforduló táján realizálódik, lassan máris valósággá válik. Van azonban a minden módon való automatizálási tendenciának egy olyan előnye, amit nem szabad figyelmen kívül hagyni: az energiatakarékosság. A többféle módon programozható háztartási készülékek jóval gazdaságosabbak elődeiknél. Az újfajta grillsütők. főzőlapok, vasalók, mosógépek, hűtőszekrények, konyhai robotgépek, tea- és kávéfőző készülékek, vízmelegítők stb. energiafelhasználása legfeljebb a fele a korábban használatos készülékeknek. Képünkön egy nyugatnémet gyártmányú programozható kávéfőzőt láthatunk, beépített kvarcórával, amely az előre beállított időpontban ki- és bekapcsolja a készüléket. A kávét a gép nemcsak hogy automatikusan elkészíti, de bizonyos ideig melegen is tartja. Rágcsáló invázió Venezuelában a rizzsel és egyéb növényekkel bevetett területeken rendkívül elszaporodtak az egerek, patkányok és egyéb rágcsálók. A kutatók szerint ennek az az oka, hogy megbomlott a természet biológiai egyensúlya: a mezőgazdaság által használt nagy mennyiségű növényvédőszerek nemcsak a káros gyomokat és rovarokat, de a rágcsálok hagyományos ellenségeit, a kígyókat, a madarak és az egyéb hasznos élőlényeket is pusztítják. Emiatt a rágcsálók elszaporodhattak. Nyolcvan decibel a porszívóból Otthonunk zajforrásai A háztartási gépek igen sokat könnyítettek a háziasszonyok munkáján, a pozitív oldalaik mellett azonban van egy negatívumuk: zajforrások. Rendszerint nem erős ez a zaj, de mégis zavaró, különösen, ha túllépi egy-egy gép azokat a zaj- normákat, amelyekkel a tervezők felruházták. De milyen erősségű zajt kelt egy- egy háztartási gép? Legjobb, ha emberi léptékekhez viszonyítjuk. A suttogó emberi hang körülbelül 20 decibel mértékű, a normál beszéd pedig 55 dB érték körül mozog, a kiabálás viszont elérheti a 80 dB-t is. A mérések tanúsága szerint a hűtőgépek zaja 35—45 dB, a ventillátoroké 40—70 dB. a mosógépeké 50—70 dB, a porszívóké 60—85 dB, a mixergépeké 65—85 dB. Egy- egy gép zajszint-iemelikedé- se, gyártási hibák mellett, adódhat az üzem közbeni meghibásodásból is. A szakértők szerint az a baj. hogy a hibátlanul üzemelő, azonos rendeltetésű, de különféle gyárakból kikerülő gépek zajszintje között ma még elég nagy az eltérés. A háztartási gépek zajával kapcsolatban a legtöbb ipari országban jelentős akusztikai kutatásokat folytatnak. Részint a gyártó vállalatoknál, részint a zajvédelemmel foglalkozó kutató laboratóriumokban folynak a mérések. Ez utóbbiakban a szakemberek egyrészt a gépek zajának jellegét és erősségét határozzák meg, és a kutatási adatokat továbbítják a gyártó cégeknek, másrészt e mérések segítségével állítják fel a' kötelezővé teendő zajnormákat, amelyeknek decibel-határait évről évre igyekeznek leszorítani, szigorítani.
