Szolnok Megyei Néplap, 1985. január (36. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-03 / 1. szám

A TARTALOMBÓL: Utaztunk—-Téli örömök A tudomány világa Szilveszteri léggömb Ifjúsági klub Cibakházán Szociofotós hagyományok nyomában oJQ 5T3 Ára: 1,80 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XXXVI. évf. 1. sz., 1985. jan. 3. csütörtök A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Losonczi Pál ünnepi köszöntője Radzsiv Gandhi megfiatalitott kormánya Munkásgyűlések a fővárosban és a megyében Jó évet zárt a Szolnoki Mezőgép Javítja termékszerkezetét a megyei ÁHV A Szolnoki Mezőgép Vállalatnál megtartott munkásgyfilés részvevői __ Országszerte hagyomány már, hogy ilyenkor, az új év első munkanapján a nagyobb üzemekben muníkásgyűlé- iseket tartanak. A gazdasági vezetők értékelik az előző évi munkát, és ismertetik a vállalat terveit. Kifejtik vélemé­nyüket a munkások is. így volt ez tegnap nemcsak a fő­városiban és hazánk) más tájain, hanem megyénkben is. Munkatársaink két üzem, a Mezőgép Vállalat, és. a me­gyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat munkásgyűlései­ről adtak tudósítást. Tisztelt Honfitársaim! Kedves Elvtársak! Hagyományaink szerint búcsúztunk az óesztendőtől és köszöntjük az újat. Szil­veszterkor, ha egy éjszaká­ra is, nem az elmúlt hóna­pok gondjai foglalkoztattak bennünket, ma pedig előre­tekintve azt kívánjuk egy­másnak, hogy az új eszten­dő szebb és boldogabb le­gyen, mint a mögöttünk ha­gyott év. 1984 alighanem úgy vonul be a történelmünkbe, mint egy, könnyűnek egyáltalán nem mondható esztendő a sok közül. A két világrend- szer közötti feszültség a párbeszéd élénkülése ellené­re sem csökkent, a gazda­sági építőmunka külső fel­tételei számunkra tovább romlottak. A vártnál nehe­zebb körülmények mellett elért eredményeink nem le­becsülendők. Dolgozó népünk szorgal­mas munkáj a révén a magyar népgazdaság a fő gazdaság- politikai céloknak megfele­lően fejlődött. Nemzeti jö­vedelmünk magasabb lett a tervezettnél, nőtt az ipari és a mezőgazdasági terme­lés. a kedvezőtlen időjárás ellenére is. Az elmúlt esztendő ered­ményei között tartjuk szá­mon, hogy tovább javult a kü'gazdas^a^—^ egyensúly, megőriztük^ teljes foglal­koztatottságot és — ha nem is mindenki számára érez­hetően — az életszínvonal elért szintjét. Űj lakások, bölcsődék, óvodák, iskolák épültek, növekedett a kór­házi ágyak száma, széles körben megtörtént a 40 órás munkahét bevezetése. Hazánk nemzetközi elis­merése tovább szélesedett új társadalmunk építésében elért eredményeivel. Ennek a megbecsülésnek legfőbb tényezője az a szocialista nemzeti egység, amellyel népünk felsorakozik politi­kánk mögé, egyre felelősség­teljesebben élve demokrati­kus jogaival és kötelességei­vel. A másik az, hogy nép­gazdaságunk a nehezebb fel­tételek közepette is teher­bírónak. működőkénesnek bizonyult. A harmadik té­nyező: külpolitikánk. A Magyar Népköztársaság aktív külpolitikájának leg­főbb célja: belső építőmun­kánk külső feltételeinek ja­vítása, s — a többi szocia­lista országgal együtt — a béke és a társadalmi hala­dás ügyének következetes szolgálata. Őszintén remél­jük, hogy 1985 — a helsinki értekezlet 10. évfordulója — Helsinki szellemének, az enyhülés visszatérésének az éve lesz Az új esztendőben, ame­lyet most köszöntünk, ünne­peljük hazánk felszabadu­lásának 40. évfordulóját, sor kerül pártunk XIII. _ kong­resszusára, tanács- és or­szággyűlési választásokat tartunk, befejezzük a VI. ötéves népgazdasági tervet, és hozzákezdünk a gazda­ságirányítás korszerűsítésé­ről hozott döntéseink gya­korlati megvalósításához. A 40. évfordulón ismét felmérhetjük, hogy orszá­gunk 1100 éves történelmé­ben, népünk életében milyen óriási fordulatot jelentett a felszabadulás. Az eltelt négy évtizedben kiépítettük, meg- védtük és megszilárdítot­tuk a népi hatalmat. A gyors gazdasági fejlődés kö­vetkeztében hazánk elmara­dott országból közepesen fej­lett ipari-agrár országgá vált. Alapvetően változott társadalmunk egésze, népünk műveltsége és életének mi­nősége. A szocialista társadalom építésében elért eredmények alapján országunknak neve és becsülete van Földünk minden kontinensén. Széles körű kapcsolataink kiterjed­nek csaknem valamennyi országra, függetlenül társa­dalmi rendszerétől. S e kap­csolatok annak ismeretében fejlődnek, hogy szocialista .ország, a szocialista közös­ség hű tagja vagyunk, elkö­telezve az emberiség hala­dása, a béke egyetemes ügye mellett. A Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresz- szusán nem kisebb feladat hárul ránk, mint társadalom- építésünk további program­jának kidolgozása. Az élet minden területén következe­tes munkával fel kell tár­nunk és hasznosítanunk kell a szocialista rendszerben lévő hatalmas erőforrásokat. Népgazdaságunk teljesítő­képeségének növelésével, a gazdasági fejlődés fokozatos élénkítésével meg kell te­remtenünk az életszínvonal emelésének, az élekörülmé- nyek javításának, a társa­dalmi igazságosság jobb ér­vényesítésének anyagi felté­teleit. A szocialista demokrácia kiterjedését szolgáló, módo­sított választási rendszer is az idén vizsgázik először a *ynknrl?»ti>ar. de a tanács­os országgyűlési választáso­kon vele vizsgázunk mi is valamennyien. Olyan embe­rekre kell bíznunk ügyeink kéoviseletét, akik már eddig is bebizonyították rátermett­ségüket. akik az országgyű­lés törvényalkotó munkájá­ban, alkotmányos funkciói­nak gyakorlásában felelős­ségteljes részvételre képesek, akik élni tudnak a tanácsok megnövekedett önállóságá­nak lehetőségeivel. Az igazi vizsga azonban: helytállni a dolgos hétköz­napokon . Az idei esztendő gazdasági előirányzata a realitásokkal számolva sze­rény növekedést irányoz elő. Gazdaságirányításunk to­vábbfejlesztésétől a munka hatékonyságát, eredményes­ségének a javulását várjuk. Nem lesz könnyű a mind jobban éleződő nemzetközi versenyben helytállni, s egy­idejűleg a hazai fogyasztók növekvő igényeit is kielégí­teni. De a magyar nép a mainál sokkal nehezebb helyzetekben bizonyította rátermettségét, szorgalmát és szívósságát. Ezek a tulaj­donságok segítették át a vi­haros évszázadokon, ezekkel tudott úrrá lenni a bajokon, a romokon új országot épí­teni, és vállalni a szocializ­mus megvalósításának nagy feladatát. Ezeknek a tulajdonságok­nak a továbbélése biztosít­ja, hogy a magyar nép egy újabb felfelé ívelő szakasz alapjait rakja le. Biztosíték az is, hogy hazánk a társa­dalmi fejlődés leghaladóbb áramlatához kapcsolódik. Szövetségesünk, sokoldalú együttműködésünk a Szov­jetunióval, a többi szocia­lista országgal békénk, biz­tonságunk, szocialista építő­munkánk felbecsülhetetlen értékű nemzetközi támasza. E gondolatok jegyében — 1985 első napján, pártunk Központi Bizottsága, az El­nöki Tanács, a kormány és a magam nevében is — kí­vánok országunk minden állampolgárának, egész ma­gyar népünknek, a világ bé­keszerető embereinek békés, eredményes, boldog új esz­tendőt Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének ünnepi kö­szöntője január l-én hangzott el a Kossuth Rádió tuiUámhosz- szán és a Televízióban. Átszervezett és megfiatalí­tott kormány élén kezdte meg miniszterelnöki tevé­kenységét Radzsiv Gandhi indiai kormányfő az új év­iben. A negyvenéves politikus bátran nyúlt hozzá a tárcák átsizervezésének és megosztá­sának az ügyéhez. Radzsiv Gandhi hivatali esküjét hétfőn harminckilenc •tagú kabinet élén. tette le. A tizenöt szövetségi miniszteri tárca közül öt élére új em­bert nevezett ki. Akik vi­szont maradtak, mind más minisztérium vezetését vet­ték át, mint az előző kabinet­ben. A kormányzási gépezet hatékonysága érdekében a minisztériumok — főképpen a gazdasági tárcák — fel­adatkörét is átszervezte. Az államminiszterek között sok fiatal politikus található. Kfoha India 1984-<ben jó gazdasági évet zárt, a kor­mányra mégis égető gondok lékiüzdése vár. A szegények százmilliós tömegei életszín­vonalának emelése, az ipari korszerűsítés, a munkanélkü­liség enyhítése, az oktatás fejlesztése, a fiatalok és a nők helyzetének a javítása — sürgős intézkedésekét kö­vetelő feladatok. Nem vélet­len, hogy a kormányfő — a külügyi tárcán kívül — olyan ügyek kezelését is ma­gának tartotta meg, mint az ij t-t-t, ÁereSii.“/ .leien., ellátás, a* tudomány és technológia, atomenergia, elektronika, kultúra, ifjúság és környezet- védelem. * * * Lázár György, a Miniszter­tanács elnöke táviratban üd­vözölte Radzsiv Gandhit, az Indiai Köztársaság minisz­terelnökévé történt újravá­lasztása alkalmából. Üzenetek Genf előtt Megsértett tűzszünet Külpolitikai tudósításaink a 2. oldalon A Mezőgép Vállalat szol­noki törzsgyárában tegnap reggel tartott munkásgyűlé­sen részt vett Simon József, a megyei pártbizottság tit­kára és Fekete István, az SZMT titkára is. Az egyik szerelőcsarnokot zsúfolásig megtöltő munkások, vala­mint a vállalat központjá­nak alkalmazottai előtt Szi- ráki András vezérigazgató tartott beszédet. Örömmel tájékoztatta a munkáskollektívát arról, hogy 1984 a vállalat legki­egyensúlyozottabb éve volt. A terv időarányos teljesíté­sétől csak egyetlen hónap­ban, akkor is mindössze négy százalékkal maradtak el. így aztán nem volt kapko­dás, nem kellett versenyt futniuk az idővel. A főbb mutatók kedvezően alakul­tak. Az előző évhez képest 7,4 százalékkal növekedett a vállalat termelése. A belföldi értékesítés a bázishoz viszonyítva 22,4 százalékkal csökkent, ugyan­akkor a szocialista országok­ba exportált áruk értéke 43,9 százalékkal, a tőkés or­szágokba irányuló export ér­téke pedig 5,7 százalékkal növekedett. A vállalat teljes termelésének 60 százaléka került exportra tavaly. A különböző szabályozók nye­reség szempontjából kedve­zőtlen hatását is sikerült el­lensúlyozni. Így a vállalat nyeresége várhatóan 255— 258 millió forint körül ala­kul, öt százalékkal haladva meg az előző évit. Munka­erőhelyzetükre is a stabili­tás a jellemző. Nem csök­kent, sőt 1,2 százalékkal nö­vekedett a létszám. Az említettek mellett a vezérigazgató részletesen szólt a vállalat életének egyéb területeiről, — így a technikai felszereltséget gaz­dagító, a munkahelyi kultú­rát fejlesztő beruházásokról, a negyvenórás munkahétre való zökkenőmentes átállás - ról, a bérek 5,7 százalékkal; való növeléséről, a szocialis­ta brigádok elismerésre mél­tó munkájáról. Befejezésül azt hangsúlyozta, hogy po­(Folytatás a 3. oldalon) 1985-ben Negyvenezerrel több hűtőszekrény A jászberényi Hűtőgép­gyárban a vállalat termelésé­nek! 4 százalékos bővítését tervezték 1985-re, ezen belül az export 3 százalékos növe­lését. Hosszú távon, 1990-re az évi 700 ezer hűtőszekrény gyártását irányozták elő, ami átlagosan 25 ezres növeke­dést jelentene egy-egy esz­tendőben. Ezzel szemben az idén — a tervek szerint — az 1984. évinél 40 ezerrel na­gyobb mennyiséget készíte­nek a különböző típusokból. A választékot új, energiata­karékos, azaz az eddigieknél 30 százalékkal kevesebb ára­mot fogyasztó hűtőszekré­nyekkel bővítik, és hamaro­san megkezdik a jászárok- szállási gyáregységben a 200 literes fagyasztóláda sorozat- gyártását is. A Skála Budapest Nagyáruház második emeletén a közelmúltban nyílt meg az or­szág első szoftver áruháza. A Commodore 64 mintájú személyi számítógépre elkészí­tett programokat a gazdálkodó szervek kitűnően hasznosíthatják a közlekedés- szervezésben és az anyagnyilvántartásban

Next

/
Oldalképek
Tartalom