Szolnok Megyei Néplap, 1984. december (35. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-01 / 282. szám

Az MSZMP KB irányelvei a párt XIII. kongresszusára Az irányelvek bevezető része megálla­pítja : Szocialista társadalmunk a legutóbbi öt esztendőben a Magyar Szocialista Mun­káspárt XII. kongresszusán elfogadott ha­tározatoknak megfelelően fejlődött. Né­pünk munkájának eredményeként előbbre léptünk a társadalmi haladás útján. Hazánkban a szocialista társadalmi rend, a dolgozó nép hatalma szilárd. A szocialista nemzet; egység erős. a belpo­litikai helyzet kiegyensúlyozott. Népünk békében, jbiztonságban él, magáénak vall­ja! támogatja a párt politikáját. Az el­múlt években is gyarapodott az ország, meigődizitük legfontosabb vívmányainkat, javítottuk a népgazdaság egyensúlyát. Ma­gasabb fokra emelkedett az állampolgá­rok politikai tudata, műveltsége. A Magyar Szocialista Munkáspárt be­tölti társadalomirányító szerepét, felelős­séggel szolgálja a népet, a szocialista ha­zát, a szocializmus, a társadalmi haladás és a béke nemzetközi ügyét. Reálisan mérlegeli a szocialista építőmunka ered­ményeit és gyengeségeit, s a marxizmus— leninizmus alkalmazásával, az ország adottságainak figyelembevételével, min­den felelős társadalmi tényező bevonásá­val. népünk alkotó erejében bízva dolgoz­za ki a millióik boldogulását segítő meg­oldásokat és módszereket. A Központ; Bizottság javasolja, hogy a XIII. kongresszus hagyja jóvá az elvég­zett munka értékelését, erősítse meg a párt politikai irányvonalát. A XIII. kongresszus feladata, hogy a párt egész tagságának részvételével s a ha­záért felelősséget vállaló állampolgárok közreműködésével kidolgozza a nehézsé­gek és az akadályok leküzdésének, a szo­cialista építés folytatásának világos prog­ramját. A következő években az a legfon­tosabb teendőnk, hogy a társadalmi élet minden területén következetes munkával feltárjuk és hasznosítsuk a szocialista rendszerben levő hatalmas erőforrásokat: népgazdaságunk teljesítőképességének nö­velésével. a gazdasági fejlődés fokozatos élénkítésével megteremtsük az életszínvo­nal emelésének, az életkörülmények javí­tásának, a társadalmi igazságosság jobb érvényesítésének anyagi feltételeit; de­mokratikus intézményeink fejlesztésével a szocialista célok jegyében tovább erősít­sük a nemzeti egységet. I. A nemzetközi helyzet, külpolitikánk A nemzetközi viszonyok alakulását alap­vetően a szocializmus és a kapitalizmus küzdelme és versenye határozza meg. Ugyanakkor a különböző társadalmi be­rendezkedésű országok közös érdeke, hogy a két világrendszer küzdelme a békés egy­más mellett élés keretei között folyjon. Napjainkban, amikor a világban rendkí­vül sok tömegpusztító eszköz halmozódott fél, a népek közös érdeke a béke megőr­zése. a fegyverkezési verseny megállítása, a térmonuikleáris és más tömegpusztító fegyverek betiltása, a leszerelés. Az irányelvek a továbbiakban rámutat­nak arra, hogy az imperialista körök po­litikájának következtében az utóbbi évek­ben a nemzetközi életben felerősödtek a kedvezőtlen iránvzatok. Ennek ellenére is megvan a lehetőség az emberiséget fenye­gető veszélyek elhárítására, aminek leg­főbb biztosítéka a Szovjetunió, a szocia­lista közösség ereje és következetes béke- politikája. A világbéke megőrzésének je­lentős tényezője a Varsói Szerződés szer­vezete. A szocialista országok, a békéért síkraszálló néptömegek, a reálisan gon­dolkodó polgári politikusok erőfeszítései­nek eredményeként a feszültebbé vált vi­lághelyzetben is bízhatunk az enyhüléshez való visszatérésben. A Magyar Népköztársaság a szocialista országok közösségének szilárd tagja. Kül­politikájának a jövőben is legfőbb célja. hogy hozzájáruljon a béke és a társadalmi haladás egyetemes ügyéhez, s ezáltal is kedvezőbb nemzetközi feltételeket teremt­sen a szocialista építőmunkához. Hazánk számára különösen fontos Európa békéi-' nek és biztonságának megóvása. Arra tö­rekszünk, hogy a nemzetközi tárgyaláso­kon igazságos, az összes részt vevő állam népének javát szolgáló megállapodásokat érjenek el. Közös elveink, alapvető érdekeink és céljaink azonossága jegyében továbbfej­lesztjük kapcsolatainkat a testvéri szocia­lista országokkal. Különösen fontos — el­sőrangú nemzeti érdekünk — a magyar— szovjet barátság elmélyítése. A Szovjet­unió ma is és a jövőben is hazánk függet­lenségének. szocialista építőmunkánknak a legbiztosabb nemzetközi támasza. A do­kumentum kifejezésre juttatja, hogy pár­tunk. népünk szolidáris a fejlődő orszá­gokkal. és támogatja a demokratikus, ha­ladó erőket. Hangoztatja, hogy hazánk a fejlett tőkés országokkal a párbeszéd fenn­tartására, az együttműködés folytatására törekszik, és a kapcsolatokat a békés egy­más mellett élés elveinek szellemében ala­kítja. külpolitikai tevékenységünk eredmé­nyességének legfontosabb hazai biztosíté­ka népünk támogatása, társadalmi rend­szerünk szilárdsága, a szocializmus sike­res építése. II. Társadalmi és politikai viszonyaink Társadalmi és politikai rendszerünk, a népi hatalom és legfőbb politikai alapja, a munkásosztály és a szövetkezeti paraszt­ság szövetsége szilárd. Szövetségi politi­kánkat folytatva megőriztük és fejlesztet­tük a szocialista nemzeti egységet. Széle­sedett a szocialista demokrácia. Társadalmi rendszerünk alapja a terme­lőeszközök szocialista — állami és szövet­kezeti — tulajdona. Szocialista rendsze­rünk erősítése megköveteli a társadalmi tulajdon gyarapítását, fokozott védelmét és előnyeinek teljesebb kihasználását. Ál­lamunk elismeri és védi a munkával, a törvényes úton szerzett személyi tulaj­dont. A társadalom alapvető osztályainak és rétegeinek közeledési folyamata nagymér­tékben előrehaladt. Az életszínvonal, a műveltség, az életmód területein azonban még számottevő különbségek vannak tár­sadalmunkban. s ezek csökkentéséért a jövőben is következetesen munkálkodni kell. Szövetségi politikánk változatlan célja társadalmunk különböző osztályainak és rétegeinek, egész népünknek összefogása a szocialista haza építése érdekében. A nők egyenjogúságának érvényesítésé­ben további eredményeket értünk el. de nem lehetünk elégedettek. Fokoznunk kell erőfeszítéseinket, hogy társadalmi és gaz­dasági eszközökkel könnyítsünk a nők ösz- szetett gondjain. A fiatalok jelentős részét a munkával szemben tanúsított igényes­ség, ideológiai és közéleti érdeklődés jel­lemzi. Az ifjúság szocialista szellemű ne­velése. az önálló életre való felkészítése az egész társadalom feladata. A párt se­gíti a fiatalokat, hogy felelősen vehesse­nek részt az ország fejlődését szolgáló fel­adatok megoldásálban, több lehetőséget kapianak tudásuk alkalmazására, és gya­rapítására. Az idősebb — már nyugdíjban levő — nemzedékek a néphatalom kivívá­sának. a szocializmus megalanozásának és építésének részesei voltaik. Fontos társa­dalmi érdekünk, hogy tapasztalataikat hasznosítsuk, a közéletben való részvéte­lüket segítsük. Kötelességünk, hogy ahol szükséges, könnyítsünk az idős korral járó terheken. A jövőben is arra kell törekedni, hogy a különböző világnézetű, nem vallásos és vallásos dolgozók együtt munkálkodjanak céljaink eléréséért. Népünk javát szolgál­ja, hogy az állam és az egyházak viszony;' rendezett. A nemzetiségek hazájuknak tekintik a Magyar Népköztársaságot. Természetesnek tartjuk és elősegítjük a velük azonos anyanyelvű nemzetekkel épülő kapcsola­taikat. Hasonlóképpen természetes igény­nek tartjuk, hogy a szomszédos országok magyar nemzetiségű állampolgárai is ápol­hassák anyanyelvűket, fejleszthessék nem­zeti kultúrájukat, s hozzájáruljanak né­peink barátságának, országaink együttmű­ködésének erősítéséhez. A népesedés alakulása nagy fontosságú nemzeti ügy. El kell érni, hogy a népes­ség csökkenése mérséklődjön, hosszabb tá­von pedig a száma növekedjen, a korösz- szetétel javuljon. Fontos feladat népünk egészségi állapotának javítása. Szükséges, hogy államunk és társadalmunk jobban segítse és védje a család intézményét. Az elmúlt években tovább erősödött szo­cialista államunk, amelynek a jövőben is kiemelkedően fontos feladata a szocialista vívmányok védelme és fejlesztése, a gaz­dasági és a kulturális építés szervezése. Folytatni kell a szocialista demokrácia fejlesztését a társadalmi élet minden terü­letén. Az állampolgárok nagy többsége tiszteletben tartja a törvényeket, erkölcsi normáink szerint él és dolgozik, teljesíti kötelességét, gvakorolia iogait. Ugyanak­kor szaporodnak a törvénybe ütköző, az erkölcsi normáinkat sértő jelenségek. A párt-, állami és társadalmi szervek — a közvélemény támogatására is építve — határozottan és erélyesen lénienek fel e negatív jelenségek visszaszorításáért. III. A gazdasági építömunka A népgazdaság az elmúlt években a XII. kongresszuson meghatározott gazdaságpo­litikai irányvonalnak megfelelően fejlő­dött, Ez dolgozó népünk szorgalmának, te­hetségének. áldozatvállalásának, valamint a párt-, állam; és társadalmi szervek együttes erőfeszítésének jelentős eredmé­nye. Az elmúlt öt esztendő gazdálkodását vé­gigkísérte az a küzdelem, melyet az or­szág külgazdasági egyensúlyának javítá­sáért. fizetőképességünk megőrzéséért folytattunk. Az erőfeszítések eredmény­nyel jártak. A párt- és az állami vezetés az elmúlt években eredményesen irányította az or­szág gazdasági életét. A XII. kongresszu­son kitűzött legfőbb gazdaságpolitikai cé­lok teljesülnek. A következő években élénkíteni kel! a gazdasági fejlődést. Az. intenzív gazdálko­dás erőteljes és sokoldalú kibontakoztatá­sával. a gazdaságban rejilő tartalékok tel­jesebb hasznosításával olyan megalapo­zott gazdasági növekedést kell elérni, amely lehetővé teszi az egyensúly további javítását, a népgazdaság anyagi-műszaki alapjainak fokozatos és széles körű meg­újítását. a népjólét emelését. A VII. ötéves terv legyen a megalapo­zott gazdasági növekedés és fejlődés prog­ramja. amely lehetővé teszi társadalmi és gazdaságpolitikai céljaink elérését. A terv­időszak legfontosabb gazdaságpolitikai célja az intenzív fejlődés kiterjesztése a termelési folyamat minden elemére. Fo­kozni kell a gazdaság jövedelemtermelő képességét. Meg kell gyorsítani a terme­lési szerkezet átalakítását. Alapkövetel­mény, hogy a termékek minősége közelít­sen a műszaki-technikai haladás mai nemzetközi színvonalához, s mind na­gyobb része érje is el. Fontos, hogy hazai természeti erőforrásainkat fokozottan és ésszerűbben hasznosítsuk, a termelést szolgáló infrastruktúrát fejlesszük. A jö­vedelmező gazdálkodás legyen a cselekvés általános normája. Javítani kell a munka szervezettségét, fegyelmét, kulturáltságát, a gazdálkodó szervezetek alkalmazkodó­képességét és vállalkozókészségét, a vál­lalatok közötti együttműködést. Meg kell gyorsítani a műszaki fejlesztést, nevel­ni kell a fejlesztő tevékenység eredmé­nyességét. A feltételek megteremtésével növekedjen a beruházásokra fordított ösz- szegek aránya — szögezik le az irányel­vek, majd kitérnek a népgazdaság egyes ágainak fő feladataira. Hazánk természeti-gazdasági adottságai szükségessé teszik, hogy fokozzuk részvé­telünket a nemzetközi munkamegosztás­ban. Nemzetközi kapcsolatainkban tovább­ra is meghatározó szerepe van a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának, a szocia­lista gazdasági integrációban való aktív részvételünknek. A jövőben is a Szovjet­unió lesz legfontosabb külkereskedelmi partnerünk. Tovább kívánjuk bővíteni gazdasági együttműködésünket minden szocialista országgal. Tevékenyen közre­működünk a KGST 1984. évi felső szintű értekezletén elfogadott program megvaló­sításában, kezdeményezzük újabb együtt­működési formák és módszerek kialakítá­sát. A fejlett tőkésországokkal a kölcsö­nös előnyök alapján bővítjük gazdasági kapcsolatainkat. A fejlődő országokkal folytatott gazdasági kapcsolatainkban az áruforgalom növelése mellett szorgalmaz­zuk a kölcsönösen előnyös termelési együttműködést. A párt gazdaságpolitikája egyaránt fi­gyelembe veszi a szocializmus építésének általános törvényszerűségeit és országunk adottságait. A termelőeszközök társadalmi tulajdonán alapuló szocialista tervgazdál­kodás. a szabályozott áru-, pénz- és pia­ci viszonyok segítik a szocialista társada­lom építését, alapvető társadalmi-gazda­sági céljaink elérését. A gazdaságirányítás (továbbfejlesztésé­vel el kell érni. hogy a tervezés, a szabá­lyozás, valamint a szervezeti és intézmé­nyi rendszer korszerűsítése révén javul­jon a központi állami irányítás hatékony­sága. fokozódjon a vállalatok önállósága, felelőssége, kezdeményezőkészsége, fej­lődjön vállalkozói magatartása. A gazdaságirányítás fontos feladata az áraknak társadalmi és gazdasági céljaink­kal összehangolt alakítása és ellenőrzése. A termelői árak a társadalmilag indokolt ráfordításokat fejezzék ki. A fogyasztói árak jobban igazodjanak a termelői árak­hoz. Társadalompolitikai szempontból in­dokolt területeken a fogyasztói árak álla­mi támogatását a jövőben is fenn kell tartani. Gazdaságpolitikai feladataink megol­dásában meghatározó szerepük van a szocialista nagyüzemeknek. Az állami vál­lalatok és szövetkezetek meghatározó sze­repét biztosítva a jövőben is támogatjuk a lakosság igényeinek kielégítésében je­lentős szerepet játszó kisipart és kiskeres­kedelmet. Az.utóbbi két évben a kiegészítő és ki­segítő gazdasági tevékenység új formái ala­kultak ki. Az új szervezetek fokozatosan beilleszkednek a szocialista gazdálkodás rendszerébe, hozzájárulnak a vállalati gazdálkodás eredményeihez, a lakosság színvonalasabb ellátásához. Az e téren je­lentkező kedvezőtlen jelenségeket le kell küzdeni, következetesen érvényt kell sze­rezni a rendelkezéseknek, és el kell érni, hogy a személyi jövedelmek a teljesítmé­nyekkel arányosak legyenek. A szocialista munkaverseny és brigád­mozgalom elsősorban a munkahelyi fel­adatok eredményes megoldásával, a tar­talékok feltárásával, a termékek minősé­gének javításával járuljon hozzá a nép­gazdaság intenzív fejlesztésének gyorsabb kibontakoztatásához. A gazdasági építőmunkában a párt alapvető feladata a gazdaságpolitika meg­határozása, érvényesítése és végrehajtásá­nak ellenőrzése. A pártszervezetek fő fel­adata a gazdaságpolitikai célok helyi megvalósításának segítése és ellenőrzése, a dolgozók mozgósítása politikai eszközök­kel. IV. Életszínvonal, életkörülmények, szociálpolitika A XII. kongresszusnak az életszínvonal megőrzésére, az életkörülmények javítá­sára vonatkozó határozatai társadalmi méretekben teljesültek. A következő terv­időszakban a gazdasági fejlődés élénkíté­sével, jobb gazdálkodással, a teljesítmé­nyek növelésével, a munkafegyelem javí­tásával meg kell alapozni az életszínvo­nal érzékelhető emelkedését. Az irányelvek leszögezik: a szociálpoli­tika legfontosabb célja továbbra is a szo­ciális biztonság fenntartása. A kollektí­vák és az egyének jövedelmében jobban tükröződjön a teljesítmények növekvő gazdasági és társadalmi értéke. Szocialis­ta államunk biztosítja a teljes foglalkoz­tatottságot, de növelni kell az érdekeltsé­get a munkaerő gazdasági céljainak össz­hangban álló áramlásában. A gazdasági feltételek megteremtésével a feladat a 40 órás munkahét széles körű bevezetése. Társadalmi juttatási rendszerünket — alapvető vívmányait megőrizve — jobban összhangba kell hozni anyagi lehetősége­inkkel, és fokozottan kell érvényesíteni a rászorultság elvét, a társadalmi igazságos­ságot. A szociális támogatások növelésével is elő kell segíteni a születések számának emelkedését. Fokozatosan növekedjen a gyermeknevelés költségeihez való állami hozzájárulás. A családalapító fiatalok la­káshoz jutását rpeg kell könnyíteni. Eny­híteni szükséges a nyugdíjrendszer fe­szültségeit, biztosítani kell az alacsony nyugdíjak vásárlóértékének megőrzését. Továbbra is fenn kell tartani a vásárló­erő és az árualap egyensúlyát, az áruellá­tás biztonságát. A szükségessé váló fo­gyasztói árváltozásokat az életszínvonal­politika céljaival összhangban kell meg­valósítani. Különösen fontos társadalom- politikai feladat a lakáshelyzet további javítása. A lakáshoz jutás fő formája to­vábbra is a személyi tulajdonú lakások építése, vásárlása legyen. A dokumentum e fejezete felsorolja a település- és infrastruktúra-fejlesztés, az egészségügy, a testnevelés és sport, a tu­rizmus és üdülés terén megoldandó főbb feladatokat is. V. Ideológia, művelődéspolitika, szocialista életmód A társadalom tudatát alapvetően a párt fő politikai céljaival való azonosulás, a társadalmi cselekvést pedig az aktív al­kotó, munka jellemzi. Társadalmunk széles köreiben a szocia­lista eszmék természetes értékké váltak, növekszik erkölcsi és világnézeti elveink teljesebb érvényre jutásának igénye, de tapasztalható politikai és világnézeti ér­dektelenség is. A párt ösztönözte a szocialista építés napirenden levő feladatainak elméleti megalapozását, mélyítette a szocialista gondolkodást és a nemzeti önismeretet. Ideológiai életünkben ugyanakkor meg­élénkültek az eszméinktől idegen jelensé­gek is. Előfordulnak kísérletek történel­mi utunk, nemzeti értékeink polgári szem­léletű vagy nacionalista átértékelésére. Tapasztalhatók osztályszemléletet nélkü­löző vagy illúziókkal terhes nézetek a szo­cializmusról, a kapitalizmusról, korunk alapvető kérdéseiről. Esetenként jelentkeznek szocialista esz-, méinkkel szemben álló nézetek, a reális lehetőségeinket; figyelmen kívül hagyó el­képzelések, javaslatok. Fékezi az alkotó gondolkodást az elméleti munkában is megmutatkozó kényelmesség, igénytelen­ség. E jelenségekkel szemben nem kielé­gítő a vUaszellem, a téves nézetek gyak­ran nem kapnak színvonalas, érvelő marxista kritikát., visszautasítást. Az ideológiai munka fejlesztése gazda­sági és társadalompolitikai feladataink megoldásának nélkülözhetetlen feltétele. A közgondolkodásban gazdagítani és reá­lisabbá kell tenni a szocializmusról kiala­kult felfogást. Az ideológiai munka állít­sa középpontba az értelmes és tartalmas emberi élet megvalósításának összefüg­gését a munka megbecsülésével, a társa­dalmi igazságosság érvényesítésével, a dolgozók közösségének társadalmat és egyént formáló szerepével, szocialista és humanista értékeinkkel. Ideológiai, .szellemi életünk segítse elő a szocialista fejlődés és a világban végbe­menő változások során felmerülő új kér­dések marxista megválaszolását, az elő­rehaladást szolgáló új gondolatok befoga­dását. Késedelem nélkül reagáljon az el­veinket és politikánkat bármely oldalról eltorzító nézetekre, leplezze le a szocializ­mustól idegen eszméket és törekvésekét, utasítsa el a valóságtól elrugaszkodó, vo­luntarista megnyilvánulásokat. Határozot­tan. elvi alapokon, az ideológiai és a tö­megpolitikai munka eszközeivel is foly­tatni kell a harcot az imperialisták anti- kommunista propagandája, a burzsoá esz­mék. a maradi nézetek ellen. A korábbinál többet keld tenni a politi­kai tudat formálásáért. A marxizmus— leninizmus oktatása eszméink, világnéze­(Foíytafás a 4. oldalon.) t

Next

/
Oldalképek
Tartalom