Szolnok Megyei Néplap, 1984. június (35. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-01 / 127. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1984. JÚNIUS 1. Brit bányász- háború r Ú gy látszik a brit bá­nyászok megint törté- —_ nelmet csinálnak. Tíz — ■ éve az 6 sztrájkmoz­galmuk nyomán bukott meg az akkori konzervatív kor­mány. most pedig — bár ka­binetbukásra számítani nem lehet — a jelek szerint is­mét nem fogják elveszíteni a hatalom elleni háborút. Egy elszánt, általában hajthatat­lan és erős konzervatív kor­mány idején az is komoly si­kernek számít, ha Nagy-Bri- tannia bányászai végül visz- szakozásra tudják majd kényszeríteni az állami szén­hivatalt. Több mint két hó­nappal a munkaibeszünteté­sek kezdete után puhulni látszik a hatalom, hiszen újabb, állítólag engedéke­nyebb javaslatokat tett. Nagy szó ez, hiszen már­ciusban még az sem volt bi­zonyos, hogy egyáltalán szé­leskörűvé, országossá tud­ják-e tenni a sztrájkot. Érdemes röviden végigpil­lantani a sztrájk történetén. Március legelején jelentette be a szénhivatal, hogy egy éven belül bezárnak 20 gaz­daságtalanul termelő bányát, elbocsátanak vagy 20 ezer bányászt. A szakszervezetek rögtön világgá kiáltották, hogy a tervek valójában leg­alább kétszer annyi bánya és dolgozó munkájának fel­számolásáról szólnak, tehát a brit bányászok közül ne­gyedének egzisztenciája fo­rog veszélyben. A legérin- tettebb szénmezőkön azonnal megkezdődött a sztrájk, to­vább dolgoztak viszont azok­ban a bányákban, ahol ol­csón és jó minőségben tud­ják felszínre hozni a szenet, az emberek munkáját nem fenyegeti a bezárás. Igen- ám. de egy munkabeszünte­tés csak akkor érheti el a célját, ha országos, s még akkor is csak nehezen, nagy kitartás árán — esetleg! Szo­lidaritási sztrájkra kellett rávenni az állásukban nem fenyegetetteket. s megaka­dályozni a munkában a sztrájktörőiket. Mindkettő ke­mény dió. Hiszen a biztos állásúak közül ki sztrájkolna aggodalom nélkül egy olyan országban ahol 4 millió a munkanélküli. A sztrájkőr­ségeket pedig négy éve tör­vény tiltotta meg idegen üze­meknél. A sztrájk mégis meg tudott erősödni. Rengeteg összecsapás a rendőrséggel, heves politikai viták, gyor­san fogyatkozó széntartalék, meg más szakmák dolgozói­nak szolidaritása — ezek voltak az elmúlt két hónap erősödő sztrájkmozgalmának fő jellemzői. S a kitartás talán-talán si­kert szülhet. A szénhivatal új ajánlásai között, a hírek szerint, kedvező pontok van­nak a bányabezárások és az elbocsátások ügyében. Köz­ben azonban a szénháború még tart, sőt naponta kemé- nyedik. Pár napja minden eddiginél súlyosabb csata zajlott le a rendőrök és sztrájkőrök között, szerdán pedig magát a bányászszak­szervezet elnökét is őrizetbe vették sőt bíró elé állították. (Igaz, pár órával később már óvadék ellenében szabad volt.) P árhuzamosan folyik te­hát a kompromisszum keresése és a nyílt ...i . n harc a hatalommal, amelynek döntő csoportja, a kormány egyelőre óvakodik nyíltan állást foglalni, az enyhébb ajánlatok azonban aligha születhettek Thatche­rek háta mögött. Meglehet, hogy a keményedő csatáro­zások hátterében lassan ki­rajzolódik a béke? Avar Károly Csernyenko—Zsivkov találkozó Moszkvában Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnökségének elnöke csütörtökön Moszkvában megbeszélést folytatott Todor Zsivkowal, a Bolgár Kom­munista Párt KB főtitkárá­val, az Államtanács elnöké­vel, aki aznap érkezett rö­vid baráti látogatásra a szov­jet fővárosba. A szívélyes légkörű, a test­véri barátság és a teljes né­zetazonosság jegyében lezaj­lott megbeszélésen Cser­nyenko és Zsivkov nagy megelégedéssel szólt a szov­jet—bolgár kapcsolatok szé­les körű és dinamikus fejlő­déséről. A két ország veze­tője megtárgyalt néhány kér­dést, amelyek megoldása le­hetővé teszi a két párt és a két ország közötti sokoldalú együttműködés további el­mélyítését. Konsztanytin Csernyenko és Todor Zsivkov rámuta­tott: a Szovjetunió és a Bolgár Népköztársaság vál­tozatlan törekvése, hogy min­den eszközzel hozzájáruljon a szocialista közösség egysé­gének és összeforrottságának további erősítéséhez, a test­véri szocialista országok te­vékenységének jobb össze­hangolásához. Ezzel össze­függésben hangsúlyozták a KGST-tagállamok júniusban sorra kerülő legfelsőbb szin­tű gazdasági értekezletének jelentőségét. A találkozó résztvevői ki­fejezték eltökéltségüket, hogy a Szovjetunió és a Bolgár Népköztársaság — szorosan együttműködve a többi szo­cialista országgal — folytat­ja a harcot a termonukleá­ris háború veszélyének el­hárításáért, a béke és a né­pek közötti megértés meg­erősítéséért. Libanoni miniszterelnök Rendkívüli hatalmat a parlamenttől Rasid Karami, az egy hó­napja megalakult libanoni nemzeti egységkormány mi­niszterelnöke tegnap kilenc hónapra szóló rendkívüli hatalmat kért a szigorú biz­tonsági intézkedések köze­pette ülésező parlamenttől a polgárháborús konfliktus rendezésére. A négy pont­ban összefoglalt kormány- program előirányozza az or­szág egész területének fel­szabadítását, a biztonság és az állami szuverenitás ma­radéktalan helyreállítását, a szociális, gazdasági és az új­jáépítési feladatok teljesí­tését, a nemzeti megbékélést szolgáló politikai reformok bevezetését. Karami hangsúlyozta, hogy kormánya teljes mér­tékben vállalja a felelőssé­get az Izraellel kötött tava­lyi különmegállapodás ér­vénytelenítéséért, és a Biz­tonsági Tanács határozatai­val összhangban követeli a megszállt Dél-Libanon tel­jes kiürítését, a nemzeti szu­verenitás helyreállítását. A parlament a jövő hét elején kezdi meg a vitát a kormány programnyilatko­zatáról és majd csak azt kö­vetően kerül sor a bizalmi szavazásra. A csütörtöki ülés zavartalanul folyt le, a környéken átmenetileg még a gyalogos forgalmat is megtiltották. Az ülésszak időszakára lezárták a bej­rúti tűzszüneti vonal egyet­len, a parlament közelében lévő átkelőhelyét is. A parlamenti ülés előtt és alatt az izraeli légierő meg­félemlítő célzatú berepülé­seket hajtott végre Libanon, illetőleg a főváros légteré­ben. Reagan „ősei földjére” látogat Választási kampánya ré­szeként ma Írországba — „ősei földjére” — érkezik Ronald Reagan amerikai elnök. Fo­gadtatását, lépéseit 43 millió ember fogja figyelni otthon. Ennyi azoknak az amerikai­aknak a száma, akiknek az elődei ír származásúak vol­tak. A néhai John Kennedy 1963-as írországi utazására azonban most ez az út ke­vés amerikait fog emlékez­tetni — vélik Londonban. Új támadás az öbölben Határozattervezet a Biztonsági Tanácsban Az INA hivatalos iraki hírügynökségre hivatkozva, több nyugati hírszolgálati iroda is jelentette, hogy az iráni Kharg-sziget olaj kikö­tőjétől délre iraki repülőgé­pek tegnap „közvetlen és pontos találattal nagy tenge­ri célpontot semmisítettek meg”. A bagdadi közlésből nem derül ki, hogy a hajó milyen zászló alatt futott, és azt sem tudni, hogy keres­kedelmi vagy hadihajórój van-e szó. Ezzel megtört a négy napja tartó viszonyla­gos nyugalom az öbölben és március vége óta összesen 24-re emelkedett a megtá­madott hajók száma. Az ENSZ Biztonsági Ta­nácsában az el nem kötele­zett országok határozatterve­zetet készítettek elő, amely elítéli a kereskedelmi hajók elleni támadásokat az öböl ben, és követeli, hogy azon­nal szüntessék be az ilyen akciókat. A tervezet megerő­síti a szabad hajózás jogát a nemzetközi vizeken, és hang­súlyozza, hogy mindenkép­pen tiszteletben kell tartani a konfliktusban nem érin­tett országok területi sérthe­tetlenségét. A határozat szer­zői azt javasolják a Bizton­sági Tanácsnak, hogy ameny- ny.iben az érintett felek nem hajtják végre a testület ide vonatkozó határozatát, akkor vizsgálja meg, hogy milyen hatékony, a helyzet súlyossá­gának megfelelő lépéseket lehetne tenni. Új szovjet főkonzul Debrecenben Roska István külügymi­niszter-helyettes tegnap fo­gadta Izjaszlav Genrihovics Baljaszinszkijt, a Szovjet­unió új debreceni főkonzul­ját, aki bemutatta kineve­zési okiratát. A találkozón jelen volt Vlagyimir Nyiko- lajevics Bazovszkij, a Szov­jetunió budapesti nagykövete. Stockholmi konferencia Lengyel felszólalás A Stockholmban folyó euró­pai bizalomerősítő és biz­tonsági, valamint leszerelési konferencián fölszólalt Wlo- dzimierz Konarski nagykö­vet, a lengyel küldöttség vezetője. Bírált több NATO- tagországot, amiért gátolják az érdemi tárgyalásokra va­ló áttérést. A Kelet és Nyugat közti jelenlegi viszony megnehezí­ti az értekezlet munkáját — mondta a lengyel nagykövet, aláhúzta azonban, hogy a stockholmi tanácskozás fon­tos szerepet játszhat a kap­csolatok javításában. A NA­TO-tagállamok képviselői ál­tal Stockholmban előterjesz­tett szűk körű katonai-tech­nikai javaslatok azonban nem befolyásolnák jelentő­sen az európai politikai és katonai helyzetet — han­goztatta. / A vietnami fővárosban demonstráción tiltakoztak amiatt, hogy Kína ismételt támadásokat intéz Vietnam határmenti területei ellen. (Telefotó — KS) MOSZKVA Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnökségének elnöke tegnap Moszkvában fogadta Rifat Asszadot, az Arab Üjjászületés Szocialista Pártja vezetőségi tagját, Szí­ria alelnökét. A találkozó szívélyes, baráti légkörben folyt le. BUDAPEST Tunézia nemzeti ünnepe alkalmából Losonczi Pád, az Elnöki Tanács elnöke távi­ratban üdvözölte Habib Bur- gibát, a Tunéziai Köztársa­ság elnökét. VARSÓ Az energetikai együttmű­ködés fokozásáról írt alá jegyzőkönyvet Varsóban Czeslaw Pjotrowski lengyel bányaüinyi és energetikai mi­niszter. valamint Pjotr Nye- porozsinyij szovjet energeti­kai és villamosítási minisz­ter. TOKIÓ A Csendes-óceán keleti ré­szén, a Hawai-szigetek térsé­gében tegnap megkezdődött a május közepe óta tartó Rimpac nevű hadgyakorlat második szakasza. A részt­vevő amerikai, kanadai, ausztrál. új-zéland)i és japán egységek támadó jellegű, il­letve tengeralattjáró-, vala­mint repülőgépelhárító had­műveleteket gyakorolnak, majd rakétakilövő manőve­rekre kerül sor. ALGÍR Algírban véget ért az Af­ro-ázsiai Népeik Szolidaritá­si Szervezetének 6. kongresz- szusa. Az ülésen megválasz­tották a szervezet új vezető testületéit és zárónyilatkoza­tot fogadtak el. BRÜSSZEL A közös piaci és a jugosz­láv vállalatok harmadik or­szágok piacán történő ipari együttműködés kérdéseiről rendeznek tanácskozást ha­marosan a jugoszláviai Étied­ben — közölték az EGK-bi­zottság illetékesei. Mintegy 40—50 nyugat-európai nagy­vállalat (Alsthom—Atlantiqe, Fiat, Rolls-Royce, Siemens, és mások) vezetői, ugyan­annyi jugoszláv vállalat kép­viselőivel együtt vesznek részt a tanácskozáson, ame­lyen a közös piaci fellépés lehetőségeit vitatják meg. PRÁGA Lubomír Strougal, a CSKP KB Elnökségének tagja, csehszlovák kormányfő teg­nap fogadta azt a kambod­zsai parlamenti küldöttséget, amely Chea Sím, a Kambod­zsai Népi Forradalmi Párt KB PB tagja, a nemzetgyű­lés elnöke vezetésével a na­pokban Prágában tartózko­dik. Útibeszámoló Koreából (2.) Forradalmi opora és folklór A pihen jani Junius 9. nevű középiskolába szólt a meghí­vás. Kilencszáz leány tanul ebben az intézményben, 12-17 évesek. Az iskola nem a leg­újabbak közül való, de jól felszerelt. Sportpályája, sza_ badtéri tanuszodája van. tan­termei pedig szakrendszerűek. Délután érkeztünk, ©z már a szakkörök ideje. Kim Mon Dzuk igazgató adott rövid körképet a KNDK oktatási rendszeréről. — Koreában 1958-ban ve­zették be a hétéves kötelező oktatást (Ázsiában elsőként), s ezt egy évtizeddel később kilencéves, szintén kötelező politechnikai oktatási rend­szerré fejlesztették — mond­ta.— Az 1972-ben kezdődött iskolareform célja már az, hogy megvalósítsuk all éves általános középfokú oktatási rendszert. Ez azt jelenti, hogy a gye­rekek egyéves iskolaelőkészí­tőbe járnak, majd 10 osztá­lyos iskolában tanulnak. A középiskolában nagy gon­dot fordítanak a forradalmi és történelmi hagyományok megismerésére, az ideológiai tantárgyakra, Kim ír Szén munkáinak tanulmányozásá­ra. Az elektronika, a hírköz­lés, az egészségügyi ellátás alapismeretei az iskolában nagyobb iteret kapnak, mint nálunk, s a lányok is sokféle műszaki ismeretet sajátítanak el. Az iskolában sok működő makettet láttunk: gépkocsit, erő- és munkagépeket, rádió­kat, s ezeken gyakorlatiasan lehet elsajátítani a technikai kezelést. Ebből az iskolából egyébként a tanulók több mint fele jelentkezik egye­temre, főiskolára, s mint mondták: elvétve nem féléi meg valaki a felvételin, A koreai -iskolákban hagyo­mányosan nagy gondot fordí­tanak a zenei nevelésre. A kislányok közül sokan, gyö­nyörűen énekelnek és meste­rien kezelnek valamilyen hangszert. Rövid ízelítőt kap­tunk ebből az iskola énekka­rának és szólistáinak bemu­tatkozásakor. Az arányokat jól érzékelteti, hogy a 900 fős iskoláiban a rögtönzött kis hangverseny végén a húsz énekes melléit már nyolcvan hangszeres is felállt a pódi­umra, több mint tízféle instu- mentumot megszólaltatva. A gyerekek barátsággal kö­zeledtek ai külföldi vendégek­hez, orosz vagy angol nyelven lehetett velük néhány mon­datot váltani — ezt a két nyelvét tanulják; többségük választ a kettő közül, de ter­vezik, hogy fokozatosan beve­zetik mindkét nyelv kötelező oktatását. Szívesen mutatták meg a kislányok, hogyan raj-/ zolják a számunkra teljesei/ ismeretlen jeleket, milyen a koreai írás. A 15. században megalkotott nemzeti abc-t használják ma is (kevés mó­dosítással), amely tíz magán­hangzó és 14 mássalhangzó jelből, valamint ezek összeté­teléből, összesen 40 írásjelből áll. írás közben a szavakat szótagokra bontják, s az egyes betűket egymás fölé írják, majd ezek mellé vízszintesen a következő szótagot. Ebből adódik, hogy első pillantásra önálló jelekhez, s nem egy­más melletti betűkhöz hason­lítanak a koreai szavak, szó- tagok. Még a szép hangú, ügyesen zenélő diáklányok bemutató­jának hatása alatt voltunk, amikor a Művészeti Színház­ba indultunk, ahol egy forra­dalmi opera volt műsoron: egyike az öt legjobb ilyen műnek. „A Kümgámszám da. la” címet viseli, s hasonlóan más forradalmi operákhoz, elsődleges célja a politikai agitáció. A Kümgámszám da­la is a japánellenes harcot és a szocialista építést mutatta be — egy sokáig szétválasz­tott család életútján. A forradalmi opera a nyil­vánvaló politikai föltett. elle­nére a külföldi számára el­sősorban látványosság, hiszen az európai az adott érzékeny szituációt többnyire csak el­mondásból, könyvből ismer­heti, sok millió koreai család viszont átélte a megjelenített történelmi eseményeket. A Kümgámszám dala egyébként sok érdekességet tartogatott számunkra a ko­reai folklórból is: dalokat, táncokat, egzotikus hangsze­reket, nemzeti viseleteket is­merhettünk meg, a gyorsan változó díszletek pedig az or­szág legszebb tájait idézték. Marik Sándor (Következik: A demarkációs vonalnál)

Next

/
Oldalképek
Tartalom