Szolnok Megyei Néplap, 1982. október (33. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-01 / 230. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1982. OKTÓBER 1 Őszi megméretés Az idei kora őszre számlá­latlanul lehetne halmozni a publicisztikai, vagy a félig- meddig irodalmi „közhelye­ket”. Igaz, ami igaz, a meteo­rológiai jelentések alapján, ritka szép szeptemberi napok vannak mögöttünk. Pufókra híztak a földben a burgonya­gumók, a cukorrépák, annak rendje-módja szerint meg­sárgultak a csuhéjfészkük- ben a kukoricacsövek, meg- édesedett a szőlő, s fölhasa- dozott a dió zöld burka. Az utószezon üdülőinek ugyan­csak szerencséjük volt: úsz­hattak, napozhattak ked­vükre. Az évszakok forgása, vál­tozása természetesen befo­lyásolja a társadalom életé­nek mindennapjait. Az idei ősz sok tekintetben a meg­méretés szezonja is. Az öt­napos munkahét most „ta­lálkozik” a teljes ötnapos ta­nítási héttel. Minden szom­bat, vasárnap — elvileg — a családé, a pihenésé, — egyszóval: szabad idő. A csúnya kis szó — „elvileg” — közbeszúrása talán nem fölösleges. Mert hisz nem kell szociológusnak lenni ah­hoz. hogy tudjuk, lássuk, családonként, egyénenként a péntek estétől hétfő reggelig terjedő órák — korántsem „tisztán” a kikapcsolódás órái. S nem is csak arról van szó, hogy a főzés, mosás, nagvtakarítás, kerítésjavítás, befőzés... s ezernyi apró házi, ház körüli tennivaló várja az embereket, a tanuló kis és nagy diákokat pedig a megszokottnál nagyobb adag lecke. Rendjén van ez, mint ahogv az is természetes — sőt: szükségszerű — jelenség, hogy nagyon sokan munká­val töltik az őszi hétvégeket. Az építkezők építkeznek, a kisvállalkozók futnak az öt­leteik és a pénzük után. a téeszekben a tagok mellett ott szedik a paprikát, a hagvmát. a gvümölcsöt a városi hivatalnokok vagy ép­pen értelmiségiek is. Egy fé- lig-meddig tréfának szánt megjegyzés szerint: ilyenkor ősszel könnyen azon kapja magát az is, aki életében semmilyen mezőgazdasági munkát nem végzett, hogy „hipp-hopp’ szomszédja, is­merőse, rokona vagy épp az ismerőse, szomszédja, kollé­gája, rokona szilvafáit ráz­za, paprikáját szedi. Minden­esetre: nagyon' valószínűnek tűnik, hogy Szolnok megyé­ben sokkal több ember vé­gez — ilyen vagy olyan — mezőgazdasági munkát, mint amennyiről a statisztikusok­nak sejtelmük lehet. Mind­ez tökéletesen rendjénvaló: minden termékeny házikert, szőlőt, gyümölcsöt, paprikát, sárgarépát adó hobbitelak, kis bérlemény fontos a tár­sadalom számára is, s első­sorban pedig az egyéni bol­dogulást segíti elő. Kétségte­len az is, hogy az ötnapos munkahét bevezetése tette lehetővé a még intenzívebb „kistermelést”. A művelődési szakembe­rek, szociológusok ugyanak­kor máris rázzák a fejüket: „Vigyázat! Át ne essünk a ló túlsó oldalára”. A hétvé­geken végzett gazdasági te­vékenység nem mehet a pi­henés, a család, a művelő­dés, szórakozás rovására. Va­lóban: ez az idei ősz „meg­méretésének” egyik legna­gyobb ‘ tétje. Egyénenként, családonként, munkahelyi és lakóhelyi közösségenként most kell „kiheverni” a két- naDos szabad hétvégek be­osztásának jó arányait. Ami — ha jól belegondolunk — nem könnyű, dolog, hiszen lényegében új szokások ki­alakításáról van szó, s eh­hez önmagában kevés a „sza­badidős” intézményhálózat igyekezete; másrészt szük­ség van arra is, hogy a sza­bad idő hasznos eltöltésére hivatott intézmények gazdái szüntelenül kísérletezzenek, próbálkozzanak. Megnyugta­tó: szűkebb pátriánkban — Szolnok megyében — tanúi, — pc rcelekvő részesei — le­hettünk néhány kitűnő és vonzó, szokásokat is alakító olyan hétvégi pcemén vnek, amelynek lényegét éppen az ötnapos munkahét szabta meg. Hogy csak két példát: a szolnoki megyei művelődé­si központ szombat délelőt­tönként rendezett — nagy sikerrel — családok számára foglalkozásokat, több tömeg­sport-akció pedig betöltötte a, hétvége mindkét napját. A szabad hétvégek a lehe­tőségek számtalan változatát kínálják: élni kell velük, okosan, elegyítve pihenést, családi együttlétet. házi- és házon kívüli munkát, gazda­sági tevékenységet. Szabó János A járás glóbuszait tisztítják Figyo/messég, pontosság, gyorsaság Nemcsak a bor, a víz mi­nőségére is meghatározó a kezelés, a megfelelő tárolás. A bornak a szakszerűen elő­készített hordó, a víznek pe­dig a tisztán tartott, az ide­jében fertőtlenített térszinti víztároló, a magasba nyúló hidroglóbusz őrzi meg ízét, színét, jó minőségét, A Jászságban a Víz- és Csatornamű Vállalat jászbe­rényi üzemvezetőségének szervezésében alakult kar-' bantártó-fertőtlenítő brigád vigyázza a mindennapi ivó­vizünk minőségét biztosító víztároló tisztaságát. A tech­nikusokból, villany- és gép­szerelőkből, lakatosokból és betanított munkásokból álló 16 tagú csoport hivatalos munkahelye a 2, számú Víz­műtelep, valójában az egész járásban dolgoznak. A csoport tagjai, akik szerényen csak takarító bri- • gádnak nevezik magukat, három éve alakítottak bri­gádot. Megkapták a szüksé­ges felszereléseket, köztük a legfontosabbat, a „Strimob”- féle magasnyomású tartály­mosó berendezést. Idejében elsajátították az eredményes munkát, a gyors és haté­kony beavatkozást segítő technológiai ismereteket. Feladatuk a város és a já­rás területén a térszinti és a magaslati víztárolók karban­tartása, tisztítása. Évente kétszer fertőtlenítik a táro­lókat. Először a kora tava­szi hónapokban, a nyári csúcsfogyasztás előkészítésé­re, másodszor pedig az ősz beálltával. Akkor szabadít­ják ' meg a tartályokat a nyári kánikulában keletke­zett lerakodástól.' A megfele­lő szakmai felkészültséget, figyelmet, pontosságot és fő­leg gyorsaságot igénylő munka nagy fizikai megter­helést is követel a csoport tagjaitól. A munkafolyama­tok nagy részét ugyanis ma­gas páratartalmú és nagy hőfokú zárt tartályokban kell elvégezni. Az ivóvíz minőségét meg­őrző és tisztaságát visszaál­lító munkájukat a nehézsé­gek ellenére nontosan. jól látják el. Tevékenységük jellemzője az a gyorsaság is, amivel minimálisra csökken­tik a tárolók fertőtenítésénél szükségszerű vízszolgáltatási szünetet. Munkájukat dicséri to­vábbá az is, hogy a vállala­ti feladatokon kívül gyakran kapnak megbízást a tárolók fertőtlenítésére az ipari üze­mektől, a járás mezőgazda- sági termelőszövetkezeteitől. I. A. SZOLNOKON Befejeződött az országos képzőművészeti rövidfilmszemle Átadták a díjakat, elismeréseket A szemle zárása, a díjak átadása után baráti beszélgetésen vettek részt a kép­zőművészek és filmalkotók Képzőművészeti világhét 82 Gecse Árpád festményei Szolnokon Gecse Árpád festőművész alkotásaiból nyílik kiállítás ma délután 4 órakor Szolno­kon, a Helyőrségi Művelő­dési Otthonban. Az Alattyánban élő mű­vész a Jászság festője. Erről a tájról indult, s máig hűsé­ges maradt hozzá. 1921—26 között a jászapáti művész­telepen Vágó Pál mellett dolgozott, A Képzőművésze­ti Főiskolán Balló Ede és Rudnay Gyula voltak a mes­terei, tanulmányai egy ide­ig Bécshez és Velencéhez kötötték. A Szolnoki Mű­vésztelepnek 1926 óta tagja. Tevékeny ember és termé­keny művész, 1963-ban gyűj­teményes tárlattal jelentke­zik, s 1980-ban a második gyűjteményes kiállítását is megrendezhették Szolnokon. Gecse Árpád kiállítását — amelyet Rull Nándor ezre­des nyit meg — október 17- ig tekinthetik meg a látoga­tók. Nemzetiségi táncegyüttesek gálaműsora A Budai Vigadóban októ­ber 3-án, vasárnap délelőtt fél tizenegykor és délután fél háromkor rendezik meg a magyarországi nemzetiségi táncegyüttesek gálaműsorát, amely egyúttal az intézmény új szezonjának idénynyitó programja. Színpadra lép a magyarországi szlovákok képviseletében a maglódi, a nagytarcsai és a pilisszent- kereszti együttes, a németek képviseletében a városlődi népi együttes, a Taabarci út­törőzenekar és a pilisszent- kereszti ifjúsági együttes. A Szolnoki szimfonikusok Debrecenben A zenei világnap és a Kodály-centenárium alkal­mából ad hangversenyt Deb­recenben ma a Kölcsey Mű­velődési Központban a vá­ros Kodály kórusa és a Szolnoki szimfonikus zene­kar. A koncerten Kodály Zoltán Psalmus Hungaricus című művét szólaltatják meg. Közreműködik Kóron- dy György (ének), vezényel Báli József. A két együttes­nek ez lesz az el&ő közös szereplése. A későbbiekben oratorikus művek ősbemuta­tóit tervezi a szolnoki zene­kar és a debreceni kórus, Eredményhirdetéssel, a dí­jak átadásával fejeződött be tegnap Szolnokon a IV. or­szágos képzőművészeti rö­vidfilmszemle. A Tisza filmszínházban rendezett ünnepségen — amelyen részt vett Jakatitcs Árpád, az MSZMP Szolnok megyei Bi­zottságának osztályvezetője és Bíró Boldizsár Szolnok vá­ros Tanácsának elnökhelyet­tese — Szabó B. István, a Művelődésügyi Minisztérium filmfőigazgatója adta át a legsikeresebb alkotásoknak járó elismeréseket. A mozifilmek kategóriájá­ban — a Kollányi Ágoston rendező, Kossuth-díjas mű­vész vezette szakmai zsűri — két filmet tartott kiemelke­dő értékűnek. A kategória első díját Lakatos Iván „La­pok egy csavargó naplójából” című alkotásának ítélték. Ugyancsak ez a film kapta meg a Képzőművészek Nem­zetközi Szervezete, a CI- DALC emlékérmét és okleve­lét is. A Művészeti alap díjá­val jutalmazták a másikkie­melkedő filmet Schuller Imre „A kalapács művészete” cí­mű alkotását. Második díjat kapott Neményi Ferenc „A köztér” című filmje, harma­dik díjat Dr. Buglya Sándor „Ahogyan láttam és ahogyan elképzeltem” című alkotása kapta meg. A televíziós rövidfilmek kategóriájában az első' díjat a „Fehér izzásban” című film alkotógárdája — rendező: B. Farkas Tamás — kapta meg. A második díiial az „Egri lí­ceum” című film alkotóit — rendező: Szakály István — jutalmazták. Harmadik díj­ban a „Kolozsvári Tamás” című film alkotógárdája — rendező: Olasz Ferenc — ré­szesült. A Magyar Televízió különdíját „A Magyar kápol­na a Vatikánban” című film — rendező Soós Árpád — kapta meg. Az amatőr és diafilmeket, diaporáma-programokat a kategória zsürielnöké, Bán Róbert rendező értékelte. Megosztott első díjat kapott Márton Géza „Guernica”, és Seregély István „Oly korban éltem...” című diaporámája, harmadik díjjal jutalmazták a Diafilmgyártó Vállalat „Kassák” című . diasorozatát, szerkesztője; Fehér Judit. Az amatőrfilmek közül az első díjat Kotnyek István nagy- kanizsai alkotó „Grafitáció” című filmje kapta meg. Má­sodik díjjal jutalmazták a tatai Kerekes László „A természet örök könyvét” és a „János bácsi” című filmjét. Ugyancsak második díjat ka­pott Kovács Róbert győri al­kotó „Konok” című filmje. A harmadik díjat az „özv. Pozsgai Pálné” című film kapta, a győri Haffner Sza­bolcs alkotása. A zsűri há­rom filmet jutalomban ré­szesített. A képzőművészeti rövid­filmszemlén — Kukri Béla, a Szolnoki Galéria baráti körének elnöke vezetésével — társadalmi zsűri is érté­kelte a bemutatott filmeket. Az SZMT, a városi és a me­gyei tanács különdíjait, az amatőrfilmek kategóriájában Márton Géza „Guernica” cí­mű alkotásának, a mozifil­mek kategóriájában megoszt­va Vitéz Gábor „A fasizmus ellen” és Lakatos Iván „La­pok egy csavargó naplójából” című filmjének, a televíziós filmek közül pedig B. Farkas Tamás „Festő a labirintus­ban” és „Fehér izzásban” cí­mű alkotásának ítélték oda. Cs. Kovács Imre szobrász- művész kisplasztikáját — amelyet a művész a képző­művészéti rövidfilmszemlén legeredményesebben szerep­lő filmalkotónak ajánlott fel — Schuller Imre vehette át kiemelkedő rendezői és ope­ratőri munkájáért. A IV. országos képzőművé­szeti rövidfilmszemle Szabó B. István zárszavával ért vé­get, aki többek között elmon­dotta, hogy a szolnoki szem­le elérte célját, erősítette a két művészeti ág kapcsolatát, a művészetek közművelődé­si szerepét hangsúlyozva hasznos bemutatkozási talál­kozási fórummá vált. Természetjáró találkozó Zircen Zirc fennállásának 800. év­fordulója alkalmából termé­szetjáró találkozót rendeznek holnap a nagyközségben és környékén. Ennek a találkozónak a keretén belül lehetőség nyí­lik az Edzett vagyok mozga­lom 20 kilométeres túrájának teljesítésére. MÁTÓL KPVDSZ kulturális napok Az idén 22-ik alkalommal rendezik meg — október 1—31 között — a KPVDSZ kulturális napokat. A rendezvénysorozat ke­retében megyeszerte számos előadást, ankétot, kiállítást, találkozót rendeznek. A gazda és a lovak — nzs —

Next

/
Oldalképek
Tartalom