Szolnok Megyei Néplap, 1982. február (33. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-02 / 27. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1982. FEBRUÁR 2. Hallotta már? Néprajzi érdekességek Régi népszokások A terhesség idejére számos jóslás ismert városon-falun egyaránt A jóslások egy nagy csoportja tilalmakban nyilvánul meg, s a születendő gyermek egészségére vonatkozik. Például terhesség idején nem volt szabad esküt tenni, temetésen részt venni, kötél alatt átbújni, szemetet az ajtó felé söpörni, mert halva születik a gyerek. Nem szabad sírba nézni, mert sápadt lesz a gyerek, nem szabad vizesedényre ülni, mert nagy lesz a feje. Az is íratlan szabá.y volt. hogy a terhes anyának nem volt szabad hosszan megcsodálnia valamit, mert eltorzul a gyermeke vagy valamilyen jelet kap a testére. Kismama szerepre készülő kolléganőm szívesen bámészkodik az üzletek kirakatai előtt. Mostanában egyre többször volt kénytelen rácsodálkozni az új árcéldulák- ^•a. Ha a néphit, a régi babona beigazolódik, már látom, szegény gyerek tele lesz titokzatos kiütésekkel, furcsa jelekkel. Az illetékesek figyelmébe ajánlom: már csak a születendő generáció miatt se kéne oly gyakran cserélgetni azokat a fránya árcédulákat! • • • Régen a kisbíró volt a falusi közigazgatás mindenese, központi alakja. Kötelességei közé tartozott a hivatali helyiségek tisztán tartása, fűtése, a hirdetési, az új rendelkezések ismertetése, ügyiratok kézbesítése, ö vezette le a hivatalos és magánárveréseket. Bevonták a népszámlálásba, a választási jegyzék előkészítésébe, összeállításába. Mi a helyzet napjainkban? Takarítónők, fűtők, hivatal- segédek, ügyintézők, főelőadók sokasága tevékenykedik egy-egy községi tanácsnál. S ha hozzávesszük, hogy a népszámlálásba még a pedagógusokat is bevonják seregestül, megállapíthatjuk: roppant nagy ész szorult hajdanán egy-egy kistoíróba! Munkaerőtakarékosság szempontjából nagy kár, hogy kiveszett ez a sokoldalú falusi embertípus! • • • Idézet a Kis magyar néprajz a rádióban című kötetből: „A szűr a suba mellett a magyar parasztság — ezen belül is kizárólag a férfiak — legkedveltebb felsőruhája volt. A szűrt vastag anyaga, szabása elsősorban a pusztá- zó, szekenező emberek számára tette alkalmas ruhadarabbá. Olyan nagy gallérú köpönyegféleség volt, amelyet nem felöltve, hanem vállra vetve hordtak. Dolgozni tehát nem lehetett benne!” Erről jut észtembe: a farmernadrág és -ruha mintájára divatba kéne hozni a szűr viseletét a munkahelyeken. Alapos felmérés alapján azok kapnának munkaruha, munkaköpeny helyett szűrt, akik egész nap csellengenek, lógnak, nem dolgoznak, csak a főnökök előtt nyüzsögnek. Igaz, kezdetben a sok szűrtől egy-egy munkahely úgy nézne ki, mint a század elején a hortobágyi hídi vásár, de csak kezdetben. Később, egy másik népszokás felújításával, a lógósoknak kitennék a szűrét a kapu elé. Természetesen a szokást csak akkor érdemes feleleveníteni, ha benne lesznek a lógósok is. Mármint a kitett szűrben! • • • Régen a falusi tanítók szerény jövedelmük miatt kiegészítő foglalkozásokat is kerestek maguknak. Kenyéradó gazdájuk* az egyház viszont ellenezte a pótmunkák vállalását. „Ne járjanak vadászni, ne legyenek borbélyok, asztalosok, másféle kézművességet se űzzenek, vasárnapokon pedig ne foglalkozzanak borkiméréssel” — olvashatjuk az 1597-es sze- beni zsinat végzései között Ennyi maszekmunkát manapság egy tanító nem is tudna elvállalni. Családlátogatás, veszélyeztetett gyermekek felkutatása, szülői értekezletek, ismeretterjesztő előadások szervezése, fontosabbnál fontosabb bizottságokban való részvétel, továbbképzés — s ki tudja, mivel terhelik még felettesei szegényt? Mivel a többletmunkáért nem kap nyereségrészesedést, célprémiumot, vastag borítékban „ hálapénzt”, egy dologra ma is büszke lehet: szerény jövedelméről nem keringenek legendák a faluban. • • • Érdekes népszokás voít Székelyföldön a húsvéti didergés. Húsvétvasárnapról hétfőre virradó éjszaka a fiatalok végigjárják a falut, és bekéredzdeknek azokba a házakba, ahol kibeszélni-, ki- csúfolnivaló akadt. Végighaladva a falun, kibeszélik mindazokat az ismert félrelépéseket, vétkeket, amelyek szégyellni valók. Tolvajnak börtönt, részeges kántornak pálinkát, adósnak váltót, lúd- tolvatjnak libát kínálnak. A fogadtatás sem marad el: az ingerkedő didergőket vízzel, trágyalével, káposztalével locsolják nyakon a kicsúfolt vétkesek. Lám, régebben se vették szívesen az emberek az őszinte szót, káposztalével és egyebekkel öntötték nyakon azt, aki bírálni, kritizálni merészelt Mondani se kell, ma már más a helyzet. A véleménynyilvánításnak, a bírálatnak megvannak a megfelelő közéleti, munkahelyi fórumai. Persze továbbra is célszerű húsvétvasárnapról hétfőre virradó éjszaka beolvasni, hiszen ilyenkor minden valamirevaló munkahelyi fórum zárva van. Ugyanis esetenként a nappali szókimondásunkra, a húsvéti didergéshez hasonlóan, most is ráfázhatunk! Kiss György Mihály A francia királyné heroldjának jelentése A Szent István-Yéle ereklyetartó korona nyomában A korionakutató nem ismeri a fáradságot. Elmenne a világ végére is. ha ott újabb ismereteket szerezhetne nemzeti ereklyénkről. Kovács Éva művészettörténész a magyar korona-tanácsadó bizottság tagja nemrég Rómában volt. és Párizsba készül ebben az ügyben. — Zsák I. Adolf levéltáros 1909-ben keltezett közleményéből értesültem, hogy a vatikáni könyvtárban őriznek egy kéziratot; Tom- cus János zágrábi diakónus feljegyzését és annak illusztrációjaként a magyar korona mérethű. színes rajzát >— mondotta Kovács Éva. — Kíváncsian vettem kézbe a latin nyelvű kéziratot, amely egy történelmi érdeklődésű római kardinális kérésére készült jelentés a magyar koronák történetéről. A szó- banforgó rajz azonban nem a magvar királyok ismert koronáját ábrázolja, hanem egy gótikus koronát, egy másik rajzon pedig ' egy szépmívű török dísz^’-d látható. A szerző leírása szerint ezt a koronát és díszkardot használták Bocskai István koronázásakor. Ez a közlés meglepő, mivel köztudomású, hogy Bocskai nem engedte megkoronázni magát. A törököktől ugyan kapott egy koronát, amelyet az osztrák uralkodók a bécsi béke megkötése után maguknak követeltek s Bocskai halála után meg is kaptak. Ezt a koronát. amely nem azonos az említett rajzon, láthatóval, azóta a bécsi kincstárban őrzik tokjával együtt. — Vajon tényleg megkoronázták-e Erdély fejedelmét. s ha igen, melyik koronával? Milyen koronáról készült a rajz, s a szerző hol láthatta ezt közelről? Ahány új adat, annyi újabb kérdés. — A jelentés további részében a szerző azt írja, hogy ez a királyi jelvény az I. Ulászló koronázásánál is használt Szent István-féle ereklyetartó korona, amelyet Fehérvárott őriztek. Elképzelhető, hogy ez az igen díszes arany korona valóban azonos azzal, amellyel I. Ulászlót koronázták. Köveinek foglalatáról, liliomjai- nak fanmájáról rozettáiról. zománcos leveleiről arra lehet következtetni, hogy XIV. századi, késő gótikus alkotás. . Magyarországon meglehetősen „divatos” volt ebben az időszakban az* ereklyetartó korona. Az Anjou'kor- ban szinte sorozatban készítették a fejedelmi ereklyéknek szánt koronákat. Ezt bizonyítja az a sírlelet is, amelyre Nagyváradon bukkantak kútásás közben. Itt előkerült egy töredékes korona, néhánv textiltöredék, egy országalma és egy, aranyékszer. Ezeket Charles de Canon Marquis de Vilié tábornok elküldte Mária Teréziának, aki átadta a császári gyűjteményeknek. Amikor 1933-ban a velencei egyezményt érvényesítették, a koronát és az országalmát megkapta a Nemzeti Múzeum. ahol ma is látható. Időközben sikerült megállapítani. hogy a nagyváradi lelet Szent Lászlónak szentelt ereklyekorona s a XIV. században Nagy Lajos idejében készült. Ezzel ravatalozták és temették el Zsig- mond királyit, akit t— bár Znaiimban halt meg — kívánsága szerint Váradon temettek el. S hogy ez a sír valóban Zsigmond nyugvóhelye volt, arról nemrég meggyőződhettünk! Galovics Géza kollégám a Csáki-levéltárban talált egy rajzos jelentést, amelyből kitűnik, hogy a váradi királyi síriból felhozott aranyékszer a Zsigmond alapította Sárkány-rend jelvénye volt. Kovács Éva kutatómunkájának legközelebbi állomása Párizs lesz. Bretagne-i Anna francia királyné herold- ja. Pierre Ohogué, aki II. Ulászló francia feleségét Magyarországra kísérte, ugyanis szintén készített jelentést útjáról. Tudjuk, hogy ebben a többi közt említést tesz a Fehérvárott látott sok-sok fejereklyéről. A kutató reméli, hogy ebből a jelentésből, amelyet a párizsi Petii Palais kéziratgyűjteményében őriznek többet tudhatunk meg a fehérvári Szent István-féle ereklyetartóról. Molnár Erzsébet Hagyományőrzés és beilleszkedés Cigány folklóregyüttesek A magyar népmeséket, balokat. táncokait sokszor cigányok mondják, éneklik, táncolják el', de van a cigányoknak sajátos, önálló kultúrájuk is. Élnek még zárt közösségek. amelyeknek nem kell élesztgetniük és újratermelniük néphagyománvukat. mert az még élő valóság számukra. Sajátos népdalaikat éneklik, sajátos, külön táncaikat járják. Együtteseik, ha közönség elé lépnek, elsöprő sikert aratnak. S ma már egyre többször találkozhatunk velük különféle találkozókon, fesztiválokon. A cigány népi együttesek egy-egv megmutatkozása nem csupán művészeti eseménv. más értelme is van: közelebbről megismerkedhetünk egv velünk, köztünk élő népcsoporttal. Mert még most sem ismerjük eléggé. Nézzük meg őket közelebbről! A felületes ítéletek közül a legszelídebb az, hogv „a cigánvgverek hegedűvel a kezében születik”. Ez éDDÚgv nem igaz. mint ahogy egvéb általános tulajdonságokkal sem lehet jellemezni egv népcsoportot, amelynek számára a társadalmi munka- megosztás koronként és tájanként különböző lehetőségeket kínált és kínál. V-urv tagadnánk, hogv a foglalkoztatás. a társadalmi helyzet erősen alakítja az emberi tulajdonságokat? A cigányok kézműves-kereskedő népként vándoroltak Európába. Tekintve, hogv elsősorban fémművesként tartós tárgyakat készítettek, általában előbb telítették a piacot. mintsem a helyben élő népekkel bensőségesebb kapcsolatba kerülhettek volna. Ősi. zárt közösségi rendiük mindig nehezítette társadalmi beilleszkedésüket fejlődésüket. A szocializmus sürgetően napirendre tűzi maradéktalan beilleszkedésüket a modern világba. Azoknak, akik cselekvő részt vállalnak e történe'mi folyamatban, elsősorban két területen kell munkálkodniuk. Először is küzdeniük kell a magyar lakosság körében élő olyan előítéletek ellen, mint hogy ..a cigány természeténél fogva lop”, a cigánv nem szereti a munkát”, vaav pedig „a cigányokat az állam ’túltámogatja’ a többiek rovására”. Másodszor: a cigányság önismeretét kell fejleszteniük. Jó. ha ők maguk is — mindenki mással együtt — tudatában vannak, hogv a cigányok az idők mérvéről nem a lustaságot, a tehetetlenséget és az alkoholizmust hozták. hanem a kézművességgel járó tudást és ügyességet: hogy a gagvizó asszo^vnál és a kvarcónacsemoésznél „igazibb” cigánv a szeako- vács. a teknőváió a kosárfonó — hogy csak a még ma is élő foglalkozásokat említsük, nem szólva olyan, már kiveszett mesterségekről, mint-az üstfoltozás. a válvoevetés és a téglaégetée. Természetesen efféle „cigány manufaktúrák” nem oldhatják meg sem a telies cigány lakosság beilleszkedé- sének. sem a magvar néogaz- daságnak minden gondiát. de létük — és hírük]! — növelheti e népcsoport becsületét, mind mások, mind önmaguk szemében. Hasonló a szerepük a cigány folklóresvütte- seknek is. A művészi telie- sítménv. a siker egyrészt csökkenti azt a tartózkodást, idegenkedést, amelv kölcsönösen nehezen oldódik: másrészt önbizalmat, biztatást ad a sok évszázados törvénven- kívülisée emlékeit hordozó, bizonytalan életérzésű embereknek. A befoeadtatás élménye old ja azt a lelki feszültség“* amelv ma még a cigányságban reilő hasznos energiák ió részét fölemészti. Hasznos energiának kell tekintenünk a cigányoknak — ma még sokszor túlzott és eltorzult formában jelentkező — társadalmi érzékenységet. A cigánv ember állandóan viszonyítani kényszerül önmaga helyzetét, sorsát, értékét másokéhoz. Ez a kényszer — ha némiképpen csökken szorítása — árnvalt látás- és gondolkodásmód kialakulását segítheti. Egészséges légkörben élő egészséges szellemű közösségek a reális önismeret iskolái lehetnek: a különféle találkozók pedig — például a folklóregvüttesek esetében — a beilleszkedés állomásai. (Az esvik legutóbbi. nagy sikerű fesztivál a nyár eleién zailott le Tatán, a Cigánv folklóregvüttesek első találkozója címmel, amelyet a lövőben rendszeressé kívánnak tenni. Képeink is ezen a találkozón készülitek.) Érdemes megnéznünk, hogyan is jönnek létre ezek a csoportok. Lényegileg háromféleképpen. Eav-egv községben nedagógus vagy népművelő szervezi és iránvítia őket. Ilyen a szentai citerazenekar Németh Lajos tanár jóvoltából. Az effajta munka érik be akkor, amikor eav-eev régebbi együttes tagjai maguk alakítanak csoportot. Szép példa erre a sükösdi ever- mekegvüttes. amelynek Balázs Ferenc a vezetője: de Baksán is hasonlóképpen, önálló kezdeményezésből iött létre a csoport Rostás Márton irányításával. A harmadik — igen figyelemreméltó — útia a szerveződésnek az. amelv a nagvecsedi és a nvírvasvári együttesek születéséhez és megerősödéséhez vezetett. A budapesti Szegedi úti építőipari női szállóban kezdtek összeiáirmi egv kis éneklésre, táncra ezek a szabolcsi nők és férfiak. A szálló vezetősége is segítette őket .e"v ideig ebben: azután amikor a segítség megszakadt, a kialakult családi-baráti közösségek a hétvégeken szülőfalujuk művelődési házában folytatták az összejöveteleket — tudatosabb és komolyabb formában. A két kitűnő együttes léte és művészi teljesítménye is bizonyítja: érdemes és fontos a munkásszállókban támogatni az efféle kezdeményezéseket. Ha a szülőhely is. a szálló is. a munkahely is segíti az ingázó munkások e rétegét abban, hogy még teljesen szét nem hullott hagyományos közösségeikre úi közösségeket építsenek, amelyeknek közvetlen célja akár az. hogv a jelen kor színvonalán őrizzék hagyományos kultúrájukat, hihetjük hogy a ..fekete vonatok” híre is szelídülni fog; de talán nem is ez a lényeg, hanem az. hogy egy messziről érkező embercsoport végre valóban megérkezzék valahová! A folklóregyüttes és a találkozók sora — mint minden. ami a cigányság létére figyelmeztet — azt sugallja, hogy közös a gondunk, s harmonikus beilleszkedés mind az egész társadalom segítsége. mind pedig a cigányok cselekvő részvétele nélkül elképzelhetetlen. Trencsényi Imre A baksi Nevo Trajó (Oj Élet) Cigány Együttes Milotai Cigány Néptánc Együttes betlehemes iátéka
