Szolnok Megyei Néplap, 1981. szeptember (32. évfolyam, 204-229. szám)
1981-09-01 / 204. szám
_L Emlékezés, tanulságokkal Igazi tragédia kezdődött 1939 szeptember elsején, különösen az európai népek számára: a hitlerista hadihajók nehézágyúi tüzet nyitottak a Gdansk északi szegélyén húzódó keskeny félsziget, a Westerplatte lengyel helyőrségére. Ez az ágvútűz jelezte a második világháború kezdetét. Mire a háború végigperzselte Európát, a tüze az atombombák robbanásával kilobbant Japánban, több, mint 50 millió halottat számláltak össze a harcmezőkön, a hátországokban. Ez volt az emberiség legpusztítóbb. legnagyobb áldozatot követelő háborúja. De vajon ez volt-e az utolsó? — tették fel a kérdést már a háború után közvetlenül. s teszik fel — sajnos, nagyon jogosan — ma is. Jóformán még eltemetni sem érkeztek a második világháború halottjait, mikor az Egyesült Államok militarista körei már nem az óriási áldozatok árán kivívott békére, hanem világhatalmi terveik megvalósítására gondoltak. Ennek következtében az emberi haladást, az országok és a népek békés kaD- csolatait zavaró hidegháborús évek következtek. A békeszerető emberiségnek és kormányoknak óriási erőfeszítések árán sikerült csak a 60-as és a 70-es évek fordulóián palackba zárni a hidegháború szellemét. Ez a küzdelem történelmi jelentőségű áttörést eredményezett az enyhülési politika felé. A jelenre is érvényes tanulság, hogy a nagy fordulat az enyhülés irányában,a népek összefogásával sürgetett két- és többoldalú tárgyalások eredményeként jött létre. A Szovjetunió és a többi szocialista ország kezdeményezése nyomán elsősorban Nyugat-Európával kialakult az államközi kapcsolatok új elve. E politika térnyerésének hatására az Egyesült Államok is változtatott kapcsolatain a Szovjetunióval és az európai szocialista országokkal. Ez az út vezetett el a helsinki konferencia záróokmányához, amelyben az aláíró országok — köztük az Egyesült Államok is — ünnepélyesen megfogadták: erőfeszítéseket fognak tenni, hogy az enyhülés állandó, átfogó és egyetemes méretűvé váljon. A záróokmány reményt és lehetőséget adott arra, hogy katonai enyhüléssel támasszák alá a politikai enyhülést, s hogy megszilárduljon a bizalom légköre Európában. A helsinki záróokmány aláírása után azonban rövidesen nyilvánvalóvá vált, hogy bizonyos amerikai politikai körök, s a mögöttük álló. a fegyverkezésben érdekelt monopóliumok nem nyugszanak bele a béke megszilárdítására tett erőfeszítések sikereibe. A hetvenes évek második felére már éles harc alakult ki az új és a régi politika hívei között. Egy ideig az enyhülés még együtt erősödött a fegyverkezési hajszával, de 1978-ban a NATO már a század végéig tartó, nagyszabású fegyverkezési programot hirdetett meg. Ekkor Európa népeinek tiltakozása még vereséget mért Carter elnök tervére, amely a neutronfegyver gyártását célozta, de 1979-ben Washington úiabb lendületet adott a fegyverkezésnek: nyomására a NATO úgy döntött, hogy amerikai közepeshatótávolságú rakétákat es szómyasrakétákat telfipit Nyugat-Európába. Ennek már szinte logikus kövevtkezménye, hogy Carter 1980-ban el- halasztatta a SALT—II. szerződés ratifikálását, s olvan doktrínával állt elő, amely meghirdette az Egyesült Államok katonai jelenlétét a világ minden térségében, és aláírt egy utasítást, amely megszabja az atomháború folytatásának „rendjét” a Szovjetunió ellen. A Reagan- kormányzat még drasztikusabb lépéseket tett a hidegháború és a fegyverkezés felé. Ennek legfrissebb jele az amerikai elnök döntése a neutronfegyverek tömeges gyártásának elkezdéséről. Ez példátlan cinikus kihívás az emberiség, de különösen Európa népei ellen, hiszen az amerikai vezetés Európában szeretné megvívni az általa korlátozottra tervezett és remélt atomháborút. Érthető, hogy Európa népei tiltakozó mozgalmat kezdtek az amerikai rakétatelepítési program és a neutronfegyvergyártás ellen. A szocialista országok ismételt kezdeményezései nyomán napjainkban megelevenednek a NATO-országok yezetői által feledésre kárhoztatott javaslatok az észak- és déleurópai atommentes övezet létesítéséről, a neutronfegyverek gyártásának, felhalmozásának és felhasználásának betiltásáról. A fegyverkezés megfékezésére, a katonai és politikai enyhülés erősítésére, az országok és a népek közötti jó kapcsolatok, a bizalom javítására irányuló szovjet javaslatok ismét sürgető tárgyalási témákká váltak. Az erősödő tiltakozó mozgalom hatására az amerikai vezetők is elkezdték hangoztatni, hogy az Egyesült Államok is érdekelt a tárgyalásokban. De, hogy milyen megbeszélésekre készülnek, azt világosan jelzi: a jövendő tárgyalások amerikai résztvevőit a legszélsőségesebb fegyverkezéspárti személyekből válogatják össze. Nem titkolják azt sem, hogy olyan fegyverkorlátozási intézkedéseket akarnak a Szovjetunióra kényszeríteni, amelyek biztosíthatnák az amerikai katonai fölényt. Ez azonban hibás számítás. A szovjet vezetők számtalanszor leszögezték: semmiféle diktátumot nem fogódnak el, s csakis az egyenlőség, az egyenlő biztonság alapján hajlandók tárgyalni. Ahhoz, hogy a világ, és különösen Európa ne félelemmel, hanem nyugodtan, bizalommal nézhessen a jövőbe, a jelenlegi szinten kell befagyasztani a fegyverkezést. És azután tárgyalások sorozatán át el lehetne jutni olyan helyzethez, amelyben nem kell rettegni egy új, minden eddiginél pusztítóbb háborútól. Európa népei a második világháború után: „Soha többé háborút!” jelszóval megfogadták, hogy megakadályozzák az újabb világégést. Lényegében ez az értelme a helsinki ígéretnek is. A háborús emlékekből, a hidegháborúból és az amerikai kormányzat jelenlegi politikájából leszűrt tanulságok egyaránt arra intenek, hogy sürgősen tárgyalásokat kell kezdeni, elsősorban a Szovjetunió és az Egyesült Államok között — mint Kalevi Sorsa, finn politikai vezető mondta — a „megsemmisülés veszélyének enyhüléséről”, a megromlott nemzetközi politikai légkör javításáról, Európa és a világ békéjének tartós megőrzéséről. (KI) A HNF megyei bizottsága ülésének napirendjén: NEMZETI GYÁSZ IRÁNBAN Mi kaoható a Saéfchenvi lakótélén macán? 3. oldal Ösztöndíjasok Száznvolcvannéeven kötöttek szerződést a megyei tanácsnál n rádió hullámhosszán A megyei népfrontbizottsági ülés résztvevői, szemben a tanácskozás elnöksége Tegnap délelőtt tartotta soros ülését a Hazafias Népfront Szolnak megyei Bizottsága. Részt vett az ülésen. Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja a Hazafias Népfront főtitkára. Amdrikó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára. Barta László, a megyei tanács elnöke a társadalmi és tömegszervezetek, valamint több szövetkezet vezetője. A megjelenteket dr. Kxasz- nai Géza, a HNF megyei elnöke üdvözölte. Az ülésen Sándor László, a mozgalom mesvei titkára terjesztett elő jelentést a Hazafias Népfront és az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek együttműködésének taoasztalatairóL különös teikintettel a lakóterületi munkára, a háztáji és kisegítő gazdaságok, a kertbarátok mozgalmának segítésére. A jelentés tárgyalása során egyértelműen kitűnt, hogy a Hazafias Népfront megvei és területi szervei, valamint a MÉSZÖV és a fogyasztási szövetkezetek között hosszú idő óta széles körű az együttműködés, a közös feladatok véereha *ása elősegíti a lakosság kieeven- s-ú'vozott. szervezett ellátását a háztáji és kisegítő gazdaságok termelésének fejlesztését. a lakóterületi politikai és gazdasági munkát Eredményes az együttműködés a településiéi lesztő társadalmi m.unkaakciókban. A szövetkezetek szocialista brigád iái, kollektívái a városokban és a községekben jelentős társadalmi munkát végeznék, csaknem mind- eevik áfész csatlakozott a gvermekintézménvek fejlesztésére szervezett társadalmi munkákhoz. A honismereti mozgalomban épp úgy találtak maguknak feladatot az áfészek. mint az Olvasó népért mozgalomban, többek között évről évre sikeresen rendezik meg az őszi könyvheteket. Az őszi kampányra való felkészülés helyzetét és az őszi érésű kultúrák állapotát értékelte tegnapi ülésén a megyei szervezési bizottság. A szakemberek megállapítása szerint az időjárás és a nyári aratási munkák korai befejezésével nyert lépéselőny jó kihasználása kedvező feltételeket teremtett a megye 58 termelőszövetkezetében és nyolc állami gazdaságában, mintegy 152 ezer hektáron termesztett szántóföldi kultúra, szőlő, gyümölcs és a zöldségfélék betakarításához. A legnagyobb területen, összesen 67 ezer hektáron érő kukoricának a szemképződés időszakában nem kedvezett az aszályos időjárás, de az esetleges terméskieséseket ellensúlyozza, hogy mintegy 1800 hektárnyi siló- kukorica fejlettségénél fogva átminősíthető szemesterménynek. A gazdaságok többségében már megkezdA HNF felkérésére a fogyasztási szövetkezetek nyújtsanak továbbra is segítséget a város, és község- politikai célkitűzések eléré(Folytatás a 3. oldalon) ték a napraforgó levelének vegyszeres fonnyasztását, a martfűi gyár fogadásra készen várja az első szállítmányokat. Tőállománya és fejlettsége alapján az utóbbi évek legjobb termését becsülik a gazdaságok a rizsföldeken, előreláthatóan a hónap derekán hozzáláthatnak a vízigabona aratásához. Tizenhatezer hektáron termeltek a megye gazdaságai cukorrépát, amelynek betakarítását a hétvégi sikeres próbaszedések után mától teljes ütemben végzik. Szerdától főpróbát tartanak a szolnoki és a hatvani cukorgyárban, szombattól pedig mindkét üzemben hozzálátnak a folyamatos cukor- gyártáshoz. Szolnokon napi 5200 tonna, Hatvanban pedig napi 5800 tonna nyersanyag feldolgozásával kezdik a kampányt, amelyet az idén 110 napra terveztek, a gyárak. A jelenlegi kedvező időjáráson kívül a megfelelő mű4. oldal R hói vóge sporteredmónyei 5—6. oldal szaki háttér is lehetővé teszi, hogy az őszi kampányban is hasznosíthassák a gazdaságok a nyáron szerzett kéthetes lépéselőnyt Ehhez természetesen az is szükséges, hogy maximálisan kihasználják betakarító és szállítójárműveik kapacitását szem előtt tartva egymás megsegítésének lehetőségét is. A következő napok fontos feladata az is, hogy a gazdaságoknál bértárolásban lévő kenyérgabona mielőbb központi készletekbe kerüljön, hogy idejében felszabaduljanak a raktárak a napraforgó, majd azt követően a kukorica elhelyezéséhez. Az egymás után érő ősziek ütemes betakarítása, elszállítása és tárolása mellett sem szabad csökkenteni, sőt nyújtott és éjszakai műszakokkal gyorsítani keif a talajelőkészítést, az őszi és a tavaszi vetések alá, valamint az alapműtrágyák és a szervestrágya kiszórását. Újabb hajrá előtt a mezőgazdaság Kedvezőek a feltételek az őszi munkákhoz Szerdától „főpróba" a cukorgyárakban Mohammad Ali Radzsai iráni elnök és Mohammad Dzsavad Bahonar miniszter- elnök életét vesztette. A két magas rangú tisztviselő annak a merényletnek esett áldozatul, amely vasárnap történt a teheráni miniszterelnöki hivatalban. A merényletet a kormányzat ellenségei nagy erejű pokolgéppel hajtották végre. A hírt tegnap hajnalban hozták nyilvánosságra teheráni hivatalos források, köztük a PARS hírügynökség szöviMás zsebóre? Keddi ieevzet R „kispiac” árusai ás vevii vője és az Iszlám Köztársasági Párt hivatalos lapja. Az AFP hírügynökség jelentette, hogy a merényletet a Modzsahedik Khalk nevű szervezet vállalta magára. Teenaro Teheránban eltemették Mohammad Ali Radzsai iráni államfőt és Mohammad Dzsavad Bahonar miniszterelnököt. A két államférfit a Teherán közelében lévő .mártírok temetőiében” helyezték örök nvu(Folytatás a 2. oldalon) A Kecskeméti Konzervgyár tiszakürti telephelyén 5 kg-oa fémdobozokhoz zárófedelet gyártanak. Egy műszak alatt 13—15 ezer darabot préselnek. Képűnkön Tigyi Illéané berakó. IMA] Ára: 1,40 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAlEGYESÜLJETEK! XXXII. évf. 204. szám, 1981. pzept. 1., kedd A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA A népfront és a fogyasztási szövetkezetek együttműködése Felszólalt Sarlós István
