Szolnok Megyei Néplap, 1981. június (32. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-02 / 127. szám

Ára: 1,40 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI,EGYESÜLJETEK! xxxii. évf. 127. szám, 1981. június 2., kedd A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Befejezte munkáját a KISZ X. kongresszusa Megválasztották a vezető szerveket Vasárnap reggel Budapes­ten, az Építők Rózsa Ferenc Székházában megkezdte záró tanácskozási napját a KISZ X. kongresszusa. Az elnök­ségben helyet foglalt Né­meth Károly, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára. Méhes Lajos ipari mi­niszter. Óvári Miklós, a Köz­ponti Bizottság titkára, a Politikai Bizottság tagjai. Nvitrai István, a KISZ Központi Bizottságának tit­kára. a tanácskozás soros elnöke bejelentette, ho«” a MAFILM munkatársai a kongresszus tiszteletére tár­sadalmi munkában elkészí­tették a „Szomszédok” cí­mű filmet a magyar fiata­lok életéről, a KISZ ered­ményeiről és gondjairól, ak­tív részvételéről a szocialis­ta építésben. A kongresszus küldötteinek nevében köszö- nettel vette át a széles körű bemutatásra szánt film ere­deti példányát a tanácsko­zás elnöke, maid bejelentet­te hogy számos külföldi if­júsági testvérszervezettől üd­vözlő távirat érkezett a KISZ X. kongresszusához. A kambodzsai ifjúsági szövet­ségtől — ahonnan nem tud­tak delegációt küldeni Bu­dapestre — a Központi Bi­zottság elnökének aláírásá­val érkezett jó munkát, eredményes tanácskozást, to­vábbi sikereket kívánó üd­vözlet a KISZ legmagasabb fórumának küldötteihez. Ezután folytatódott a KISZ Központi Bizottság be­számolója és a dokumentu­mok fölötti vita. Folytatódott a vita Gremsberger Gábor, a pé­csi tudományegyetem hall­gatója elmondotta: az érdek- képviselet gyakorlásának fel­tételeiért az ifjúsági szerve­zetnek nap mint nap meg kel' küzdenie, ám a hallga­tók szemszögéből ez néha szélmalomharcmak tűnik; a felsőoktatási intézmények demokráciája gyakran csu­pán formálisan érvényesül. ’ Nem többet, vagy mást kí­vánnak a hallgatók, csupán annyit, hogy teret kapjanak elképzeléseik, s jobban ér­dekeltté váljanak a képzés­ben- A KISZ érdekvédelmi munkája során támogassa azt is, hogy a nagyobb tu­dást kísérje nagyobb elisme­rés. Üjvári Sándor, a kiskun- halasi kórház gazdasági igaz­gatója arról szólt hogy a társadalom, e-"'"' belül az if’úság elemi felelőssége tö­rődni az idős emberekkel. A társadalombiztosítási rend­szer anyagi lehetőségeit tár­sadalmi összefogással lénye­gesen megtoldhatják: Bács- Kiskun megyében erre szol­gáltat jó példát az ötven idős embert befogadó kis­kunhalasi szociális otthon, amely jórészt kommunista szombatok és a fiatalok tár­sadalmi munkái révén való­sulhatott meg. Ez év első felében Kecskeméten a nyugdíjasok 37 lakásos házá­nak átadására készülnek. A küldött felhívta a figyelmet arra. hogy az idősekkel való foglalkozás nem merülhet ki az anyagi lehetőségek javí­tásában. Vozár Ilona, a hajdúbö­szörményi Bocskai Gimná­zium tanulója hangsúlyozta: a középiskolai KlSZ-szerve- zetek nem mondhatnak le arról, hogy követelményeket állítsanak a felvételüket ké­rő diákok elé. Hiszen csak így lehet a KISZ tagjainak, magának az ifjúsági mozga­lomnak tekintélye. A továb­biakban saját tapasztalatait idézve a fiatalok munkára nevelésével kapcsolatos kér­désekről szólt. Taps, derültség fogadta ez­után a tanácskozás elnöké­nek bejelentését: a Komá­rom megyei kisdobosok és úttörők gyermeknapi ünnep­ségükről galambpostán küld­ték el üdvözletüket a KISZ kongresszusához. A vita utolsó felszólalója Szekeres Imre. a KISZ Veszprém megyei Bizottsá­gának első titkára volt. aki az ifjúsági mozgalom mun­kastílusának. munkamódsze­reinek néhány vonatkozását elemezte. A fiatalos lendü­let és a bürokratikus veze­tési módszer, a sokszínű mozgalmi élet és a merev, szürke" tevékenységi formák a személyes meggyőzés és a formális elintézés szemléletes ellentétpárjait felsorakoztat­va mutatott rá: az őszinte szándék eltorzulhat a meg­valósítás során. E hibák el­kerüléséhez nem kell külö­nösebb recept, csupán anv- nyi. hogy a KISZ szervezeti élete a szó teljes értelmé­ben demokratikus legyen, a döntések mindenütt a tagok javaslataira épüljenek, a ve­zetés minden szintié és a tagság között sokoldalú, élő kapcsolat legyen. A vitára az ügyrend sze­rint tervezett idő lejárt, ez­ért — egyetértő szavazással — lezárták a Központi Bi­zottság beszámolója, a hatá­rozattervezet a szervezeti szabályzat módosítási javas­lata. valamint a Központi Pénzügyi Ellenőrző Bizottság jelentése fölötti vitát­A szerkesztő bizottság jelentése Ezt követően terjesztette elő a szerkesztő bizottság je­lentését NaQV Sándor, a KISZ Központi Bizottságá­nak titkára. A kongresszus­tól kapott megbízatásának megfelelően a szerkesztő bi­zottság feldolgozta a plená­ris tanácskozáson és a szek­cióüléseken elhangzott, vala­mint az írásban benyújtott hozzászólásokat. javaslato­kat. észrevételeket. A ta­nácskozásokon százharminc- ketten kaptak szót. 176 kül­dött pedig írásban fejtette ki véleményét. Ilyenformán a küldöttek több mint 34 százaléka kapcsolódott ész­revételeivel, javaslataival a kongresszus napirendjén sze­replő témákhoz. A széles kö­rű eszmecserén szót kért — kapott 24 meghívott ven­dég is. A szerkesztő bizottság vé­leménye szerint a hozzászó­lók is azokat a kérdéseket tartották fontosnak. ame­lyekről a beterjesztett doku­mentumok szólnak, s a lé­nyeget tekintve általános egyetértés volt tapasztalható az azokban foglaltakkal kap­csolatban. Ez abból is követ­kezik. hogy széles körű. de­mokratikus vita előzte meg a kongresszust, így a Köz­ponti Bizottságnak — amely két ízben is tárgyalta a ha­tározati javaslatot — módja volt a vita tapasztalatainak érdemi hasznosítására. Mindamellett a kongresszu­son is igen sok konkrét ész­revétel, javaslat született, amelyek pontosították, konk­retizálták vagy továbbfej­lesztették a beterjesztett do­kumentumokban foglaltakat, differenciáltabbá tették az adott kérdésben kialakított álláspontot. A szerkesztő bi­zottság véleménye szerint ez annak eredménye, hogy a küldöttek választóik konk­rét megbízatásaival jöttek a kongresszusra, és hozzászó­lásaikban ezeknek a meg­bízatásoknak tettek eleget. A szerkesztő bizottság — amely a határozattervezethez fűződő, általa is elfogadni indítványozott észrevételeket írásban szétosztotta a kül­döttek között — nemcsak olyan javaslatokat vett fi­gyelembe, amelyek célzottan és szövegszerűen a határo­zati javaslat módosítására irányultak, hanem olyanokat is, amelyek tartalma érin­tette a határozattervezetben foglaltakat, s belőlük bizott­ság alakított ki konkrét szö­vegmódosító indítványt. További javaslatok Voltak olyan javaslatok is — jelentette Nagy Sándor, —. amelyek a határozati ja­vaslat szövegét érintették ugyan, de szerepeltetésüket a határozatban a bizottság nem tartotta indokoltnak: vagy azért, mert az adott javaslat körültekintő vizsgá­latot a szükséges feltételek megteremtését, s így későb­bi döntést igényel, vagy azért, mert túlzottan aprólékos, módszertani jellegű, vagy pedig, mert nem látszik meg­valósíthatónak. Voltak olyan észrevételek, javaslatok is, amelyek természetüknél fog­va szintén nem illenek a határozatba, de ugyanakkor jól hasznosíthatók a kong­resszusi határozat végrehaj­tását szolgáló feladatterv, in­tézkedési terv kidolgozása­kor, illetve egy-egy feladat végrehajtása, megvalósítása során. A szerkesztő bizott­ság gondoskodott arról, hogy ezek se menjenek veszendő­be például beillesztette az állami, társadalmi szervek­nek szóló ajánlások közé. Végül született néhány olyan javaslat is. amely érvényes döntésekkel egyebeeső tar­talmú. ezért az újbóli' meg­fogalmazás szükségtelen, il­letve olyan, amely egy-egy speciális helyzetben levő szervezetet vagy a szerveze­tek egy szűk körét érinti és ezért egyedi elbírálást, dön­tést igényel. Azzal fejezte be a jelentést Nagy Sándor, hogy természe­tesen a nagyszámú, összesen 332 szóbeli és írásban le­adott hozzászólás tüzetes e'emzése feldolgozása. a KISZ munkájában történő hasznosítása az újonnan megválasztott Központi Bi­zottság feladata l°sz: A szerkesztő bizottság je­lentésével kapcsolatban ez­után több°n kértek szót. Tassom/i Kadocsa, az Olaj­terv főmérnöke a KIS7. fel­sőbb szerveibe delegálással­(Folytatás a 2. oldalon) GZ3 Hol dolgozzanak a diákok nyáron? Elhelyezkedési lehetőségek a megyében 4. oldal II hétvége sportja 5—6. oldal Ebben az évben 35 ezer női és férfiköntöst készítenek hol­land bérmunkában a szolnoki Háziipari Szövetkezetben Budapestre érkezett Lubomír Strougal Megkezdődtek a magyar—csehszlovák tárgyalások Lázár Györgynek, a Ma­gyar Népköztársaság Minisz­tertanácsa elnökének meghí­vására tegnap baráti látoga­tásra Magyarországra érke­zett Lubomír Strougal, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság Szövetségi Kormá­nyénak elnöke. Lubomír Strougal kíséreté­ben Budapestre érkezett Ru­dolf Rohlieek, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, Alois Hlöch külkereskedelmi mi­niszterhelyettes, Dusán Spé­cii külügyminiszter-helyettes és Karol Üjházy, az Állami Tervbizottság elnökhelyette­se. A csehszlovák, magyar és vörös zászlókkal díszített Ferihegyi Repülőtéren a ven­dégek fogadására megjelent Lázár György, a Miniszter­tanács elnöke, Marjai Jó­zsef, a Minisztertanács el­nökhelyettese, Bajnok Zsolt államtitkár, a Miniszterta­nács Tájékoztatási Hivatalá­nak elnöke, Kovács Gyula, az Országos Tervhivatal el­nökhelyettese, Roska István küLügyminiszter-helyettes, Varga József, a Miniszterta­nács titkárságának vezetője és Vas János külkereskedel­mi miniszterhelyettes. Jelen volt a fogadáson Václav Mo- ravec Csehszlovákia buda­pesti és Kovács Béla hazánk prágai nagykövete is. Délelőtt a Parlamentben a kormány tanácstermében megkezdődtek a magyar— csehszlovák tárgyalások. A magyar tárgyalócsoport vezetője Lázár György, tag­jai: Marjai József, Kovács Gyula, Roska István, Vas János és Kovács Béla. A csehszlovák tárgyaló- csoportot Lubomír Strougal vezeti, tagjai: Rudolf Rohli­eek, Alois Htoch, Dusán Spé­cii, Karol Üjházy és Václav Moravec. A szívélyes, baráti légkörű tárgyaláson a két miniszter­elnök áttekintette az orszá­gaink közötti kapcsolatok alakulását, a gazdasági kap­csolatok fejlesztésének lehe­tőségeit, s meghatározták a további együttműködés fő területeit* tennivalóit. Köl­csönösen tájékoztatták egy­mást Magyarország és Cseh­szlovákia szocialista építő­munkájának eredményeiről, s eszmecserét folytattak a kölcsönös érdeklődésre szá­mot tartó időszerű nemzet­közi kérdésekről is. Délután Lázár György és Lubomír Strougal négyszem­közti megbeszélést folytatott. Este az Országház Vadász­termében a Minisztertanács elnöke vacsorát adott vendé­ge tiszteletére. A vacsorán részt vett a csehszlovák kor­mányfő kísérete, valamint Marjai József, Ábrahám Kál­mán építésügyi és városfej­lesztést, Pullai Árpád közle­kedés- és postaügyi, és Schulitheisz Emil egészség- ügyi miniszter, Bajnok Zsolt, továbbá a magyar tárgyaló­csoport tagjai, és politikai, társadalmi, gazdasági életünk több más személyisége. A vacsorán Lázár György és Lubomír Strougal pohár- köszönitőt mondott Sikeres bemutatkozás, túl a tengeren Segítség az MHD tiszafüredi gyárának A Magyar Hajó- és Daru­gyár tiszafüredi gyáregysé­gét a folyamatos fejlődés jellemzi. Kezdetben jórészt részegységeket, alkatrészeket gyártott, majd precíz munká­jával jogosultságot szerzett komplett késztermék gyártá­sára is, így egyik erőssége lett a több üzemmel rendel­kező vállalatnak. A fürediek immár évek óta komplett kész terméke az 5 tonnás portáldaru. Az emelőberen­dezés visszatérően legna­gyobb vásárlója a Szovjet­unió, de szállítottak ebből a típusból a tengerentúlra. Ar­gentínába is. A debütálás si­keres volt, a latin-amerikai ország megrendelői elége­dettek a berendezésekkel!. Bővült a termékstruktúra, megkezdték az üzemben a 16 tonnás szekciós úszódaru komplett darurészének gyár­tását is. Ehhez természetsze­rűen meg kellett teremteni a megfelelő műszaki, techni­kai fettételeket. Növelte a gyáriak tennivalóit, hogy a minőségi színvonal emelése érdekében technológiai vál­toztatásra is sor került. A gyártmánystruktúra bő­vítése, az átállás olyan ener­giát kötött le, hogy a gyár­egység az év első négy hó­napjának termelési és árbe­vételi tervét csak 20 milliós lemaradással tudta teljesíte­ni. A kialakult helyzet nem ejtette kétségbe az üzem ve­zetőik dolgozóit, együtt ke­resték, és meg is találták a megoldás kulcsát annak ér­dekében, hogy az első félévi tervet már maradéktalanul teljesíthessék. A technikai, műszaki gondok mellett hi­ány volt a szakmában jártas jól képzett szakemberekből. Körülnéztek, hol lehet — ideiglenesen — olyan szak­munkásokat találni, akiknek a tevékenysége eredeti mun­kahelyükön legalább a félév végéi g nélkülözhető. Az MHD ba'atonfüredi gyáregységétől, a tiszafüredi Gépipari Szö­vetkezettől. valamint a Mát­raaljai Állami Gazdaságtól acélszerkezeti lakatosokat villamos ívhegesztőket és festőket „'kaptak kölcsön”. A régiek és a „vendégmunká­sok” számára ösztönző pre­mizálást is kilátásba helyez­tek,, a szocialista brigádok pedig kiegészítették korábbi munkavállalásaikat, és szá­mottevő pótvállalásokat tet­tek. Ügy vélik, hogy a több­irányú kezdeményezéssel az első félévben jelentkező 70 ezer órás többletfeladattal is sikeresen megbirkóznak. A rugalmas szervezeti in­tézkedések máris hoztak eredményeket. Az év első öt hónapjában a Szovjetunió részére 12 öttonnás portálda­rut szállítottak el. Ugyaneb­ből a típusból Argentínába hat komplett berendezést irányítottak, és ezzel lénye­gében teljesítették a koráb­ban megkötött szerződésben vállalt 'kötelezettséget, együt­tesen tíz berendezés export­jával. A 16 tonnás portálda- ruból a Szovjetunióba hét darab került A gyáregység termékeinek legnagyobb „fo­gyasztója” a' Szovjetunió, még .további 28 öttonnás portáld anot kap a Tisza menti üzemből,. E. S.

Next

/
Oldalképek
Tartalom