Szolnok Megyei Néplap, 1980. november (31. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-01 / 257. szám

1980. november 1. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A túrkevei Városgazdálkodási Vállalatnál Megváltozott körülmények, biztató eredmények Lépésről lépésre mindig előre Lapunk 1978. október 29-i számában írtunk a túrkevei Városgazdálkodási Vállalat szomorú és kétségbeejtő helyzetéről. Az SZMT mun­kavédelmi felügyelősége azokban a hetekben döntött úgy; ha november 15-ig nem változtatnak a munkakörül­ményeken, akkor leállítják ' a termelést a vállalat üze­meiben. Ebben az időben már álltak az új üzemház falai, sőt a második szint is a helyén volt, de az idő­járás, valamint az építkezés akkori állása kevés remény­nyel biztatott. Ma már nemcsak a gon­dos munkával elkészített igen szép üzem, és irodaház, az új csarnok, valamint mel­lettük az új gépek és még sok-solj tényező utal arra* hogy jelentős változáson ment keresztül a vállalat az elmúlt két esztendőben. A szakszervezet nem állí­totta le a termelést, igaz. aki csak dolgozhatott, az mind azon ügyködött, hogy olyanná tegye, a saját kivi­telezésben készülő épülete­ket, hogy a kijelölt időpont előtt átköltözhessenek új he­lyükre a lakatosok ' és az elektromos részleg dolgozói. Hogy pontosan mennyi a ' társadalmi munka a létesít­ményben, ma már nehéz lenne pontosan megmonda­ni. Az évi 8—10 ezer óra társadalmi munka természe­tes volt azért, mert akik ezeket teljesítették, tudták, saját helyzetükön könnyűé­nek. A kétszintes 700 négy­zetméternyi alapterületű épülettel — amelyben nem­csak a műhelyek, hanem szociális helyiségek, irodák, klub és tanácskozótermek is helyet kaptak — végre korszerű, normális körülmé­nyek között dolgozhattak a vállalatiak, és ez jelentősen hatott a munkájukra is. A termelési érték két év­vel ezelőtt 20 millió forint volt, az idén várhatóan 32 millió lesz. A nyereség? Ko­rábban a vállalat — mond­ják, — ha megszakadt, ak­kor sem tudott átlagosan 800 ezer forintnál nagyobb „eredményt” elkönyvelni. Tavaly ennek értéke elérte a 3,5 millió forintot. A laka­tosrészleg például meghá­romszorozta a termelését és ugyancsak nőtt az elektro­mos részleg kapacitása. Az eredmények figyelem­re méltóak és valamire fi­gyelmeztetnek is. Mégpedig arra, hogy jól összekapcsol­ható a kevésbé nyereséges szolgáltatás és a kisüzemi termelés. Példa rá a kerté­szet. Korábban a virágok termeléséből mindössze évi 8 ezer forintos árbevételre tett szert a több mint tíz embert foglalkoztató részleg. . A költözködés után „nagyí­tó alá véve” a gondokat, emelték az itt dolgozók bé­rét és szakembereket keres­tek a kertészetbe. Az ered­mény: az idén 30—40 ezer szál szegfű, jövőre pedig 160 ezer — ebből a részlegből. Az ágazat munkájához fel­használják a vállalathoz tar­tozó fürdő termálvizét. Sőt úgy „sakkoznak” a fürdő személyzetének létszámával, hogy a téli holt szezonban, a kertészetben kaphassanak fel.) Már áll a gépjármű­veknek a szín, a szemétgyűj­tő speciális tehergépkocsik helye. A túrkeveiek is ku­kákat kapnak — a főváros­ból szerezték ezeket olcsón a vállalatiak — rendszeres és zártrendszerű lesz a sze­mét elszállítása. Azután bő­vül a fürdő is. (Akkor fog- fak a beruházásba a válla­latiak, amikor, mindenhol a fürdők veszteségéről panasz­kodnak.) Először egy új 18x33 méteres medence ké­szül el, majd ehhez építe­nek egy tan- és pihenő me­dencét. A kritikus 1978-as hóna­pok után tehát kilábolt a bajból a túrkevei Városgaz­A lakatosok tágas, világos csarnokban dolgoznak munkát, azok akiket tétlen­ségre kárhoztat az idő. A lakatosrészleg „bedolgo­zik” a 31-es számú Állami Építőipari Vállalat vasipari üzemének termelésébe. Egye­di nagyberuházások — pél­dául a budapesti sportcsar­nok; a szentesi, a ráckevei hűtőház, — vasszerkezeti munkáinak apróságait csi­nálják. Mellettük persze á túrkeVei lakosságnak — ka­puktól kezdve a kerítésekig — vállalnak vasipari meg­rendeléseket. Ugyanígy az elektromos részleg dolgozói, nemcsak közületek igényei­nek tesznek eleget, hanem lakossági szolgáltatásokat is yégeznek. Arra törekszik a vállalat, hogy a hasonló ar­culatú tanácsi üzemek meg­rendeléseit ugyancsak előny­ben részesítse. Az együttmű­ködésre példa a karcagi munkája. A szolnoki ÉP- SZER-nek vállalták el a túr­keveiek lakások szakipari munkáinak elvégzését. A jövő? Bővül a lakatos­részleg, néhány gépet is vá­sárolt az üzem. (Méghozzá használt gépeket, amelyeket itt újítottak, vagy újítanak dálkodási Vállalat. Nyeresé­gesen működik, és most olyan gondokkal küzd, ame­lyekre valaha gondolni se mertek dolgozói. Meg kell például oldaniuk, a belső, üzemen belüli szállítást, az anyagok, az alkatrészek, a gépek tárolását. Üzemszer­vezési kérdések is napirend­re kerültek — ezt bizonyít­ja például a normák szigo­rítása — és foglalkoznak is ezekkel majdan. Egy tanács­kozáson azt kérdezték a vál­lalat vezetőitől, vajon tarta­ni lehet-e a fejlődésnek ezt a tempóját? A válasz, nem. Hiszen egy nagyon rossz körülmények között gazdál­kodó üzemhez kell hasonlí­tani a mostanit. A tavalyi nyereség, s a változással megtett lépések mindeneset­re biztatóak. Nem véletle­nül kopognak be átlás re­ményében annyian- a túcke- vei vállalat egy-egy részleg généi. H. J. Ülést tartott a megyei tanács Andrikó Miklós felszólalása (Folytatás az 1. oldalról.) A lakáshelyzettel foglalko­zó napirend tárgyalása so­rán felszólalt Andrikó Mik­lós, a megyei pártbizottság első titkára. Bevezetőül a megyei pártbizottság üdvöz­letét tolmácsolta az újjává­lasztott megyei tanács első munkaülésének, és köszön­tötte a tanácsok harminca­dik jubileuma alkalmából ki­tüntetetteket. Elismeréssel szólt arról, hogy a tanácsok az államha­talmi és az államigazgatási területen színvonalas mun­kát fejtettek ki. A közeljö­vő feladatairól szólva hang­súlyozta, hogy túl kell szár­nyalni a múlt kimagasló si­kereit, — már csak azért is, mert jórészt a tanácsok erő­feszítései révén sok minden megváltozott az utóbbi évek­ben. Mások, kedvezőbbek let­tek a körülmények a tanácsi munkához. Ezért nem lehet a régi módon dolgozni. Min­den alap megvan ahhoz, hogy a tanácsok nagyobb felada­tokat oldjanak meg. Ebben azonban a tanácstagok együt­tes akaratának nélkülözhe­tetlen szerepe van. Andrikó Miklós a továb­biakban a Minisztertanács oíktóber másodiki üléséről szólt, amelyen a Szolnok megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága tevékenységének értékelése Ikerült napirend­re. Elmondta, hogy a Minisz­tertanács jónak ítélte a vég­rehajtó bizottság munkáját, és elfogadta azokat az elkép­zeléseket, amelyeket a je­lenlegi körülmények (között körvonalazni lehet. A Mi­nisztertanács üléséből le­vont tanulságok alapján hangsúlyozta, hogy a taná­csoknak tovább kell halad­niuk a társadalmi összefogás útján, hiszen nem lehet min­den feladatot központi pénz­forrásból megoldani. A la­kossággal, a vállalatokkal és a gazdaságokkal való össze­fogásban — az utóbbi évek •példája a bizonyság erre — nagy fejlesztési lehetőségek rejlenek. A választópolgárok érdeke is azt sugallja, hogy a továbbiakban is gyümöl­csöző legyen az' ilyen össze­fogás. Felszólalásában igen nagy hangsúlyt kapott az a gon­dolat, hogy a tanácsoknak nemcsak a fejlesztésre kell koncentrálniuk, haneni — éppen az eddigi eredmények birtokában — infrastruktu­rális és egyéb vonatkozás­ban egyaránt, a már meglé­Elektromossági szolgáltatások nemcsak közületeknek, de a lakosságnak is Főügyész-helyettes beiktatása A Magyar Népköztársaság legfőbb ügyésze felmentette állásából dr. Kereszti Csaba Szolnok megyei főügyész-he­lyettest és kinevezte Hajdú- Bihar megyei főügyésszé. Ugyanakkor dr. Fekete Je­nőt, a megyei főügyészség csoportvezető ügyészét kine­vezte főügyész-helyettesnek. Tegnap Szolnokon a megyei főügyészségen rendezett hl-# vatalos ünnepségen dr. Nyíri Sándor, a legfőbb ügyész he­lyettese iktatta be hivatalá­ba az új főügyész-helyettest. Az ünnepségen részt vett és felszólalt Szűcs János, a me­gyei pártbizottság titkára és a bűnüldöző igazságszolgál­tató szervek több vezetője. A takarékossági világnap Emlékezés Fáy Andrásra Újszülöttek köszöntése Törökszentmiklóson tegnap délután a Kossuth téri és a Csikós József Általános Is­kola Fáy András úttörő rajai koszorút helyeztek el név­adójuk — az első hazai ta­karékpénztár megalapítója — emléktáblájánál, a nevét vi­selő lakótelepen. Hasonló módon emlékeztek meg név­adójukról 'Szolnokon, a Fáy András lakásszövetkezet fa­lán elhelyezett emléktáblá­nál az OTP megyei Igazga­tóságán dolgozó Fáy András Szocialista Brigád tagjai is. A takarékossági világnap elsőszülöttjeit is tegnap kö­szöntötték. A megyében leg­korábban, 0 óra 35 perckor Medgyes Misi látta meg a napvilágot Szolnokon. Szülei szászberkiek, mindketten a zagyvarékasi Béke Tsz dol­gozói, s tagjai az újszászi ta­karékszövetkezetnek — ezért a családba másodikként ér­kezett babát a takarékszövet­kezet képviselői ajándékoz­ták meg élete első takarék- betétkönyvével. A karcagi kórház szülészeti osztályán 1 óra 55 perckor jegyezték be a nap elsőszülöttjét a könyvbe, Dankó Peti máso­dik lett a megyében, de az OTP működési területén egyetlen, tehát a kétezer fo­rintos díszbetétkönyv őt is megillette. Képünkön édes­anyját köszönti a takarék- pénzár képviselője. Takarékoskodni jó, és hasz­nos, tehát érdemes, örök igazsíág, amit JászárokfizáiL1- láson tegnap — a takarékos- sági világnapon — olyan fon­tos esemény igazolt, mint ti­zenegy munkáslakás ünne­pélyes átadása. A boldog tu­lajdonosok a jászárokszállási hűtő- és • klímatechnikai gyáregység dolgozói. Közü­lük nyolcán mint ifjúsági ta­karékbetétkönyv-tulajdono­sok vették át új otthonuk kulcsát. vő eszközök maximális kiak­názására is. A választópol­gárok érdekében a tanácsi munka homlokterébe kell, hogy kerüljenek ezek a fel­adatok a hatodik ötévíes terv soráp. Andrikó Miklós részletesen szólt a lakáshelyzetről — aláhúzva, hogy 1961 és 1975 között megteremtődtek a tö­meges lakásépítés feltételei, amelyeket az ötödik ötéves tervben jól hasznosítottunk. Ezeket kell a következő éveK- ben továbbfejleszteni. A mostani tervidőszakban fel­épülő közel 18 ezer lakás nagy eredmény, munkánk miatt nincs szégyenkezni va­lónk. Elemezte a lakásépítés­sel járó gondokat is, hang­súlyozva, hogy azok enyhít- hetők. Példaként említette az építési költségek nagymérvű növekedését, amit többnyire csak az anyagárak emelke­désével magyaráznak, — pe­dig esetenként a munka szer­vezetlensége, a körültekin­tés hiánya és egyéb tényezők is hozzájárulnak ahhoz, hogy a költségek emelked­jenek. Hangsúlyozta azt is, hogy közművek nélkül nem lehet szó tömeges lakásépí­tésről. Széles körű kiépíté­sük viszont elképzelhetetlen a lakossággal való összefogás nélkül. Felhívta a figyelmet a mértéktartó szanálásra, hogy az új lakások valóban lakásszaporulatot »jelentse­nek. A továbbiakban azt fejtegette, hogy a korszerűt, mindenekelőtt a csoportos és a többszintes családi, illetve társasháziak építését kell tá­mogatni. A lakóházak fenn­tartásáról szólva megállapí­totta, hogy évtizedes elma­radásunk van a karbantar­tásban, ami tarthatatlan. Be­fejezésül részletesen foglal­kozott a lakáselosztással és a lakáscserékkel . kapcsolatos tennivalókkal. — Kiemelte, hogy a lakásgazdálkodást még hatékonyabbá kell ten­ni a jövőben. Végül javasol­ta, hogy a megyei tanács fo­gadja el a lakásépítés mó­dosított hosszútávú prog­ramját. A vitában részt vevő Bar­na Károly, a kisújszállási városi pártbizottság első tit­kára á kisvárosok lakásépíté­séről, Soós István, a megyei Állami Építőipari Vállalat igazgatója pedig a korszerű technológiák magánépítke­zésben való alkalmazásáról szólt. A lakásépítés eredményei A megye ötödik ötéves terve 15—18 ezer lakás épí­tését tűzte ki célul. Legfon­tosabb feladatként a lakás­ellátottság javítását jelölte meg. Az előirányzat szerint a lakások kétharmadát a rosszabb ellátottságú felső- és középfokú településeken kellett felépíteni. A célki­tűzések között szerepelt az is, hogy az új lakások közel ötven százaléka többszintes épületben legyen és korsze­rű technológiával épüljön. Növelni kívánták a lakások komfortfokozatát és átlagos nagyságát is. A jelenlegi helyzet alap­ján az ötödik ötéves terv so­rán 17 ezer 400 új lakás épül fel. A lakások 68 százaléka közép- és felsőfokú közpon­tokban épül. A tények alap­ján megállapítható, hogy a megye ötéves lakásfejleszté­si terve valósággá válik. A jelentős előrelépés elle­nére a középfokú központok között még mindig igen nagy különbségek vannak a száz lakásra jutó családok szá­mát illetően. A középtávú tervidőszak­ban épült lakások 42 száza­léka többszintes épületben van. Ezek építésének negy­ven százalékánál korszerű technológiát alkalmaztak. Előrelépés tapasztalható a komfortfokozat tekintetében is, — de mind a vízhálózat­ba (34,1 százalék), mind a csatornahálózatba bekap­csolt lakások (10,4 százalék) aránya az országos átlag (55, illetve 32 százalék) alatt ma­rad. Megyénkben várhatóan 2 ezer 481 célcsoportos lakás épül ebben a középtávú tervidőszakban. Biztosított a hatodik ötéves tervre való zökkenőmentes átmenet is, mivel az év végén 198 cél- csoportos tanácsi lakás ki- . vitelezése lesz folyamatban, ugyanakkor további OTP-s lakások is épülnek. Az utóbbi években növe­kedett a telepszerű többszin­tes " társaslakások iránti igény. Ezek közül várható­an 3 ezer 700-at vehetnek birtokukba a lakók az év végéig. A megyei tanács megálla­pította, hogy a lakásépítésre rendelkezésre álló kivitele­zői kapacitás összességében elegendő volt ugyan, de te­rületi elosztása nem esett egybe az igényekkel. A la­kásépítések sikere érdeké­ben a tanácsi szervek több kivitelező együttműködését szorgalmazták. Az éves fel­adategyeztető tárgyalásokon érvényesült a lakásépítés el­sődlegessége. A fokozott fi­gyelem eredményeként is ja­vult a kivitelezői munka mi­nősége, — bár a lakások jó részénél még mindig sok a hiánypótlási és a garanciá­lis munka. Az utóbbi években sikeres volt megyénkben a munkás­lakásépítési akció. , Eddig 1964 lakás épült ilyen ked­vezménnyel. Igen nagymér­vű megyénkben a családi- ház-építés. A középtávú tervidőszakban várhatóan tízezernél több családi ház épül. Ilyen vonatkozásban gondot okoz, hogy a telkek általában a településközpon­toktól távol vannak, infra­strukturális ellátottságuk alacsony szintű. A testület megállapította, hogy a telek­ellátottság Szolnokon, Jász­berényben és Tiszafüreden nem megfelelő. Nagy súllyal szerepelt az építkezés mellett a megyei tanács ülésén a lakásfelújí­tás és a korszerűsítés is. Érthető ez, hiszen tanácsi kezelésben még mindig 846 olyan lakás van, amelynek felújítása már hosszabb ide­je esedékes. A tanácstagok egyetértettek abban, hogy a felújításban gyors fordulatot kell elérni, továbbá azzal, hogy a lakáselosztásnál to­vábbra is a fizikai dolgozó­kat, a nagycsaládosokat és a fiatal házasokat kell előny­ben részesíteni. A lakás­igénylők száma egyébként a megyében meghaladja a tíz­ezret, Szolnokon pedig a hat­ezret. A testület a megye lakás­ellátottságának javítása, a munka tervszerűbbé tétele érdekében több feladatot je­lölt meg, — köztük azt, hogy keresni kell a korszerű épí­tési technológiák magánépít­kezésen való felhasználását; növelni a csoportos korsze­rű családiház-építést; töre­kedni arra, hogy a telekigé­nyek kielégítése mindinkább állami telekkínálat útján történjék. Hosszú távú program A megyei tanács elfogad­ta a lakásépítési tevékeny­ség és a lakásellátottság fej­lesztésének 1976—1990 közöt­ti időre szóló módosított hosszú távú programját. Eszerint ebben az időszak­ban 44—46 ezer új lakás épí­tésével számolnak megyénk­ben. A tanácsülés végén Barta László, a megyei tanács el­nöke ismertette a Miniszter- tanács október 2-i ülésének állásfoglalását, „a Szolnok megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának tevékenységé­ről, különös tekintettel az egészségügyi ellátás, a veze­tékes ivóvízellátás és a szennyvízelvezetés helyzeté­ről.” S. B.

Next

/
Oldalképek
Tartalom