Szolnok Megyei Néplap, 1979. március (30. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-01 / 50. szám

I A hatalmas kádakból 20 kilogrammos polyetilén zsákokba csomagolják a savanyú káposztát a Zöldért! szolnoki telepén, úgy szállítják szét az üzletekbe. A Jászberénybe, Abádszalókra induló szállítmányokkal együtt napi 40 iríázsa savanyúság kel útra XXX. évf. 50. szánj, 1979. március 1., csütörtök A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LÁPJA Rendezi sorait az építőipar Ne csináljunk a szükségből erényt. Azaz: ha rendezi so­rait az építőipar, nem jó­szántából, még kevésbé hir­telen támadt buzgalmától ve­zéreltetve teszi, hanem kény- szerűségből ; a beruházási megszorítások módot adnak a mélyebb lélegzetvételre. S erre az építőknek oly nagy az igénye, mint meredek hegyre kapaszkodónak a pihenőre. Ráadásul ezt a meredek hegyet nem min­denkor akaratuk szerint jár­ták, s gyakran nem ott, ahol az a legésszerűbb left volna. Tavaly egy-egy hónapban 1700—3100 között ingadozott a megkezdett építmények száma, s 800, illetve 3900 da­rabos szélső határok jelzik az átadott építmények mennyi­ségét. Persze: nem lehet olyasfajta számtani átlagot kialakítani a munkában, amely hónapról-hónapra megegyező darabokra osztaná a kezdés és átadás sokszoros összefüggésekkel teli feladat- csoportját. A túl nagy hul­lámzás azonban — negyedév, félév végén az átadások meg- négyszereződése például — már sejteti a gondokat. Az ötödik ötéves terv ed­dig eltelt három esztendeje alatt az építőipar 16,8 száza­lékkal növelte termelését. Ezzel szemben 1979-ben a gyarapodást 1 százalékban jelölte meg a népgazdasági program, ami az építési-sze­relési tevékenység tavalyi, öt százalékos emelkedéséhez ké­pest szerény lépésnek látszik. S valóban érdemes elgondol­kozni, de nem a növekedés mértékén, hanem azon. mi­ként lehet összpontosítani az erőket a már munkában le­vő beruházásokra, milyen módon sikerülhet meggyor­sítani a hihetetlenül 'megnőtt befejezetlen állomány apa­dását. Vékonyka reménysugár, hogy 1978-ban a beruházáso­kon belül csökkent az ún. építési hányad, s nőtt a gé­pek, berendezések részese­dése. Ezt a sugaracskát azon­ban sokféle felhő gyengíti, homályosítja. A beruházások­ra szánt 180—182 milliárd forint helyett végül is 196,5 milliárd forintot adtak ki ál­lami, vállalati hatáskörben, s különösén ez utóbbi csoport­nál volt gyors a bővülés; tíz százalékkal haladta meg a tervezettet. S miközben nagy iramban áramlott ki a pénz a fejlesztési feladatokra, foly­tatódott a kivitelezői erők el­aprózódása. A feladatok idén sem cse­kélyek! Építési beruházások­ra 92,4 milliárd forintot irá­nyoz elő a népgazdasági terv, fenntartási építésre pedig 31,2 milliárdot. A nagyberu­házásokon 12 milliárd forint értékű építési teendő vár a kivitelezőkre, ám az új hely­zetnek, a már folyó beruhá­zásokra történő összpontosí­tásnak egyik, de nem egyet­len bizonyítéka, új, nagy lé­tesítmény építését az idén nem kezdik el. így már tel­jesülének látszik a várako­zás; a program szerint ki­lenc nagyberuházásnak 1979-ben kell átadásra ke­rülnie. Mihez kínál utat a léleg­zetvételre adott-nyert idő? Elsősorban a munka szerve­zettebbé tételére, a beruhá­zókkal történő alapos egyez­tetésekre. Azután: a gazdál­kodási lazaságok fölszámolá­sára, a minőség javítására mind az előkészítésnél, mind magánál a kivitelezésnél, s valamennyi feladatot magába foglalóan a munkafegyelem megszilárdítására. M. O. Közös érdekeltség Külkereskedelmi és ipar! vállalatok együttműködése Célgépekkel, termelékenyen Ax orosházi MEZŐGÉP részére gyártják de végül az NSZK- beli Claas-céghez kerülnek azok a csó'törő adapter csigák, amelyeket a kisújszállási MEZŐGÉP-üzemben készítenek. E csigalevelek alakításához olyan célgépek szükségesek, ame­lyekből még a környező országokban sincs több Magyar—kambodzsai szolidaritási gyűlés Szolidaritási és barátsági gyűlésen találkozott szerdán a főváros dolgozóival a Kam­bodzsai Nemzeti Egységfront Központi Bizottságának Ros Samay főtitkár vezette kül­döttsége. A Marcibányi téri ifjúsági ház nagytermében ott voltak a fővárosi nagy­üzemek munkáskollektívái­nak, szocialista brigádjainak képviselői, a politikai, az ál­lami és a társadalmi szervek vezető személyiségei. Részt vettek a gyűlésen a hazánk­ban tanuló kambodzsai diá­kok is. Az elnökségben foglalt he­lyet Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának főtitká­ra. Bostai Károlyné, a HNF budapesti bizottsága titkárá­nak megnyitója után Molnár Béla, a HNF Országos Taná­(Folytatás a 2. oldalon) Apró Antal fogadta Herbert Wehnert Gyenes András, az ország- gyűlés külügyi bizottságának elnöke, az MSZMP Központi Bizottságának titkára tegnap a parlamentben megbeszélést folytatott Herbert Wehner- rel a Német Szociáldemokrata Párt elnökségének tagjával. A tárgyalásokon részt vettek: Marie Schlei, Hans-Jürgen Junghaus és Konrad Porzner az NSZDP parlamenti frak­ciója elnökségének tagjai, va­lamint Eugen Selbmann a frakció külpolitikai tanács­adója: magyar részről Dar- vasi István képviselő, a kül­ügyi bizottság tagja, gp Horn Gyula, az MSZMP külügyi osztályának helyettes vezető­je. A tárgyalások során átte­kintették a két ország ál­lamközi és parlamenti kap­csolatainak helyzetét, véle­ménycserét folytattak a nem­zetközi élet időszerű kérdé­seiről, valamint tájékoztat­ták egymás országainak hely­zetéről. Apró Antal, az országgyű­lés elnöke, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, tegnap a parlamentben fo­gadta Herbert Wehnert és kí­séretét. A megbeszélésen áttekin­tették a két ország törvény­hozó testületéinek tevékeny­ségét és kapcsolatait. A tár­gyaláson részt vett Péter Já­nos, az országgyűlés alelnöke, Darvasi István, a külügyi bi­zottság titkára és Horn Gyu­la, az MSZMiP külügyi osz­tályának helyettes vezetője. Jelen volt dr. Johannes Bal­ser, az NSZK magyarországi nagykövete. A tavalyinál valamivel kisebb létszámmal, azonos árakkal, és beruházás nélkül is növeli termelését az idén a Tisza Bútoripari Vállalat szolnoki gyára. Az anyagkihozatal javításával, az olasz és nyugatnémet célgépek jobb ki használásával csökkentik a ráfordításokat, te­szik hatékonyabbá munkájukat A külkereskedelmi és ipari vállalatok együttműködésének új változatai a gazdaságos, versenyképes export fokozását szolgálják. A külkereskedelrríi vállalatok 1977-ben 300 millió, tavaly pedig már féfmilliárd forintot adtak át fejlesztési alap­jukból termelőpartnereiknek, kiegészítve az export növelé­sére hivatottl anyagi forrásaikat. Támogatásukkal elsősorban a minőség javítását, az árualap és az áruskála bővítését, vala­mint a piaci igényeknek megfelelő csomagolás fejlesztését segítik. A szerszámgépek automati­zált vezérlőberendezéseinek ^fejlesztésében anyagi erők­kel is hozzájárul a Techno- impex, hogy gazdaságosabbá és versenyképesebbé válhas­sanak a szerszámgépipar ter­mékei. A külkereskedelmi vállalat évente 10—20 millió forintot ad fejlesztési alapjá­ból a partner ipari vállala­toknak. Ugyancsak a Technoimpex — az OMFB-vel közösen — a szám jegy vezérlésű szer­számgépekhez szükséges úgy­nevezett előtoló motorok gyártásához segítette hozzá anyagi eszközökkel az Egye­sült Villamosgépgyárat. A magyar bor keresett ex­portcikk a világpiacon. Ezért a Monimpex külkereskedel­mi vállalat elsősorban a sző­lőtermesztés, a borászat és a palackozás fejlesztését tá­mogatja. Ennek keretében a Borgazdasági Vállalatok Trösztje, az Ágker és a Kis­kőrösi Mezőgazdasági Szö­vetkezetek Közös Vállalko­zása összesen 57,5 millió fo­rintot kapott a Monimpex ta­valyi 125 millió forintos fej­lesztési alapjából. Természe­tesen más termelési ágak gyorsabb fejlődését is segítik külkereskedelmi céllal. Az a 25 millió forint például, amit a Magyar Édesipar kapott, elsősorban a kakaóbab fel­dolgozását korszerűsítő gé­pek, valamint csomagoló- automaták vásárlását teszi ' lehetővé. Ennek eredménye 1981-től jelentkezik majd: az édesipar a támogatásért cse­rébe évi 5—6 millió dollár ér­tékű exportterméket biztosít a külkereskedelmi vállalat­nak. A Chemolimpex külkeres­kedelmi vállalat tavaly 14 millió forinttal járult hozzá, hogy ipari partnerei növel­hessék, jobbá, a külpiacokon keresettebbé tehessék export- termelésüket. Annak érdeké^ ben, hogy a Borsodi Vegyi Kombinát termékét, a pvc- port magasabb áron értéke­síthesse, a zsugorfóliás cso­magolás megoldásához 5,5 millió forinttal járult hozzá. A mosonmagyaróvári Tim­földgyár az alumíniumszul­fát minőségének javításához szükséges berendezések vá­sárlásához 2 milliót, a kőbá­nyai Könnyűfémmű az alu­míniumpaszta gyártásának további fejlesztéséhez, a Forte gyár pedig filmcsoma­gológép vásárlásához kapott 2 millió forintot. A Chemol­impex a korábban átenge­dett fejlesztési alapok nyo­mán tavaly már két és fél­millió dolláros bevételi több­letre tett szert. Az állattenyésztést fejlesztik 1979 a jászapáti Velemi Tsz-ben (Tudósítónktól) A rossz időjárás és egyéb kedvezőtlen tényezők hatá­sának ellenére 2 millióval több, 54 millió forint nyere­séggel zárta a tavalyi évet a jászapáti Velemi Endre Ter­melőszövetkezet. A termé­nyek önköltségei alacsonyab­bak, mint 1977-ben voltak, hiszen azonos ráfordítások­kal értek el magasabb hoza­mokat. Idén a gazdaság vezetői, figyelembe véve a népgazda­sági és a megyei igényekét, „takarékos” tervet állítottak össze. Minimális költségnöve­kedéssel — ami äz ár emel­kedésének következménye — a tavalyi átlagterméseket és hozamokat kívánják tartani. A vetésszerkezet kialakításá­nál számba vették a szakem­berek a téesz adottságait és az igényeket. így a tervek szerint 720 hektáron cukor­répát, 480 hektáron pedig napraforgót vetnek majd. A kukoricatermesztést bővíti, és a község zöldségellátásá­ról is gondoskodik a szövet­kezet. A hatékonyság javí­tását, az önköltség csökken­tését eredményezheti a mel­léktermékek nagyobb arányú felhasználása és a 140 hek­tár legelő felújítása. A tervek szerint az idén növekedik a gazdaság tej- és hústermelése. Ennek érdeké­ben folytatják a szarvasmar­ha-telepek .rekonstrukcióját, és egy 6000 hízottsertést ki- bocsájtó szaktelepet is épí­tenek a termelőszövetkezet­ben. A járás és a megye élelmiszer-ellátásában jelen­tős szerepet betöltő JÁSZ- TEJ-nek több mint 3 millió liter tejet értékesít a gazda­ság, saját húsüzemében pe­dig 5000 s.ertést dolgoz majd fel. A tervek szerint a Vele­mi Tsz több mint 50 millió forint nyereséggel zárja az 1979-es évet. Az üzem nem felejtkezik el a háztáji és kisegítő gazdaságokról sem. A község lakossága a terme­lőszövetkezet szervezésében 11 ezer sertést és 60 hízóbi­kát értékesít. — K — Heves harcok Vietnam északi tartományaiban (KÜLPOLITIKAI TUDÓSÍTÁSUNK A 2. OLDALON) Ára: 1,20 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK!

Next

/
Oldalképek
Tartalom