Szolnok Megyei Néplap, 1979. február (30. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-01 / 26. szám

XXX. évf. 26. sióm, 1979. február 1., csütörtök A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA A falu fóruma Tavaly tavasz táján, ami­kor összegyűltek a falubéliek, hogy meghallgassák a ta­nácselnöküket, hogy meg­kérdezzék, amit a falu ter­veiről tudni akarnak, termé­szetesen ismételten alaposan megvitatták a gyakori víz­hiányt. Akkor csak beszéltek róla. de azután ... A falugyűlést követő egy­két hónapon belül szinte va­lamennyi érdekelt tiszate- nyői lakos belépett a vízmű­társulásba. Hat esztendeje, hogy a köz­ségek lakóinak, a település fejlődéséért, ellátásáért fele­lős vezetőknek megadatott a lehetőség arra, hogy évente egyszer nyílt, demokratikus fórumon, falugyűlésen meg­hányj ák-vessék közös dolgai­kat. Községe válogatja, hogy hol hogyan élnek ezzel a le­hetőséggel. Az elmúlt esz­tendők tapasztalatai bizonyít­ják, hogy volt, ahol csak azért hívták össze a „gyű­lést”, mert a törvény előírja. Ezeken a helyeken többnyi­re a megelőző év fejlesztési költségvetési tervének telje­sítését követhetetlen szám­tengerrel ismertető beszámo­lóval, aztán csip-csup egyé­ni panaszok, sérelmek, köve­telések emlegetésével ki is merült a „véleménycsere”. Nem ez a jellemző. Legtöbb helyen az elmúlt fél évtized­ben kialakultak a szervezés sajátos és ötletes formái. Van, nhol — például Szolnok járás falvaiban — nemcsak néhány soros meghívót kap­nak a lakók, hanem a ta­nácstag személyesen keresi fel és hívja meg választóit a falugyűlésre. Több ez, mint udvarias gesztus. Jó alkalom arra, hogy elbeszélgessenek, s a tanácstag előre megtud­ja, mi foglalkoztatja körzeté­nek lakóit, miről szeretnének tájékoztatást hallani a fóru­mon. Máshol más módszer­rel is próbálkoztak. Hetekkel a falugyűlés előtt a község legforgalmasabb helyein fó­rumládákat helyeztek el. A tájékozódásnak ez a sajátos módja igen jól bevált. A kér­déseknek, javaslatoknak, be­jelentéseknek tavaly egyne­gyede a falugyűlést megelő­zően így jutott el azokhoz a vezetőkhöz, akiknek joga és kötelssége volt rá reagálni. Igaz, akadt olyan község is. ahol a válasszal adósak ma­radtak. (Öcsödön például úgy látszik, a termelőszövetkezet vezetői nem vették túl ko­molyan az információcserét, s a nekik címzett, hozzájuk eljuttatott közérdekű beje­lentésre, javaslatra sem a tanácsnak, sem a bejelentők­nek a mai napig nem vála­szoltak.) Az ellenkezőjére több pél­da van. A Jászság községei­ben például hetekkel a falu­gyűlés előtt összeülnek a ta­nács, a gazdasági üzemek, a szövetkezetek, a tömegszer­vezetek vezetői, s megbeszé­lik, megosztják egymás kö­zött az előkészítés, a szerve­zés teendőit. A fórum köz­ponti témájának eldöntésé­nél figyelembe veszik a szo­cialista brigádok és a nép­frontklubok véleményét. Mától megkezdődnek és három hónapon át, április 30-ig egymást követik majd a megye községeiben a falu­gyűlések. Ném kevesebb, mint 250 ezer ember szűkebb pátriájának terveiről, jövőié- ről, gondjairól folyik majd véleménycsere. S talán az idén még több szó esik majd arról, hogy mindazok, akik­nek szívügyük falujuk fejlő­dése, együtt, összefogva mit tehetnek érte. K. K. A nehézségek ellenére biztató kezdet Vállalati körkép a Januári eredményekről Az új esztendőben kezdeményezésekre, intézkedésekre, változtatásokra ösztönözték a vállalatokat az új feltételek, a szigorúbb követelmények. Az ország energiamérlegét szá­mottevően javították a szénbányászok, akik a társadalom kérésére az év első hónapjában a tervezettnél 40 ezer ton­nával több, összesen 2 millió 243 ezer tonna szenet hoztak felszínre, hogy a nagy hidegben se legyen fűtőanyaghiány. A szegedi szénhidrogén­medencében 436 millió köb­méter földgázt termeltek ja­nuárban, ezzel teljesítették havi tervüket, s egyben jól jövedelmező új termék, az úgynevezett izobután gyár­tására is felkészültek. Az egyik gázfeldolgozó üzemet alkalmassá tették a hazánk­ban eddig nem gyártott, a legkülönbözőbb vegyipari célokra jól használható izo­bután leválasztására. Ha az összképet nézzük, a jászberényi Hűtőgépgyár­ban az 1979. esztendő job­ban kezdődött, mint a tava­lyi. A szerződéskötések so­rán minden korábbinál biz­tosabb alapot teremtettek az idén készített gyártmá­nyaik eladására: termelési tervük 90 százalékának ér­tékesítését már ma szerző­dések biztosítják, és a még le nem kötött hányadra is találnak vevőt az elkövet­kezendő hetlekbert Sajnos, már a múlt év végén is érez­hető anyagellátási nehézsé­gek januárra sem szűntek meg, ezért a tervezettnél kevesebb olajhűtőt készítet­tek. Az idei év első hónapjá­ban a tavalyinál 2—3 száza­lékkal több hűtőszekrényt gyártottak. A darabszám vál­tozása azonban nem mutatja hűen a valódi növekedést: az 1979-es termelés nagyobb hányadát adják a nagy, 200 —240 literes gépek. Radiá­torból eddig húszezer négy­zetméterrel gyártottak töb­bet, mint egy évvel koráb­ban. Jászárokszállási üze­mük termelése is nőtt, körül­belül 3 százalékkal, pedig a hűtő. és klímatechnikai be­rendezések készítését a tő­kés országokból rendelt anyagok késése akadályozta. Csökkent a raktári kész­let, hiszen a hazai piacra és a tőkés exportra szánt hű­tőszekrényeket kiszállították a vevőknek. (A szekrények tőkésexportja egyébként 4—5 ezer darabbal több mint eev évvel ezelőtt volt.) Zavartalanul indult az év a győri Rába Vagon- és Gépgyárban is, ahol január­ban 1,4 milliárd forint érté­kű termék — főleg futómű, dízelmotor — és mezőgazda- sági gép — készült. Egyebek között 1500 futóművet szál­lítottak az Egyesült Álla­mokba, s ugyanebből a ter­mékből kisebb tételeket Hol­landiába. A hónap folyamán elkészült 120 kamionból har­mincat jugoszláv vállalatok vásároltak meg. A Tiszamenti Vegyiművek kénellátása már a múlt év végén is akadozott. A hely­zetet csak rontotta az 1979 elején kezdődő zord időjá­rás. Lengyelországból több kénszállítmányt nem tudtak eljuttatni Szolnokra: igaz, csak rövid időre, azonban jelentősen csökkent a kén- savtermelés, sőt az energia­hiány más üzemek munká­ját is hátráltatta. Mindez a hazai kénsavellátást nem akadályozta, de exportkötele­zettségeit nem tudta teljesí­teni a vállalat. A TVM egyéb termékei iránti kereslet le­köti a kapacitásokat, bizto­sítja az egyenletes munkát, sőt a foszforműtrágya ese­tében nem is tudnak min­den megrendelést elfogadni. A jelentős viharkárok el­lenére a tervezett eredmé­nyeket érte el januárban az inotai alumíniumkohó is. Voltak időszakok, amikor a vihar megszakította a kohó energiaellátását, a helyreál­lítás után azonban terven felüli csapolással pótolták az elmaradást. Az üzem életé­ben fontos esemény, hogy megkezdték az alumínium­kohót az inotai November 7. erőművel összekötő új távvezeték építését, amely­nek segítségével a kohó az eddigi 61 helyett 66 megawatt villamos energiát kaphat, s így az idén 400, jövőre pedig 1700 tonnával növelhetik a kohó fémtermelő kapacitá­sát. Bendzsedid Sadli az FLN főtitkára Bendzsedid Sadli ezredest választotta a párt főtitkárává az FLN 4. kongresszusa és őt jelöli a köztársasági elnö­ki tisztségre a február 7-i népszavazáson. Ily módon bi­zonyosra vehető, hogy a nép­szavazás eredményeként Bendzsedid Sadli lesz az Algé­riai Demokratikus és Népi Köztársaság elnöke. * * * Bendzsedid Sadli ezredes 1929-ben született. Algéria függetlenségi harcában kez­dettől fogva részt vett. 1964 óta az oráni katonai körzet élén állt. Bumedien hata- lomrajutása. 1965 óta tagja a most megszüntetett katonai tanácsnak. Bumedien elnök halála után a forradalmi ta­nács az új politikai vezetés megválasztásáig megbízta a nemzeti néphadsereg ügyei­nek koordinálásával. Megfi­gyelők szerint az ezredes fő­ként a hadseregben élvez nagy népszerűséget, de vitat­hatatlan tekintélye van az egész országban. Nyolcvanezer 25 literes tejeskannát gyártanak az idén a tiszafüredi Aluminiumárugyár ban. A kannák nagy részét! Csehszlovákia vásárolja meg A mezőhéki Táncsics Tsz árutojás-termelő telepéről mintegy 40 millió forint értékben 25 millió exporilminőségű étkezési tojást szállítanak az idén a törökszentmiklósi Baromfifeldol­gozó Vállalatnak (T. F.) A növényolajgyárról tárgyaltak Tegnap a martfűi növény­olajgyár építkezésén Kovács Sándor MÉM miniszterhe­lyettes, Mohácsi Ottó, a me­gyei pártbizottság titkára, dr. Bereczki Lajos, a megyei tanács általános elnökhelyet­tese, a beruházás kivitelezői és az ipari növények terme­lési rendszerek képviselőinek részvételével tanácskozást tartottak. Megvitatták és egyeztették az értekezleten a növény­olaj gyár építésének soron le­vő feladatait: továbbá arról volt szó. hogy az ország és a megye ipari növényeket ter­melő rendszerei hogyan ké­szüljenek fel az új üzem alapanyag-hátterének megte­remtésére. Megkezdődött a magyar-szovjet kormányközi bizottság ülésszaka Tegnap Moszkvában meg­kezdődtek a magyar—szov­jet gazdasági és műszaki-tu­dományos együttműködési kormányközi bizottság új ülésszaka.A tanácskozáson a két ország küldöttségét az együttműködési bizottság társelnökei: Marjai József és Konsztantyin Katusev mi­niszterelnök-helyettesek ve­zetik. Konsztantyin Katusev üd­vözlő beszédében hangsúlyoz­ta : a két ország népe az SZKP és az MSZMP vezeté­sével valósítja meg a két párt kongresszusain körvo­nalazott társadalmi és gaz­dasági fejlesztési terveket. Ebben jelentős szerepe van országaink gazdasági és mű­szaki-tudományos együttmű­ködésének. Marjai József válaszbeszé­dében hangsúlyozta: a ma­gyar—szovjet gazdasági és tudományos-műszaki együtt­működés az egyik meghatá­rozó tényező szocialista fej­lődésünkben s ennek az együttműködésnek jelentősé­ge nem csökken, hanem ál­landóan növekszik. A bizottság a beszédek el­hangzása után megkezdte a napirenden szereplő előter­jesztések megvitatását. A többi között áttekintik a két ország között megkötött szab. ványügyi együttműködési megállapodás telj esítését. a tudományos és műszaki fej­lesztési tervek összehangolá­sának egyes kérdéseit. Sze­repel a napirenden a két or­szág együttműködése a Du­nai Vasmű kokszoló blokkjá­nak és dúsítóüzemének épí­tésében, a paksi atomerőmű építésében. Lezárták a 32-es át Újszász—Szászberek közti szakaszát Első és harmadfokú árvízi készültség a Tiszán és a Zagyván Az elmúlt napok enyhe és csapadékos időjárása követ­keztében árhullámok vonul­nak le a Tiszán és mellékfo­lyóin. A Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság árvízvé­delmi ügyeletétől tegnap ka­pott tájékoztatás szerint a Tisza felső vízgyűjtő terüle­tén levonuló árhullám Vásá- rosnaménynál tegnap 802 centiméteres vízállást oko­zott. A mellékfolyók lassan áradnak, ezért tetőzés még ma is várható. A Tisza, kö­zépső szakaszán a vízszint továbbra is lassan emelke­dik, ezért ma reggel 6 órá­tól négy árvízvédelmi szaka­szon — Dóba—Tiszasüly— Pély, Kisköre—Sarud, Fegy­vernek—Kisköre és Kisköre— Tiszafüred — első fokú ár- vízvédelmi készültséget ren­deltek el. A Zagyva és a Tárná felső vízgyűjtőjén 29-én és 30-án heves, gyors levonulású ár­hullámok alakultak ki, ame­lyek következtében kedden Verpeléten 380 centiméterrel, Tarnamérán 463 centiméter­rel, Tarnaörsön 585 centimé­terrel tetőzött a folyó. Az ár­hullám elérte a Zagyva kö­zépső, jásztelki szakaszát is. ahol tegnap reggel 6 órakor 518 centiméterrel tetőzött a folyó, meghaladva két centi­(Folytatás a 3. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom